Franz Ludwig Freiherr von Welden
Welden taborszernagy (Eduard Kaiser litografiaja)
Szuletett	1780 . junius 16. Laupheim , Wurttemberg
Meghalt	1853 . augusztus 7. (73 evesen) Graz , Stajerorszag
Allampolgarsaga	osztrak
Nemzetisege	osztrak
Szolgalati ideje	1801 ? 1851
Rendfokozata	taborszernagy
Csatai	harmadik koalicios haboru
Kituntetesei	A Katonai Maria Terezia-rend lovagkeresztje, parancsnoki keresztje, nagykeresztje es csillagja
Gyermekei	Anna von Welden
Civilben	botanikus
A Wikimedia Commons tartalmaz Franz Ludwig Freiherr von Welden temaju mediaallomanyokat.

Baro Ludwig von Welden ( nemetul Franz Ludwig Freiherr von Welden ) ( Laupheim , Wurttemberg , 1780 . junius 16. ? Graz , 1853 . augusztus 7. ) csaszari-kiralyi taborszernagy ( k.k. Feldzeugmeister ), utasztiszt, szallasmester, aki szabadidejeben botanikaval is komolyan foglalkozott.

A Katonai Orszagleiro Iroda igazgatoja, 1848 es 1851 kozott Becs polgari es katonai kormanyzoja, a 20. gyalogezred tulajdonosa. Az 1848?49-es forradalom es szabadsagharcot lever?, kiemelked? osztrak tabornok, 1849 . aprilis 12. es majus 30. kozott az Italian kivuli csaszari seregek f?parancsnoka. Jelent?s szerepet jatszott az orosz intervencios seregek Magyarorszagra torten? behivasaban. A hadsereghez kapcsolodo ujitasokat is vegzett, f?leg az utaszi es szallasmesteri teruletet erint?en. Szamos kituntetest erdemelt ki, igy a Katonai Maria Terezia-rend tagja, a Lipot-rend lovagja, a Katonai Konstantin, a Szent Moric es a Lazar-rend tiszti keresztjenek birtokosa volt.

M?velt, tobb nyelvet beszel? osztrak csaszari tisztkent a hadsereg meghatarozo szemelyisege volt 1801-t?l 1851-ig. Kivaloan beszelt anyanyelven kivul angolul , olaszul es latinul , de kisebb segitseggel ertette a magyart is. Mint szenvedelyes botanikus, az els? evekben, amikor Zaraban tartozkodott tanulmanyozta majdnem egesz Dalmacia (horvatorszagi regio) es Montenegro novenyrendszertanat. Felfedezett nehany uj novenyfajt is, es sokat irt nemet folyoiratoknak botanikai kutatasairol, valamint a parkokrol, az angol tajkepi kertekr?l. Nevehez kothet? a graci Schlossberg parkjanak letrehozasa.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Csaladja [ szerkesztes ]

1780. junius 16-an szuletett a Hartmann csalad Welden agaban. Edesapja, id. baro Ludwig Welden von Hartmann (1760?1820), anyja ismeretlen. Testverei nem voltak. Ket gyermeke volt, egyik Eduard van der Null osztrak epitesz, feltetelezhet?en orokbe fogadott fia es Anna Welden von Hartmann, aki sajat gyermeke volt. ^[1]

Katonai palyafutasanak kezdete [ szerkesztes ]

1798-ban fejezte be tanulmanyait a berlini katonai akademian. 1799 -ben kezdte katonai palyafutasat a Wurttembergi Kiralysag hadserege hadnagyakent (Leutnant) . Rovidesen f?hadnagynak (Oberleutnant) neveztek ki. Meg ebben az evben megsebesult a philippsburgi utkozetben, majd 1800. oktober 3-an a feuchti osszecsapasban is. 1801 -ben lepett csaszari szolgalatba a 4. gyalogezred hadnagyakent. A rend es fegyelem hive volt. A rosszabb magatartasu magyar katonakkal mindig kozolte akcentusaval: ?Nem muszaj katona lenni ebben a dics?seges osztrak hadseregben!” ^[2] Ezert katonai nem kedveltek ?t, viszont az egesz osztrak hadseregben a 4. gyalogezred volt a legtisztabb es a legfegyelmezettebb. Rovidesen a vezerkarhoz kerult, es terkepeszeti munkakban vett reszt.

1804 -ben Nyugat- Galicia felterkepezeseben vett reszt Franz von Schlikkel es Anton Vogellel . Meg ebben az evben lett al-, majd szazados (Hauptmann) . Az 1805 -os austerlitzi hadjaratban Steyr varosanal ismet megsebesult, amikor 46 huszarral es ket loveggel atvagta magat az ellensegen. 1808 -tol Karoly f?herceg alatt szolgalt. 1809 -ben Regensburgnal a franciak elfogtak, de az ellenseg esetlensege miatt, francia tuzernek oltozve meg aznap megszokott. Szokese utan a francia taborba kiabalta vissza nemetul: ?Jaj, ez a nep! Az esetlenseg peldakepei! Idiotak!” ^[3] Az asperni csataban tanusitott vitezsegeert ?rnaggya (Major) leptettek el?, es megkapta a frissen alapitott Osztrak Csaszari Lipot-rend lovagkeresztjet. 1810 -ben belepett az utaszkarba, ahol nagy sikereket ert el. 1811-t?l utasztiszt (Pionier Offizier) . ^[4]

1813?1843 kozott [ szerkesztes ]

Lasd meg: Tirol-vorarlbergi hadjarat

1813 -ban mar alezredes (Oberstleutnant) volt az italiai hadszinteren. Gyakran diplomaciai feladatokat is ellatott. 1815 -ben, szinten az italiai fronton harcolva kulcsszerepet jatszott a lesrousses-i es fosilles-i francia allasok elfoglalasaban. E tetteert kapta meg a Katonai Maria Terezia-rend lovagkeresztjet. Ezek utan dandarparancsnok lett Zaraban . A varos neki koszonheti egyik gimnaziumat es a Helena Madijevka-parkot, amely 1829-re keszult el teljesen.

1816 -ban ezredesse (Oberst) es az utaszkar dandarparancsnokava (Pioniere Brigadekommandeur) leptettek el?. Kierdemelte, hogy segedtisztet kapjon (az akkor 18 eves Johann Kempka hadnagyot). 1821 es 1823 kozott a piemonti forradalom leveresere kuldott csaszari hadsereg vezerkari f?noke volt. Az 1823-as ev vegen szallasmesternek neveztek ki ezredesi rangban. (Oberst des k. k. General -Quartiermeister- Stabes) . 1828-ban lett vezer?rnagy (Generalmajor) es a Katonai Orszagleiro Iroda igazgatoja. Ugyanebben az evben vette felesegul Therese von Soppranza baron?t, aki mar 1831-ben elhunyt. 1832 -t?l hat evig kepviselte Ausztriat Frankfurt am Mainban a Nemet Szovetseg katonai kozponti bizottsagaban. 1833. aprilis 8-an kotott hazassagot Marie von Aretin baron?vel, akinek t?le Anna lanya szuletett, 1834. majus 15-en. 1836 -ban altabornaggya (Feldmarschalleutnant) leptettek el?. Marie 1837 januarjaban megh?lt, es 25 evesen elhunyt. Welden 1838 -ban Grazban lett hadosztalyparancsnok (Divisionskommandeur) . 1843 januarjaban kapott parancsot Metternich kancellartol, hogy kevesebb mint egy honap alatt szervezzen egy nagyjabol 10 000 f?s hadsereget, es verje le vele a Tirol-Vorarlberg tartomanyban kitort felkeleseket. Itt is segitette beosztottja es legkedvesebb baratja, Kempka hadnagy. Welden bar kisse keslekedve, de minden parancsot kifogastalanul teljesitett, amiert Metternich a Katonai Maria Terezia-rend parancsnoki keresztjevel tuntette ki, es kinevezte Tirol katonai kormanyzojava. ^[4]

Italiaban [ szerkesztes ]

1845-ben megkapta a 22. gyalogezred tulajdonjogat. 1848 tavaszan Tirolt vedte a lombardiai felkel?kkel es az ?ket tamogato piemonti - szard csapatokkal szemben. Ugyanezen ev nyaran megbiztak, hogy szervezzen tartalek hadtestet Joseph Wenzel Radetzky italiai hadseregenek tamogatasara. Legjelent?sebb tetteert, Treviso junius 14-i elfoglalasaert megkapta a Vaskorona-rend III. osztalyat es a 20. gyalogezred tulajdonjogat. ^{[4] [5]}

