Magyarorszagi szlovenek

A magyarorszagi szlovenek (kozismertebb nevukon vendek , avagy rabavideki szlovenek) jelenleg hat kozsegben ( Fels?szolnok , Apatistvanfalva , Alsoszolnok , Ketvolgy , Orfalu , Szakonyfalu , Rabatotfalu ) es Szentgotthardon elnek. A Rabavideken el? szlovenek szama haromezer f? korul van. A Rabamenten kivul Szombathelyen , Mosonmagyarovaron , Budapesten , Somogy varmegyeben ( somogyi szlovenek ) Taranyban is elnek, igy becsult szamuk osszesen 5000 f? lehet.

Tortenetuk [ szerkesztes ]

A magyarorszagi szlovenek korul mar regota tartja magat egy olyan elkepzeles, amely a vendekben egy onallo, nem szloven nepet lat. A kerdes mara inkabb politikai, semmint tudomanyos, hitelesseget tobb dolog is alaasta mar. Az viszont teny, hogy rendkivul jellegzetes kulturajuk, illetve nyelvuk van, amivel lenyegesen kulonbseget lehet tenni, nem csak a magyarorszagi, hanem a muravideki szlovenek es Szlovenia tobbi reszen el? szlovenok kozott. Miutan a lakossag mar evszazadok ota anyanyelven slovenci -nek mondja magat, amit szamos regi dokumentum tamaszt ala, igy voltakepp nincs onallo vend tudat, vagy meg nem alakult ki, amelyet a tortenelemben szamos dolog befolyasolt. A szocialis es politikai okok egesz sora nem tette lehet?ve, hogy nemzette valhassanak. Sajatos nyelvi es kulturalis kozosseguk a prekmurjei es vendvideki szlovenokat a moldvai csangokhoz teszi hasonlatossa, amennyiben egy sajatos "szubidentitas" figyelhet? meg korukben. A helyzetet bonyolitja, hogy ez a "szubidentitas" heterogen, s kulonboz? identitasokhoz kapcsolodik.

Manapsag mar teljes mertekben szlovennek valljak magukat. A masodik vilaghaboru el?tt nagy szamban volt megfigyelhet?, hogy evangelikus vallasu szlovennak mondta magat, ezzel a vallasi identitas alapjan tesz egy finom cezurat onmaga es a tobbi szloven koze. A magyarosabb erzelm?ek szlovenul beszel? magyarnak tartjak magukat meg ma is, de a masodik vilaghaboru utan a Szentgotthard videkeik azert vallottak igy magukat, hogy megmentsek magukat a kitelepitesekt?l, mert ezzel akkor orokre elvesztettek volna szeretett szul?foldjuket. A magat magyarnak valloak kozott, akiknek szama Magyarorszagon tulsagosan is elenyesz? lett mara, kiallnak a "vend nem szloven" elmelet magyaran (asszimilalodott magyarok ill. avarok) ill. keltoman (kelta, vandal stb. eredetet velelmez?k) hiveit?l kezdve, az onallo szlav nyelvet es nepet foltetelez?kon at, a realistabb, dinamikus etnogenezist vallo, a szlovaknak a cseht?l valo elkulonulesehez hasonlo, "vendesedest." Ezen elmeletek ma mar tudomanyos szempontbol elavultak es hasznavehetetlenek. A magyarorszagi szlovenek az els? vilaghaboru utan torekedtek kialakitani egy autonom entitast, vagy pedig fuggetlen allamot, ennek meg ma is vannak hivei Szloveniaban es Magyarorszagon egyarant. ?k kiallnak a regi nyelv hasznalata mellett, nem tagadjak szloven mivoltat, de tobb evszazados alakulasa miatt a Muratol nyugatra fekv? szlovenoktol terulet alapjan kulonbozteti meg. Mivel a vendet beszel?k a tortenelmi Pannonia lakoi, ezert pannonszlovennak nevezi a nyelvet es a lakossagot.

Azok kozul akik tagadjak a vend-szloven azonossagot, sokan nem is igazi vendek, hanem magyarok. A konzervativ szellemiseg? kor meg mindig tamogatja a trianoni revizio elkepzeleset ezzel, kovetkezeskepp ezert vallja magat vendnek, ujabban elszlovenosodott magyarnak tekinti ezt a lakossagot es velemenye szerint vissza kellene magyarositani ?ket. Allitasaik viszont nem erdemelnek hitelt, mivel rendkivul gyenge labakon allnak, s?t az ervek, mint a Mikola Sandor es mas irredentak elmeletei, tobb velemeny szerint is inkabb tortenelem-hamisito jelleg?ek. Ez viszont csak zavart okozhat a tobbi effektiven szlovenban, aki felve a megkulonboztetest?l, vagy uldoztetest?l inkabb az onkentes asszimilaciot valasztja. Ehhez hasonlora a masodik vilaghaboru vegen kerult sor.

