Marna

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Marna
Termeszetvedelmi statusz
Nem fenyegetett
           
Rendszertani besorolas
Orszag : Allatok (Animalia)
Torzs : Gerinchurosok (Chordata)
Altorzs : Gerincesek (Vertebrata)
F?osztaly : Csontos halak (Osteichthyes)
Osztaly : Sugarasuszoju halak (Actinopterygii)
Alosztaly : Ujuszosok (Neopterygii)
Alosztalyag : Valodi csontoshalak (Teleostei)
Oregrend : Pontyszer?ek (Ostariophysi)
Rend : Pontyalakuak (Cypriniformes)
Oregcsalad : Cyprinoidea
Csalad : Pontyfelek (Cyprinidae)
Alcsalad : Barbinae
Nem : Barbus
Faj : B. barbus
Tudomanyos nev
Barbus barbus
( Linnaeus , 1758)
Szinonimak

  • Barbus barbus barbus (Linnaeus, 1758)
  • Barbus barbus gallicus (Karaman, 1971)
  • Barbus communis (Nordmann, 1840)
  • Barbus communis (Perty, 1832)
  • Barbus fluviatilis ( Fitzinger , 1832)
  • Barbus fluviatilis alba (Krauss, 1882)
  • Barbus fluviatilis aurata (Fatio, 1882)
  • Barbus fluviatilis aurata (Veesenmayer, 1884)
  • Barbus fluviatilis borysthenicus (non Dybowski, 1862)
  • Barbus fluviatilis tyrasensis (Dybowski, 1862)
Elterjedes
Elterjedése Európában

Elterjedese Europaban
Hivatkozasok
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Marna temaju rendszertani informaciot.

Commons
Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Marna temaju mediaallomanyokat es Marna temaju kategoriat.

A marna vagy rozsas marna (Barbus barbus) a sugarasuszoju halak (Actinopterygii) osztalyanak a pontyalakuak (Cypriniformes) rendjehez , ezen belul a pontyfelek (Cyprinidae) csaladjahoz tartozo faj . [1]

Tobb elnevezese is ismert, mint brana, harcsaponty, havasi marna, marcihal, marina, martikeszeg, merenne, nagymarci, marnahal, rozsahal, totkeszeg, totkecsege, zsidohal, totkecegi-zsidohal es rozsa marna.

Europai elterjedes?, gazdasagilag is jelent?s, halaszati es horgaszati modszerekkel egyarant jol foghato faj. A duzzasztott folyoszakaszokon ritkul az allomanya es emiatt a sebezhet? fajok koze soroljak. Magyarorszagon gyakori faj, mely tilalmi id?, meret- es mennyisegi korlatozas mellett horgaszhato.

El?fordulasa [ szerkesztes ]

Europaban a Pireneusoktol a Dnyeper vizgy?jt?jeig talalhato meg es Magyarorszagon is ?shonos. Els?sorban gyors viz? folyok lakoja, homokos, kavicsos, margas agyagos feneken erzi jol magat. F?leg folyovizi halkent ismert, de azert el?fordul a Balatonban is. A hegyvideken nem hatol feljebb 900 meternel. Szereti a tiszta viz? reszeket, de Johann Jakob Heckel tesz emlitest arrol, hogy olykor tomegesen tartozkodnak a szennyviz befolyok kornyeken. [2] [3]

Magyarorszagi el?helyei [ szerkesztes ]

Magyarorszagon el?fordul a Duna , a Mosoni-Duna , a Lajta , a Rabca , a Repce , a Raba , a Lapincs , a Pinka , a Strem , a Marcal , a Cuhai-Bakony-er , az Ipoly , a Kemence-patak , a Morgo-patak , a Lokos-patak , a Fekete-viz , a Malom-patak , az Apatkuti-patak , a Sz?di-patak , a Benta-patak , a Zala , a Drava , a Mura , a Kerka , a Lendva , a Tisza , az Oreg-Tur , a Szamos , a Kraszna , a Bodrog , a Bozsva , a Keleti-f?csatorna , a Sajo , a Bodva , a Josva , a Rakaca , a Hernad , a Vadasz-patak , a Harmas-Koros , a Kett?s-Koros , a Fekete-Koros , a Feher-Koros , a Sebes-Koros , a Berettyo , a Maros , az aramlo viz? nagyobb csatornakban es esetenkent a folyok altal taplalt tavakban is.

Megjelenese [ szerkesztes ]

Kifejlett peldanyai testhossza 40-50 centimeter, de 70 centinel hosszabbra is megn?het. Tomege 4-5 kilogramm es kivetelesen elerheti a 10 kilogramm feletti kapitalis nagysagot is. Megnyult, nagyjabol hengeres test? hal, melynek a feje folulr?l es a farokresze oldalrol enyhen lapitott. Hata olajzold, oldalt a hasa vilagoszoldes es feher szin?, hatuszoja tarka feher es farok alatti uszoja kekes, ez utobbi feketen beszegett, a tobbi uszoja pedig rozsaszin?. Elvetve lehet talalkozni aranymarnakkal is, melyeknek a testszine az atlagtol elter?en sarga szin?. [4]

A hatuszot 3 es 8-9, a melluszot 1 es 15-17, a hasuszot 2 es 8, az farok alatti uszot 3 es 5, a farokuszot pedig 19 sugar fesziti ki. Az alsoallasu szaj fels? ajkan negy bajuszszal lathato. [2]

Alfajok [ szerkesztes ]

A folyami marnak tobb alfajat is leirtak, amelyeknek az onallosaga a mai napig szakmai vitak targyat kepezi. [2]