A becsi forradalom utan [ szerkesztes ]

Az 1848. oktober 6-i becsi forradalom leverese utan Johann von Wessenberg miniszterelnok Latour halala miatt ?t nevezte ki Ausztria ideiglenes hadugyminisztereve (Kriegsminister) . Wessenberg levaltasa utan Felix zu Schwarzenberg lett a miniszterelnok, aki Csehorszagbol Becsbe rendelte Franz von Cordont , hogy ? legyen a hadugyminiszter. Cordon novemberben mar elfoglalta a posztjat, de Schwarzenberg nem akarta visszaengedni Tirolba Weldent, ezert november 1-jen kinevezte katonai titkos tanacsosnak, taborszernagyi (Feldzeugmeister) rendfokozattal, tovabba Becs polgari es katonai kormanyzojava. A tisztseggel ujabb kituntetes, a Katonai Maria Terezia-rend nagykeresztje es csillagja is jart. A kormanyzo tisztsegeb?l ered akkori, kemenykez?segere utalo gunyneve, a ?Becs reme”. ^[6] A katonakkal rendkivul szigoruan bant, de a polgarok javaslatait es kereseit is meghallgatta, igyekezett teljesiteni ?ket, s Becset felviragoztatni. Masik gunyneve ?a sotetseg baratja” ^[7] volt.

Weldent nagyon jo viszony f?zte az uj miniszterelnokhoz, Schwarzenberghez es Radetzky tabornagyhoz. ^[8]

A komaromi ostromkiserletek [ szerkesztes ]

Lasd meg: 1848?49-es forradalom es szabadsagharc

Becs katonai parancsnokakent Welden taborszernagy 1849 februarjaban mindinkabb beleavatkozott az osztrak hadvezetesbe. Windisch-Gratzt?l fuggetlenul intezkedett, es kulonosen Komarom ostromaval elegedetlenkedett. Az ostrommal megbizott Simunich altabornagynak levelet kuldott, hogy marcius 31-re inditson altalanos tamadast az er?d ellen. Simunich Welden utasitasai szerint keszitette el? a teljes bekeritest es szoros cernirozas t (ostromzar ala vetel). Welden szemelyesen jelent meg a helyszinen, hogy vezesse az ostromot, de jelent?s sikereket nem ert el. Schwarzenberg javasolta a frissen megkoronazott Ferenc Jozsefnek , hogy Weldent tuntesse ki ezust katonai erdemkereszttel, amit marcius 25-en meg is kapott.

Welden nem akart felhagyni Komarom ostromaval. Aprilis elsejen erkeztek meg ostromlovegei: 12 nehez es 2 hatvanfontos agyu, amiket Nemes-Orssel szemben allitottak fel. Az agyukhoz 200 mazsa municiot hoztak. Welden raketakkal proklamaciokat lovetett az er?dbe, es ezekben 12 oras hatarid?vel bocsanatot hirdetett a visszater? katonaknak.

?Ezen id? elmultaval” ? fenyeget?zott Welden a proklamacioban ? ?Komarom vegpusztulasat folytatom mindaddig, mig csak egy derek katonam, s agyuimnak valo l?szerem maradand.” ^[9]

Komarom alol elvonult, mert a magyarok sokkal jobban vedekeztek, mint ahogy ? tamadt. A bosszus Welden ezek utan megtiltotta Simunichnak, hogy magyar parlamentert fogadjon, es ha feher zaszlot t?znek ki, ezt ne vegye figyelembe, hanem l?je ossze a varat. A kudarcos ostrom utan azt irja Welden Windisch-Gratznek, hogy kedvez? eredmenyeket annal inkabb remelhetnek, mert csapataik a becsulet es jog harcat olyan gazemberek ellen vivjak, akik csak eletuk megtartasaert kuzdenek.

Welden komaromi kiserlete utan Olmutzbe sietett a csaszarnak jelentest tenni. Mar ekkor elhataroztak, hogy ha nehany nap alatt Komaromot, vagy legalabb a dunai hidf?t be nem veszik, a cernirozast beszuntetik es csak egy kis megfigyel? hadosztalyt hagynak hatra, a tobbi er?t pedig a f?sereghez kuldik. Welden ezert Simunichot felszolitotta, hogy kett?zott er?vel siessen az ostrommal. Utobbi folyvast lovette a varost, a varat, a hadi szigetet. A dunai hidf?n mindennek dacara jelent?s kart nem vett eszre, es ezert elhatarozta, hogy a 8-as sancnal lev? osszes nehez agyut (24-et), valamint meg a Becsb?l vart 6 db 18 fontos agyut es 6 db 60 fontos mozsarat a hidf?re iranyitja. Simunich Ujsz?nyre megkozelit? arkokat is asatott, hogy ott egy mozsaruteget helyeztessen el. Aprilis 13-an az uj utegek meg nem m?kodtek, mert nem erkezett meg hozzajuk a l?por. Welden taborszernagy Emanuel Zitta tabornokot kuldte Komarom ala az er?teljesebb tamadas vegett. Aprilis 14-en vegre megerkezett a l?por es Zitta vezetese alatt l?ni kezdett az osszes nehez uteg. A dunai hidf?t Zitta 5000 f?nyi sereggel akarta megrohanni, akiket szemelyenkent fel liter borral es fel font hussal batoritott fel.

F?parancsnokkent [ szerkesztes ]

Lasd meg: Komarom ostroma (1848?49) es Tavaszi hadjarat

Kinevezese [ szerkesztes ]

Aprilis 15-en , hajnali ket orakor erkezett futar Pozsonyba , Weldenhez. Becsb?l hozott levelet Schwarzenberg miniszterelnokt?l, aki Ferenc Jozsef engedelyevel levaltotta Windisch-Gratzet es Weldent nevezte ki az Italian kivuli csaszari hadsereg f?parancsnokava. Welden el?szor nem akarta elvallalni a tisztseget, de amikor megtudta, hogy Becs veszelyben forog, rogton raallt. Azonnal Bicskere utazott Windisch-Gratz f?parancsnoki irodajaba. Mire odaert, az el?z? parancsnoknak h?lt helyet talalta, de nem banta, hiszen azonnal bekoltozhetett.

Simunich es Windisch-Gratz haditerve [ szerkesztes ]

Amikor Simunich megtudta az uj fejlemenyeket, ott akarta hagyni Komaromot, es a Garam melletti osztrak er?k parancsnoksagat szerette volna atvenni, az uj osztrak vezer azonban Wohlgemuth altabornagyra bizta a Garam-vonal vedelmet. A Garam melletti osztrak hadosztalyt meg aprilis 5-en kezdte Welden szervezni; gyulekez?helye Surany , Komjati es Ersekujvar volt. A csapatokat Wohlgemuth altabornagy megerkezteig Anton Herzinger tabornok parancsnoksaga ala helyezte. Az uj hadosztaly m?kodesi teruleteul a Komarom, Esztergom , Ipolysag , Selmecbanya kozotti orszagreszt jelolte ki, hogy onnan fedezze Komarom ostromat. Windisch-Gratz, aki ezt a hadosztalyt egyesiteni akarta Veigl tabornok es Ramberg tabornok hadosztalyaival, arra kerte Weldent, hogy inditsa ezeket a csapatokat Simunichhoz. A harom hadosztalybol egyesitett er?s hadtesttel kivanta megtisztitani a fels? megyeket az ellensegt?l, a tuler?vel lehatolva a fels? Tiszaig, mihelyt a Galiciabol berendelt Vogel hadteste Kassaig jut. Ez volt Windisch-Gratz haditerve, aminek vegrehajtasara levaltasa miatt nem kerult sor.

A nagysalloi csata [ szerkesztes ]

Windisch-Gratz, az eltavolitott hadseregparancsnok aprilis 15-en, a Komaromot ostromlo osztrak sereg f?hadiszallasan keresztul, igen lassan utazott Becsbe. Welden, miutan berendezkedett uj f?hadiszallasan, Bicsken, ugyancsak Becsbe indult, meghozza kora ellenere olyan gyorsan, hogy Windisch-Gratzet beerve mar aznap delel?tt azzal biztatta Schwarzenberget , hogy a hadi helyzeten hamarosan javit. Harom akciot kezdett. Eszakon harom oszlopban betort Vogel hadtestevel, a Garam mogott Wohlgemuth uj hadtestevel tamadast kezdett, es forszirozta Komarom dunai hidf?jenek ostromat. Welden mar aprilis 15-en utasitotta Wohlgemuthot, hogy a hadsereg batoritasa miatt okvetlenul tamadjon. Wohlgemuth masnap reggel atvette Kemenden az uj hadtest parancsnoksagat. Az ellensegr?l azt hitte, hogy Levarol a banyavarosok fele fog fordulni. Mar delutan harom orakor jelentette Weldennek, hogy a 15?18 000 f?s magyar sereg O-es Ujbarsnal at akar kelni a Garamon , hogy Komarom ellen forduljon, ezert Wohlgemuth elhatarozta, hogy a Garam es a Nyitra kozott elebe megy. Este 11 orakor Gorgei sereget mar 24 000-re becsulte (elit csapatok 48 agyuval), es celjanak Komarom felmenteset tartotta.

