한국   대만   중국   일본 
Ludovico Sforza ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ludovico Sforza

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ludovico Sforza
Ludovico Maria Sforza
Ludovico Sforza portréja (Giovanni Ambrogio de Predis műve)
Ludovico Sforza portreja
( Giovanni Ambrogio de Predis m?ve)
Ragadvanyneve Ludovico il Moro
Milanoi Hercegseg regense
Uralkodasi ideje
1481 ? 1494 . oktober 21.
Milanoi Hercegseg hercege
Uralkodasi ideje
1494 . oktober 21. ? 1500 . aprilis 10.
Koronazasa Milano
1494 . oktober 22.
Orokose Ercole Massimiliano
El?dje Gian Galeazzo Sforza
Utodja XII. Lajos francia kiraly
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz Sforza-haz
Szuletett 1452 . julius 27.
Vigevano , Lombardia ,   Milanoi Hercegseg
Elhunyt 1508 . majus 27. (55 evesen)
Loches ,   Francia Kiralysag
Nyughelye Tarascon   Franciaorszag
Edesapja I. Francesco Sforza , Milano hercege
Edesanyja Bianca Maria Visconti
Testvere(i)
  • Galeazo Maria Sforza
  • Ippolita Maria Sforza
  • Ascanio Sforza
Hazastarsa Beatrice d’Este [1]
Gyermekei Ercole Massimiliano
II. Francesco
(Hazassagon kivul:)
Bianca Giovanna
Giovanni Paolo
Ludovico Sforza aláírása
Ludovico Sforza alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Ludovico Sforza temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ludovico Maria Sforza ( Vigevano , Lombardia , 1452 . julius 27. ? Loches , Francia Kiralysag , 1508 . majus 27. ), ragadvanyneven Ludovico il Moro , a Sforza-hazbol valo f?nemes, I. Francesco Sforza milanoi herceg fia, 1489-ben a Milanoi Hercegseg regense, 1494?1499 kozott Milano uralkodo hercege, a m?veszetek nagy partoloja, Leonardo da Vinci es mas kepz?m?veszek b?kez? mecenasa . Az els? italiai haboru (1494?98) kezdeten VIII. Karoly francia kiraly szovetsegese, majd ellene fordult. A masodik italiai haboru (1499?1504) soran 1499 -ben XII. Lajos kiraly el?zte. 1500 -ban svajci zsoldos haddal visszatert, de elarultak es eladtak ?t a franciaknak. Loches varbortoneben halt meg.

Ragadvanynevenek ? ?il Moro” (?a Mor”) ? eredetere tobb feltetelezes letezik. Kaphatta melyfekete haj- es szemsziner?l, b?renek sotet tonusarol. Lehetseges, hogy masodik keresztneve korabban Mauro (Mor) lett volna. Benedetto Varchi (1502?1565) humanista tortenetiro Storia Fiorentina c. m?veben Ludovico sajat magancimeren lathato sotet b?r? ferfialakrol (?a morrol”) ir. Alessandro Visconti (1884?1955) milanoi tortenesz professzor Storia di Milano c. konyveben felveti, hogy Ludovico alatt terjedt el Lombardiaban a fekete eper (morus nigra) termelese, ennek helyi elnevezese moron volt. [2]

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Edesapja I. Francesco Sforza (1401?1466) zsoldosvezerb?l lett arisztokrata, 1434?1443 kozott Ancona ura, 1450?1466 kozott Milano uralkodo hercege volt. Apai nagyapja a Sforza-haz alapitoja, Giacomo Attendolo (1369?1424) zsoldosvezer ( condottiero ), felvett neven Muzio Sforza .

Edesanyja Bianca Maria Visconti hercegn? (1425?1468) volt, Milano utolso Visconti-hazi hercegenek, Filippo Maria Viscontinak (1392?1447) es Agnese del Maino grofn?nek († 1465) egyetlen leanya, 1441-t?l Francesco Sforza harmadik felesege.

