한국   대만   중국   일본 
Louis Nicolas Davout ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Louis Nicolas Davout

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Louis Nicolas Davout
Davout, a forradalmi Franciaország marsallja
Davout, a forradalmi Franciaorszag marsallja
Szuletett 1770 . majus 10.
Annoux , ( Yonne )
Meghalt 1823 . junius 1. (53 evesen)
Savigny-sur-Orge , ( Essonne )
Sirhely Grave of Louis Nicolas Davout
Allampolgarsaga francia
Nemzetisege francia
Szolgalati ideje 1780 - 1815
Rendfokozata tabornok
a francia csaszarsag marsallja
Egysege Grande Armee
Csatai 1793 : Neerwindeni csata

1798 : Egyiptomi hadjarat
1800 : Marengoi csata
1805 : Ulmi csata
1805 : Austerlitzi csata
1806 : Auerstadti csata
1807 : Eylaui csata
1807 : Friedlandi csata
1809 : Eckmuhli csata
1809 : Wagrami csata
1812 : Oroszorszagi hadjarat

1815 : Rocquencourti csata
Kituntetesei Auerstadt es Eggmuhl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmuhl), a francia Becsuletrend
Halal oka gum?kor
Hazastarsa Aimee Davout
Gyermekei
  • Adelaide-Louise d'Eckmuhl de Blocqueville
  • Josephine Davout d'Auerstaedt
  • Napoleon Louis Davout d'Auerstaedt d'Eckmuhl
  • Adele Napoleonie Davout d'Eckmuhl
Szulei Francoise-Adelaide Minard de Velars
Jean-Francois d'Avout
Civilben hadugyminiszter, Savigny-sur-Orge polgarmestere

Louis Nicolas Davout aláírása
Louis Nicolas Davout alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Louis Nicolas Davout temaju mediaallomanyokat.

Louis Nicolas d'Avout ( Annoux ( Yonne ), 1770 . majus 10. ? Savigny-sur-Orge ( Essonne ), 1823 . junius 1. ) ismertebb neven Davout , Auerstadt es Eggmuhl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmuhl), francia tabornok , a napoleoni haboruk marsallja .

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Davout szegeny eletvitel?, koznemesi csaladba szuletett. Katonai tanulmanyait Auxerre -ben, majd Parizsban vegezte. A parizsi intezmenynek el?z? evben Napoleon is diakja volt. 1787-ben kezdte katonai palyafutasat apja hajdani lovasezredenek hadnagyakent . Az 1789-ben kitort forradalom eszmei nagy hatassal voltak ra, emiatt el?szor zarkara iteltek, majd elbocsatottak a kiralyi ezredt?l. Igy onkentesnek allt, 1791-ben egy onkentes zaszloalj parancsnoka lett, h?siesen harcolt a jemappes-i es neerwindeni csatakban . Amikor felettese, Dumouriez dezertalt, katonait hazafias szonoklataban a tovabbi ellenallasra szolitotta fol.

1793-ban tabornokka leptettek el?, azonban ott kellett hagynia a hadsereget, mivel a jakobinus hatalomatvetelt kovet?en hozott uj torvenyek kizartak a nemeseket a hadseregb?l. Hamarosan visszanyerte allasat es 1795-ben mar az egyesitett rajnai hadseregben harcolt. Mannheimnel fogsagba kerult, a hadifogsagot onkentes visszavonulassa valtoztathatta (akkoriban ezt lehetett), 1796 nyaran visszaterhetett, es ezutan a Moreau vezetesevel vegrehajtott rajnai atkeles soran t?nt ki 1796 . aprilis 20-an . A kovetkez? allomasa az egyiptomi hadjarat idejen az expedicios hadsereg volt, ahova a Rajna -( Moselle -i)-hadseregnel baratjava valt Desaix tabornok kozbenjarasara kerulhetett. E hadjarat soran figyelt fel ra Napoleon.

1800-ban a marengoi csatat kovet?en az italiai hadsereg lovassaganak f?parancsnoka s Napoleon tronra leptekor Franciaorszag marsallja es a csaszari gardak parancsnoka lett. A harmadik koalicios haboru kitorese utan, 1805-ben az austerlitzi csataban a francia csapatok jobbszarnyat vezette, majd 1806-ban egy masik jelent?s csataban, az auerstadtiban az ? erdeme volt a porosz derekhad attorese, amiert megkapta az Auerstadt hercege cimet. Reszt vett meg az eylaui , heilsbergi es friedlandi csatakban, mire Napoleon a varsoi nagyhercegseg f?kormanyzojava nevezte ki.

Davout a moszkvai Csudov monostorban

1809 . aprilis 22-en Eckmuhl mellett fenyes gy?zelmet aratott, a wagrami csatat pedig eldontotte a lovassagaval vegrehajtott megkerul? man?verrel. A bekekotes utan Bonaparte Eckmuhl hercegeve, 1811-ben pedig az also Elba-departement f?kormanyzojava tette. Az 1812-es orosz hadjaratban az I. hadtest vezerekent a julius 23-an es 27-en vivott mohilevi es vitebszki utkozetekben t?nt ki. Borogyinonal a csata kezdeti id?szakaban megserult, mikor kil?ttek alola a lovat. A szerencsetlen hadjarat es a visszavonulas utan Szaszorszagban szervezte ujja csapatait s az also Elba fele vette utjat. 1813 . majus 31-en megszallta a Tettenborn orosz tabornokhoz atpartolt Hamburg varosat, amellyel rendkivuli szigorral bant. 48 millio frank hadisarcot hajtott be a varoson, November 5-en elfoglalta a bankot, melyben 7,5 millio marka volt s az ev vegeig tobb mint husz ezer embert kergetett ki a varosbol, tobbeket f?be lovetett es mintegy 8000 lakast felgyujtatott. Hamburg elfoglalasa utan sikerrel vedte a varost, melyet a szovetseges csapatok teljesen korulzartak. A varost csak 1814 . majus 31-en XVIII. Lajos parancsara adta fel, miutan hadseregenek java a folytonos kuzdelmek, nelkulozesek es betegsegek miatt majdnem teljesen elpusztult.

Napoleon 1815-os visszaterese soran a csaszarsag hadugyminisztere lett. A waterlooi csata idejen a hadait a Loire moge vonta vissza. Itt azutan julius 14-en meghodolt XVIII. Lajosnak s a parancsnoksagot Macdonald marsallnak adta at. A kivalo hadvezert, aki palyafutasa soran egyetlen csatat vagy utkozetet sem vesztett el, 1819-ben ?Franciaorszag pairjeve” neveztek ki. 1822-t?l halalaig egy Parizs kornyeki kisvaros polgarmestere volt.

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Louis-Nicolas Davout cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Pallas nagy lexikona

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]