Welden a kovetkez? technikat javasolta: Abban az esetben, ha Gorgei Artur atkel a Garamon, Wohlgemuth Ersekujvarra siet, hogy megel?zze, ha nem kelne at a Garamon, ugy a Nyitra menteben elebe megy. Ejjel, 12 orakor Wohlgemuth Welden beleegyezeset kerte, hogy Ersekujvar iranyaban az ellenseget megtamadhassa, amire Welden a lehet? leggyorsabban Felix Jablonowski tabornoknak elkuldte a parancsot, ugyanis meg nem tudta, hogy Wohlgemuth megerkezett. Welden ebben a parancsaban arrol panaszkodott, hogy bar ot napja, hogy atvette a hadsereg-f?parancsnoksagot, egyetlen megbizhato jelentest sem kapott az Ipoly volgyeben mondott kiserteties Gorgeinek es ?hordainak” erejer?l es allasarol. ^[10]

Mig Wohlgemuth Ersekujvarra visszavonulva abban bizott, hogy a magyarok is pihennek, rendbe akarta szedni sereget, de Welden rogtoni tamadast parancsolt. Wohlgemuth, aki 16-an egy, az ellensegre merend? dont? csapasrol irt Weldennek, 17-en Kemendnel es Kalnanal a hidakat leromboltatta, es mindenkeppen tamadni akart. Jellasics horvat ban azonban a tamadast ellenezte, es a kemendi koncentralt allast tartotta fontosnak. Wohlgemuth nem varta be Von Welden valaszat, hanem mihelyt arrol ertesult, hogy a magyar sereg atkelt a Garamon, elhatarozta, hogy 18-an ot hadosztallyal elebe megy, es megtamadja, mig Veigl hadosztalyat a Kemend es Esztergom kozotti Garam-resz ?rizetevel bizta meg. Wohlgemuth e jelentest keresztezte Weldennek ket parancsa, mely a tamadas rogtoni vegrehajtasara utasitja es arra, hogy a magyar sereget mindenaron vissza kell vetni, mig a f?sereg mindket parton Vac es Szentendre fele vonul. Az esetleges visszavonulasi utat nem Esztergom, hanem a Vag fele szabta meg. Wohlgemuth 18-an delben indult el Kemendr?l Malasra es Csekere . Welden ugyanaznap delutan erkezett Kemendre, es egy reformatus lelkipasztor lakasan rendezkedett be. Atlatvan a helyzetet azt irta Wohlgemuthnak, hogy a magyar sereget tamadja meg esetleg akkor is, ha az a Nyitrahoz ert. A f?parancsnok, aki meg ket nappal ezel?tt ?Gorgei kisertetr?l” es hordakrol beszelt, 19-en reggel lelkere kototte Wohlgemuthnak, hogy el ne felejtse, miszerint az ellenseg er?s. ?Egy olyan ellenseg all el?ttunk, mely gyorsan man?verez, vitezul harcol, azonban egyszer verve sem egyesulni, sem poziciot foglalni nem kepes.” ^[11]

Ez a buzditas azonban mit sem hasznalt. Nagysallon a magyar hadsereg keszleteit elhelyezte. Wohlgemuth aprilis 19-en reggel a Strastil-dandart kuldte Nagysallo megszallasara. A tobbi hadosztaly Nagymalasrol rogton utanaindult, hasonlokeppen Herzinger hadosztalya Cseker?l. Welden e szavakkal bucsuzott a lelkeszt?l reggeli utan: ?Na, pater (sic!), ma fogsz latni magyart futni.” Ezutan a taborszernagy felult a lovara, es kiseretevel egyutt elvagtatott. Nagysallo mogott egy dombon veretett maganak satrat, amelyben Wohlgemuthal tanacskozott. Koztudott volt az osztrak udvarban, hogy Welden szerette az unnepelyes kuls?segeket, ezert az utkozetet is ugy rendezte meg, mint egy opera el?adast szoktak. El?szor a zenekart szolaltatta meg. Az egesz tiszti kar es az osszes katona elenekelte a ?Gott erhalte” kezdet? himnuszt. Welden Istenhez fohaszkodott a csaszar neveben, de Isten nem hallgatta meg, mivel Weldent szorny? kohogesi roham fogta el es haladektalanul Esztergomba szallitottak. (Ekkor mar 69 eves volt.) Von Welden kiseretevel athaladt Kemenden is, ahol a lelkipasztor szerencsejere megkerdezhette t?le, hogy mikor lathat mar magyart futni.

Klapka Alsopelr?l Nagysallo ellen indult, es Damjanich hadtestevel egyutt egy ora lefolyasa alatt bevettek a falut. A kornyez? magaslatokra visszavonult ellenseget Klapka, Damjanich es a Dipod-Bobics dandarokat vezet? Guyon Richard , valamint a Garamon a harc vegen atkelt Poltenberg teljesen szetverte. Hanyatt-homlok futott a megvert csaszari sereg Ersekujvar es Parkany fele. Wohlgemuth a vereseg okat a Herzinger-dandar lekesesenek, a magyar sereg gyorsabb kifejlesenek, tuzersege tulerejenek tulajdonitotta, azonkivul annak, hogy az osztrak utegek municiojat ell?doztek, es a falubol kihatraltakat nem lehetett tobbe rohamra vezetni.

A csata 10-t?l 14 oraig tartott, az uldozes alatti visszavonulas du. 5 oraig. Este 11 orakor futott be Perbetere Wohlgemuth altabornagy, aki itt fogalmazta meg relaciojat a csatarol. Serege szetzullve, szetszorva, faradtan es demoralizaltan futott el?tte es mogotte. Nem hasznaltak az Esztergomban turelmetlenked? Welden tanacsai, aki mar jobban volt, es a csata napjan delutan 3 orakor azt irja mit sem sejtve a mar Perbetere menekul? altabornagyanak, hogy ne lovoldoztessen sokat, hanem hasznalja a szuronyt , mert fogytan van a municio. A magyar hadtestek jelentesei a magyar honvedek h?sies es halalt megvet? magatartasarol szamoltak be.

Komarom ostroma [ szerkesztes ]

Zitta tabornok , a m?szaki vezet? rendszeres ostromlast akart rendezni, ehhez azonban mar sem id?, sem csapat nem volt. Simunich aprilis 20-an elkeszult a var koruli els? parallelevel, de utegeket nem mertek abba belehelyezni, mert a magyar hadsereg kozeledeser?l megbizhato hireket vartak. Aznap kapta meg Simunich Weldent?l a megbizhato hireket, melyekhez meg azt a parancsot is f?zte, hogy Komarom alol az osszes tuzersegi anyagot rogton szallitsak Gy?rbe , mert Komaromot nem ostromolhatjak tovabb es Pest-Buda sem tarthato. A komaromi anyag elszallitasat Csorich es Colloredo-Mannsfeld fedezte Esztergomban, mig a Csallokozben Wohlgemuth er?sitette az ottani hader?t. A hadm?veletek f?celja ezutan Pozsony es Becs vedelme. Welden 18-an, tehat a f?parancsnoksag atvetelenek hatodik napjan latta, hogy a bajokon csak kuls? beavatkozas, vagy csoda segithet.

Von Welden a csata utan, 19-en azonnal Pozsonyba utazott, hogy reszt vegyen egy kongresszuson, amelyen az orosz beavatkozas szuksegesseget vitattak meg. Minden jelent?s parancsnok, osszesen 36 f? volt jelen, negyen a beavatkozas ellen szavaztak. Koztuk volt Welden es Radetzky is, bar mind a ketten beismertek, hogy a beavatkozas nelkul a harcok akar meg egy evig is eltarthatnak. Von Welden ezutan rogton Budara utazott.

