Az
Allam- es Jogtudomanyi Kar
a
Miskolci Egyetem
egyik kara.
Bar a jelenleg fennallo miskolci Allam- es Jogtudomanyi Kar nem tekinti szervezeti el?djenek a Miskolci Jogakademiat,
Miskolc
varosa szerves reszenek tekinti, multja szora erdemes darabkajanak.
Miskolci Jogakademia (1919?1949)
[
szerkesztes
]
A Miskolci Jogakademia el?dje az
Eperjesi Jogakademia
volt.
Eperjes
Magyarorszaghoz
tartozott, a
Felvideken
talalhato, melyet 1919-ben elcsatoltak az orszagtol, s az akkori
csehszlovak
kozoktatasugyi referens, Stefanek Antal egy ulesen kijelentette, hogy nem kivanjak tovabb m?kodtetni a jogakademiat, de nem latnak kivetnivalot abban, ha attelepitik a csonka orszagga lett Magyarorszagra. Mikler Karoly, a Kollegium jogi fakultasanak dekanja rogton bele is vagott az el?keszuletekbe. Az attelepites helyszineul el?szor
Kassat
valasztottak, am hamar kiderult, hogy az sem marad Magyarorszag resze, igy dontottek Miskolc mellett. Miskolc regota vagyott mar egy sajat egyetemre, ezert Mikler Karoly nagyvonalu ajanlatot tudott kieszkozolni a varosvezetest?l. A varosba a dekan 1919. marcius 10-en erkezett meg, s marcius 18-an a Reggeli Hirlap mar azt irta, hogy a dekani hivatal fogadja az utolag jelentkezni szandekozo leend? hallgatosagot. A tanarok atkoltozesevel az oktatas a rendes medreben folyhatott tovabb.
A kialakulo politikai valtozasok kovetkezteben, egy 1919. marcius 31-en kelt kozoktatasugyi nepbiztosi rendelet ertelmeben, a proletar allam szuneteltette a jogi vizsgaztatast az orszag minden jogi karan, beleertve a jogakademiat is. Azonban az el?adasokat marcius veget?l kezdve folyamatosan tartottak, de szamos nehezseggel kellett szembesulniuk, mely id?r?l id?re igen nehezkesse tette az oktatast. A miskolci
voros hader?
parancsnoksaga elrendelte, hogy a jogakademia tanari kara ?ontudatosito szociologiai el?adasokat” tartson az altisztek es a tisztek reszere. Aprilis 26-an, miutan a tanari kar nem tett eleget a keresnek, a katonai parancsnok szemelyesen adott hangot a kovetelesenek, mire a tanari kar elhagyta Miskolcot, es csak a proletardiktatura bukasa utan tertek vissza. Olyba t?nt, minden akadaly elharult az oktatas el?l, am a huszas evek eleje ujabb kihivasokat tartogattak. Nevezetesen az allam meg akarta vonni az allamsegelyeket a jogakademiaktol, mely elsorvaszthatta volna a magyarorszagi egyhazi jogi oktatast. A hattereben az allt, hogy
Klebelsberg Kuno
akkori kultuszminiszter az egyhazi jogi oktatast meg elvi szinten sem kivanta tamogatni. Itt is csak Miskolc varosvezetesenek kozbenjarasa tudta megmenteni a miskolci jogakademiat.
Mikler Karoly 1923. szeptember 20-i lemondasat kovet?en utodaul Bruckner Gy?z?t neveztek ki, akit tudomanyos munkassagaert 1926-ban a
Magyar Tudomanyos Akademia
levelez? tagjava valasztottak. 1932-ben es 1936-ban ket er?tlen kiserlet tortent a jogi f?iskolak felszamolasara, azonban az egyhaz hathatos kozbenjarasara a kultuszminiszterium visszavonta a javaslatat. Nem volt ilyen szerencsejuk 1940-ben. Az 1940:XXVIII torvenycikk a ?Magyar Kiralyi Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem ujjaszervezeser?l es a
Magyar Kiralyi Horthy Miklos Tudomanyegyetem
felallitasarol” rendelkezett. Eszerint a jogakademiak csupan a tudomanyegyetemek tematikajat kovetve, es azt is csak az els? ket evig tarthatjak meg az el?adasokat. Ezt kovet?en van modja a hallgatosagnak a tovabbi tanulmanyaikat folytatva jelentkezni az egyetemek jogi karanak harmadik evfolyamara. Ebbe viszont nem tor?dtek bele az erintettek. Az 1939. evi II. torvenycikkely 168.§ szakaszara hivatkozva kertek, hogy kultuszminiszter tegyen kivetelt, amelyet ? meg is tett. Igy ujra negyeves kepzesse alakult vissza a jogakademia. A
masodik vilaghaboru
el?szele sok gorongyot gorgetett az oktatas ele. 1944-ben Bruckner Gy?z? betegsegre hivatkozva lemondott, a gyakori legi keszultseg miatt a tanitas nem volt zokken?mentes. 1944. oktober 25-en a
nyilas
Rajnis Ferenc kultuszminiszter bezaratta az egyetemeket, illetve f?iskolakat.
