A longitudinalis kutatas (vagy longitudinalis felmeres vagy panel kutatas) egy olyan kvazi kiserleti elrendezes (a veletlenszer? csoportba sorolas hianyaval), amely ugyanazon valtozok (peldaul emberek) ismetelt megfigyeleset, mereset jelenti hosszu id?n keresztul, amely gyakran tobb evtizedes utankovetest jelent. A longitudinalis kutatas gyakran megfigyeleses vizsgalat, habar kialakithato longitudinalis randomizalt vizsgalatkent is.

A longitudinalis kutatasokat leggyakrabban a pszichologiaban hasznaljak, hogy eleten at tarto fejl?desi mintazatokat vizsgaljanak. A szociologiaban eletesemenyek vizsgalatara hasznaljak az egyen eleten vagy akar generaciokon keresztul. Szemben a keresztmetszeti vizsgalatokkal, amelyben kulonboz? egyenek hasonlo tulajdonsagait vizsgaljak, a longitudinalis kutatas ugyanazon embereket vizsgalja, a megfigyelhet? kulonboz?segek igy kevesbe lesznek a generaciokon keresztul megjelen? kulturalis kulonbsegek, egyeb id?szakos hatasok (terrortamadas, vakuemlekek)eredmenyei. Emellett ezek a kutatasok a valtozasokat pontosabban kovetik nyomon. Mas egyeb teruletek is alkalmazzak ezt az elrendezest. Az orvostudomanyban peldaul arra szolgal, hogy a kulonboz? betegsegek el?rejelz?it feltarjak. A marketingtevekenysegek soran tobbek kozt azt vizsgaljak ezzel, hogy a kulonboz? bevetett reklamozasi modszerek milyen attit?dbeli es viselkedesi valtozast a celkozonsegben, akik az adott reklamkampanyt vegigkovettek. A szociologusok kepesek kulonbseget tenni a longitudinalis vizsgalat segitsegevel a rovid es hosszu tavu jelensegek kozott..

Ha a longitudinalis vizsgalat megfigyeleses, abban az ertelemben, hogy a vilag ?helyzetet” vizsgaljak anelkul, hogy manipulalnak, fennall a lehet?sege, hogy kisebb ereje van az oksagi kapcsolatoknak, mint a kiserleti elrendezes eseten. Ennek ellenere megis nagyobb er?vel rendelkezik, mint a keresztmetszeti vizsgalat, mert egyetlen egy egyen szintjen vizsgal, es kizarja az id?t?l fuggetlen, nem vizsgalt egyeni kulonbsegeket, igy peldaul egy fejl?desi vizsgalat eseten kepes lesz pusztan az egyeni fejl?dest vizsgalni, kizarva a kulonboz? eletkori hatasokat (peldaul abban az esetben, ha keresztmetszeti vizsgalat lenne, a kulonboz? kohortbol ( kohorszbol ) szarmazo egyenek eseten nem szamolna a SES es egyeb kuls? hatasokkal), emellett pedig az esemenyek id?beli sorrendjevel is szamol.

A longitudinalis vizsgalat lehet retrospektiv (id?ben visszatekint?, amely letez? adatbazisokat vagy orvosi rekordokat hasznal mintakent) vagy prospektiv (uj mintafelvetellel jar a kovetkeztetesek levonasa erdekeben).

A longitudinalis vizsgalatok magukban foglaljak a kohort vizsgalatokat, amelyek adott kohortot vesznek mintakent (emberek olyan csoportja, amelyek valamilyen meghatarozo tulajdonsagon osztoznak, ezek tipikusan olyan csoportok ezek, amelyek egy kivalasztott id?periodusban egy esemenyt mind megtapasztaltak, peldaul szuletest vagy erettsegizest) es keresztmetszeti vizsgalatokat alkalmaznak megadott id?intervallumonkent. Nem minden longitudinalis kutatas kohort vizsgalat is, mert a mintakent szolgalo emberek csoportja lehet olyan is, amely nem foglal magaban egy esemeny kozos megtapasztalasat.