A hazaspar 8 gyermekenek soraban Ludovico otodik testverkent, harmadik fiugyermekkent szuletett:

Anyai nagyapja, Filippo Maria Visconti herceg 1447-ben fiuorokos nelkul hunyt el. Veje, Francesco Sforza, a hader? parancsnoka ugyes politizalassal 1450-re megszerezte Milano hercegi tronjat. A milanoi nemesi familiak elismertek szerzett hatalmat, de III. Frigyes nemet-romai csaszar megtagadta hercegi beiktatasat.

Ifjukora [ szerkesztes ]

Harmadik fiugyermek volt, tronoroklesre keves eselye volt. Anyja azonban gondoskodott kivalo gyakorlati neveleser?l. Francesco Filelfo humanista tudos keze alatt Ludovico nemcsak klasszikus nyelveket, hanem kepz?m?veszeti, irodalmi ismereteket is tanult, s?t kikepeztek a kormanyzas es hadvezetes mestersegere is. Jo kez? rajzolo volt, kes?bb Leonardo m?helyeben is ?besegitett”, pasztellrajzolassal.

Apja, Francesco Sforza 1466-ban elhunyt. A Santa Maria delle Grazie-templomban temettek el, 30 evvel kes?bb Leonardo a sirhely kozeleben alkotta meg Az utolso vacsora c. falfestmenyet. Ludovico legid?sebb batyja, Galeazzo Maria lett Milano hercege. 1468-ban megn?sult, gyermekei szulettek, akiket neves uralkodo csaladokba ( Savoyai , Habsburg , Este ) hazasitott ki. Egy evtizeden at uralkodott, 1476 -ban nemesi osszeeskuv?k meggyilkoltak. Tronjat legid?sebb fia, a hetesztend?s Gian Galeazzo orokolte, Ludovico unokaoccse. Harc kezd?dott a regensi hatalomert az ozvegy hercegne, Savoyai Bona es a hatalmat gyorsan novel? Ludovico kozott.

Milano regense [ szerkesztes ]

1479 -ben Ludovico megszerezte Bari hercegenek cimet. 1481 -ra gy?zott a milanoi hatalmi harcban is, megkapta a regensi megbizatast. Visszaverte az elmozditasat celzo probalkozasokat, es 13 even at kemeny kez? regenskent kormanyozta Milanot 1494 -ig, a 25 eves Gian Galeazzo herceg varatlan halalaig.

Jozan gazdasagi szemlelet? uralkodo volt. Fejlesztette a mez?gazdasagot, a lo- es marhatenyesztest, sok penzt invesztalt a fegyvergyartashoz elengedhetetlen femfeldolgozo iparba. A selyemiparban 20 000 munkas dolgozott. A milanoi hercegi udvar fenyet kepz?m?veszek es kezm?ves mesterek munkaja emelte. A fejedelem Milanoba hivta Leonardo da Vinci fest?- es szobraszm?veszt, Donato Bramante epit?mestert es szamos jo nev? m?veszt, kolt?t, zeneszt. A varos epitmenyeit, vedelmi es m?szaki berendezeseit is nagy leptekben fejlesztette. Er?sitette az er?ditmenyeket, feljavittatta a szennyvizcsatorna-halozatot. Fenyes unnepsegeket rendezett a varos nepenek kedvere. Folytatta a milanoi szekesegyhaz epiteset, kiszelesitette a varos f?utjait. Milano es Pavia egyetemei viragzo eveket elhettek meg, a herceg b?kez? juttatasai reven. A penzosztast termeszetesen a magas adoztatasbol fedezte, emiatt elegedetlenseggel es nehany lazadassal is szembe kellett neznie, de ezeket le tudta szerelni. Kozben tamogatta csaladja bajba jutott tagjait is. Unokahuganak, Caterina Sforzanak ferjet, Girolamo Riariot 1488 -ban osszeeskuv?k meggyilkoltak. Az ozvegy urn? Forli varaba zarkozva dacolt az ellenseges Orsi-nemzetseg ostromlo hadaval. Ludovico csapatokat kuldott, akik szetvertek az ostromlokat es felmentettek Forlit.