Kozepkor [ szerkesztes ]

A szlovenek mar a 6. szazadban , a magyarok el?tt letelepultek az avarokkal a Balatontol delre es? videkekre. Jelenleg az egyetlen ?slakos nepcsoport a Karpat-medence nyugati reszen, amely ma is itt el. Mikor a frankok az avarokat levertek es elfoglaltak a Dunantult ( Pannoniat ), a szlovenek is az ? hatalmuk ala kerultek es szamukat Karantaniabol erkez? szloven nepcsoportok tovabb gyarapitottak. Els?dlegesen a Nyugat-Dunantul (Also-Pannonia) foldjet nepesitettek be, s mar a 6. szazad ota foldm?velessel foglalkoztak. Ez a terulet h?beres fejedelemseg lett a morva Pribina vezetese alatt.

Ezekb?l az id?kb?l valo a II. freisingi nyelvemlek , amely meg?rizte a legregibb szloven szot, a mirski -t, amely egy predikacioban maradt fenn.

Az Italiabol visszatert magyarok 900 -ban elfoglaltak a Dunantult es el?luk a szlovenek tobbsege kimenekult az orszagbol. A Balaton menten el?k beolvadtak a magyarsagba , a Mura es Drava menten tovabbra is elt, bar kisebb szamban a szloven lakossag.

A Szent Istvant kovet? id?kben megint megemelkedett szamuk a Nemet-romai Birodalom teruleten lev? Krajna es Stajerorszag teruleter?l attelepult szlovenek reven. A Mura mell?l kitelepul?k kes?bb benepesitettek Zala deli videkeit illetve Somogyot a 16. szazadtol , es egyes csoportjaik Horvatorszagba , Szlavoniaba is koltoztek. A nepesseg novekedesnek ujabb lenduletet adott az is, hogy az 1183 -ban alapitott szentgotthardi ciszterci apatsag szerzetesei a Raba mellett elterul? nagyon ritkan lakott videkeikre nagyszamu szloven parasztot telepitettek be Krajnabol , Stajerfoldr?l es a horvat teruletekr?l. Az altaluk alapitott majorokbol keletkeztek azok a szloven telepulesek, amelyek meg ma is Magyarorszaghoz tartoznak.

Ujkor [ szerkesztes ]

Minthogy a magyarorszagi szlovenek a magyar kiralyok alattvaloi voltak evszazadokig, joforman semmi kapcsolatuk nem volt a nemet uralom alatt lev? szlovenekkel, akiket a Nemet-romai Birodalom uralt, s kapcsolatba kerultek reformacioval es megindultak a polgari fejl?des utjan.

A torok hodoltsag haborukkal terhes korszaka Magyarorszagon nemcsak a magyarsag letszamanak megcsappanasat eredmenyezte, hanem a szloveneket is. A 18. szazadra lakohelyuk, a Totsag mar csak a Muravidekre es a Raba folyo kornyekere korlatozodott. Szloven betelepules a hataron tulrol nem volt. A torok betoresek soran a Raba melletti kozsegekben is megfogyatkozott a szloven lakossag. A telepulesekre nemet lakossag erkezett, bar egyes helyeken, mint Apatistvanfalvan , a betelepul? nemetek id?vel elszlovenosodtak. Egyedul Alsoszolnokon volt jelent?sebb szloven betelepules. A falut szinten sujtotta a torok, s?t tatar pusztitas, es egy ideig itt is a nemet volt a meghatarozo etnikum, kes?bb megis a kornyekr?l attelepult szlovenek adtak a lakossag nagyobb reszet.

A 18. szazad vegen a totsagi papi ertelmiseg az itteni szlavsag ?seit a windisch - vend szobol kiindulva a nepvandorlaskori vandalokig vezette vissza, ezt kovet?en egy sor elmelet szuletett meg err?l, amely mast es mast fogalmaz meg a nep eredetet illet?en. Ugyanebben az evszazadban az evangelikus Kuzmics Istvan ( 1723 - 1779 ) surdi pap leforditja az evangelikus Ujszovetseget , kortarsa es egyben nevrokona a nala tizenegy evvel fiatalabb Kuzmics Miklos ( 1734 - 1804 ) a katolikus valtozatat vendre , amelyek alapjai lettek egy masik sztenderd szloven nyelvnek.

