Lyon
(
arpitan nyelven
Liyon
) varos
Franciaorszagban
,
Auvergne-Rhone-Alpes
regio,
Rhone
megye es a
Lyoni f?egyhazmegye
szekhelye (
prefektura
).
Parizs
utan a legnagyobb
agglomeracioval
rendelkezik.
A
Rhone
es a
Saone
folyok osszefolyasanal talalhato, Parizstol 460 km-re delkeletre,
Marseille
-t?l 314 km-re eszakra,
Genft?l
150 km-re nyugatra.
Lyon
(
Bron
, 1981?2010)
eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 19,1
| 21,9
| 25,7
| 30,1
| 34,2
| 38,4
| 39,8
| 40,5
| 35,8
| 28,4
| 23,0
| 20,2
| 40,5
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 6,4
| 8,4
| 13,0
| 16,3
| 20,8
| 24,6
| 27,7
| 27,2
| 22,7
| 17,4
| 10,8
| 7,1
| 16,9
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 0,3
| 1,1
| 3,8
| 6,5
| 10,7
| 14,1
| 16,6
| 16,0
| 12,5
| 9,3
| 4,3
| 1,6
| 8,1
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| ?23,0
| ?22,5
| ?10,5
| ?4,4
| ?3,8
| 2,3
| 6,1
| 4,6
| 0,2
| ?4,5
| ?9,4
| ?24,6
| ?24,6
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 47
| 44
| 50
| 75
| 91
| 76
| 64
| 62
| 88
| 99
| 82
| 55
| 832
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 74
| 101
| 170
| 191
| 221
| 254
| 283
| 253
| 195
| 130
| 76
| 55
| 2002
|
|---|
Lyon teruleten a legkorabbi allando telepulesr?l szarmazo leletek a
vaskorbol
maradtak fenn. Lugdunum varosat
Kr. e. 43
.
oktober 9-en
alapitotta
Lucius Munatius Plancus
,
Julius Caesar
helytartoja.
Kr. e. 27
-ben Lugdunum
Gallia Lugdunensis
provincia szekhelye es a harom gall tartomany birodalmi kozpontja lett. A varos politikai szerepen tul hamar komoly gazdasagi szerepre is szert tett. Fejl?dese a
2. szazadban
tovabb folytatodott, lakossaga elerte az 50000 f?t is. A metropoliszba sok kereszteny is erkezett, akiknek a hatasara a varos hamar az uj vallasra tert at, es kereszteny kulturalis kozpontta fejl?dott.
197
-ben azonban
Septimius Severus
a lugdunumi csatat kovet?en felegette a varost, kereszteny lakoit pedig nagyreszt megolette. Kes?bb tobbszor
germanok
szalltak meg, igy a
3. szazad
vegere Lugdunum elvesztette
Gallia
iranyitoi szerepet ? ezt
Trier
vette at ?, a varos nagy resze kihalt.
A kora kozepkorban
[
szerkesztes
]
437
-ben a
burgundok
foglaltak el a varost, amelyet
461
-ben f?varosukka tettek.
532
-ben
Chlodion
a
Frank Birodalomba
olvasztotta
Burgundiat
. A kozponti hatalom azonban nagyon gyengenek bizonyult. Lyon sajat vezet?seggel rendelkezett, a puspokuket is maguk valasztottak.
494
es
501
kozott
Szent Rusticus
,
512
es
524
kozott
Szent Viventiolus
, majd
Szent Sacerdos
(
544
?
552
), majd
Szent Nizier
mind egy nemesi csalad tagjai voltak.
Narbonne
718
-as elfoglalasa utan az
araboknak
lehet?seguk nyilt a
Rhone
volgye fele torten? terjeszkedesre. A
720-as evekben
Loudont (Lyon akkori neve) is elertek a
muszlimok
, leromboltak a Szent Nizier templomot, illetve rabszolgakat gy?jtottek a varosi lakossagbol.
737
-ben rovid id?re el is foglaltak a varost. Vegul
Martel Karoly
es
Kis Pippin
allitotta vissza a kornyek
frank
uralmat.
Nagy Karoly
verduni szerz?dese
ertelmeben Lyon, mint a
Saone
-tol keletre es? videkek,
Lotar
kezere kerult. Igy a varos
Lotaringia
resze lett. A
9.
es
10. szazadban
a varost tobb tamadas erte. Els?kent a normannok, majd 911-ben a magyarok raboltak ki a telepulest. A vandalok egy kisebb koloniat is letesitettek a kornyez? hegyekben, igy tobb invazioval is sujtottak a varost.