Hazassaga, gyermekei [ szerkesztes ]

Beatrice d’Este arckepe ( Giovanni Pietro Birago miniaturaja, 1494, British Library

1491 . januar 18-an kett?s Sforza?Este eskuv?t tartottak: Ludovico Sforza felesegul vette Estei Beatrix (Beatrice d’Este) hercegn?t (1475?1497), Estei Herkules (Ercole) modenai?ferrarai herceg (1431?1505) es Aragoniai Eleonora (1450?1493) leanyat, ugyanekkor Gian Galeazzo herceg legifjabb huga, Ludovico unokan?vere, Anna Maria Sforza (1476?1497) felesegul ment Beatrice batyjahoz, Estei Herkules legid?sebb fiahoz, Alfonz herceghez (1476?1534).

Ludovico es Beatrice hazassagabol ket fiugyermek szuletett:

Tragikus egybeeses, hogy a kozos eskuv?n ferjhez men? mindket menyasszony 6 ev mulva, ugyanabban az evben, 1497 -ben hunyt el. Ludovico herceg vigasztalhatatlanul gyaszolta szeretett feleseget, Alfonz herceg 1502-ben ujra n?sult, Lucrezia Borgiat , VI. Sandor papa leanyat vette felesegul.

Nagypolitikai jatszmai [ szerkesztes ]

Ludovico unokaoccsenek, Gian Galeazzo hercegnek, de jure Milano uralkodojanak felesege Aragoniai Izabella volt, Aragoniai Alfonz napolyi tronorokos leanya. 1494 januarjaban Alfonz lett Napoly uj kiralya. A 25 eves Gian Galeazzo visszakovetelte maganak a nagybatyja altal gyakorolt tenyleges hercegi hatalmat, es aposanak segitseget kerte Ludovico ellen. Alfonz kiraly szovetsegre lepett a Borgia-hazi VI. Sandor papaval , ez veszelyt jelentett Milanora nezve. Szovetsegest keresve Ludovico VIII. Karoly francia kiralyhoz fordult, aki Napoly elleni hadjaratra keszult.

Ludovico szabad atvonulast igert VIII. Karoly csapatainak, el?segitve a francia villamhaboru sikeret. Szemelyes felel?sseg terhelte az els? italiai haboru (1494?98) kiterjedeseert. Kozben Ludovico, aki tartott a francia kiraly Milano iranti igenyet?l is, biztositotta magat a masik oldal fele is. Unokahugat, Sforza Biankat 1494 . marcius 16-an felesegul adta a megozvegyult Miksa nemet kiralyhoz , cserebe hercegsegenek elismereset es katonai tamogatast kert a franciak elleneben.

Ludovico es felesege, a gyermek Jezus es a Szent Sz?z mellett. (A ?Sforza-tablakep” a Pinacoteca di Brera keptarban)

Milano hercege [ szerkesztes ]

Gian Galeazzo herceg 25 eves koraban, 1494 . oktober 21-en elhunyt. A kortarsak azonnal mergezesre gyanakodtak, amelyben Ludovico kezet sejtettek. [3] A torvenyes orokos Gian Galeazzo negyeves fia, Francesco Maria Sforza (1490?1511) volt, akit csak ?Hercegecskenek” (il Duchetto) neveztek. A tenyleges hatalmat azonban Ludovico il Moro birtokolta, akit masnap, oktober 22-en Milano nemesei uralkodo hercegnek ismertek el.

VIII. Karoly seregeinek vonulasat brutalis kegyetlenkedesek kisertek. Oktober 20-an bevettek a romagnai Mordanot , majd lemeszaroltak a teljes lakossagot es a hadifoglyokat. Oktober 26-an erre a sorsra jutott a toszkanai Fivizzano is. A megfelemlites hatasara 1494 . november 17-en Firenze harc nelkul megadta magat. Karoly 1495 januarjaban Romaban szovetseget kotott a papaval, es februar 22-en elfoglalta Napolyt . A megrettent VI. Sandor papa 1495 . marcius 31-en egy francia-ellenes Szent Ligat alakitott, amelyhez nemcsak Velence , a Nemet-romai Birodalom es az Aragoniai Kiralysag ( Napoly es Szicilia h?berura), hanem a Milanoi Hercegseg is csatlakozott. Ludovico a Liga oldalan harcolt a fornovoi csataban (1495. julius 6.), ehhez 80 tonnanyi bronzbol ontetett agyukat. (A bronz eredetileg sajat tervezett lovas szobrahoz kellett volna, amelyen Leonardo da Vinci dolgozott). A veres csata strategiai sikert hozott a Liganak, a franciak kivonultak Italiabol.

