Mandolin
Mas nyelveken
angol: mandolin francia: mandoline nemet: Mandoline olasz: mandolino napolyi: mandulino spanyol: mandolina
Besorolas
huros → lantok penget?s , fogolapos
Sachs?Hornbostel-fele osztalyozas	321.321-6
Menzura	360 mm
Hangolas	gg-d'd'-a'a'-e"e"
Rokon hangszerek	bandurria , buzuki , mandola
Hangszerjatekos	mandolinos
Hangterjedelem
A Wikimedia Commons tartalmaz Mandolin temaju mediaallomanyokat.

A mandolin kis penget?s hangszer . Els?sorban m?kedvel? vagy nepzenei hangszerkent, de a m?zeneben is hasznalatos. Sokfele formaju, meret?, hangolasu valtozata van. Penget?vel szolaltatjak meg. Leggyakrabban negy dupla femhurja van, a heged?vel azonos modon behangolva. Reszei: tet?, test, nyak, hurok.

Leirasa [ szerkesztes ]

Tet? [ szerkesztes ]

Teteje lehet sik tabla, keresztiranyban megtort, vagy a heged?hoz hasonloan domborura faragott. Korvonala leggyakrabban csepp alaku, neha korteforma. A hanglyuk lehet centralis, kerek vagy ovalis, faragott tet? eseten f-lyukak is lehetnek rajta. Jellemz? tartozek a tekn?cb?l, szarubol, kemenyfabol vagy m?anyagbol keszult koptato , amely a tet?t hivatott megvedeni a penget? karcolasaitol. Ez gyakran diszit? elemkent is funkcional.

Test [ szerkesztes ]

Hagyomanyosan a test er?sen domboru, keskeny szelvenyekb?l van osszeallitva, de lehet gitarszer?en kavas felepites?, ez esetben lapos, feszitett, vagy heged?szer?en domborura faragott hatlapja van.

Nyak [ szerkesztes ]

A nyak a szeptim vagy az oktav helyen csatlakozik a testhez, a fogolap a tet? sikja fole emelkedik, tovabbnyulik, bundozva van. A hangolofej a leggyakrabban lapos, hatranyulo kulcsokkal, ma mar kizarolag mechanikus hurgepekkel .

Hurok [ szerkesztes ]

Negy dupla fem hurja van paronkent uniszonora hangolva. Minden mai mandolintipusra jellemz?, hogy a heged?hoz hasonloan a hurlab es a hurtarto elkulonul egymastol, a hurlab mozgathato, a hurok azon megtorve a hangszertest also reszehez futnak, es egy, az also t?kehez szegezett fem hurtartohoz csatlakoznak. Mindig penget?vel pengetik, jellemz? a penget? szapora ide-oda mozgatasaval letrehozott tremoloszer? jatekmod.

Tipusai [ szerkesztes ]

A napjainkban is hasznalt mandolintipusok a kovetkez?k:

• Napolyi mandolin : ez a legregebbi, hagyomanyos valtozat. Cseppszer? formaja, nagyon oblos, domboru teste van, ovalis hanglyukkal, a hurlab magassagaban megtort tet?vel. A nyak a 10. bundnal csatlakozik a testhez.

• Portugal mandolin : a napolyi mandolinhoz hasonlo korvonalu, de teste kevesbe oblos. A gitarhoz hasonlo konstrukcio szerint sik tet?vel, kavaval, feszitett hatlappal epult hangszer.

• Bluegrass mandolin : a 20. szazad elejen szuletett, Orville Gibson (1856-1918) manufakturajaban. Eszak-Amerikaban napjainkban ez a legnepszer?bb tipus. Keskeny kavaja, heged? modjara faragott domboru teteje es hata van. Ennek a hangszernek a hangolasan, hurozasan, jatekmodjan kivul mar szinte semmi koze sincs az eredeti mandolinhoz.

• Mandolin-bendzso : a mandolin hurozasanak, nyakanak es a bendzso dobszer?, membranos rezonatortestenek osszehazasitasabol szuletett viszonylag modern hangszer.

• Del-amerikai mandolinok : valtozatos formaju es hurozasu hangszerek, szinte mindig kavas felepites?ek. A perui mandolin nak ot dupla hurja van, az ecuadori bandolin nak ot tripla hurja, egyarant gitarszer? (kvart-terc) hangolassal.

Tortenete [ szerkesztes ]

A 17. szazad elejet?l kezdve talalunk utalasokat mandor , mandora , mandola , mandolino elnevezes? kis lantszer? penget?s hangszerekre. Ezek feltehet?leg nem a korabeli lant tovabbfejlesztesei, inkabb azzal parhuzamosan fejl?d? hangszertipusok voltak. A lanttol elter?en a kulcsszekrenyuk nem derekszogben megtort volt, hanem finoman, ivelten hatrahajlo. Kezdetben negyhurosak (korusosak) voltak, de hamarosan otodik-hatodik hurt (hurpart) is kaptak. Belhurokkal voltak felszerelve, hol plektrummal, hol ujjakkal pengettek ?ket.

A mai mandolin ?se 1740 korul jelent meg el?szor. E hangszer els? ranezesre a regebbi mandolakhoz, mandolinokhoz hasonlit, de tuzetesebben szemugyre veve lenyeges kulonbsegek mutatkoznak:

• belhurok helyett femhurok;
• felkor keresztmetszet? test helyett felig kavas, felig lantszer?, nagyon oblos korpuszmegoldas;
• az ivelt, valyus rendszer? helyett lapos hangolofej, hatranyulo kulcsokkal, a korabeli gitarokhoz hasonlo;
• a lantszer? hurlab helyett a heged?nel alkalmazotthoz hasonlo megoldas, tehat a hurlab es a hurtarto elkulonitese;
• ennek megfelel?en az alacsony hurlab hasznalata celjabol a sik tet? keresztiranyban valo megtorese, hogy a hurok alacsony hurlab hasznalata mellett is kell? nyomast fejtsenek ki a labra, es igy a tet?re.

Ezek a jellegzetessegek egyuttesen arra engednek kovetkeztetni, hogy ez a hangszer nem annyira a regebbi mandola-felekb?l, mint inkabb a fent emlitett sajatossagokat visel? chitarra battenteb?l , egy 17. szazadi gitarfelesegb?l alakult ki. Ezt az uj hangszert neveztek el napolyi mandolin nak. Csak negy dupla femhurja van, de mivel ezek kvintenkent vannak hangolva, viszonylag nagy a hangterjedelme. A heged?vel azonos hangolasa megkonnyiti jatekanak elsajatitasat. A mai mandolinok legtobbje e hangszer leszarmazottja.

Fontos itt megjegyezni, hogy Vivaldi es Handel mandolinszoloikat meg nem erre, hanem a regebbi, milanoi mandolin ra komponaltak.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Van der Meer, John Henry. Hangszerek az okortol napjainkig . Zenem?kiado (1988). ISBN 963 330 670 1  

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Mandolin temaju mediaallomanyokat.

• A mandolin rovid tortenete angolul
• Ludvig Jozsef: Mandoliniskola