Luanda
az
Afrika
delnyugati reszen fekv?
Angola
f?varosa
, az orszag politikai, kulturalis, penzugyi es kereskedelmi kozpontja. Luanda egyben a vilag egyik legdragabb varosa a megelhetesi indexek alapjan.
[2]
[3]
Az orszag eszaknyugati reszen talalhato az
Atlanti-ocean
menten huzodo szeles siksagon, hosszan elnyulik a
Luandai-obol
partjan.
M?holdfelvetel Luandarol
A varos latkepe
Avenida dos Combatentes, Luanda
Eghajlata szaraz
szavannai
, melyet az ocean szomszedsaganak koszonhet. Eghajlata h?vosebb es szarazabb a foldrajzi fekvese szerint elvarhatonal, a partokat h?t? es az es?kepzest akadalyozo
Benguela-hidegaramlas
hatasara (evente atlag 335 mm es? esik, es az evi kozeph?merseklet 20 °C koruli).
A nyar novembert?l majusig tart, a
h?merseklet
26-27 °C koruli, es az
es?zesek
miatt a
leveg?
kellemetlenul fulledt. A tel ellenben rovid, es es? nelkuli, a kozeph?merseklet 20 °C korul van.
Luanda eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 32,8
| 35,0
| 35,0
| 34,4
| 36,1
| 31,7
| 29,4
| 28,3
| 28,9
| 31,7
| 36,7
| 34,4
| 36,7
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 28,3
| 29,4
| 30,0
| 29,4
| 27,8
| 25,0
| 23,3
| 23,3
| 24,4
| 26,1
| 27,8
| 28,3
| 26,9
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 25,8
| 26,7
| 27,0
| 26,7
| 25,3
| 22,5
| 20,8
| 20,6
| 21,9
| 23,9
| 25,3
| 25,8
| 24,3
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 23,3
| 23,9
| 23,9
| 23,9
| 22,8
| 20,0
| 18,3
| 17,8
| 19,4
| 21,7
| 22,8
| 23,3
| 21,7
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 20,6
| 21,1
| 21,1
| 21,1
| 17,8
| 15,0
| 14,4
| 14,4
| 16,7
| 18,3
| 20,0
| 19,4
| 14,4
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 25
| 35
| 76
| 116
| 12
| 1
| 0
| 1
| 2
| 5
| 28
| 20
| 321
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 217
| 198
| 217
| 180
| 217
| 210
| 155
| 155
| 150
| 155
| 180
| 186
| 2220
|
|---|
|
Hatalmas epitkezesek a varosban a polgarhaboru befejez?dese ota
1482
-ben kotottek ki el?szor Angola partjain a portugalok.
A
16. szazad
kozepet?l
India
partjai fele igyekv? hajoik gyakran horgonyoztak le utkozben a
Luandai-obolben
.
1576
-ban
Paolo Diaz de Novais
alapitotta
Sao Paulo de Loanda
neven.
A
17. szazadban
a varos
Afrika
nyugati partvideke
rabszolga
-kereskedelmenek, s a portugal
gyarmatositoknak
is egyik kozpontja volt.
1627
-ben lett az angolai gyarmati
kozigazgatas
szekhelye.
A
20. szazad
kozepe tajatol Luandaban gyors gazdasagi fejl?des vette kezdetet.
1941
?
1945
kozott kiepult a kikot?.
1955
-ben a f?varos kornyeken
k?olajlel?helyeket
tartak fel.
1962
-ben
egyetemet
is alapitottak Luandaban.
1975
-t?l Angola
f?varosa
.
Luanda lakossaga az onallosag elnyeresekor felmillio volt, azonban a tobb mint szazezer portugal eltavozasa utan egy id?re megcsappant, majd gyors novekedesnek indult, es az 1980-as evek kozepere 1,1 milliora novekedett, s 2000-re mar majdnem elerte az otmilliot..
Luanda latkepe
A f?varos Angola legjelent?sebb telepulese, az orszag nepessegenek egynyolcada el itt.
Lobito
utan kikot?je a masodik legforgalmasabb. Vaserc, gyemant, k?olaj es kavekivitel bonyolodik le itt, egyben az eszak-angolai
vasut
kiindulopontja, es jelent?s nemzetkozi legikikot?.
Ipara f?leg a kornyez? mez?gazdasagi teruletek termekeit dolgozza fel: malmok, dohany es cukorgyarak, olajut?k, sorf?z?k, pamutipari uzem, celluloz es papirgyar talalhato itt.
Vegyeszetenek alapja az egymillio tonna kapacitasu
k?olajfinomito
.
- Sao Miguel-er?d ?
1638
-ban epult.
- Carmo-templom ?
1663
-ban emeltek
- Remedios-katedralis
- Nossa Senhora da Nazare-templom ? a
17. szazadban
epult
- A vilag f?varosai
(Kossuth, 1986). A Luandarol szolo resz Szegedi Nandor munkaja nyoman keszult.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]