Ozvegyseg, elarultatas, bukas [ szerkesztes ]

1497 . januar 3-an szeretett felesege, Beatrix gyermekszulesben meghalt. Ludovico vigasztalhatatlan volt. A milanoi Santa Maria delle Grazie-templomban temette el, es diszes siremleket rendelt mindkett?juk szamara a hirneves Cristoforo Solari szobrasztol.

1498 -ban Franciaorszagban uj kiraly, XII. Lajos lepett tronra, aki mar hivatalos igenyt jelentett be a Milanoi Hercegsegre . Lajos kiraly apai nagyanyja az 1402 -ben elhunyt Gian Galeazzo Visconti herceg leanya, Valentina Visconti (1368?1408) volt, aki I. Lajos orleans-i herceg felesege lett. (Milanoban a hercegi hatalmat 1450-ben Ludovico apja, Francesco Sforza zsoldosvezer szerezte meg, aki felesegul vette Bianca Maria Viscontit , az utolso Visconti-hazi herceg, Filippo Maria torvenytelen leanyat). Lodovico Sforza 1495-os palfordulasa nyoman az 1498-ban tronra lep? XII. Lajos bejelentette tronigenyet Milanora, apja es nagyanyja jogan. A Velencei Koztarsasag az 1499 -es blois-i szerz?dessel csatlakozott XII. Lajoshoz, a Milanoi Hercegseg neki igert teruleteinek fejeben. 1499 augusztusaban megindult a francia tamadas, kitort a masodik italiai haboru (1499?1504) . A francia csapatokat Ludovico foldije, Gian Giacomo Trivulzio milanoi zsoldosvezer, Franciaorszag marsallja vezenyelte. Ludovico Sforzarol elhireszteltek, negy evvel korabban ? maga hivta be a francia csapatokat, emiatt Italiaban senkit?l sem remelhetett segitseget. Oktoberre a franciak elfoglaltak az egesz Milanoi Hercegseget, Ludovico herceg meg id?ben Innsbruckba menekult Miksa csaszarhoz , fiaival egyutt. [4]

Itt aktiv kozvetit?kent segitette azokat a targyalasokat, amelyek a csaszar es a nagyobb teruleti onallosagot ohajto svajci szovetseg kozott folytak, az 1499-es svab haboru (mas neven ?svajci haboru”) lezarasara. Ludovico erdekelt volt a gyors megegyezesben, mert csak a harcok teljes megsz?nese utan tudott uj svajci zsoldos hadsereget toborozni. 1499 . szeptember 22-en vegul alairtak a bazeli bekeszerz?dest , Ludovico folytathatta a hadseregszervezest.

A novarai arulas. Ludovico elfogatasa

1500 januarjaban Milano nepe fellazadt Trivulzio kimeletlen zsarnoksaga ellen. Ezt kihasznalva Ludovico occse, Ascanio Maria , Pavia puspoke februar 2-an nemet es svajci zsoldosok elen bevonult Milanoba, Ludovico 5-en erkezett ugyanoda. Csak egyetlen napig maradt, indult tovabb hadat szervezni. Novaraba vonult, amelyet II. Louis de La Tremoille ostrom ala vett. Mindket szemben allo sereg zomet svajci zsoldosok alkottak, akik megegyeztek, hogy nem harcolnak egymas ellen, hanem elvonulnak. Ludovico Sforza fejere La Tremoille magas penzosszeget t?zott ki. Aprilis 10-en az elvonulo zsoldosok megkisereltek, hogy megbizojukat kozkatonanak oltoztetve, sajat soraikban elrejtve magukkal viszik, de egyikuk, bizonyos Hans Turmann, Uri kantonbol , azonositotta es kiszolgaltatta a franciaknak. (Turmannt kes?bb Svajcban halalra iteltek, mert penzert elarulta megbizojat). [5]

Fogsaga, halala [ szerkesztes ]

