ME M?szaki Fold- es Kornyezettudomanyi Kar
A karnak helyet ado A/4 epulet
Alapitva	1735
Hely	Magyarorszag , Miskolc
Tipus	kar
Dekan	Prof. Dr. Mucsi Gabor
Elerhet?seg
Cim	3515 Miskolc-Egyetemvaros A1, A2, A3, A4 epulet
Elhelyezkedese
ME M?szaki Fold- es Kornyezettudomanyi Kar Pozicio Miskolc terkepen
e. sz. 48° 04′ 56″ , k. h. 20° 45′ 51″ 48.082346366006 , 20.764075725057 48.082346°N 20.764076°E Koordinatak : e. sz. 48° 04′ 56″ , k. h. 20° 45′ 51″ 48.082346366006 , 20.764075725057 48.082346°N 20.764076°E
A ME M?szaki Fold- es Kornyezettudomanyi Kar weboldala

A Miskolci Egyetem M?szaki Fold- es Kornyezettudomanyi Kara egyike a harom legregebbi kepzesnek Miskolcon . Az el?djet, a Banyamernoki Kart 1735 -ben Selmecbanyan alapitottak.

Tortenete [ szerkesztes ]

A M?szaki Foldtudomanyi Kar ( 2000 . januar 1-je el?tt Banyamernoki Kar) ?se az 1735-ben a vilagon els?kent Selmecbanyan letesitett banyaszati tanintezet (Bergschule). A megalakulasa idejen az intezmenyben a tanulmanyi id? ket ev volt. A tanintezet els?, s egyben leghiresebb tanara Mikoviny Samuel , koranak legnagyobb mernok-polihisztora volt. 1762 -ben megkezd?dott az els? tanszek letesitesevel a banyaszati akademia szervezeti felepitese. 1770 -ben a becsi udvari kamara az eddigi ket evfolyamos oktatast harom evfolyamra novelte, s harom tanszekes akademiat (Academia Montanistica, Bergacademie) szervezett. A banyaszati tanszekre Christoph Traugott Delius-t, a vilaghir? banyam?velestan konyv szerz?jet nevezik ki vezet?nek. Az 1770-et kovet? evtizedekben a selmeci akademia a banyaszati-kohaszati tudomanyok egyik europai kozpontja lett. Szamos kulfoldi szakember es tanulni vagyo fiatal kereste fel az akademiat, s toltott hosszabb-rovidebb id?t az intezmenyben hallgatva az el?adasokat es dolgozva a laboratoriumokban. 1846 -tol az intezmeny neve Banyaszati es Erdeszeti Akademia (K.K. Berg- und Forstakademie) lett. 1848 / 49 -ben a magyarorszagi hallgatok az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc oldalara alltak, az ausztriai es cseh- morvaorszagi hallgatok tobbsege pedig elhagyta Selmecet. A Selmecr?l eltavozott ausztriai hallgatok reszere Leobenben , a cseh-morvaorszagi hallgatok reszere pedig Pribramban szerveztek tanintezetet, amelyek kes?bb akademiai rangra emelkedtek.

A kiegyezessel a selmeci akademia magyar allami intezmeny lett, Magyar Kiralyi Banyaszati es Erdeszeti Akademia neven. A magyar oktatasi nyelvet 1868 es 1872 kozott fokozatosan vezettek be. Ez a teny, valamint a leobeni es pribrami tanintezetek meger?sodese az akademia nemzetkozi vonzasat lenyegesen csokkentette. 1872-ben alapvet?en megreformaltak az akademia szervezetet es oktatasat. Az eddigi egyseges "banyasz" kepzest, mely elnevezes az akkori szaknyelvben egyarant jelentett banyaszatra, kohaszatra es penzveresre valo kikepzest, negy szakra valasztottal szet: banyaszati , femkohaszati , vaskohaszati, valamint gepeszeti es epiteszeti szakra. Az erdeszkepzes ket szakon folyt: altalanos erdeszeti es erd?mernoki szakon. Az intezmeny 1904 -t?l Banyaszati es Erdeszeti F?iskolakent m?kodott. 1919 -ben - miutan Selmecbanya a megalakulo Csehszlovakiahoz kerult - a f?iskola Sopronba telepult at. 1922 -t?l Banyamernoki es Erd?mernoki F?iskola elnevezest kapott. 1934-ben a f?iskola az ujonnan megszervezett orszagos jelleg? Jozsef Nador M?szaki es Gazdasagtudomanyi Egyetem banya-, koho- es erd?mernoki kara lett, huszonhet tanszekkel.

1949 -t?l Miskolcon, uj alapitasu Nehezipari M?szaki Egyetemen megalakul a Banyamernoki Kar. Ekkor kezd?dik az 1948 -ig egyseges banyaszati kepzes szetvalasa, szakosodas kialakulasa. A banyamernokkepzes 1959 -ig olykeppen oszlott meg Miskolc es Sopron kozott, hogy az els? ket evfolyamot Miskolcon, a fels?bb evfolyamokat Sopronban oktattak. Ez a megosztottsag 1959 -ben, a banyasz szaktanszekek Miskolcra telepulesevel sz?nt meg. A Kar oktatasi es tudomanyos tevekenysegenek fejl?desevel szuksegesse valt tobb teruleten is bizonyos tanszekek szakmai szetvalasa, uj szaktanszek letesitese.

Jelenleg az 1992 -ben kialakitott szervezeti felepitesnek megfelel?en ot intezetben 12 tanszek m?kodik. A Kar oktatasi es kutatasi tevekenysegenek kiszelesedese, reszben atalakulasa indokoltta tette a kar elnevezesenek megvaltoztatasat is. A Kar elnevezese ezert 2000. januar 1-jet?l M?szaki Foldtudomanyi Kar, majd 2022-ben M?szaki Fold- es Kornyezettudomanyi Kar lett.

Bolognai rendszerben oktatott szakok [ szerkesztes ]

Alapkepzes [ szerkesztes ]

• M?szaki Foldtudomany (BSc)
  • Banya-, es Geotechnikai specializacio
  • Nyersanyagel?keszitesi specializacio
  • Foldtudomanyi specializacio
  • Olaj-, es Gazmernoki specializacio
• Kornyezetmernok (BSc)
  • Geokornyezetmernoki specializacio
  • Kornyezettechnikai specializacio
• Foldrajz (BSc)
  • Geoinformatikus specializacio

Mesterkepzes [ szerkesztes ]

• Banya-, es Geotechnikai mernok (MSc)
• El?keszitestechnikai mernok (MSc)
• Foldtudomanyi mernok (MSc) (angol es magyar nyelven)
• Geografus (MSc)
• Hidrogeologus mernok (MSc) (angol es magyar nyelven)
• Kornyezetmernok (MSc)
• Olaj-, es gazmernok (MSc)
• Szenhidrogenkutato foldtudomanyi mernok (MSc) (angol nyelven)

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Kar hivatalos honlapja