Kossics Jozsef ( 1788 - 1867 ) fels?szolnoki plebanos irasaiban nevezi el?szor szloveneknek ?ket, minthogy anyanyelvukon onmagukat slovenci nek mondjak, de tovabbra is a vandalok (vandalusok) utodainak tartja ?ket. Bitnitz Lajos ezeket az ismereteket es tovabbi alapos kutatasokat folhasznalva igazolta el?szor szloven mivoltukat.

A vend elnevezes is csak a 19. szazadban valt hasznalatossa, a videket pedig csak a szazad kozepet?l hivjak Vendvideknek , ugyanakkor a tot kifejezes egeszen a 20. szazadig fennmaradt. A magyarorszagi szlovenek egyik reszenek masik magyar elnevezese a bomhec .

Az hogy a magyarorszagi szloveneket vendeknek neveztek, politikai szamitasokbol kifolyolag tettek, az illirizmus es a panszlavizmus megallitasara es korantsem mellekesen a nemzetiseg asszimilalasa vegett.

Az 1848?49-es szabadsagharc idejen es az azt megel?z? id?kben volt napirenden a ? vend kerdes ” , ahol ket ellentetes tabort szokas emlegetni: az egyik a szloven, a masik ennek ellenkez?jet kepviselte. A katolikus lelkeszek es hiveik a szabadsagharc alatt a szinten katolikus Habsburgokat tamogattak, az evangelikusok Kardos Janos ( 1801 - 1873 ) ?rihodosi lelkesz vezetesevel Kossuth Lajos oldalan alltak, pusztan csak azert, hogy megtarthassak evangelikus vallasukat a katolikusokkal szemben.

A szabadsagharc alatt a szlovenseg nem vett reszt a magyarellenes nemzetisegi felkelesekben. A honvedseregben sorozas utjan, vagy a nemet nemzetiseg?ek helyettesekent kuzdottek szlovenek az osztrakok es a horvatok ellen, Lendvaban pedig szlovenekb?l nemzet?rseg is verbuvalodott. A haboru alatt es utan az osztrakok is sokat besoroztak er?szakkal a csaszari seregekbe.

Az neoabszolutizmus eveiben a vita elhalkult, majd a kiegyezes utan vettek el?, mikor a magyar politikai vezetes a nemzetisegek teljes beolvasztasara torekedett. A magyar politikusok koveteltek a szlovenekt?l, hogy valljak magukat vendeknek es vendszloveneknek, es megkezdtek a muramenti kozsegek szlav eredet? neveinek is a magyarositasat. Kezdetben oktathattak vend nyelven es szulettek ezen a nyelven konyvek, folyoiratok stb., de 1907 -t?l bevezettek a magyar nyelv? oktatast Apponyi Albert reven, a tanintezmenyekben, ami igy tokeletes asszimilalo hely lett.

A magyarositasok serkentettek els?sorban a katolikus szellem? ertelmisegi mozgalmakat az ellenallasra. A szazad vegen mar kialakuloban volt az autonomia kovetelese is. 1918 -ban van olyan terv, hogy Szlovenszka krajina neven autonom entitast alakitanak ki a szlovenlakta vasi es zalai regiokban. Klekl Jozsef kes?bb mar ugy latta, hogy kezenfekv?bb megoldas lenne csatlakoztatni a teruletet Jugoszlaviahoz, mindenesetre a sajatos ontudatot es nyelvet figyelembe veve az uj allamon belul is autonomiat szeretett volna videkenek ( Jaszi Oszkar reszer?l olyan javaslat szuletett, hogy a Murakoznek es a Vendvideknek kozosen kellene autonom teruletet alkotnia, mivel egymagaban tul kicsi a Szlovenszka krajina).

A ket vilaghaboru kozott [ szerkesztes ]

Az id? mulasaval a tudosok sorra fogadtak el e nemzetiseg szloven szarmazasat, kozuluk kimagaslo egyenisegek, mint dr. Pavel Agoston (1886-1946). Alapvet? valtoztatasok megsem tortentek.