Vald Peter
szobra a
wormsi
Luther-emlekm?von
1032
-ben Lyon a
Nemet-romai Csaszarsaghoz
kerult.
1078
-ban
VII. Gergely papa
a lyoni puspokseget erseki rangra emelte, az erseket pedig Gallia primasava tette, aki egyben a vilagi uralmat is gyakorolta a varos felett.
1170
-ben
Vald Peter
, lyoni keresked? az evangeliumi szegenyseget hirdetve megvalt minden vagyonatol, es megalapitotta a
valdens egyhazat
. A papsag kezdetben toleralta mozgalmat, am
1184
-ben
III. Luciusz
kitagadta ?t es kovet?it az egyhazbol. Hivei, miutan felegettek a pompazatos Szent Nizier-templomot, elmenekultek a varosbol. A
13. szazadban
Lyon ket zsinatnak is a helyszine volt.
A varost
1307
-ben
Franciaorszaghoz
csatoltak, az egyhazi hatalmat hatterbe szoritottak.
1320
-ban alakult meg az els? lyoni kozsegtanacs
Szep Fulop
segitsegevel.
A reneszansz koraban es az ujkorban
[
szerkesztes
]
A
15. szazadban
egyre tobb olasz (leginkabb
firenzei
) keresked? latogatott el a lyoni adomentes vasarokra, amelyeket evi ket, kes?bb negy alkalommal rendeztek meg. Az olasz penzemberek kozul tobben idekoltoztek, es letrehoztak Lyon reneszansz negyedet, a
Vieux-Lyont
az
5. keruletben
. A varos gazdasagaban azonban egyre inkabb a selyem- es egyeb szovetekre kerult a hangsuly. A keresked?k mellett megjelent a selyemipari munkasok (canut-k) retege is, akik szinten ebben a varosreszben dolgoztak kulonleges, mintegy negy meter magas bels? ter? lakasaikban.
I. Ferenc
sokszor latogatott el a varosba, es uralkodasa alatt nagyban gazdagodott a varos.
1506
-ban itt nyilt meg az els?
franciaorszagi
t?zsde. A kereskedelem mellett a kultura is nagy utemben gyarapodott. Nyomdak, ispotalyok nyiltak a varosban.
1553
-ban itt jelent meg
Bakfark Balint
szololantra komponalt els? onallo m?ve, az un. Lyoni lantkonyv,
Intavolatura Valentini Bacfarc Transilvani Coronensis
cimmel.
A vallashaboruk idejen Lyont tobb tamadas is erte, egeszen
IV. Henrik
nantes-i ediktumaig
. A rend valamelyes helyrealltaval Lyon kisebb foku autonomiat kapott a kiralytol, aki itt vette felesegul
Medici Mariat
.
A
17. szazadban
a kiralyi udvar feny?zeset szolgalo magas adok, valamint a pestisjarvanyok visszavetettek a varos fejl?deset. Mindazonaltal ekkor jott letre egy jezsuita kollegium es tobb tovabbi iskola, megalapozvan Lyon kiemelked? tudomanyos szerepet. A
18. szazadtol
szamos tudos es feltalalo tevekenykedett a varosban. Igy
Marie Francois Xavier Bichat
, a modern
anatomia
megalapitoja, a
Jussieu fiverek
a novenyek rendszertananak kutatoi, valamint a szazad vegen Andre-Marie Ampere is Lyonban dolgozott, de a
Montgolfier fiverek
els? repulese is a varosban tortent. Szinten Lyonban nyilt meg az els? allatorvosi iskola is.
Az
1789
-es
francia forradalom
soran a kiralypartiak oldalan allt a varos.
1793
-ban, a
girondistak
letartoztatasat kovet?en a varos fellazadt a
Nemzeti Konvent
hatalma ellen.
1793
.
oktober 12-ere
a
jakobinusok
elfoglaltak a varost, es a
Robespierre
-fele uralom elrendelte a varos megszunteteset. Igy mintegy haromezer lakos kerult guillotine ala, illetve tobb palotat is leromboltak (leginkabb a
Bellecour
kornyeken).
Az ipari forradalom id?szakaban
[
szerkesztes
]
A varos helyzete csak
Bonaparte Napoleon
hatalomra jutasat kovet?en kezdett javulni. Az uralkodo rendelete, amely a lyoni iparra bizta a Birodalom szovetellatasat, ismet nagyban fellenditette a varos gazdasagat. A szov?ipar teljesitmenyenek fokozasahoz nagyban hozzajarult
Joseph Marie Jacquard
, aki egyebkent szinten Lyonban tevekenykedett, talalmanya a
szov?gep
lyukkartyas mintavezerlese (
1805
). Igy a
19. szazadban
a szov?ipar oriasi utemben b?vult, azonban a korabbi munkasokra egyre kevesebb szukseg volt, eletkorulmenyeik sokat romlottak.