A haborus esemenyek utan
Turoczy Zoltan
puspok
Zsedenyi Belat
bizta meg a jogakademia ugyenek vitelevel. A testulet nagyaranyu szemelyi valtoztatasokat tervezett es esti tanfolyamokat hirdettek meg. A dekanvalasztason Zelenka Istvan nyerte el a tisztseget. Ekkoriban merult fel a miskolci Kossuth Lajos Tudomanyegyetem gondolata, mely magaba foglalta volna a jogakademian kivul az osszes Miskolcra kerult fels?oktatasi intezmenyt, mint peldaul a soproni banya-, koho- es erd?mernoki, valamint evangelikus hittudomanyi fakultast. A tervb?l azonban nem lett semmi, s?t, a jogakademia m?kodese megint veszelybe kerult. 1946. marcius 21-en a vallas- es kozoktatasugyi miniszter ertekezletet hivott ossze, melyen Zsedenyi Bela kepviselte az evangelikus egyhazat. Kubinszky Lajos miniszteri tanacsos kerdese az volt, hogy szukseg van-e a negy jogi karon kivul meg jogakademiara es egyhaz meg a varos tamogatna-e tovabbra is a jogakademiakat. Az oktatast tovabb folyhatott, de az 1946 utani fejlemenyek nyilvanvalova tettek, hogy vilagi palyara oktatni a fiatalokat egyhazi befolyassal nem sokaig tarthato fenn. 1948. junius 16-an
Bognar Jozsef
javaslatara az allam atvette a jogakademiat. Az allamositott jogakademia ez ev junius 30-an kezdte meg a m?kodeset, de ? Bruckner Gy?z? velemenye szerint ? teljesen hatterbe szorult a Miskolcon kiepul? m?egyetem mellett. A kegyelemdofest a 4105/1949. szamu kormanyrendelet jelentette, mely a tanev befejezesevel elrendelte a jogakademiak bezaratasat.
Jogi kar Miskolcon (1981?)
[
szerkesztes
]
A miskolci jogi oktatas felelevenitesenek gondolata az 1970-es evek elejen Novak Istvantol szarmazik. Noha, korabban is folyt Miskolcon jogi kepzes, azt az
Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Allam- es Jogtudomanyi Kar
kihelyezett tagozata latta el. Az elkepzeles mellett szolt, hogy nem volt egyetlen mas olyan ertelmisegi szakma, mint a jogasz, amely ennyire kioreged?ben lett volna. A jogaszok atlag eletkora 53 ev korul alakult, mely egy jo evtizeddel volt magasabb mas ertelmisegi csoportokenal. Az ujabb jogi kar mellett szolt, hogy sokan esti tagozaton masodik diplomanak szantak a jogi diplomat, s igy nem a kezd? jogaszi allashelyeket toltottek be, ahol pedig a legnagyobb hiany alakult ki. Harmadik ervkent a jogaszi szakma eln?iesedeset hoztak fel. A n?k kedvez?bb nyugdij-korhatari besorolast kaptak, mely tovabb novelte a szakemberhianyt. Negyedikkent a tarsadalmi mobilitas elmaradottsaga, illetve az a teny, hogy a f?varosban kepeztek ki a leend? jogaszok 53%-at, hatranyosan erintette a videket. Eme el?zmenyeket alapul veve, 1976-ban, az Allami Tervbizottsag dontott az egyetemek tavlati fejleszteser?l. Az Oktatasi Miniszterium altal felallitott bizottsag egy eszakkelet-magyarorszagi jogi kar letrehozasa mellett dontott. Az el?terjesztes 1978. december 4-en szuletett meg a negyedik jogi kar felallitasarol. Els? helyszinkent Debrecen jott szamitasba, mert 1949-ig volt egyetemi szint? jogaszkepzes. Amiert megis Miskolc mellett dontottek, anyagi okokra vezethet? vissza. Tulsagosan nagy beruhazast kellett volna megvalositani, mig Miskolcon majdnem minden feltetel adott volt a
Nehezipari M?szaki Egyetemen
.
1980. januar 31-en Gonczol Katalin f?el?ado mar a miskolci jogaszkepzes szervezesevel kapcsolatos feladatokrol allitott ossze konkret javaslatot. A kepzes eleinte intezeti keretek kozott zajlott, kes?bb ? miutan tobb evfolyam is volt ? lehetett karra szervezni a jogi oktatasi tevekenyseget.