Hasonlo fajok [ szerkesztes ]

Legjobban kozeli rokonahoz a petenyi-marnahoz hasonlit, de annak hatuszojanak elejen nincs fogazott csonttuske es a farok alatti uszoja hatrasimitva megkozeliti vagy eleri a farokuszo tovet. Hasonlo lehet meg a keresztezesuk altal letrejott marna es Petenyi-marna hibridek is. Ivadekkorban hasonlit a felpillanto kull?hoz es a homoki kull?hoz . Ezeknek csupan a szajszogleteben talalunk 1-1 bajuszszalat, a fels? allkapcsuk elejen nincs es a kull?k oldalat nagyobb es sotetebb szinjatszo foltok sora disziti. [3]

Az alabbi tablazat a marna, a petenyi marna, a felpillanto kull? es a homoki kull? hatarozokepletet tartalmazza. [5]

Tudomanyos nev Magyar nev pikkelykeplet garatfogkeplet uszosugar hatuszo uszosugar farokalatti
Barbus barbus marna, 55 12-14/7-9 62    2,3,5-5,3,2        III-IV/7-9            II-III/5
Barbus peloponnesius petenyi marna, 51 10-12/7-8 56    2,3,5-5,3,2        II-IV/7-9            II-III/5
Gobio uranoscopus felpillanto kull?,   40 4-6/3-4 43      3,5-5,3          II-III/7            II-III/6
Gobio kessleri homoki kull?,   40 4-6/3-4 42      2,5-5,2         II-III/8(9)            II-III/6

Eletmodja [ szerkesztes ]

Eletmodja miatt nevezik folyami marnanak is es a folyovizek mederfeneken akarcsak a ponty turkalva keresi taplalekat. Fergek, rovarlarvak , vizicsigak es egyeb gerinctelen allatok mellett, jelent?s aranyban novenyi anyagokat is fogyaszt. A kes? ?sszel leh?l? vizekben kismeret? halakat is elfogyaszt. [3] Korulbelul oteves kora korul eri el a 40 centimeteres legkisebb kifoghato hosszusagot es ekkor testsulya 1-2 kilogramm kozott mozog. [6]

Szaporodasa [ szerkesztes ]

3-5 eves koraban valik ivarerette. Ivasa majus-juniusra esik, egy-egy n?steny 3-15 ezer 2 mm atmer?j?, sargas ikrat rak, mely jol tapad a meder aljzatahoz. Az ikrasok testtomegenkent 3000-9000 ikrat erlelnek ami mas halfajokhoz viszonyitottan csekelynek mondhato. A marna ivadekok 6-8 nap alatt kelnek ki. Ikraja mergez? ezert emberi fogyasztasra nem alkalmas. [3] [6]

Horgaszata [ szerkesztes ]

Magyarorszagon a horgaszok nemes halkent tartjak szamon a marnat. Horgaszata aprilis 15. es majus 31. kozott tilos es horgaszidenyben a kifoghato legkisebb merete 40 centimeter, valamint ett?l fuggetlenul vizenkent kulon meret es darabkorlatozas ala is eshet. [7]

Rendkivul jo uszo es kivalo sporthal, melynek fogasahoz kit?n? reflex es kitartas kell. Horogra akadasat kovet?en kitartoan vedekezik. Meg a masfel-ket kilogrammos peldanyok is probara teszik a horgasz minden ugyesseget. Kepes metereket is ugrani azert, hogy a horogtol megszabaduljon. Mivel a mederfeneken tartozkodik ezert fenekez? szerelessel lehet jo esellyel fogasat remelni. Mindenev? halkent, tetszes szerinti csalival lehet probalkozni. A horgaszok sajttal, kukoricaval , gilisztaval , csontival , lotet?vel , halszelettel es sok mas egyeni recept szerinti csalival fogjak. [8] Valamint, perget? horgaszok altal felkinalt,a meder fenekhez kozel vontatott csalik,egyre gyakoribb tamadoja! (Gumi halak es a vertikalis csalik)

Galeria [ szerkesztes ]

56 cm-es peldanya ( Hollandia , IJssel folyo)
Marna ivadek
Jellegzetes fejformaja

Forrasok [ szerkesztes ]

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbazisaban . Integrated Taxonomic Information System . (Hozzaferes: 2011. marcius 27.)
  2. a b c Marnak (Barbus) . Tomolyka.freeweb. [2009. junius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 19.)
  3. a b c d Barbus barbus (Linnaeus, 1758) . Kempelen Farkas Digitalis Tankonyvtar. (Hozzaferes: 2010. junius 18.)
  4. Alfred Brehm : Marnak (Barbus Cuv.) . Brehm: Az allatok vilaga . Digitalis kiadas:Arcanum Adatbazis Kft. 2000.. (Hozzaferes: 2010. junius 18.)
  5. Specialis hatarozobelyegek . (Hozzaferes: 2009. november 6.)
  6. a b Marna . horgasz.hu. [2010. junius 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 26.)
  7. Tilalmakrol, meretkorlatozasokrol . MOHOSZ. [2010. augusztus 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 19.)
  8. Kacsor Laszlo: A marna es horgaszata . partfal.hu, 2008. augusztus 12. (Hozzaferes: 2010. junius 19.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Marna (magyar nyelven). horgasz.hu. [2010. majus 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 19.)
  • Marna (magyar nyelven). kapitalis.hu. [2008. december 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 19.)
  • Останн? з вусач?в (ukran nyelven). bible-for-you.org. (Hozzaferes: 2011. december 14.)

Internetes leirasok a marnarol [ szerkesztes ]