A trianoni bekeszerz?des utan kelt eletre ujra a ?vend nem szloven” teoria. A szels?jobboldali es revizionista torteneszek hozzak ujbol el? es ehhez tamogatasul a magyar revizios politika. Mikola Sandor egyetemi professzor dolgozott ki egy olyan elmeletet (mindenfele alapos bizonyitas nelkul!), amely azt mondja ki, hogy a magyarorszagi vendek a keltak leszarmazottai. A vendkerdes nyomos ervkent szolgalt a Trianon el?tti hatarok visszaallitasaert kuzd?knek ahhoz is, hogy a Muravideket visszacsatoltassak Magyarorszaghoz, mert akkor lakoikat erdekeik nem Szlovenia nepehez kotik.

Amellett teny, hogy a delszlav egyseget hirdet? jugoszlav vezet?k es hiveik igyekeztek a magyarorszagi szloveneket a magyarok ellen agitalni, de azok nem rokonszenveztek veluk, am csak azert nem, mert naluknal sokkalta jobban feltek a magyar hatosagi szervekt?l!

1945-t?l [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaborut kovet?en elfogadtak az etnikum szloven szarmazasat. A hatar kozelsege miatt a terulet nagyon sokaig elzart volt a kulvilagtol, a hazafele tartokat allandoan igazoltattak.

A rendszervaltas utan megalakult a Magyarorszagi Szlovenek Onkormanyzata , de 1992 -ben megszervez?dott annak ellentabora a Vend Szovetseg is, amely a helyiek nem szloven mivoltat hivatott ujbol bebizonyitani. A szervezet azota megsz?nt, de jelenleg is vannak olyan egyenek akik (raadasul magyarok) minden eszkozt megragadva probaljak celjukat elerni, de az altaluk felhozott (jobbara revizios) dokumentumok teljesmertekben megcafolhatok, s?t neha hamisak. Az egeszb?l azt a kovetkeztetest lehet levonni, hogy a vendek eredetet illet? kerdes nem bir tudomanyos jelleggel, sokkalta inkabb onos politikai erdekeket szolgal ki. Napjainkban is talalunk konyvekben, iratokban es az interneten effajta felrevezet? adatokat a szlovenekr?l, amelyek tevesen informaljak az embereket es gyakorta rossz velemenyeket alakitanak ki a vendekr?l.

A Szloven Nemzeti Part (SNS) szerint a magyarok rosszul bannak a szloven kisebbseggel, ezert tobb jogot kovetelnek szamukra. A part azonkivul szeretne egyesiteni a magyarorszagi szloveneket az anyaorszaggal, viszont a szloven szervezetek elzarkoznak t?le.

Lakohelyuk, eletkorulmenyeik [ szerkesztes ]

A magyarorszagi szlovenek lakohelye a 94 km² terulet? Vendvidek , melyen ma sz?kebb ertelemben kozvetlenul a Raba folyo mellett elterul? dombos tajegyseget ertik.

A magyarorszagi szloven kozsegek gazdasagi kozpontja Szentgotthard . Az egykor volt dohanygyar, oragyar, kaszagyar, teglagyar, selyemgyar rengeteg szlovennek adott munkat. Miutan legtobbjuk bezart, a helyiek munkaviszonya is megsz?nt. Kepzettseg hijan csak nehany embernek sikerult az uj gyarakban elhelyezkednie. A magyarorszagi szlovenek tobbsege ma is mez?gazdasaggal foglalkozik. Nagy az alulkepzettseg, sokan kuszkodnek megelhetesi gondokkal.

Ma egyre fogyatkozik a szloven nepesseg szama. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanuljak anyanyelvuket , egymas kozt inkabb magyarul tarsalognak es az iskolaban is a szloven irodalmi nyelvet oktatjak, amelyet nehezen sajatitanak el. Hianyzik amellett a nemzetisegi tudatuk is, olykor nem merik felvallalni, felve attol, hogy a kornyezetuk kitaszitja ?ket etnikumuk miatt, maskor egyaltalan nem is akarjak, ennek meg oka lehet a mai tomegmedia es digitalis vilag, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmet ett?l. Amellett a fiatalok kitelepulnek a jobb megelhetes remenyeben varosokba, vagy kulfoldre.

Bels? Somogy teruleten egykor egy tucatnal is tobb szloven falu letezett, a 20. szazadban mar csak Haromfa, Agarev, Tarany es Konyi telepuleseken eltek szlovenek. Jelenleg Taranyban van kevesebb mint 40 ember, aki beszel vendul.