Welden levele Schwarzenbergnek [ szerkesztes ]

Az osztrak hadsereg szorult helyzetet a kovetkez?keppen jellemezte Welden Schwarzenbergnek:

?Miutan a magyarorszagi hadseregnek parancsnoksagat csak a legnagyobb ellenkezes utan atvettem, habar helyzetem fel?l csaloka kepet magamnak nem alkottam, megsem gondolhattam, hogy ez annyira teljesen el legyen rontva. Excellenciad ugyan azt velte, hogy egy er?s alkat, egy darabka nev elegend? lesz ahhoz, hogy az egeszet ismet kerekvagasba terelje; ahhoz ellenben id? is kell, ezt az ellenseg nem adta nekem.”

?Alighogy megerkeztem, maris, anelkul, hogy a sajat es az ellenseg erejer?l es helyzeter?l tajekozva lettem volna, minden oldal fele kellett tamadnom, hogy valamiben is tisztaba johessek, minthogy a sereg is ezt vagyva kivanta. A tegnap ulesezett kongresszus arra a dontesre jutott, hogy haladektalanul szukseg az orosz intervencios seregek beavatkozasa.”

?Kerem ezt ?felsegenek el?adni: kedelyemet a banat szettepdeste, mert nem allt hatalmamban a korulmenyeket maskepp iranyitani. Minthogy az ellenseg feltartoztathatatlanul Komarom es Esztergom fele is el?renyomult, Komaromban biztositott atjaroja leven, igy Budanak es Pestnek minden oldalrol valo korulzarasat ideznem el?, ha ezt a frontot tovabbra is tartani akarnam. Ezert annal is inkabb a Raba moge valo visszavonulasra kell torekednem, mert csak igy tudnek Wohlgemuth altabornagynak a Vag moge visszavonult hadtestevel egyesulni es tudnam f?pontomat, Becset fedezni. Minden esetre ijeszt? visszavonulas ez, melyet talan 8 nappal a vaci veszteseg utan el lehetett volna kerulni. Most mar elkerulhetetlen. 5000 f?nyi beteget es sebesultet adunk at es nagyon is sok anyagot, melyet Komarom alol nem fog lehetni elvinni.”

?A Monarchia udve most az oroszoknak Krakko fel?li gyors bevonulasatol fugg, mert nem tudom, hogy milyen bels? er? tudna meg megmenteni. A hadtest, mely Galiciabol Magyarorszagba nyomul, velemenyem szerint most Olmutz iranyba vonassek.” ?Mint a mellekelt jelentes mutatja, Wohlgemuth altabornagynak nincsen municioja, melyet csak Pozsonybol lehetne neki kuldeni, minthogy minden osszekottetesem vele megszakadt. Utasitast kapott, hogy a Vag mogott tartsa magat addig, mig a f?sereggel a Raba moge erkezem.” ^[12]

A level kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

A valsag nehez oraiban Schwarzenberg szivos allhatatossaggal megmaradt kormanyelve mellett, hogy a rebellisekkel szoba nem all. Welden aprilis 20-an Hentzivel , a budai var f?parancsnokaval megegyezett, hogy a f?varost kiuritik, minthogy ennek tartasa megbenitja az operaciokat es sok er?t abszorbeal. Welden tovabba megegyezett Jellasiccsal , hogy a ban 15 zaszloaljjal es 26 eszkadronnal (lovas szazaddal) delre vonul, ahol Szeged ellen fog deli iranybol, mint ?Sudarmee” operalni. Csorich , Schlik es Wohlgemuth hadtestei pedig egy olyan hatso pozicioban gyulekeznek, melyben Becset fedezzek es egy kedvez? pillanatban ismet offenzivaba mehessenek at. Welden mindezt tudatta Schwarzenberg miniszterelnokkel, akinek termeszetesen azt fejtegette, hogy Buda es Pest nem hadi pontok es hogy a csaszari csapatok harckeptelenek, demoralizaltak. Welden kulonben gyenge celzast tett a f?varos atadasara vonatkozo esetleges konvenciora, melyet vagy a magyar kormannyal vagy a magyar hadsereggel kotne. Ez a celzas igy hangzik: ?Ohajtom, hogy a ket varos kiuritese egy bizonyos konvencio alapjan tortenhessek, mely azonban az insurgenseknek ezen terror-kormanyaval aligha fog letrejonni.” ^[13]

Schwarzenberg el?tt csakis igy lehetett emlegetni a magyarokat, kulonben Weldent arulonak nevezte volna es elkepzelhet?, hogy maradek eveit bortonben tolti. Am Welden ertett Schwarzenberg ?hobortjaihoz” es csakis megfelel? hangvetellel probalta menteni a magyarok helyzetet. Schwarzenberg azonban, amint ez egy zsarnokhoz illik felhaborodottan utasitotta vissza ezt az otletet. Azt irta a minisztertanacs neveben, hogy legalabb Budat meg kell tartani, mert a f?varos elvesztese mindenutt rossz hatast keltene es a forradalmi kormany mindjart visszakoltoznek. Tovabba: ?a rebellis kormannyal targyalasba bocsatkozni nem kell, a varosi magistratussal, vagy egy masik helyi hatosaggal lehetne megegyezest letesiteni, melynek betartasaert felel?sse lehetne tenni.” ^[14]

E parancs kovetkezteben Welden Hentzire bizta Budavar vedelmet es nem targyalt a magyar kormannyal. A budai varban korulbelul 5000 katona es 92 loveg maradt.

Az osztrak hadsereg bomladozasa [ szerkesztes ]

Meg ugyanaznap Welden taborszernagy Cordon hadugyminiszternek hosszabb leirataban jellemezte az osztrak f?hadiszallason talalt allapotokat, valamint az egesz hadsereg bomladozasat.

?Ami a csapatokat illeti,” ? irja ? ?melyeknek java reszet lattam, mindenesetre batorsaggal es elszantsaggal rendelkezhetnek, azonban nagyon elhanyagolt kulsej?ek. Egy felevi teli hadjarat reszben fel is bomlasztotta ?ket. A harcban is megmutatkozik, hogy a regi osztrakok joval a honvedek mogott allnak. A tisztek es a parancsnokok keves gondot forditottak a legenysegre. Orvosuk alig van, pedig kozel 10 000 beteg es sebesult fekszik a korhazakban. Irkalo cs?cseleket rettenetes aktahalmazok kozott eleget talaltam es az elelmezes, ambar mertektelen osszegekbe kerul, ritkan talalhato ott, ahol szukseges. A katonai irodakban permanens szolgalatrol fogalmuk sincsen.” ^[15]

Welden kijelentette Cordonnak, hogy rend nelkul nem tudja a hadsereget megbizhatoan vezetni, es 24 ora alatt a bajokon nem segithet, mert egy tevekeny es mozgekony ellenseggel all szemben. Helyzete amugy sem strategikus, mert tuler?vel korulveve minden fontos tamaszpont az ellensege, akinek nincs szuksege raktarakra, kemekre, aki nem keres bazist operacioi reszere, mert mindent mindenutt talal, Welden pedig semmit es sehol. Ezert kell visszavonulnia a bomladozo sereggel, melynek letszama ugyan 74 192, de melyb?l alig 45 000 all az ellenseg el?tt, 10 086 beteg, 11 086 tavollev?. A tobbi mint onkentes, a korhazakban es szetszorva, szerte barangolva, fel nem szerelve, szolgalattev?k, akik fizetest kapnak, de semmit nem dolgoznak. Budan, a f?hadiszallason, a volontairek, galopinek, adjutansok egesz sereget talalta es az egesz uzem szet volt szorva es korulmenyes a sok felesleges szemelyzet miatt. Welden elhatarozta, hogy mindenkit bevonultat csapattestehez, es rendet teremt. Ugy latszik a csaszari seregben mindenki igyekezett megszabadulni a harcteri szolgalat alol. Helyzete ketsegbeejt? volt.

Az orosz intervencio [ szerkesztes ]

Schwarzenberg el?z?leg a minisztertanacs neveben Weldent felszolitotta, hogy az orosz intervencio kerdeseben terjessze el? hivatalos velemenyet, miel?tt az utolso lepest a kormany megtenne. ?E lepesek politikai kovetkezmenyei olyan jelentektelenek” ? kozli Schwarzenberg ? ?allamunk belviszonyaira, valamint a tobbi europai allamhoz valo helyzetere olyan dont? behatast fog gyakorolni, hogy a minisztertanacs miel?tt e lepest ?felsege neveben megtenne, egeszen meg akar gy?z?dni afel?l, hogy az elkerulhetetlenul szukseges-e, hogy a monarchia udve elharithatatlanul megkoveteli-e. A bevezet? intezkedesek az orosz segitsegnek elnyerese vegett megtetettek ugyan, a minisztertanacs azonban Excellenciad velemenyet varja, hogy vegleges elhatarozast meghozza.”

