Az
Opportunity (MER-B)
az amerikai
Mars Exploration Rover
program masodik
robotja
. A
Spirit
(MER-A) marsjarotol 10 500 km-re szallt le, a
Mars
masik felen, a Meridiani Planumnak nevezett egyenlit?i teruleten. A ket robot tudomanyos celja a voros bolygo talajanak kemiai, fizikai vizsgalata. Mindket leszallohelyet ugy valasztottak ki, hogy az addigi felvetelek alapjan ezeken a teruleteken latszodott a hajdani felszini viz nyoma.
Mindket szonda bizonyitekokat talalt a viz valamikori jelenletere a Marson.
A ket marsjarot hivatalosan 90 napos elettartamra terveztek, mivel a kutatok eredeti feltetelezese szerint ennyi id? alatt a
napelem
-tablakra uleped? por miatt nem juthatnak tobb energiahoz. Nem szamoltak azonban a Mars legkori aktivitasaval, ami folyamatosan megtisztitja a napelemtablakat, es aminek hatasara 2014. januar 24-en ? pontosan tiz evvel a leszallas utan - az Opportunity meg m?kod?kepes volt, es tovabbra is szolgaltatta az adatokat, ami peldatlan sikernek szamitott.
[1]
A NASA 2019. februar 13-an befejezettnek nyilvanitotta az Opportunity kuldeteset, miutan 2018 augusztusa ota nincs kapcsolat az ?rszondaval.
[2]
Az ember altal epitett eszkozok kozul eddig az Opportunity tette meg a leghosszabb tavot idegen egitesten: 45,16 kilometert.
[3]
Az Opportunity
2004
.
januar 25-en
, kozep-europai id? szerint 5.05-kor szallt le a Mars felszinere, pontosan harom hettel azutan, hogy "ikertestvere", a
Spirit
is sikeres leszallast hajtott vegre. A leszallohely 10 500 km-re, a Mars masik oldalan, a Meridiani-siksagon volt. Nehany oraval a landolas utan megerkeztek az Opportunity altal keszitett els? latvanyos felvetelek a
pasadenai
iranyitokozpontba
. Ezek a Mars teljesen uj arcat mutattak az addig ismertekhez kepest. Az egyik kepen a marsjaro robot leszallo szerkezete latszik, a hatterben a marsbeli tajjal. Nehany kepen vilagos sziklak voltak kivehet?k. Ezeket a sziklakat kes?bb alaposan megvizsgaltak.
2004
.
januar 27-en
a szonda kinyitotta f?
antennajat
, es igy mar kozvetlenul is kommunikalni tudott a foldi iranyitokozponttal. Az adatok tovabbitasara mar nem kellett megvarni, hogy a ket amerikai marsi m?hold ? a
Mars Global Surveyor
es a
Mars Odyssey
? valamelyike a leszallohely fole erkezzen, es vegye, illetve tovabbitsa a Foldre az Opportunity
UHF
-antennajanak segitsegevel kuldott jeleket.
Az Opportunity
2004
.
februar 5-en
tette meg az els? metereket a Mars felszinen. El?szor indult el azutan, hogy nehany nappal korabban legordult a leszalloegyseg platformjarol a bolygo poros talajara. Februar 5-en mintegy 3,3 metert tett meg, masnapra meg 1,5-et terveztek.
2004
.
marcius 2-an
a
NASA
tudosai beszamoltak az Opportunity fontos felfedezeser?l: a robot egy altala vizsgalt
szikladarabban
olyan
asvanyi
anyagokat talalt, amelyek kizarolag
viz
jelenleteben alakulnak ki.
2005
.
majus 2-an
az Opportunity elakadt egy
homokd?neben
, de sikerult kiszabadulnia.
[4]
2008
.
szeptember 1-jere
[5]
(
Sol
1634)
sikerult kijutnia a 800 meter atmer?j? es 70 m melyseg? Victoria-kraterb?l, ahova 2007. szeptember 11-en ereszkedett le.
[6]
2011
. augusztus elejen elerte kovetkez? nagy celpontjat, a 22 kilometer atmer?j?
Endeavour-kratert
.
[7]
2015 tavaszara a rover osszesen egy
maratonnyi
tavot tett meg a Mars felszinen.
[8]
2018. junius 10-en a bolygo negyedreszere kiterjed? homokvihar megakadalyozta az Opportunity m?kodeset, mivel a rover
napelemei
nem kaptak eleg fenyt a feltolt?deshez. A NASA mernokei ekkor meg tovabb probalkoztak a marsjaro felelesztesevel.
[9]
2019. februar 13-an a NASA hivatalosan is befejezettnek nyilvanitotta az Opportunity kuldeteset, vegleg felfuggesztve a marsjaro felebresztesere tett probalkozasokat.
[2]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
---|
Elrepul? szondak
| |
---|
Kering? szondak
| |
---|
Leszallo szondak es roverek
| |
---|
Tervezett Mars-szondak
| |
---|
Egyeb
| |
---|