Kultura [ szerkesztes ]

Nyelv [ szerkesztes ]

B?vebben: Vend nyelv

A magyarorszagi szlovenek a vend nyelvet beszelik, amely elszigeteltsege reven nagyon archaikus, ?si szlav elemeket is meg?rzott, es nagy hasonlosagot mutat a horvat kaj agaval. Bar nyelvuk archaizalodott es atalakult a magyarokkal valo tobb mint egy evezredes egyutteles soran, de azert meg mindig nagyon hasonlit a szloven irodalmi nyelvre . A vend a 18.-19. szazadban sajat irodalmi nyelvet alakitott ki, aminek meg?rzeset Szloveniaban is egyarant fontosnak tartjak.

Nephagyomanyok [ szerkesztes ]

A vendek kulturaja nagyon szines, nagyon sok eleme magyar , illetve nemet eredetre vall, de vannak onallo motivumok is. A magyar nephagyomanyokhoz hasonloan jarnak betlehemesek , mikulasok , lucazok stb. A vendek legismertebb sajat hagyomanya a ronkhuzas .

Nepmeseikre a magyarok hatottak, akarcsak a szloveniai mesekre is, hisz ott peldaul megjelenik Matyas kiraly is. A vend mesekben Matyas kiraly ugyan nem szerepel, de elbeszelesmodjuk, tartalmuk es befejezesuk a magyar nepmesekhez all kozel.

Neptancaik a stajer hagyomanyokat tukrozik. Nemet az ajnccvajdraj , mig a Rozinka es Rejzka tancokat a stajervideki szlovenek is tancoljak. Uj tipusu a polka es volcer .

Nepdalaik szinten a szloveniai Prelikja tajegyseggel mutatnak rokonsagot.

Szentgotthardon , a szinten szloven alapitasu Lipa etteremben m?kodik a Szloven Informacios es Kulturalis Kozpont , itt szekel a Radio Monoster es a Porabje (Rabavidek) ujsag szerkeszt?sege is.

Hiresebb magyarorszagi szlovenek [ szerkesztes ]

A magyarorszagi szlovenek kozul nem egy foglal helyet Magyarorszag neves szemelyei kozott: Pavel Agoston napjainkban is elismert nyelvesz, akinek a szlav nyelvek kutatasa teren vannak hasznos erdemei. Mikola Sandor fizikus a Muravideken szuletett, ahogy Rogacs Ferenc pecsi puspok is. Doncsecz Karoly orszagos szinten is elismertseget szerzett azzal, hogy halalaig m?velte a Vendvidek ?si fazekas hagyomanyait. Halalaval az a foglalkozas is megsz?nt. Rogan Antal , a Fidesz egyik politikusa es a f?varos V. keruletenek polgarmestere szinten vallalja szloven szarmazasat. Gecsek Tibor atleta hasonloan szloven csaladban szuletett, illetve Pars Krisztiannak is vannak szloven gyokerei.

Magyarorszagi szlovenek csaladnevei [ szerkesztes ]

A szlovenek kozt a sok evszazados zartsag reven nagyon sok az azonos csaladnev?. A Vendvideken ismert vezeteknevek kb. 90%-a nagyon regi az anyakonyvek es hajdani feudalis iratok tanusaga szerint. Egyesek a 14. szazadban is felt?nnek, pontosabban azok el?dei, amelyek hangzasabol kovetkeztethetunk az azonossagra.

A nevek gyakorisaga a tortenelem folyaman kulonboz?kepp alakult: a korabban meg nagyon gyakori familiak letszama az id?k folyaman, kulonosen a torok hodoltsag alatt, mely egyutt jart az emberrablasokkal es gyilkossagokkal, drasztikusan csokkent, mig masoke a torok id?k vegezte utan megn?tt.

Sok csaladnev ejtese es irasa kulonfelekeppen valtozott: egyes neveknek legalabb hat-het kulonfele modosulata is ismert. Ennek oka, hogy a csaladok maskepp es maskepp ejtettek neveiket ? olykor minden generacio kulonboz? modon ?, s?t a plebaniakon a mult szazadokban rengeteg nemet vagy nemet szarmazasu jegyz? dolgozott, akik sokszor felreertettek, elirtak a szlav csaladneveket. Ugyanakkor a papok kozt is sok volt a mas nemzetiseg? (nemetek, magyarok, horvatok).

Lasd meg [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

Kozar Maria: A magyarorszagi szlovenek, Valtozo Vilag 56., Budapest 2004.
Kozar Maria: A magyarorszagi szlovenek neprajzi szotara, Szentgotthard-Monoster 1996.
M. Kozar Maria: A magyarorszagi szlovenek asszimilacioja az 1980-as evekt?l napjainkig, Kisebbsegkutatas, 2005/2 szam [1]