Malaria
Plasmodium falciparum -gy?r?formak es gametocitak emberi verben.
Osztalyozas
BNO-10	B 50.
BNO-9	084
F?bb tunetek	intermittent fever periodic fever majmegnagyobbodas verszegenyseg splenomegaly sargasag koma chills laz
Adatbazisok
OMIM	248310
DiseasesDB	7728
MedlinePlus	000621
eMedicine	med/1385   emerg/305 ped/1357
MeSH Name	C03.752.250.552
A Wikimedia Commons tartalmaz Malaria temaju mediaallomanyokat.

A malaria (regies neven: valtolaz ) az Anopheles szunyog n?stenyei altal terjesztett parazitak altal kivaltott betegseg . A vilagon nepbetegsegnek szamit, f?leg tropusi videkeken fordul el?. Evente kb. 350-500 millio megbetegedes tortenik, ezek kozul a halalos kimenetel?ek szama egymillio feletti, es csupan Afrikaban 25% az eves mortalitas az 5 eves kor alatti gyermekpopulacioban. A nagy halalozasi arany f? okai: az egyre nagyobb foku gyogyszer-rezisztencia, illetve a szunyogok ellenallo-kepessegenek novekedese az inszekticidekkel szemben.

A betegseget negy kulonboz?, a Plasmodium nembe tartozo parazita egysejt? okozhatja: a Plasmodium vivax , a Plasmodium ovale , a Plasmodium malariae es a Plasmodium falciparum . A betegseg az utobbi tipusu fert?zes eseten a legsulyosabb lefolyasu. Regen ugy gondoltak, hogy kivalto oka a mocsarak karos kig?zolgese (innen ered neve is: az olasz ?mal aria” jelentese rossz leveg?).

A fert?zes folyamata [ szerkesztes ]

Ha egy n?steny Anopheles szunyog malarias embert csip meg, a felszivott verrel egyutt korokozok jutnak a szervezetebe. A felszivott sejtek (melozoid sejtek) el?szor egy ivaros szaporodasi folyamaton mennek at (gametogonia) , mely soran mikro- es makro gametak keletkeznek. Ezek egyesulesevel zigota (ookineta) keletkezik, mely a nyalmirigyekbe kerul, ahol betokozodik, es ivartalan folyamat soran osztodik (sporogonia) . Mivel csipeskor a szunyogok nemcsak vert szivnak ki aldozatuk testeb?l, hanem nyalukat is befecskendezik, ezert a kovetkez? csipessel a parazitakat a masik emberbe juttatjak. Itt a korokozok a verarammal a majba jutnak es szaporodni kezdenek (schizogonia) . A majsejteket megfert?zik es elpusztitjak. Az atlagosan 2-4 hetig tarto eresi folyamatot kovet?en a korokozok a majat elhagyjak, es ujra a veraramba kerulve elarasztjak a beteg vorosversejtjeit . Itt tovabb szaporodnak ( melozoid sejtek keletkeznek) es a fert?zott sejteket szetrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malaria eseten a vorosversejtek nagyobb szazaleka fert?z?dik meg, es nagyobb mennyiseg? vorosversejt esik szet egyszerre, ez okozza ennek a tipusnak a sulyosabb lefolyasat. Szov?dmenyek kialakulasanak eselye is P. falciparum fert?z?des eseten nagyobb. Az ember a parazita koztes gazdaja, a szunyog a vegleges gazda.

Sarlosejtes anemiaban szenved?k rezisztensek a malariara, mert a korokozo nem kepes a vorosversejtet megfert?zni. Ily modon ez az egyebkent sulyosnak mondhato betegseg a malariaval fert?zott teruleteken noveli a tuleles eselyet, igy evolucios el?nyt jelentett, ami gyakorisaganak jelent?s emelkedeset eredmenyezte a helyi lakossag koreben.

