한국   대만   중국   일본 
Marcus Valerius Martialis ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Marcus Valerius Martialis

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Marcus Valerius Martialis
Elete
Szuletett 38 / 41 korul
Bilbilis
Elhunyt 104 korul (63?66 evesen)
Roma
Nemzetiseg romai
Szulei Flaccilla
Hazastarsa Marcella (bizonytalansag)
Palyafutasa
Jellemz? m?faj(ok) epigrammairodalom
Fontosabb m?vei Liber spectaculorum (Latvanyossagok konyve)
A Wikimedia Commons tartalmaz Marcus Valerius Martialis temaju mediaallomanyokat.

Marcus Valerius Martialis , vagy roviden csak Martialis ( Bilbilis , Kr. u. 38 ? 41 korul, marcius 1. ? Roma , Kr. u. 104 ), romai kolt?.

Elete, m?vei [ szerkesztes ]

Martialis szatirainak 1698-as ponyvakiadasanak cimlapja, a velencei Pezzana nyomda termeke

Hispania provincia szulotte volt. Szuletesenek napjat egyik verseb?l pontosan ismerjuk, a pontos datum azonban vitatott, mivel a szoveghely csak ?folyo ev marcius elsejer?l" szol. Szul?varosat 23-24 eves koraban hagyta el, hogy Romaban probaljon szerencset. Romaban tartozkodva m?veiben tobbszor is visszaidezte szul?varosat, es amikor 98 -ban, 34 ev romai tartozkodas utan hazatert, szomoruan tapasztalta, hogy alkotokedve megcsappant, ezert ismet Roma utan sovargott. A grammatikaban es retorikaban egyarant jartas ifjut nyilvan kolt?i tervei csalogattak Nero varosaba. Gazdag es tekintelyes honfitarsai, Seneca es Lucanus partfogasaval minden remenye megvolt a fenyes jov?re . A 65 -os Piso -fele osszeeskuvest kovet?en azonban a csaszar Senecat es Lucanust ongyilkossagra kenyszeritette, s ez feltehet?leg int? jel volt Martialis szamara is. Mindenesetre hallgatott ugyanugy, mint Otho , Vitellius es Galba hatalmi harcai idejen, s csak 80 -ban, Titus uralkodasanak masodik eveben lepett a nyilvanossag ele els? kotetevel, a ?Liber spectaculorum”-mal (Latvanyossagok konyve ), amelyben a 80 -ban megnyitott Colosseum latvanyossagait unnepelte. Titus halala utan (Kr. u. 81 ) Domitianus uralkodasanak els? evei alatt ismet harom ev hallgatas kovetkezett, majd 84 ? 85 -ben kiadta ? Xenia ” (Ajandekok) es az ?Apophoreta” (Nyeremenyek) cim? konyvet. Ez id?t?l kezdve, 85 -t?l 97 -ig evente publikalt egy-egy konyvet, a befejez? XII. konyvet 4-5 evi hallgatas utan kuldte Hispaniabol Romaba 102 -ben.

Magan eletere mindossze epigrammainak elszort megjegyzeseib?l kovetkeztethetunk. Apja neve Valerius Fronto, anyjae Flacilla volt. Altalaban ugy tartjak, hogy nem volt felesege, ez azonban nem bizonyithato. Feltehet?leg egy leany apja volt. Anyagi helyzetere vonatkozolag m?veib?l meglehet?sen ellentmondasos kep tarul elenk: egyes epigrammaibol ugy t?nik, mintha a szegeny es megalazott cliensek nyomorult eletet elne, aki akkor tud csak felvenni egy rendes togat , ha valamelyik patronusatol kap egyet. Mas verseib?l azonban az derul ki, hogy romai lovag volt, ami annyit jelent, hogy legalabb evi 400 000 sestertius jovedelemmel kellett rendelkeznie. Megalapozott anyagi helyzetere kovetkeztethetunk azon epigrammaibol, amelyekben nagy osszeg? kolcsonoket ker: kolcsont ugyanis csak megbizhato anyagi fedezetre lehetett kapni, szegenysegenek hangsulyozasa tehat feltehet?en mindossze kolt?i poz.

Koltemenyeiben sokat meritett Catullus , Ovidius , Petronius , Seneca, Domitius Marsus es Cornelius Lentulus Gaetulicus m?veib?l. Bar gorog mintakepeir?l hallgat, epigrammaibol nyilvanvalo, hogy sokat tanult a Kr. e. I. szazad es a Kr. u. I. szazad hellenisztikus gorog epigrammakolt?it?l, igy Thesszalonikei Antipatrosztol es Lukilliosztol . Gondolatai, versei az utokor tobb kolt?jenel felbukkannak, Ausoniustol egeszen Janus Pannoniusig .

Tobb koltemenye meglehet?sen tragar.

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

  • Ponori Thewrewk Jozsef : Osszehasonlito-szikelytar. Marcus Valerius Martialis 50 szikelye ; Sz. E. eszreveteleivel; Horak Egyed, Esztergom, 1863
  • Martialis Marcus Valerius epigrammainak tizennegy konyve a latvanyossagok konyvevel ; bev., jegyz., ford. Csengery Janos ; MTA, Bp., 1942 (Gorog es romai remekirok)
  • M. Valerii Martialis epigrammata selecta / M. Valerius Martialis valogatott epigrammai ; ford. Tordai Eva; InterPares Bt.?Kirke, Bp., 2001 (Kirke ketnyelv? klasszikusok)
  • Valogatott epigrammak ; ford. Adamik Tamas et al., val., szerk., jegyz., utoszo Adamik Tamas; Magyar Konyvklub, Bp., 2001 (Irok, kolt?k, gondolkodok)
  • Kolt?k, ringyok, pojacak. Valogatott epigrammak ; val., ford., utoszo Csehy Zoltan ; Kalligram, Pozsony, 2003

Lasd meg [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak
  • Adamik Tamas: Martialis es kolteszete . Budapest. Akademiai Kiado, 1979
  • Adamik Tamas : Romai irodalom: A kezdetekt?l a nyugatromai birodalom bukasaig. Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. ISBN 9788081012266  
  • Erosz es Amor (Budapest, 1957)
  • Michael von Albrecht: A romai irodalom tortenete I.?II. (ford. Tar Ibolya) . Budapest: Balassi Kiado. 2003?2004. ISBN 963 506 523 X   es ISBN 9635065744
  • Vilagirodalmi lexikon VIII. (Mari?My). F?szerk. Kiraly Istvan. Budapest: Akademiai. 1982. 63?65. o. ISBN 963-05-3109-7  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Leffler Samuel : Romai irodalomtortenet ? A kozepiskolak fels?bb osztalyai szamara es a m?velt kozonseg hasznalatara , Lampel Robert (Wodianer F. es Fiai) Cs. es Kir. konyvkereskedese, Budapest, 1903, 168?169. o.
  • Sebestyen Karoly : A romai irodalom tortenete ? szemelvenyekkel magyar irok latin m?forditasaibol , Lampel Robert (Wodianer F. es Fiai) Cs. es Kir. Udvari Konyvkereskedes Kiadasa, 1902, 144?145. o.

Kuls? hivatkozas [ szerkesztes ]