Az un. konkvisztador haza
Merida
(klasszikus maja nyelven
Ti´Ho´
, mai
modern maja nyelven
Ho
, azaz ot)
varos
Mexikoban
,
Yucatan szovetsegi allam
f?varosa
. Lakossaga 2010-ben meghaladta a 777 000 f?t.
[2]
A
Yucatan-felsziget
eszaki reszen fekv? varos terulete teljesen sik, az egesz mindossze nehany meterrel fekszik a tenger szintje felett. Tengerpartja es allando vizfolyasa nincs, a felszin alatti vizek viszont, ahogy a felsziget tobbi reszen is, jelen vannak. A kornyek nagy reszet ?serd? boritja.
[3]
A varos eghajlata igen forro es f?kent nyartol ?szig csapadekos. Minden honapban mertek mar legalabb 39 °C-os h?seget, de a rekord nem erte el a 44 °C-ot. Az atlagos h?mersekletek a januar?decemberi 24,0 es a majusi 29,0 fok kozott valtakoznak, fagy nem fordul el?, s?t, az eddig mert minimumh?merseklet mindossze 7 °C volt. Az evi atlagosan 1037 mm
csapadek
id?beli eloszlasa nagyon egyenetlen: a juniustol oktoberig tarto 5 honapos id?szak alatt hull az eves mennyiseg tobb mint 70%-a.
Merida eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 39,5
| 39,5
| 42,0
| 43,0
| 43,0
| 41,5
| 40,0
| 43,0
| 40,0
| 39,0
| 39,0
| 39,5
| 43,0
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 30,8
| 31,5
| 34,0
| 35,6
| 36,3
| 35,3
| 35,0
| 34,9
| 34,2
| 32,7
| 31,5
| 30,6
| 33,5
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 24,0
| 24,4
| 26,3
| 27,9
| 29,0
| 28,5
| 28,2
| 28,1
| 27,9
| 26,8
| 25,4
| 24,0
| 26,7
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 17,2
| 17,3
| 18,6
| 20,2
| 21,7
| 21,6
| 21,4
| 21,3
| 21,6
| 20,8
| 19,3
| 17,5
| 19,9
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 9,2
| 9,5
| 9,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 10,0
| 7,0
| 7,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 38
| 32
| 23
| 24
| 69
| 138
| 159
| 141
| 183
| 128
| 56
| 45
| 1037
|
|---|
|
A telepules nepessege a kozelmultban igen gyorsan novekedett:
[2]
| Ev
|
Lakossag
|
| 1990
|
523 422
|
| 1995
|
612 261
|
| 2000
|
662 530
|
| 2005
|
734 153
|
| 2010
|
777 615
|
A spanyolok el?tti varos
[
szerkesztes
]
A mai Merida helyen a kozeps? preklasszikus korszak idejen nagy telepules allott, amely hatalma csucspontjat a kozeps? klasszikus korszak idejen ill. az utan erte el. Jellemz?ek voltak ra a nagy es magas piramisjelleg? platformok, amelyekre a kes? klasszikus periodus epuletei alltak. A
ferences
Diego de Landa
kes?bbi puspok nagyszer?nek irta le az epuleteket es mellekelt egy sajat kez? rajzot is. A legnagyobb epulet a piramistemplom, a
Baklu´mchan
, melynek oldalhossza kb. 120 meter, magassaga 10 meter, es melyet kes?bb ferences kolostorra majd er?ditmennye epitettek at. Ennek a teruleten talalhato ma a kozponti piac, a
Mercado Municipal Lucas de Galvez
.
Az ujabb modern kutatasok tovabbi spanyolok el?tti epitmenyek letezeset igazoltak. Igy peldaul a valoszin?leg legnagyobb epitmeny helyet a katedralissal szemben azonositottak. Egy masik, amelyet a kolonializmus id?szakaban
Cerro de San Antonnak
neveztek, 180 meter × 120 meter. Tovabbi kisebb komplexumok lete regi forrasok illetve magassagmeresek es geo-radar-meresek segitsegevel bizonyitott. Osszessegeben a spanyolok el?tti varos jelent?segeben
Chichen Itzahoz
,
Uxmalhoz
vagy
Izamalhoz
volt merhet?. Ez utobbi szamtalan kisebb-nagyobb platformjaval segithet elkepzelni, hogyan nezett ki Ti´Ho´ valaha.
1841
-ben a Mexikoval elegedetlen yucatani politikai vezet?k kikialtottak a
Yucatani Koztarsasagot
, amely tobb mint het evig allt fenn. F?varosa Meridaban volt.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]