Nagy es nehez k? esett le Von Welden sziver?l e level olvastakor. Sietve valaszolt a kongresszusi tanacs dontesenek kepviseleteben, hogy az oroszok minel el?bb jojjenek, mert a Monarchia sorsa ketsegbeejt?. ^{[16] [17]}

Budavar kiuritese [ szerkesztes ]

Aprilis 22-en kit?ztek Welden hirdetmenyeit a pest-budai hazak falara, miszerint: ?Ha a csaszari hadak bekes es rendes kivonulasa Budapestr?l haborittatik, kenytelen leszek a viragzo Pestet es a Lanchidat elpusztitani.” Heinrich Hentzinek , a budai var parancsnokanak igencsak megtetszett a fenyegetes es tudatta Weldennel, hogy a var raktaraban tobb mint 10 akna van, ezek felhasznalasaval megoldhato a pusztitas. Welden viszont szornyulkodve mondott nemet a robbantasra es megfogalmazta, hogy a ropiratokon lev? szoveg csakis fenyegetes, megvalositasara semmi kepen nem kerulhet sor. Roviden: Von Welden a lehet? leghatarozottabban megtiltotta a ?szorny? cselekedetet”.

Az osztrak hadsereg 23-an indult el a nyugati hatar fele, pontosabban a Wiener Waldba (Becsi Erd?). Welden azt az utasitast kuldte Schwarzenbergnek, hogy ha az oroszok elindulnak, ?ket is iranyitsak a becsi erd?be. A faradt es demoralizalt sereg nagyon lassan haladt el?re. Welden ketsegbeesve a kudarcok felett, a hosszu visszavonulas kozepette nem valaszolt az osztrak miniszterium leveleire, es ezek a g?gos csaszariak meltosagukon alul is tartottak, hogy a rebellisnek valaszt kuldjenek. Welden estere meggondolta magat es valosaggal sirankozott Schwarzenbergnek a ?hordak” okozta szomoru allapota miatt. Utkozben a Wiener Wald fenyves tajai fele irta a levelet Welden, aki csak Becs miatt aggodott. Bevallotta, hogy a nyolc nap alatt, amiota a f?parancsnoksagot atvette, tobbet vesztettek, mint amennyit hat honap alatt nyertek. A f?hadiszallason nem volt operacios terv, ugy bantak a sereggel, mint holmi kis kulonitmennyel. Ezt tudta, de a parancsnoksagot at kellett vennie.

?A legszomorubb most jon” ? irta. ? ?A hadsereg ebben az allapotaban egyaltalaban nem harckepes. Sokat koveteltek t?le es keveset gondoskodtak rola, az elelemhiany maris erezhet?. Ha kovetelik, ezzel a sereggel ugyan az utolso kiserletet is tehetem, azonban kerem meggondolni, hogy ez az egyetlen sereg, mely e pillanatban meg letezik. Aldani fogom az orat, amelyben mas beosztast kapnek, ha az a szolgalattol valo elbocsatasom is lenne, mert vegtelen erkolcsi er? szuksegeltetik azt elviselni, amin ezen nyolc nap alatt keresztulmentem es megsem tortem le.” ^[18]

Welden ekkor mar bukott ember volt. Schwarzenberg mar kereste a megfelel? utodot, bar 24-i valaszaban biztositotta Weldent a minisztertanacs bizalmarol, es megnyugtatta, hogy a helyzet megoldasahoz id? kell, es hogy Becsben elismerik a nagy nehezsegeket. Weldent ez az uj bizakodas nyugtalanitotta, nehogy ujabb csalodasok okozta szemrehanyasok erjek. Masnap Schwarzenberget felvilagositotta, hogy a kifejezett bizalom ugyan boldogga tenne, ha az el?tte lev? feladat az emberi er?t felul nem mulna.

?Annak a gondolata, hogy bennem csalodtak, irtozatos, es arra kerem alazattal Excellenciadat, hogy remenyekkel vagy miegyebbel meg ne tevesztesse magat. En magamnak sincsen mar egyeb remenyem, mint romok alatt eltemetve lenni.” A kivezet? utnak a remenyer?l is letett Welden. ^[19]

Wohlgemuth helyzete [ szerkesztes ]

Mig Gorgei csapatai epiteni kezdtel Komaromnal a jobb partra vezet? hidat, hogy el?keszitsek az ostromot, addig Wohlgemuth szetvert serege id?t nyert es lelegzethez jutott a Vag mogott. Welden abban a hiszemben, hogy Wohlgemuth Pozsonyba vonult vissza es elhagyta a Vag vonalat, elrendelte, hogy Simunich szallitson minden ostromszert Sopronba , ? maga pedig hadseregenek tobbi reszet Mosonnal vonja ossze. Wohlgemuth azonban 11 000 emberevel Vagsellyenel foglalt allast, a Csallokozben lev? hadosztalyt pedig Veigl dandaraval 8000 f?nyire er?sitette. Szamitott ra, hogy demoralizalt, faradt, lerongyolt sereget a magyarok csakhamar ismet kiverik az allasabol, es ha Pozsonytol is vissza kell vonulnia, vegleg elszakitjak a f?seregt?l. ^[20]

Az orosz intervencio elmaradasa [ szerkesztes ]

Aprilis 24-en az oroszoknak seregreszei, amelyeket az intervencio celjara szantak, az orosz?galiciai hatar kozeleben mar keszen alltak. Schwarzenberg ertesitette Weldent, hogy Petervaron az orosz csapatok bevonulasara vonatkozo lepeseket megtettek, a hivatalos valaszt nyolc nap mulva varhatja. Paszkevics herceget az intervenialo orosz seregf?parancsnokat Fjodor Berg orosz tabornok, a car kuldottje, Becsb?l ertesitette e lepesr?l. Tekintetes orosz er?k alltak Krakko felett es a bukovinai hataron. Welden azonban nem kepzelte, hogy az orosz bevonulast hosszadalmas diplomaciai targyalasok el?zik meg. Cordon hadugyminiszternek leirta a Wohlgemuth sereg vigasztalhatatlan allapotat es arra kerte, hogy minel hamarabb vonultassa be az oroszokat. Hasonlokeppen Galicia parancsnokat, Wilhelm Hammerstein-Equord barot is ra akarta birni, hogy orosz ezredet inditson Jablonkan at a Vag volgyebe.

Welden taborszernagy a visszavonulas kozepette hatalmas hadseregevel 25-iken delutan meg Tatan allomasozott, majd 27-en mar Sopron kozeleben volt.

Komarom osztrak ostromanak befejezese, a magyar tamadas [ szerkesztes ]

A komaromi ostromutegek elszallitasa nagyon lassan haladt. Simunichnak keves hajo allt rendelkezesere es igy a Komarom el?tt lev? tuzersegi anyag elszallitasa lassan haladt. Ezalatt Sossai dandarat a Csallokozben Lenkey tabornok visszavetette egeszen Nyarasdra, mikozben a csaszariak nehez vesztesegeket szenvedtek, sietve retiralvan. Welden Simunichot szemelyes felel?sseg mellett utasitotta, hogy varja be Komarom el?tt Schlik hadtestet, mely valoszin?leg 25-en erkezik Nagyigmandra . Simunich helyzete igen kenyelmetlenne kezdett valni a magyar hidepites lattara. Sok agyut nem tudott elvinni, nem volt el?fogat, a lakossag nem adott lovakat, de kenyeret es hust sem. A cernirozo csapatok a nagy ostromleszerelesi munkaban elfaradtak. Erre Welden megparancsolta, hogy az el nem szallitott agyukat vesse Simunich megjelolt helyeken a Dunaba, ami meg is tortent.

Aprilis 26-ara virrado ejjel Gorgey atvezette a sereget a Duna jobb partjara es megkezd?dott Komarom felmentese . A monostori utegallasos helyet Simunich kiuritette, mig Schliknek a harcteren irt jelentese szerint Simunich a hegyet visszavette es azutan ismet elhagyta, mert bekerit? mozdulat fenyegette. Simunich hadteste aznap Gy?rbe vonult vissza, mert Csorich es Colloredo-Mannsfeld valtotta fol es csak a megkezdett csata, valamint Schlik erelyes kozbelepese tartotta vissza a magyar sereg el?renyomulasat. Az ellenseg azonban korantsem akarta abbahagyni az er?d megszabaditasat, viszont mindket felnek elfogyott a municioja. Schlik delutan 1 orakor kuldott futart Weldenhez, hogy kenytelen Gy?rbe visszavonulni, mert l?szerhiany miatt nem tarthatja tovabb a Conco-patak mogotti allast, melyben azonban ejjeli egy oraig marad. Welden masnap felel?sseg terhe alatt figyelmeztette Von Schliket, hogy a municiot kimelje es nevetseges tavolsagokra ne l?dozzon. A komaromi csata aprilis 26-an magyar gy?zelemmel zarult. ?Az ellenseg es az id? nem var!” ? kialtotta Welden elkeseredetten. Ebben az egyben kellemesen csalodott, mert Komarom felmentese utan mindkett? engedelmesen vart, mig a csaszari sereg rendbe szedte magat, es Becs megszorult urai megkotottek az alkut az oroszokkal.

