Luzitan
Beszelik	Holt nyelv
Terulet	Az Iberiai-felsziget nyugati-delnyugati resze
Beszel?k szama	0 f?
Nyelvcsalad	Indoeuropai nyelvcsalad     italikokelta ag      luzitan nyelv
Irasrendszer	Latin abece
Hivatalos allapot
Hivatalos	?
Nyelvkodok
ISO 639-1	?
ISO 639-2	?
A Wikimedia Commons tartalmaz Luzitan nyelv temaju mediaallomanyokat.

A luzitan nyelv kihalt okori indoeuropai nyelv , amelyet az Iberiai-felsziget nyugati-delnyugati felen, nagyjabol a mai Portugalia kozeps? reszen, illetve a spanyolorszagi Extremadura teruleten beszeltek. Hovatartozasa az indoeuropai nyelvcsaladon belul bizonytalan. Egyesek az okelta nyelvekkel probaltak rokonitani, azonban egy jellegzetes ponton kulonbozik azoktol, mivel meg?rizte az indoeuropai eredet? szokezd? p- hangot; mig masok az italikus nyelvekhez soroltak. Elkepzelhet?, hogy a feltetelezett ?si italikokelta nyelvallapot egy maradvanya.

Jellemz?k [ szerkesztes ]

A luzitan nyelvr?l mindossze negy dokumentum maradt rank harom kulonboz? helyr?l, ezek: Arroyo de la Luz ( Extremadura , Spanyolorszag ), Cabeco das Fraguas es Lamas de Moledo (mindkett? Portugalia teruleter?l). A feliratok mind a latin abecevel keszultek.

A nyelv hangrendszere nagyon hasonlo volt a latinehoz : ot maganhangzo - fonemat ismert /a, e, i, o, u/, feltetelezhet?en hosszu?rovid fonologiai szembenallassal. A kett?shangzok: /ai/ (ai, ae) , /oi/ (oi, oe, ui) , /au/, /eu/, /ou/; nehany ezek kozul egyszer?sodesi tendenciaval: ei > e~i; ai > ae > e; oi > oe~o/ui~u . A latinhoz hasonloan megvolt a ket felhangzo: /w/ es /j/, az utobbi palatalizalta az el?tte lev? massalhangzot. A massalhangzok kozul kulon emlitest erdemel a szo eleji p- gyakori el?fordulasa, amely a kelta hipotezis ellen szol; ezen kivul ? az osszes tobbi felszigeten beszelt paleohispan nyelvvel ellentetben ? megvolt az f hang, amely szinten a latinnal kozos vonas. Ugyanakkor megfigyelhet? volt bizonyos tendencia a maganhangzok kozotti zongetlen zarhangok zongesulesere (pl. porcom / porgom ? targyeset ? latin megfelel?je a porcus , diszno).

A hosszabb, vallasi jelleg? feliratokon kivul a nyelvb?l istenek nevei ? peldaul Trebopala, Toudadigoe (< *teutatikoi), Laepo / Laebo stb. ? es nehany helysegnev ? Bracara (Braga), Budua (Botoa), Caurium (Coria), Capara (Caparra), Igaeditania (Idanha-a-Velha), Salmantica (Salamanca), Turgalium (Trujillo) ? maradt rank.

A feltart dokumentumok [ szerkesztes ]

Az alabbiakban a fent emlitett negy latin bet?s felirat lathato eredeti atirasban:

Forrasok [ szerkesztes ]

• A vilag nyelvei . Fodor Istvan f?szerk. Budapest: Akademiai Kiado. 1999. ISBN 9630575973   , p. 1081.
• Historia de la lengua espanola. Rafael Cano (coord.). Barcelona: Ariel Linguistica. 2005. ISBN 8434482614   , pp. 45?46.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Keltiber nyelv
• Preroman nyelvek