Luigi Galvani
(
Bologna
,
1737
.
szeptember 9.
? Bologna,
1798
.
december 4.
) olasz
fiziologus
, orvos, az
elektromossagtan
egyik megalapitoja.
Elete es munkassaga
[
szerkesztes
]
Papnak
keszult, de a
Bolognai Egyetemen
a
teologia
utan az orvosi kart is elvegezte. 1762-t?l
anatomiat
tanitott Bolognaban, s a szuleszet professzora is volt, 1772-t?l pedig az akademia elnoke.
[1]
[2]
Az 1770-es evekt?l foglalkozott a
bekak
anatomiajaval es az
elektrofiziologiaval
. 1780-ban egy tanitvanya figyelte meg, hogy amikor Galvani bekat preparalt, a kes erintesere a bekacomb osszerandult, ha a gerincvel?hoz egy masik femmel ertek hozza. Meg er?sebb volt a hatas, ha egy dorzselektromos geppel szikrat keltettek, s ha a beka foldelt asztallapon fekudt. Galvani 1786-ban a bekacombokat a szabadban kifeszitett aceldrothoz kototte, mert a legkori
villamossagban
kereste a magyarazatot - am a combok itt veletlenszer?en huzodtak ossze. Kes?bb eszrevette: a szobaban, vaslemezen fekv? bekatetem akkor is osszerandult, ha a rajta atszurt rezkampot a vashoz erintette, a jelenseg mindig bekovetkezett, ha ket, egymassal erintkez? femmel erintette a gerincvel?t es a combizomzatot. Galvani azt hitte, felfedezte az allati elektromossagot, mert az idegeket es izmokat ellentetes elektromossag tolti fel, s ennek kisulese okozza az osszerandulast. Feltetelezte, hogy a kozvetit? anyag, ?elektromos fluidum” kivalasztasaban az agy jatssza a f?szerepet, az idegek vezetik azt az izomszovetbe.
[1]
[2]
Felismereset 1791-ben tette kozze
Kommentar az elektromos er?k es az izommozgas kapcsolatarol
cimmel. A dolgozat oriasi vihart kavart a
francia forradalom
eszmeit?l felbolygatott
Europa
tudomanyos eleteben, a fiziologusok az elektromossagban lattak az er?t, amely az akaratot az izmokkal kozli. Galvani kortarsa,
Alessandro Volta
1792-ben ismerte fel, hogy a
villamossag
letrejotteben a
femeknek
nagyobb szerepe van, mint a bekaknak. ? jott ra, hogy
aram
akkor keletkezik, ha ket kulonboz?, erintkez? femet folyadekba meritunk. Galvani iranti tiszteletb?l a jelenseget
galvanizmusnak
nevezte el. Volta a femeket els?rend? vezet?nek nevezte es feszultsegi sorba rendezte ?ket, a folyadekokat masodrend? vezet?nek min?sitette. Ket kulonboz? fem korongja koze savval atitatott papirkorongot helyezett, s e harmas egysegekb?l epitette az un.
Volta-oszlopot
, amely folyamatosan termelt aramot - ezzel megszuletett az els? allando (ha nem is orokke m?kod?)
aramforras
. Ketten kiegeszitettek egymast: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-osszehuzodasokat elektromos ingerhez kototte, Volta pedig helyesen tagadta a villamossag allati eredetet.
[1]
[2]
A vitak el?l Galvani visszahuzodott, mint tanar es sebesz dolgozott tovabb. 1795-ben elbocsatottak a fakultasrol, mert nem eskudott fel a napoleoni
Ciszalpin Koztarsasagra
, s bar kes?bb visszahivtak, nem volt hajlando elfogadni a katedrat. Szul?hazaban, Bolognaban hunyt el 1798. december 4-en, 61 eves koraban.
[1]
[2]
Neveb?l szamos elektromos jelenseg elnevezese szarmazik: a
galvanizalas
a femek bevonasat jelenti mas femmel, elektromos uton; a
galvanoplasztika
femtargyak el?allitasa hasonlo modon; a galvanelem els?- es masodrend? vezet?k egyuttese, amely zart korben elektromos aramot ad; a galvanometer magneses hatas alapjan meri az aram er?sseget; a galvanoterapia elektromos arammal juttatja a beteg szervezetbe a gyogyhatasu anyagokat. Galvani neve osszen?tt az elektromossaggal, munkassaga nyitotta meg az utat az izom- es idegfiziologia kutatasa s az elektrofiziologia tudomanya fele is.
[1]
[2]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]