Kratochwill Ferenc
miniszteri biztossa kinevezett egyetemi docens dontese ertelmeben egy karkozi bizottsag latta el az elvi es szakmai igazgatast. A karkozi bizottsag feladata az oktatoi alkalmassagi kovetelmenyek ervenyesulesenek ellen?rzese, a vezet? oktatok kivalasztasa, a szervezeti kerdesekben torten? allasfoglalas volt. A bizottsag elnoke Kiraly Tibor, a tarskarokat Adam Antal, Benedek Ferenc, Madl Ferenc, Nemeth Janos, Schmidt Peter, Szentpeteri Istvan es Veres Jozsef kepviselte. Az MTA
Kulcsar Kalmant
es
Peschka Vilmost
, az Igazsagugyi Miniszterium
Petrik Ferencet
, az oktatasugyi f?hatosag
Gonczol Katalint
delegalta. Az intezet els? tanszekei a kovetkez?k voltak: Jogtorteneti es jogelmeleti tanszek, Civilisztikai tudomanyok tanszeke, B?nugyi tudomanyok tanszeke es Allamtudomanyi tanszek. Els?kent a Jogtorteneti es jogelmeleti tanszek alakult meg. 1981. marcius 1-jevel Banyai Laszlo, Ijjas Jozsef, aprilis 1-jet?l Kallay Istvan, Bihari Mihaly tolthettek be oktatoi allast, julius 1-jevel Kahler Frigyes, Stipta Istvan es Szabo Miklos lettek oktatok, julius 15-t?l Lakos Zsuzsa vallalhatott el?adoi munkat. A tanszeki allasok betoltesere 1981. julius 1-jet?l folyamatosan kerult sor. Els?k kozott neveztek ki tanszekvezet?nek Horvath Tibor egyetemi tanart, Kalas Tibor egyetemi docenst es Ruszoly Jozsef egyetemi docenst. 1981. szeptember 5-en az ELTE-t?l kolcsonzott tanterv szerint indult el a kepzes 123 hallgatoval. Nem telt el teljes egy ev, az Egyetemi Tanacs 1982. majus 27-en dontott arrol, hogy tobb valtoztatast is beepitenek a tantervbe. Er?sitettek a gyakorlati foglalkozasokat peldaul csaladi jogbol, b?vitett oraszammal szerepeltettek a filozofiat es bevezettek a gyakorlati foglalkozast polgari jogbol.
1983. szeptember 1. jeles nap volt a jogi intezet szamara. Ett?l a naptol kezdve a Minisztertanacs 1027/1983. (VII. 12.) szamu hatarozataval karra alakult at, es az ezt kovet? id?szakban a kar bels? szervezeti rendszere is atalakulasokon ment keresztul. A kari tanacs meg ennek az evnek a vegen, november 16-an negy intezet felallitasarol rendelkezett, ezek a kovetkez?k: Allamtudomanyi Intezet (Allamigazgatasi jogi, Allamjogi es Nemzetkozi jogi valamint Penzugyi jogi es statisztikai tanszekb?l tev?dott ossze), a B?nugyi Tudomanyok Intezete (Buntet?jogi es kriminologiai valamint Buntet? eljarasjogi es kriminalisztikai tanszekb?l allt), a Civilisztikai Tudomanyok Intezete (ami ala a Polgari jogi tanszek, a Polgari eljarasjogi es Nemzetkozimaganjogi tanszek es a Munkajogi es szovetkezeti jogi tanszek szervez?dott), a Jogtorteneti es Jogelmeleti Intezet (Jogtorteneti es Romai jogi Tanszekb?l, valamint Allam- es Jogelmeleti Tanszekb?l allt). De az 1986. december 16-i ulesen megvaltoztattak a dontest.
1989. marcius 29-en a kari tanacs els? izben kiserelte meg a tanterv radikalis atalakitasat. Az uj tanterv rendelkezett arrol, hogy a kotelez? oraszamok fels? korlatja 30 legyen, megszuntettek az orosz nyelv kotelez? oktatasat, kiiktattak a tanrendb?l a marxista tantargyakat, melyek helyebe filozofia, politikaelmelet es kozigazgatasi alapismeretek kerultek. 1993-ban az akkreditacios bizottsag ?A magyar allam es jogrendszer, jogtudomany tovabbfejlesztese, kulonos tekintettel az europai jogfejl?desi tendenciakra” cim? doktori programot 1993. szeptember 29-i ulesen akkreditalta, igy oktober 1-jevel elindulhatott a doktoranduszkepzes.
A kar 2006-ban unnepelte fennallasanak 25-ik evfordulojat, melyet nem kevesbe tett oromtelive, hogy a Magyar Akkreditacio Bizottsag a jogi karok kozul egyedulikent adta at mind a jogasz szak, mind a Deak Ferenc Allam- es Jogtudomanyi Doktori Iskola reszere a ?Kivalosagi hely” cimet.
- igazgatasszervez?
- munkaugyi es tarsadalombiztositasi igazgatasi
- jogasz
Fels?foku szakkepzes
[
szerkesztes
]
- Bruckner Gy?z?:
A Miskolci Jogakademia multja es kulturmunkassaga 1919?1949
, Miskolc, 1996
- Fels?oktatasi felveteli tajekoztato, Felvi konyvek, 2010, ISSN 0324-2226
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
|
| Karok
| |
|---|
| Helyszinek
| |
|---|
| Epuletek
| |
|---|
| Egyeb
| |
|---|