A foglyot XII. Lajos Franciaorszagba vitette. A herceg rangjahoz ill? korulmenyek kozott, de er?s fegyveres ?rizet alatt utazott. Azt a legendat, hogy Sforzat a kiraly vasketrecben szallittatta es tartotta volna, csupan a velencei kovet talalta ki. A herceget el?bb a lyoni Pierre Scize er?dben, [6] majd Berry tartomanyban, a Lys-Saint-Georges -i varban tartottak fogva negy even at, tisztes korulmenyek kozott, a kiraly megengedte, hogy levelezzen csaladtagjaival es barataival. A mocsaras kornyezett?l Sforza gyakran megbetegedett, 1501 -ben a kozelben vadaszo kiraly sajat orvosat, Salomon magisztert kuldte hozza. [5] Miksa csaszar tobbszor kovetelte Lajostol Sforza szabadon bocsatasat, de a kiraly hajthatatlan maradt; ugy velte, a herceg ujabb felkelest szitana Milanoban. 1504 -ben Lajos csak annyi engedmenyt tett, hogy Sforzat a jobb leveg?j?, Loire menti Loches varkastelyba koltoztessek at. Az oregtoronyban tisztes korulmenyek kozott elt, vendegeket fogadhatott, egy kolostor szerzetesei gondoskodtak ruhazatarol, olvasnivalojarol. 1508 elejen titkara segitsegevel Sforza megszokott a varbol, de a Nemet-romai Birodalom hatara fele utat keresve eltevedt, uldoz?i masnap elfogtak. ?rizetet ezutan megszigoritottak. Kortarsak beszamoloi szerint egy fold alatti cellaban elte utolso honapjait. Elszigeteltek a kulvilagtol, konyveit elvettek, levelezeset letiltottak. 1508 . majus 17-en halt meg, a hivatalos nyilatkozat szerint ?kiszabadulasanak perceben, a napsutest?l elvakulva,” ami arra utal, hogy megoltek vagy halalos betegen kitettek. [5]

Ludovico fiai meg id?ben Ausztriaba menekultek Miksa csaszarhoz, ?ket XII. Lajos nem tudta elfogni, de Francesco Sforzat , a ?hercegecsket”, Gian Galeazzo herceg 9 eves fiat szinten Franciaorszagba vitette, es ott neveltette. A fiu 1512-ben lovasbaleset kovetkezteben halt meg.

Sirhelye, siremleke [ szerkesztes ]

Ludovico Sforza es Beatrice d’Este kenotafiuma a Certosa di Pavia -i kolostorban

Siremlekenek sorsa Ludovico hanyatott eletehez hasonloan kalandos. A herceg koran elhunyt feleseget, Estei Beatrixot 1497-ben a Sforza-csalad mauzoleumanak szant milanoi Santa Maria delle Grazie-templomban kereszthajojaban temettek el. Ludovico megbizta Cristoforo Solari szobraszt egy kozos marvany siremlek elkeszitesevel. Ludovico bukasakor, 1499-ben a felig megepult mauzoleumot felbehagytak, kes?bb le is bontottak. A sir fed?lapja, a herceg es hercegne sirszobraval, epsegben maradt. Pusztulasat megel?zend?, 1564 -ben a karthauzi rend megvasarolta es elvitette a rend Pavia melletti kolostoraba (La Certosa di Pavia). A Milanoi Hercegseg vegleges bukasa utan megsz?nt annak eselye, hogy a franciaorszagi fogsagaban elhunyt Ludovico herceg foldi maradvanyait hazahozzak Milanoba, felesege melle. A feher marvany siremlek a paviai kolostorban maradt, a 19. szazad vegen voros marvany alapzatra helyeztek, a kenotafium (jelkepes sir) ma is itt lathato. A sirszobrokon abrazolt szemelyek egyike sem nyugszik alatta. Napjainkban (2022-ben) Beatrice d’Este a milanoi Santa Maria delle Grazie-templomban nyugszik. Ludovico ?il Moro” sirhelyer?l nincs biztos tudomasunk. Halalos agyan a del-franciaorszagi Tarasconban , a Domonkos-rendiek Szent Marta-templomaban (Eglise Sainte-Marthe) kivant temetkezni, de semmi sem utal arra, hogy ez megtortent. Foldi maradvanyainak hazaszallitasat a milanoiak elutasitottak. Ludovico herceget valoszin?leg a loches-i Saint-Ours plebaniatemplomban temettek el. [5] [7]