El?fordulasa [ szerkesztes ]

A gyogyszereknek es a szunyogriasztoknak koszonhet?en a fejlett orszagokban a malarias megbetegedes igen ritka, de a tropusokon tovabbra is gyakori (az esetek 80-85%-a Afrika egyenlit?i videkein fordul el?, a tobbi leginkabb Delkelet-Azsiaban es Latin-Amerikaban). Az innen erkez? latogatok vagy hazater? utazok azonban behurcolhatjak a fert?zest, es kisebb jarvanyokat okozhatnak. A fert?zes atvihet? beteg egyen altal hasznalt injekcios t? vagy fert?zott ver atomlesztese utjan is.

Tunetei [ szerkesztes ]

A fert?z? szunyogcsipes utan altalaban 10-35 nappal kes?bb jelennek meg a tunetek. A lappangasi id? valtozo, de legalabb 6 nap. Malaria tropica (P. falciparum) eseteben 1-4 het, malaria tertiana (P. vivax) es quartana (P. malariae) eseten akar tobb ev is lehet. A malaria f? tunete a laz , rendszerint (de nem feltetlenul) a tipusos, hidegrazassal jaro lazroham. (* elegtelen malariaprofilaxis eseten)

Kezdetben h?emelkedes, izomfajdalmak, fejfajas, hidegrazas, rossz kozerzet a jellemz?. Az els? tunetek alapjan ? melyek 2-3 napig tartanak ? gyakran influenzanak velik. A magas laz (41 °C korul) es a verejtekezes szabalyos id?kozonkenti ismetl?dese viszont mar egyertelm?en malariara utal. A klasszikus tunetcsoportot egyeb panaszok kiserhetik, peldaul faradtsag, fejfajas, szedules, izom- es izuleti fajdalmak, esetleg szaraz kohoges es gasztroenteralis panaszok: hig ? akar koleraszer? ? szeklet, etvagytalansag, hanyinger, hanyas, hasi gorcsok. A malaria gyanuja a nyilvanvalo mas ok nelkul fellep?, visszater? hidegrazas es lazrohamok eseten merul fel (kulonosen, ha a beteg az elmult egy evben malariaval fert?zott videken jart es a lepe megnagyobbodott). A parazitak kimutatasa a vermintabol meger?siti a diagnozist. Fontos, hogy meghatarozzak a korokozo plazmodium fajat is, mivel a betegseg varhato lefolyasa es lehetseges szov?dmenyei a fajok szerint valtoznak.

Kezelese [ szerkesztes ]

A kezeles a korokozo tipusan, valamint annak esetleges gyogyszerrezisztenciajan mulik. Hosszu id?n keresztul az egyetlen terapias szer a kinafa kergeb?l nyert alkaloid , a kinin volt. Ez csak a verben lev? parazitakat kepes elpusztitani, a test egyeb szoveteiben lev?ket nem. Hasznalata mara visszaszorult. Napjainkban egy sor keszitmeny szolgal a malaria gyogyitasara. (Lasd ATC P01B .) Gyogynovenykent az egynyari urom (Artemisia annua) arthemisinin kivonatanak felhasznalasaval keszult artemether/lumefantrine (gyogyszerkent Coartem vagy Riamet neven forgalmazzak) hatasos meg ellene. ^{[1] [2] [3]}

Szukseges a lazrohamok csillapitasa, illetve az egyeb tunetek (peldaul a betegseg soran gyakran jelentkez? alacsony vercukorszint) kezelese. A megel?zes lenyege a malariat terjeszt? szunyogok elleni vedekezes. Azok szamara, akik olyan orszagokba utaznak, ahol a betegseg gyakori, javasolt szunyoghalo es szunyogriaszto szerek hasznalata. A fert?zes elkerulesere a gyogyszeres prevenciot kell alkalmazni.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Az Egeszseg-tar oldala a malariarol
• Rozsa L 2005. El?skodes: az allati es emberi fejl?des motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
• Malaria bejegyzes a Videoklinikan

Az itt talalhato informaciok kizarolag tajekoztato jelleg?ek, nem min?sulnek orvosi szakvelemenynek , nem potoljak az orvosi kivizsgalast es kezelest. A cikk tartalmat a Wikipedia onkentes szerkeszt?i alakitjak ki, es barmikor modosulhat.