1831
-ben a ?szov?ipari munkasok forradalma” volt a
19. szazadi
munkasmozgalom egyik els? jelent?sebb megmozdulasa. A lyoni munkasok alapitottak az els? kommunista ujsagot: a
L'Echo de la Fabrique
-ot, amelyben
1833
-ban jelent meg a hires mondat: ?Vilag proletarjai egyesuljetek!”.
Karl Marx
is sokat meritett a lyoni munkasmozgalom esemenyeib?l, eredmenyeib?l es koveteleseib?l m?ve megalkotasahoz.
Mindazonaltal a varos folyamatosan gyarapodott.
1836
-ban Lyon Perrache palyaudvararol indult az els?
franciaorszagi
vonat
Saint-Etienne
iranyaba. Tobb hid epult a
Rhone
-on es a
Saone
-on, es tobb utca epult a ket folyo kozt. Igazan komoly epitkezesek azonban leginkabb
III. Napoleon
idejen voltak, amikor a varoskep is nagyban atalakult, az
1.
es
2. kerulet
kiepultevel. Ebben az id?szakban olvadtak be a varos kornyeki telepulesek (mint Croix-Rousse, Vaisse, Guillotiere) is Lyonba.
1860
-ban pedig itt indult meg a vilag els?
sikloja
a Croix-Rousse oldalan.
A szocialis problemak orvoslasara az
1850-es evek
ipari b?vulese soran kerulhetett sor. A szov?ipar melle hamarosan komoly vegyipar, kes?bb gepipar is telepult. Az ipar mellett a tudomanyos elet is b?vult, tobb egyetem nyitotta meg kapuit ebben az id?szakban, es tobb talalmany, igy a
Lumiere testverek
filmezesi technikaja, es
Marius Berliet
teherautoja is a varosban keszult el.
A
19. szazad
soran lakossagszamat megnegyszerez?, immar 400 000 f?t szamlalo varos polgarmestere
1905
-ben
Edouard Herriot
radikalis politikus lett, aki tovabb emelte a varos jelent?seget. Az
els? vilaghaboru
idejen Lyon tavol esett a fronttol, igy a teherauto-gyartas zavartalanul m?kodhetett ellatva a francia hadsereget. Majd a ket haboru kozott, a szenatorkent is m?kod? polgarmester szamos kolcsont intezett el a varos szamara tobb szocialis nagyberuhazas (iskolak, korhazak epitese, infrastrukturalis fejlesztesek) elinditasara.
1940
-ben Lyon a demarkacios vonal kozeleben lev? semleges ovezetbe kerult. Poziciojabol adodoan sok menekult aramlott a varosba a nemetek altal elfoglalt teruletek fel?l, igy
Parizsbol
is. 1941 vegere Lyon valt az ellenallas egyik kozpontjava, ahol tomegevel jelentek meg az illegalis lapok.
1942
-ben, a semleges zona eltorlesevel Lyon a Vichy-Franciaorszag reszeve valt, es a Gestapo egyik fontos szallashelyeve alakult.
A varos bombazasa
1944
.
majus 26-an
kezd?dott, vegul
szeptember 3-ra
kerult a szovetsegesek kezere.
1945
-ben a
masodik vilaghaboru
soran
Nemetorszagban
raboskodo Edouard Herriot ismet atvette a hatalmat, es felugyelete alatt epult ujja a lerombolodott varos.
1957
-ben a varos nagyszamu
algeriai
menekultet (
feketelabuakat
, egykori algeriai franciakat) volt kenytelen fogadni. Legtobbjuket
Bron
es
Venissieux
el?varosban probaltak meg elszallasolni, ahol azonban a rossz eletkorulmenyek kovetkezteben tobbszor is zavargas tort ki. Az allapotok az
1960-as evekben
,
Louis Pradel
polgarmestersege ideje alatt folyamatosan javultak. Egy uj kereskedelmi kozpont letrehozasaval a
3. keruletben
, illetve a szocialis halo fejlesztesevel Lyon keleti fele is kiepult.
1975
-ben epult a varos uj repul?tere,
1978
-ban pedig a varos els?
metrovonala
.