2019-ben a loches-i Saint-Ours templom kriptajaban asatasok kezd?dtek. Tobb kozepkori emberi maradvanyt talaltak, egyikukben Ludovicot valoszin?sitik. A tudomanyos azonosito vizsgalatok folyamatban vannak. [8]

Utodainak kes?bbi sorsa [ szerkesztes ]

Ludovico id?sebbik fiat, Ercole Massimilianot a cambrai-i liga haborui soran az atmenetileg felulkereked? Szent Liga 1513-ban Milano tronjara ultette, de 1515-ben a marignanoi csataban gy?ztes I. Ferenc francia kiraly el?zte.

Kisebbik fia, II. Francesco Habsburg Karoly spanyol kiraly oldalan harcolt a ?negyeves haboruban” (1521?26) . 1521 -ben Karoly el?zte a franciakat Milanobol, es Francescot ultette Milano tronjara. [9] ? volt Milano utolso Sforza-hazi hercege, hatalmat a spanyol csapatok jelenlete korlatozta. [10] 1526 -ban a cognaci liga haborujaban megint a papai?francia oldalon harcolt, 1534 -ben felesegul vette Krisztina dan kiralyi hercegn?t , az el?zott II. Keresztely kiraly leanyat. 1535 -ben bekovetkezett halala ujabb francia?spanyol haboru (1535?38) kirobbanasahoz vezetett.

Francesco halalakor feltestvere, Giovanni Paolo zsoldosvezer, Caravaggio markija igenyt formalt a Milanoi Hercegsegre , de meg ugyanabban az evben, 1535 decembereben Firenzeben meghalt, tisztazatlan korulmenyek kozott.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Beatrice d'Este
  2. ↑ Alessandro Visconti: Storia di Milano, Milano, 1945, 399. old.
  3. ↑ Francesco Guicciardini : Italia tortenete (1494?1534), Europa Konyvkiado, 1990. ISBN 9630749327
  4. ↑ Louis XII in Milano. Beatrice d’Este, Gallery of History (cristoraul.com) . [2015. szeptember 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. aprilis 14.)
  5. ↑ a b c d Beatrice d’Este, Gallery of History (cristoraul.com) . [2015. szeptember 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. aprilis 14.)
  6. ↑ Arthur Kleinclausz (szerk.): Histoire de Lyon - Tome 1, Des origines a 1595, Librairie Pierre Masson, 1939, Lyon, 366. old. Megj.: Az er?dot 1793 -ban lebontottak.
  7. ↑ Julia Mary Cartwright Ady: Beatrice d'Este, Duchess of Milan, 1475?1497 (Google e-konyv), Bookpubber, 2014. apr. 7. - 611 oldal . [2016. marcius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. aprilis 14.)
  8. ↑ Noemie Furling: Reprise des fouilles archeologiques autour de la sepulture de Ludovic Sforza a Loches (francia nyelven). Francetvinfo.fr , 2020. december 1. (Hozzaferes: 2022. marcius 20.)
  9. ↑ Michael Mallett ? Christine Shaw: The Italian Wars: 1494?1559 , Pearson Education Limited, 2012, 141?150. old.
  10. ↑ Ernst Schulin: Kaiser Karl V: Geschichte eines ubergroßen Wirkungsbereiches, Kohlhammer, Stuttgart, 1999. (nemetul)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Az olasz Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Sommario delle vite de' duchi di Milano/Lodovico Maria Sforza temaban.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

El?z? uralkodo:
Gian Galeazzo Sforza
Milano hercege
1494 ? 1499. szeptember
Sforza 		A Milánói hercegség lobogója a Sforzák idején (1395-1535)
 Kovetkez? uralkodo:
XII. Lajos francia kiraly
El?z? uralkodo:
XII. Lajos francia kiraly
Milano hercege
1500. februar ? 1500. aprilis
Sforza 		A Milánói hercegség lobogója a Sforzák idején (1395-1535)
 Kovetkez? uralkodo:
XII. Lajos francia kiraly
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ludovico_Sforza&oldid=26636466 ”