Welden harom relaciot irt a komaromi csatarol. Egyet a hadugyminiszternek, kett?t pedig a csaszarjanak. ?A nap eredmenye, meg ha gy?ztunk is volna, csakis a Gy?rre valo elharithatatlan visszavonulast hozta. Egy loves sem esett, mert oly kozel alltak egymashoz. Az egesz egy hang nelkuli fojtogatasbol allt. Ha ezt az indiai sigh?ekr?l halljuk, megerthetjuk. Embereket, akik egykor egy zaszlo alatt testvereknek neveztek egymast, ilyen modon fojtogatni latni, a leglazitobb gondolat, mely csak letezik es egy ilyen ugy gy?zedelmeskedjek? Istenben kellene akkor ketelkednunk! Ebb?l a nema sancharcbol csupan 90 osztrak tudott 4 tiszttel megmenekulni.” ^[21]

A nagysalloi es komaromi csata utan az osztrak hadsereg helyzete igen ketsegesse valt. Az eszakon allomasozo Vogel hadosztaly elcsigazva es felbomolva a Vaghoz menekult. Fels?-Magyarorszag megtisztult az ellensegt?l. Welden Pozsony kiuritesen kezdett gondolkodni. A politikai foglyokat Welden Pozsonybol Korneuburgba szallittatta. Pozsony meger?sitesevel Trattner m?szaki ezredest es Pott ezredest bizta meg. Sancok, foldm?vek keszultek, bar Trattner figyelmeztette Weldent, hogy Pozsony nem alkalmas a visszavonulo hadsereg pozicioja reszere, inkabb valasszak a Vag vonalat. Welden, nem is gondolt mar a Vag-vonal tartasara es valoban szerencsetlen taktika volt a magyar hadsereg reszer?l, hogy a nagysalloi csata utan nem uldozte az osztrakokat.

Az orosz beavatkozas targyalasanak lassu folytatasa [ szerkesztes ]

Az orosz sereg meg mindig nem akart betorni Magyarorszagra. Most Ignaz von Legeditsch tabornokon, Krakko parancsnokan volt a sor, hogy probalkozzon. Fjodor Panyutyin orosz tabornokkal Nagymihalyi hatarkozsegben talalkozott es targyalt, a Galiciaba valo bevonulasra sem kaptak meg Varsobol parancsot es hiaba turelmetlenkedett Welden, aki Magyarovarrol ismet Schwarzenbergnel surgette az orosz segitseget, e levelet 28-an irta. ?Szamos kozlesb?l arrol ertesulok, hogy Oroszorszag carja Moszkvaban tartozkodik es hogy a moldovai es olahorszagi orosz tabornokoknak meg 26?an sem voltak instrukcioik, hogy bar Excellenciad Schobeln ezredest Varsoba kuldte Paszkevics tabornagy megsurgetesere, azonban a jelen pillanat olyan surget?, miszerint minden nap veszedelmesebbe valik es az orosz segitseg kes?n erkezhetnek. Ezen segitsegen kivul mast nem latok, mert Excellenciad semmikeppen nem maradhat azon tevhitben, hogy fegyverrel itt meg egy utolso kiserletet lehet tenni azon celbol, hogy az ugynek Magyarorszagon es Becsben jobb alakulast adjunk, en megkiserlem ugyan, az eredmenyert azonban senki sem kezeskedhet es ez a csaszar utolso serege. Arra kerem Excellenciadat, hogy ezt a szempontot soha figyelmen kivul nem hagyja es fontolja meg, hogy semmilyen szerencsere nem szamithatunk, mert sohasem ertjuk azt kihasznalni. Magyarorszagot ropteben mienkke tettuk es eppen ugy vesztettuk el. Bebizonyitott teny az, ha a budai legfelel?tlenebb tetlenseggel a hadsereget annyira szet nem forgacsoltak volna, e ho 16-tol kezdve ket nap alatt Komaromot elfoglalhattok volna, mert csak annyi id?re volt municioja. Ausztria csillagara fittyet hanyok, mert a szerencse is akarja, hogy gazsulaljanak neki. Hogy minden belem kapaszkodik, a ketsegbeeses egy nemevel tolt el, egyedul nem tudok segiteni, nem az ellenseg, hanem betegsegem az, mely regota benit engemet es mely engem tonkretesz. Hogyan is tudna egyetlen ember mindennek megfelelni?”

Welden vegul azt ajanlotta, hogy Lobkowitz herceget kuldjek Krakkoba, hogy rabirja az oroszokat a rogtoni bevonulasra. Schwarzenberg beismerte: ?Benne vagyunk a szarban, es Weldennek kellett volna kirantania bennunket.” ^[22]

Welden azonban nem felelt meg a remenyeknek. Galiciabol Hammersteintol azt a valaszt kapta, hogy targyalt ugyan Paszkeviccsal, a segitseget azonban nem indithatja el s maga Hammerstein sem tud er?t egyel?re nelkulozni. A forradalmi hader?k ?mirakolozus rapid” kifejl?desevel szemben ? is csak az orosz segitsegben latja a ment? horgonyt, es mig januarban eleg lett volna 40 000, most alig lesz eleg 80 000 f?nyi orosz segitseg. Vegre aprilis 30-an erkezett meg az orosz kurir a car hozzajarulasaval, hogy az orosz sereg Magyarorszagba bevonulhat. Majus masodikan Welden, Schwarzenberg, Cordon es Berg orosz tabornok egy dunai hajon targyaltak a bevonulasrol, valamint a hadm?veletek terveir?l.

A targyalast megel?zve Welden levelet irt Schwarzenbergnek: ?Halas vagyok Excellenciadnak szives kozleseiert, melyeket tegnapi az orosz csapatok bevonulasara vonatkozo nagyra becsult levelevel megkaptam, igaz koszonetemet fejezem ki, ez alkalmat egyuttal fel akarok hasznalni, hogy Excellenciadnak bizalmat ujra es surg?sen arra a hatarozott szuksegre tereljem, mely szerint az orosz csaszari csapatoknak valosagos megjeleneset minden lehet? modon el? kell segiteni es siettetni, nehogy ebben is egy fatalis ?mar kes?” valjek mottova. Egyuttal szeretnem kerni Excellenciadat, hogy Berg tabornokot a tanacskozasra Pozsonyba kuldjek hajon, nehogy az osztrak csaszari csapatok lezullott allapotat lassa.” ^[23]

Welden a tanacskozas utan arra kerte irasban Cordon hadugyminisztert, hogy gondoskodjek utodjarol, mert nem tudja, meddig fogja meg a gondokat es faradalmakat birni.

Az oroszvari osztrak f?hadiszallasrol Schwarzenberg azt a jelentest kapta, hogy Welden Pestr?l egy nevtelen levelben bekekotesre szolitottak fel. Welden kozolte Schwarzenberggel minden megjegyzes nelkul e tenyt es mellekelte a levelet is. Sem Schwarzenberg, sem Welden nem reagalt erre a levelre. Vagy talan Weldennek kiserlete volt ez az orosz segitseg elharitasara, amihez egyenes uton nem volt batorsaga es igy akarta Schwarzenberg felfogasat kitapintani? Ezt ma eldonteni nem lehet, de megallapithato, hogy Welden igen sokat kedvezett a magyaroknak, meg ha ez akkoriban fel sem t?nt.