Hatranyok [ szerkesztes ]

Az eljaras hatranya, hogy rengeteg id?t vesz igenybe es rendkivul koltseges, igy nem tartozik a kenyelmes statisztikai mintaveteli eljarasok koze. Emellett nagy eselye van a kiesesnek, hiszen hosszu id?n keresztul szeretnenk vizsgalni adott szemelyeket, akik id?vel elerhetetlenne valhatnak, vagy nem vallaljak tobbe a kutatasban valo reszvetelt. Tegyuk fel, hogy 200 f?s mintara van szuksegunk. Szamoljunk 50%-os kiesessel, hogy biztosan sikeresen zarjuk a kutatast. Ebben az esetben 400 f?vel kell elinditanunk a vizsgalatot. A veszteseget kikuszobolhetjuk, ha gyakrabban alkalmazzuk az adatfelvetelt, igy minimalizalhatjuk a minta veszteseget. Az adatfelvetel gyakoribba tetelenek eseteben viszont az adott konstruktum, amit merni szeretnenk, nem biztos, hogy valtozast mutat, hiszen peldaul egy szociologiai meres eseten a valtozas kibontakozasahoz hosszu id?re, akar tobb evtizedre van szukseg.

Modszerek [ szerkesztes ]

Karl Ulrich Mayer (2007) sajat longitudinalis kutatasa alapjan osszefoglalja a leggyakoribb adatgy?jtesi modszereket, amelyekkel a gyakori nagyszamu mintat elerhetjuk. Peldaul negyszemkozt felig strukturalt interjut vettek fel a vizsgalati szemelyekkel, majd volt, akiket telefonon keresztul ertek el. Volt, akik szamara egy el?re szerkesztett kerd?ivcsomagot juttattak el.

Robert E. Ployhart es Robert J. Vandenberg (2010) osszeallitott egy 14 tetel? listat, amely a longitudinalis kutatasok el?tt ellen?rizend? es megfontolando abbol a celbol, hogy a vizsgalatunk sikeres legyen. Modszertani szempontjaik a kovetkez?ek, melyek nagyon fontosak ahhoz, hogy az altalunk merni kivant valtozas merhet? legyen, ha tortenik valtozas, akkor mi magunk meg tudjuk merni, illetve a megfelel? kovetkezteteseket le tudjuk vonni:

• Ahhoz, hogy megfelel?en modellezzuk a hipotetikus valtozast, hatarozzuk meg az optimalis mintavetel mennyiseget (hany alkalommal) illetve intervallumat (milyen id?kozonkent).
• Keruljuk el a kenyelmi mintavetelt, es a hipotezisben feltetelezett valtozas vizsgalatahoz legmegfelel?bb mintat probaljuk meg elerni.
• Miutan meghataroztuk a mintaveteli id?pontokat es intervallumokat, szamoljunk a kiesessel. Mindig a legrosszabbra keszuljunk (ez az 50%-os mintakiesest jelenti), es szamoljunk a hianyzo adatok kovetkezmenyevel es probaljunk ez ellen el?re strategiat felepiteni.
• Az intervallumokat pontosan tervezzuk meg, hogy oksagi kovetkezteteseket vonhassunk le. A mintavetelek kozotti id? ne legyen tul rovid, se tul hosszu.
• Ertekeljuk a mer?eszkozok megbizhatosagat es ervenyesseget, miel?tt tenylegesen megvizsgalnank, hogy a valtozas bekovetkezett-e.

Peldak [ szerkesztes ]

