한국   대만   중국   일본 
Lukacsfalva ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Lukacsfalva

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Lukacsfalva
(Лукино Село / Lukino Selo)
A falu római katolikus temploma.
A falu romai katolikus temploma.
Kozigazgatas
Orszag   Szerbia
Tartomany Vajdasag
Korzet Kozep-bansagi
Kozseg Nagybecskerek
Rang falu
Iranyitoszam 23224
Korzethivoszam +381 023
Rendszam ZR
Nepesseg
Teljes nepesseg 498 f? (2011)
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 70 m
Terulet 51,96 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 45° 18′ 07″ , k. h. 20° 25′ 19″ Koordinatak : e. sz. 45° 18′ 07″ , k. h. 20° 25′ 19″
Lukacsfalva
weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Lukacsfalva
temaju mediaallomanyokat.

Lukacsfalva ( szerbul Лукино Село / Lukino Selo , nemetul Lukasdorf ) telepules Szerbiaban , a Vajdasagban , a Kozep-bansagi korzetben .

Lukacsfalva a korzet egyik legregebbi, tobbsegeben magyarok altal lakott telepulese.

Fekvese [ szerkesztes ]

Nagybecskerekt?l 14 km-re delre, a Bega kozeleben, a Feher-to mellett fekv? telepules.

Alapitas [ szerkesztes ]

Lukacsfalvat Lukacs Lazar ormeny nagykeresked? telepitette, aki 1781 -ben az osztrak udvari penztartol 30,000 lanc bansagi foldet vasarolt Ecska , Begaf? es Jankahid telepulesekkel egyutt. Lukacsfalva tehat a falu telepit?jer?l kapta a nevet, aki a Bansag egyik legnagyobb foldbirtokosa volt. A fold tulajdonsa Ecska kozeleben, a Bega folyo jobb partjara, Szegedr?l valamint a kornyez? falvakbol magyarokat telepitett. A Bega sokszori aradasa miatt az els? lukacsfalvaiak hamarosan attelepultek a falu mai helyere, tavolabb a Bega folyotol, es valamelyest kozelebb a Tiszahoz . Lukacsfalva kornyeken, az arvizvedekezes celjabol, a 19. szazad kozepen toltesek epultek, amelyek meg ma is vedik a falut a megaradt folyoktol.

Nepesseg [ szerkesztes ]

A korabban szinte kizarolag magyarok altal lakott faluba 1825 -ben katolikus bolgarok koltoztek. 1887 -ben a bolgarok tobbsege atkoltozott a szomszedos Erzsebetlakra .

A legtobb lakosa Lukacsfalvenak az I. vilaghaborut megel?z? evekben volt, a lakossag szama ekkor meghaladta az ezret.

Az 1990-es evek jugoszlav haborui soran mintegy harminc szerb menekult csalad erkezett a faluba f?leg Horvatorszagbol , Bosznia-Hercegovinabol , kes?bb Koszovobol is. A falu lakossaganak ma kozel 20%-at a szerbek teszik ki.

A lukacsfalvaiak tobbsege katolikus vallasu. A templomot 1927 -ben epitettek a helybeliek onkentes adomanyabol, valamint a szentmihalyi es a tordai magyarok tamogatasabol.

A templom ved?szentje Kisboldogasszony , a bucsut szeptember els? vasarnapjan unneplik.

Demografiai valtozasok [1] [ szerkesztes ]

A nepesseg alakulasa 1948 es 2011 kozott
Lakosok szama
1007
757
876
722
703
643
598
498
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
Adatok: Wikidata

Etnikai osszetetel [ szerkesztes ]

Nemzetiseg Szam %
Magyarok 404 67,55
Szerbek 78 13,04
Jugoszlavok 27 4,51
Ciganyok 21 3,51
Szlovakok 8 1,33
Montenegroiak 2 0,33
Horvatok 2 0,33
Romanok 1 0,16
Bolgarok 1 0,16
Egyeb/Ismeretlen [2]

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Lukacsfalva els? lakosai szinte kizarolag dohanytermeszessel foglalkoztak. Kes?bb a dohanytermeszt?k tulajdonosaiva valhattak a foldnek, amelyet evtizedekig m?veltek. Akik nem tudtak megvasarolni a foldet, napszamoskent dolgoztak az urasagnal . Miutan a Lazar-csalad halgazdasagot alapitott ( 1906 ), tobben halaszattal foglalkoztak az uj, Feher-tavon. Lukacsfalva arrol is hires volt, hogy itt legeltettek az Osztrak?Magyar Monarchia egyik legkivalobb meneset. Ezt a teruletet a mai napig Csikosnak hivjak.

Hires emberek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]