Welden majus elsejei jelenteseben, melyet Schwarzenbergnek intezett, arra hivta fel a miniszterelnok figyelmet, hogy a szlav, azaz orosz segitsegnek kenyszer? igenybevetelet a csaszar egy olyan manifesztumban tudassa a magyar nemzet jobb erzes? reszevel, mely kijelenti, miszerint e lepes nem jelenti nemzetiseguk elnyomasat, vagy a kibekit? uralkodoi keznek visszavonasat, hanem csakis a szep orszagnak a romlas es feloszlas eloli megmenteset a nagyreszt idegen lazadok es hordak kezeib?l. Ugy latszik Welden, ha gyengen is, bizonyos kimeleti szempontokat tartott szuksegesnek a magyar nemzettel szemben, ezt ugyan nagyon is rosszkor ajanlotta Schwarzenbergnek, aki eppen ellenkez?jet hatarozta el. Schwarzenberg aprilis 30-an kuldte Lobkowitz herceget a csaszar levelevel Varsoba es Petervarra, Caboga tabornokot pedig majus 1-jen Varsoba, hogy Paszkevics herceg es az osztrak hadsereg kozott kozvetitsen. Welden azt kerte, hogy legalabb 6000 oroszt kuldjenek a Vag ? volgyebe es Schwarzenberg vegye tekintetbe, hogy nem 70 000 harckepes embere van, hanem alig 34 000.

A Berg tabornokkal valo targyalasok soran Weldennek alkalma volt megismerni az oroszok bevonulasi tervet. Az oroszok f?szempontul a teljesen kulonallo operaciok biztositasat vettek es nem akartak mint a tonkrevert osztrak sereg tamogatoja szerepelni, hanem mint szabaditok, a forradalom elleni megtorlas hivatott kepvisel?i, akik nem Ausztriat, nemcsak a cari birodalmat, hanem egesz Europat a forradalomtol megmentik. Presztizs kerdes volt tehat a car el?tt az, nehogy a vilag az intervencios hadsereget osztrak kiegeszitesnek tekintse. Welden ugyan az orosz beavatkozasra vonatkozolag tobb szamitast es tervet is keszitett, de ezek hiabavalok voltak, mert az oroszokat sem siettetni, sem befolyasolni nem lehetett. Schwarzenberg is hasztalanul konyorgott Paszkevicsnek, hogy legalabb egy demonstraciot vegeztessen a Vag-volgyeben Becs vedelmere es az osztrak hadsereg mozgasi lehet?segenek visszanyeresere. Amig Miklos car erre kulon parancsot nem adott, Paszkevics herceg sem akart intezkedni.

Welden bejelentette Schwarzenbergnek, hogy magyar tamadas eseten legfeljebb harom napig tarthatja fel az ellenseget a Csallokoz , Pozsony , Ovar , Sopron kozotti vonalon, melyet a visszavonulas utan elfoglalt. Tartalekok hianyaban azonban vissza kell vonulnia.

?Kotelessegemnek tartom, meg egyszer hatarozottan kinyilatkoztatni, hogy miutan Excellenciad utolso surgonyenek tartalma az orosz segitseget meg nagy messzesegbe allitja, mostani helyzetemben, melyet megismerni es belatni muszaj, semmi masert jot nem allhatok, minthogy magam az utolso percig kitartok. Nem szabad tovabb a kepzel?des vilagaban elnunk, a f?varos es ezzel a monarchia sorsa forog kockan, amint ezt aprilis 18-ika ota tobbszor ismetelni batorkodtam. A ment?eszkoz nincsen az en kezemben, azt kivul kell keresni. A Dukla fel?li diverziok mar meg nem menthetik Becset.” ^[24]

A Varsoban allomasozo Caboga tabornoknak Welden surgetest kuldott, hogy kerje meg Paszkevicset, hogy egy 15 000 f?nyi sereget kuldjon Godingre es Hradischra , egy 5000 f?nyit pedig a Vagvolgybe Becs vedelmere, hogy Welden offenzive fellephessen. A f?parancsnok majus 4-en megbizta Jakob von Parrot tabornokot, hogy mint segedtisztje utazzon Budara es tudositsa az ott tortentekr?l, tovabba jegyezze meg Hentzinek azt a fenyegetest, melyet Welden mondott neki. A fenyegetes a kovetkez? volt: Welden azt mondta Hentzinek, hogyha barmilyen kart is tesz a Lanchidban, az id?s f?parancsnok kivegezteti. Parrot eleget tett a keresnek es mar majus 5-en Budan volt.

Rossz hirek [ szerkesztes ]

Schwarzenberg majus 5-en szemelyesen ertesitette Weldent, hogy Ferenc Jozsef meg szeretne szemlelni a sereget. Welden e hirre megszeppent. Schwarzenberg azonban figyelmeztette, hogy a csaszar jol ismeri a sereg allapotat.

Az ifju csaszar majus 8-an valoban megtekintette a lezullott sereget. Erdemes megjegyezni, hogy a magyarokat varo Ferenc Jozsef csaszart Schonbrunnban 8 szazad katona es 3 agyu vedte.

Schwarzenberg miniszterelnok megnyugtatta Weldent, aki ekkor Pozsonyban volt, hogy a becsieknek nincsenek fegyvereik, err?l az oldalrol ne tartson meglepetest?l, kulonben is Weldent Becsben nagyon is tiszteltek. Welden aggodott a csaszarert, Becsert, helyzetet naprol napra veszedelmesebbnek latta. Ha a magyar sereg Pozsony ellen tort volna, az osztrak hadseregnel valosagos debacle kovetkezett volna be. Tanacstalanul, megfelel? haditerv nelkul leste Welden az oroszok kozeledeset, akik azonban nem mutattak hajlandosagot a sietesre. Majus 10-en meg sehol sem voltak. Welden e napon Berg tabornokkal kozolte altalanos operacios tervet, mire Paszkevics meguzente Weldennek, hogy tartozkodjon minden offenziv lepest?l es operaciotol, amig a car Paszkevicsnek elkuldi parancsait. Panyutyin tabornokot Welden Godingbe es a Vag-volgyebe hivta, el?z?leg azonban Becsbe kuldte, a f?varos vedelmere. A varsoi parancs kovetkezteben Panyutyin nem volt hajlando Welden parancsait kovetni. Welden attol felt, hogyha Budavar elesik, akkor a magyar hadsereg a felszabadult er?kkel elallja az eszaki szorosokat es igy Panyutyin utjat is, aki a sok surgetesre Weldennek azt a valaszt adta, hogy parancsot var Petervarrol.

Welden majus 17-en rossz hireket kapott. A magyarok teljes er?vel megkezdtek Buda ostromat, Hentzi szerint csak par napig tarthatnak ki. Schwarzenberg azzal biztatta a turelmetlenked? f?parancsnokot, hogy a car majus 18-an Varsoba erkezik es Panyutyin 20-an kezhez kapja a parancsot, amire Welden azt kozolte Schwarzenberggel, hogy ebben az esetben az osszes Vag-atjarot kenytelen lesz a magyar hadseregnek atengedni, amely Trencsent maris megszallta es nagy er?vel fog el?renyomulni. Welden abban az er?s meggy?z?desben elt, hogy a magyar hadsereg nem fogja bevarni az oroszokat, hanem el?szor csapast mer az osztrak hadseregre.

Betegsege [ szerkesztes ]

Welden majus 18-an szinten Pozsonyban tartozkodott a f?hadiszallason. Vallomasok szerint este nyolc ora kornyeken Kempka hadnagy, a segedtisztje ment be hozza, allitolag Buda ostromarol beszeltek. Welden arra panaszkodott, hogy szornyen faj a feje, es egy pohar bort kert. Valamivel ejfel el?tt a taborszernagyra szorny? kohogesi roham tort ra. Kempka besietett hozza, de Welden mar csak nehany szot tudott mondani, majd elajult. Kempka azonnal a pozsonyi f?hadiszallas foldszintjere futott a seregorvos irodajaba. Doktor Ewnberg megvizsgalta Weldent, de csak annyit tudott mondani, hogy egyaltalan nincs jol: lelassult a szivverese, es nehezen vesz leveg?t. Weldent meg aznap este Becsbe szallitottak, es korhazban helyeztek el. Masnap egy kis id?re felebredt, de csak azt mondta Kempkanak, hogy menjen el a bicskei f?hadiszallasra, es hozza el az osszes iratot, nehogy az ellenseg kezebe keruljon, majd menjen, es segedkezzen Buda vedelmeben. Majus 21-ere mar egeszen jol volt, mig meg nem kapta Parrot tabornok jelenteset Buda ostromarol. Parrot legel?szor is azt irta, hogy a var elesett. Masodsorban Hentzit eltalalta egy golyo, es meghalt, Alnoch ezredes pedig a Lanchid utpalyajanak felrobbantasat megkiserelve halalra egett. Kempka hadnagy is eletet vesztette. Parrot tovabba azt irta, hogy ? maga is megsebesult.