1981
-ben Lyonba erkezett az els?
TGV
Parizsbol
.
Az
1989
-ben megvalasztott polgarmester, Michel Noir nevehez f?z?dik a modern varosepiteszet meghonositasa Lyonban. Az uj stilusban epult az Opera, valamint egy uj varosresz, a Cite International.
Lyon
Franciaorszag
, es egyben az
Europai Unio
egyik legjelent?sebb iparvarosa, ahol az uj iparagak es technologiak hagyomanyosan jelent?s szerephez jutnak.
Lyon a
16. szazadtol
a selyemszoves egyik legjelent?sebb
europai
kozpontjava valt. A kiemelt szinvonalu, hagyomanyos iparag tovabbra is megmaradt, de nagyreszt a varoson kivulre szorult. A varos vonzaskorzete tovabbra is elmondhatja magarol, hogy a francia ruhaipar nagy reszenek forrasa. A varos agglomeraciojabol szarmazik az iparban hasznalatos francia textiliak (legzsakok, ved?oltozekek, uleshuzatok) egy jelent?s hanyada is. Tovabba Lyon a textilipari kutatomunka nemzetkozi kozpontja is.
A
19. szazadban
a
textilipar
kiszolgalasara, festekgyartas celjabol telepult meg a varosban a vegyipar. Mara azonban mar a kornyek egyik vezet?iparagava valt. Lyon a
polimergyartas
egyik fellegvara, de a gumiipar is nagy jelent?seggel bir. A vegyiparban egyre inkabb hangsulyt fektetnek a kornyezetbarat termekek gyartasara. A vegyipar mellekagakent a kornyezetvedelmi ipar mara lenyegeben onallo iparagga n?tte ki magat a varosban. Minden evben Lyonban rendezik a rangos Pollutec kornyezetvedelmi kiallitast, amely
1986
-os indulasakor meg egyedulinek szamitott.
A varosban az informatikai iparagak is huzoagazatnak szamitanak. A lyoni szellemi t?kere alapozva tobb francia informatikai es telekommunikacios ceg ide telepult. Nyugat-Europaban Lyonban keszitik a legtobb interaktiv jatekot, de a szamitastechnikai grafika nemzetkozi kozpontja is.
Lyon legjelent?sebb iparaga mindazonaltal a gepgyartas, amelyet a
Berliet
(mara a
Renault
-ba integralt) ceg honositott meg. Lyonban keszul Franciaorszag nehezgepjarm?inek dont? tobbsege. A gepkocsigyartashoz egyeb vallalkozasok is csatlakoznak, igy mintegy 2000 vallalkozas m?kodik a varos kornyeken.
A varosban keszult termekek a vilag barmely pontjara torten? szallitasara fejlett logisztikai halozat epult ki. Mind kozuti, mind vasuti szallito vallalkozasok nagy szamban m?kodnek Lyon kornyeken. Mindazonaltal a szallitasok egy jelent?s reszet az
SNCF
vegzi.
Lyon hagyomanyosan jol ismert magas szinvonalu egeszsegugyi halozatarol. Korhazai, klinikai a legjobbak koze tartoznak
Franciaorszagban
. Az ellatas melle jelent?s kutatas is kapcsolodik. Lyon a biotudomanyok egyik jelent?s europai kozpontja, ahol a Merieux P4 alapitvany kereteben m?kodik az
Europai Unio
epidemiologiai
kozpontja.
A legtobb foglalkoztatott a szolgaltatasban, adminisztracioban es kereskedelemben dolgozik. Lyon varosaban nagy szamban m?kodnek szolgaltatasi nagyvallalkozasok, nagyreszt az egeszsegugyi, a telekommunikacios, a tanacsadoi, a konyvel?i, a kolcsonzesi es az informatikai szolgaltatasi szektorban. A kulonboz? iparagak melle mind-mind letrejottek szakosodott szolgaltatasok is.
Parizs utan Lyon a kereskedelem masodik kozpontja Franciaorszagban, jelent?s
svajci
es
olaszorszagi
kapcsolatokkal. A
2. kerulet
es a
Part-Dieu
varosresz ad otthont tobb jelent?s nemzetkozi t?zsdei, kereskedelmi es reklamcegnek. A varos nagy atmen?forgalma miatt a kiskereskedelemben is oriasi jelent?seggel bir. Lyonban nyilt meg Franciaorszag els? t?zsdeje, amely azota is a legrangosabbak koze tartozik.
Ket repul?tere van: a Lyontol 25 km-re keletre elhelyezked?
Lyon-Saint-Exupery
illetve Lyon-Bron, az el?bbi komoly nemzetkozi utasforgalmat is bonyolit.
A varos palyaudvarait (
Part-Dieu
,
Perrache
,
Saint-Exupery TGV
)
nagysebesseg?
TGV
vonal koti ossze
Parizzsal
es
Marseille
-jel is. A varosbol minden iranyba erkeznek vasutvonalak, fontos vasuti csomopont. Hagyomanyos vonalon
TGV
kozlekedik
Genfbe
,
Saint-Etienne
-be es
Grenoble
-ba.
Autopalya-osszekottetesben all minden nagyobb francia varossal, valamint
Genffel
.
A varos es agglomeracioja jol szervezett tomegkozlekedesi halozattal rendelkezik, amelyet a Transport en Commun Lyonnais (TCL) markanev alatt uzemeltet az allami es varosi tulajdonu SYTRAL valamit a Keolis-csoport. A kozuti halozat 119
buszjaratot
, 7
trolibuszjaratot
, 19 minibuszjaratot, 105 iskolabuszjaratot tartalmaz.
Vasuti kozlekedes
[2]
A
Part-Dieu
palyaudvar bejarata
- Villamos
- T1: Debourg ? Perrache ? La Doua IUT Feyssine (Villeurbanne)
- T2: Perrache ? Saint Priest Bel-Air
- T3: Meyzieu Z.i. ? Gare Part-Dieu Villette
- T4: Hopital Feyzin Venissieux ? Gare Part-Dieu Villette ? La Doua - Gaston Berger (Villeurbanne)
- Siklo
- Vieux-Lyon ? Fourviere
- Vieux-Lyon ? Minimes ? Saint-Just
- Metro
- A vonal: Perrache ? Vaulx-en-Velin La Soie
- B vonal: Gare d’Oullins ? Charpennes Charles Hernu
- C vonal: Hotel de Ville ? Cuire (egyben fogaskerek? vasut is)
- D vonal: Gare de Vaise ? Gare de Venissieux (automata rendszer?)
- Repul?teri expresszjarat
- Rhonexpress
: Aeroport Lyon Saint Exupery ? Gare Part-Dieu Villette
Lyon harom latvanyossagai: a
Szent Janos-szekesegyhaz
, a Miasszonyunk
bazilikaja
es Fourviere kilatoja
Lyon Franciaorszag egyik legjelent?sebb tudomanyos, kutatasi es oktatasi kozpontja. A legtobb iparag, a
modern fizika
, de a human tudomanyok is mind-mind jelent?s lyoni kutatobazissal rendelkeznek. A varosban m?kod? tizenket tudomanyos kozpont nagy resze
Franciaorszagban
vagy az egesz vilagon a legjelent?sebbek koze tartozik.
Parizs
utan Lyonban talalhato a legtobb fels?oktatasi intezmeny
Franciaorszagban
. Kozel szazezer diak jar valamelyik lyoni egyetemre. Lyonban a magas szint? kepzes is helyet kapott, mivel tobb
grande ecole
is m?kodik a varosban es kornyeken.
A varos 9 keruletre osztottak. Ezek az alabbi varosreszeket foglaljak magukba:
|
- 1. kerulet
: Croix-Rousse domboldala,
Terreaux
, Saint-Vincent
- 2. kerulet
: Cordeliers,
Bellecour
, Ainay, Perrache
- 3. kerulet
:
Part-Dieu
, La Villette, Montchat
- 4. kerulet
:
Croix-Rousse
, Saint-Clair
- 5. kerulet
: Saint-Jean ? Saint-Paul ? Saint-Georges (
Vieux Lyon
), Saint-Just,
Fourviere
, Le Point-du-Jour
- 6. kerulet
: Brotteaux, Bellecombe
- 7. kerulet
: Guillotiere, Gerland
- 8. kerulet
: Monplaisir, Bachut, Mermoz, Etats-Unis, Grand Trou
- 9. kerulet
: Vaise, Duchere, Saint-Rambert-l'Ile-Barbe
|
A varoshaza homlokzata
Beer-Seva
,
Izrael
Birmingham
,
Anglia
Frankfurt am Main
,
Nemetorszag
Kanton
,
Kina
- Lipcse
,
Nemetorszag
Milano
,
Olaszorszag
Saint Louis
,
Amerikai Egyesult Allamok
Jokohama
,
Japan
Pecs
,
Magyarorszag
Minszk
,
Feheroroszorszag
Ouagadougou
,
Burkina Faso
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]