Miutan Welden elolvasta a levelet, nem tudta feldolgozni az informaciokat. Hentzir?l az kiabalta, hogy felakasztani, Kempka halalarol pedig azt gondolta, hogy az ? b?ne. Erdekes modon Alnochrol nem mondott semmit.

Nehany nap alatt jobban lett, de amikor megtudta, hogy Schwarzenberg utasitotta Radetzkyt, hogy rendelje Pozsonyba Haynaut , hogy az ? segedtisztjenek nevezzek ki, majus 30-an lemondott.

Becs kormanyzojakent [ szerkesztes ]

Miutan Welden 1849 kozepere szinte teljesen felepult, ismet kineveztek Becs polgari es katonai kormanyzojava, amit szivesen elvallalt. Szeptemberben egy jelenet reszese lett: egy gyakorlaton, amelyen ot f?herceg es tizenket tabornok vett reszt Ferenc Jozsef e szavakat mondta Weldennek: ?Ha valamit parancsolok, az ugy is tortenjen!” A csaszar haragja el?l a csatakban edzett taborszernagy elvagtatott. Tiz perc utan visszaterve nyugodtan jelentette: ?Felseged parancsai vegrehajtattak!” ^[6]

1851 juniusaban vonult nyugallomanyba, sokak szerint azert, hogy megkaphassa az otveneves szolgalatert jaro kituntetest, amit Schwarzenbergt?l valoban meg is kapott. Ezutan Grazba koltozott, ahol a csaszar egy lakast biztositott az id?s taborszernagynak.

Utolso evei [ szerkesztes ]

Egeszsegi allapota egyre romlott, de nem pihent. 1851 masodik feleben, nyugdijazasa utan irta meg a Der Krieg von 1809 zwischen Osterreich und Frankreich cim? konyvet. 1852-ben megtervezte a grazi Schlossberget, majd a csaszarral egyeztetve meg az evben elkezdtek kivitelezni. 1852-ben irta meg a Der Krieg der Osterreicher in Italien 1813?14. , a Geschichte der Feldzuge 1848?49. es a Der Feldzug der Osterreicher gegen Russland 1812 cim? konyveit. 1853-ban fejezte be az Episoden aus meinem leben cim? konyvet es valositotta meg a rola elnevezett rokkantalapot is. 1853. augusztus 7-en, nem sokkal ejfel utan erte a halal. Egy cseled vallomasa szerint aznap Welden szinten nem erezte jol magat. Meg naplojaba sem irt aznap bejegyzest, gondolta holnap majd megirja. Sajnalatos modon azonban ezt mar nem tehette meg. Feltetelezesek szerint egyszer?en elaludt, leallt a szive.

Temetesere augusztus 10-en kerult sor. Ferenc Jozsef egy oran at tarto beszeddel, Radetzky pedig Welden eletutjanak bemutatasaval emlekezett meg ?az Osztrak Csaszarsag legnagyobb emberer?l”. A miniszteriumban es a gyalogsagnal ket hetig tarto gyaszt rendelt el a csaszar. Maig nem lehet tudni, hogy hol temettek el.

Emlekezete [ szerkesztes ]

M?veltseget jellemzi, hogy a nemeten kivul, angolul, olaszul es latinul is folyekonyan beszelt, de kisebb segitseggel a magyart is megertette. Kassa es Becs diszpolgarava avattak, Becsben 1869-ben rola neveztek el a Weldengasset. Grazban, a Stadtparkban egy Hans Gasser altal keszitett bronzszobor ?rzi emleket.

Mint szenvedelyes botanikus, az els? evekben, amikor Zaraban tartozkodott tanulmanyozta majdnem egesz Dalmacia es Montenegro novenyrendszertanat. Felfedezett nehany uj novenyfajt is. Welden sokat irt a nemet folyoiratoknak a botanikai kutatasokrol, valamint a parkokrol, az angol tajkepi kertekr?l.

Welden a man?verek es a hadi tervezes szakert?je volt, a megtorlasban nem vett reszt. Erre utal, hogy nem vegeztette ki Mednyanszky Laszlot es Gruber Fulopot . (Haynau mar kinevezese masnapjan elrendelte kivegzesuket, jollehet sem Windisch-Gratz, sem Welden nem latott viselkedesukben f?benjaro b?nt.) Becs kormanyzojakent elt a kegyelmezesi jogaval. Nem vegeztette ki Moga Janost es Franz Holtschet , akik a magyar oldalon harcoltak. Sokan kerdeztek, mi lett volna, ha nem mond le? Kivel vegeztette volna el a becsi udvar a megtorlast?

Kituntetesei [ szerkesztes ]

• Katonai Maria Terezia-rend lovagkeresztje
• Katonai Maria Terezia-rend parancsnoki keresztje
• Katonai Maria Terezia-rend csillagja es nagykeresztje
• Agyukereszt 1813/1814 (Hadseregkereszt/Tuzersegi kereszt)
• 50 eves tiszti szolgalati erem
• 50 eves katonai szolgalati erem
• 25 eves katonai szolgalati erem
• 12 eves katonai szolgalati erem
• Osztrak Csaszari Vaskorona-rend III. osztalya
• Osztrak Csaszari Vaskorona-rend I. osztalyanak csillagja
• Osztrak Csaszari Lipot-rend lovagkeresztje
• Osztrak Csaszari Lipot-rend csillagja es nagykeresztje
• Ezust katonai erdemkereszt
• Ezust erdemkereszt 1849
• Arany erdemkereszt 1849
• Krisztus Lovagrend kozepkeresztje
• Katonai Erdemkereszt III. osztalya
• Szent Moric es Lazar-rend tiszti keresztje
• Katonai Konstantin-rend keresztje es csillagja
• Pour le Merite
• Szent Hubertus-rend csillagja

Von Welden taborszernagyot 1853 januarjaban tiszteletbeli tabornaggya (Feldmarschall) neveztek ki, es el?terjesztettek, hogy megkapja az Aranygyapjas rendet , de erre halala miatt mar nem kerulhetett sor.

Ludwig von Welden kituntetesei:

• 
  A Katonai Maria Terezia-rend lovagkeresztje
• 
  A Katonai Maria Terezia-rend parancsnoki keresztje
• 
  Az Osztrak Csaszari Vaskorona-rend III. osztalya
• 
  A Lipot-rend lovagkeresztje
• 
  A Lipot-rend csillagja es nagykeresztje
• 
  A Pour le Merite erdemrend

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Der Monte Rosa (1825)
• Episoden aus meinem Leben (Graz, 1853)
• Der Krieg der Osterreicher in Italien 1813-14. (Becs, 1855)
• Geschichte der Feldzuge 1848-49. (Becs, 1875)
• Der Feldzug der Osterreicher gegen Russland 1812 (Becs, 1870)
• Der Krieg von 1809 zwischen Osterreich und Frankreich (Becs, 1872)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hermann Robert: A csaszar felel?ssege ? I. Ferenc Jozsef es a megtorlas. In: Kisebbsegkutatas 2007/3.
• Steier Lajos: A szabadsagharc revidealt tortenete. Az 1849-iki tronfosztas el?zmenyei es kovetkezmenyei. Ismeretlen adalekok az 1848-49-iki szabadsagharc tortenetehez, Genius Konyvkiado, 193?
• Hermann Robert: 1848-1849 A szabadsagharc hadtortenete, Korona, Budapest, 2001 , ISBN 9789639376212
• Zavodszky Geza es Hermann Robert: Uj kepes tortenelem sorozat. Nemzet szuletik, Magyar konyvklub, Budapest, 1999 , ISBN 9635484712
• Hermann Robert (szerkeszt?): 1848-1849 A forradalom es szabadsagharc kepes tortenete, Toth konyvkereskedes, Debrecen, 2008 , ISBN 9789635966912
• Hermann Robert: Ket f?vezer Magyarorszagon: Windisch-Gratz es Haynau, Rubicon-Tortenelmi Magazin, 1999/4, 34-35. oldal
• Csataknak eve volt 1849-2009. Naptar. Hermann Robert eletrajzi kutatasaival. Komarom onkormanyzata, Komaromi nyomda, 2008
• Pallas Nagy Lexikonjanak cikke Ludwig Weldenr?l

Nemetul [ szerkesztes ]

• Ludwig Welden: Episoden aus Meinem Leben
• Welden taborszernagy eletrajza az Austria Forum lexikon honlapjan
• Welden taborszernagy eletrajza a Meyers lexikon honlapjan

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

El?dje: Josip Jela?i?

Az osztrak csaszari hader? f?parancsnoka

Utodja: Julius Jacob von Haynau