• A Magyar Haztartasi Panel kutatast a Budapesti Kozgazdasagtudomanyi Egyetemen Szociologia Tanszeke es a Tarsadalomkutatasi Informatikai Egyesules (TARKI) vegezte 1991-t?l. Eredmenyeiket hat hullamban publikaltak. A kutatas soran a magyar haztartasok anyagi helyzetenek felterkepezese volt a cel, megvizsgalva ennek valtozasait a rendszervaltas utan. Vizsgaltak tovabba a munkanelkulisegi rata valtozasat, a maganszektor ternyereset, a fogyasztast es a partpreferenciakat is.
• A Szegedi Tudomanyegyetem 2003-ban kezdte meg iskolai kontextusban vizsgalni harom korosztaly felmereset. Az eredmenyeket Csapo Ben? (2007) foglalja ossze a Magyar Pedagogiaban megjelent tanulmanyaban. 6., 8. es 10. evfolyamon vizsgaltak a nyelvi kompetenciakat, az induktiv gondolkodast es emellett szamos hattervaltozot.
• A Szociologia Szemle folyoiratban Albert Fruzsina, David Beata es Molnar Szilard (2007) tanulmanya jelent meg, amelyben az internethasznalat es a kapcsolati er?forrasok id?beni alakulasat vizsgaljak 2001 es 2003 kozotti mintavetellel.
• A pszichologia teruleten Olah Attila (2006) 1334 10 es 17 ev kozotti serdul? fiu es lany negyeves utankoveteses vizsgalattal az egeszseges szemelyisegfejl?dest es a pszichologiai immunitast vizsgalta. A vizsgalatban 3 korcsoportot kovetett, a 10, 12 es 14 evesek korcsoportjat. A vizsgalatot 1508 f?vel kezdtek, majd a vizsgalat befejezesekor 1334 f? eredmenyeire tamaszkodhatott, igy a minta megmaradasa 85%-os volt. Olah (2006) longitudinalis vizsgalatat szinesiti, hogy a meresi pontokon legalabb 7 modszert alkalmazott. Az eltolt korcsoportok alkalmat adnak a kulonboz? korcsoportok eredmenyeinek osszehasonlitasara is, hiszen ennek az elrendezesnek az eseten a 10 evesek korcsoportjanak 2 evvel kes?bbi, azaz 12 eves korcsoporti utankoveteses eredmenye osszehasonlithato a 12 eves korcsoport els? meresi eredmenyevel is.
• Urban Robert (2016) a serdul?kori dohanyzas kognitiv prediktorait vizsgalta longitudinalis elrendezesben. A vizsgalat 3124 f? reszvetelevel indult es harom even keresztul kovette a budapesti gimnazistak, szakkozepiskolasok es szakiskolasokat. Fontos eredmeny az olyan prevencios programok kidolgozasara tett javaslat, amelyek a dohanyzassal kapcsolatos elkepzelesek kiigazitasara es a dohanyzast kivalto keszsegek elsajatitasara helyezik a hangsulyt.
• Az eleten at tarto fejl?desi mintazatok longitudinalis kutatasi peldakent Kalmar Magda (2008) es munkatarsai tanulmanyat emlithetjuk. Koraszulott es id?re szuletett gyerekeket kovettek iskolaskorig az ertelmi fejl?des es a viselkedesszervezes longitudinalis osszefuggeseinek megismerese erdekeben.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Csapo (2007). Hosszmetszeti felmeresek iskolai kontextusban - Az els? atfogo magyar iskolai longitudinalis kutatasi program elmeleti es modszertani keretei. 107:4, 321-355. Magyar Pedagogiai Szemle.
• Andorka, R., Bardossy, Gy., Hegedus J., Kolosi T., Kovacs, R., Lengyel, Gy., Nagy, Gy., Sik, E., Szanto, J., Tarjanyi, J., Toth, I. Gy.: Jelenles a Magyar Haztartasi Panel Magyar Haztartas Panel I. hullamanak eredmenyeir?l. M?helytanulmanyok 1. kutatasi jelentes. Budapest, 1992. 118 p
• Urban, R., (2016) A serdul?kori dohanyzas kognitiv prediktorainak vizsgalata longitudinalis elemzesben .  Akademiai nagydoktori thesis, Eotvos Lorand Tudomanyegyetem.
• Olah Attila (2006): Az egeszseges szemelyisegfejl?des es a pszichologiai immunitas szocialis kontextusa: longitudinalis elemzes. Kutatasi beszamolo, OTKA kutatasok.
• Albert, F., David, B., Molnar, Sz. (2007). Internethasznalat es kapcsolati er?forrasok id?beni alakulasa Magyarorszagon. Egy longitudinalis vizsgalat eredmenyei. 3:4, 93-114. Szociologiai Szemle.
• Kalmar, M. (2008). Az ertelmi fejl?des es a viselkedesszervezes egyidej? es longitudinalis osszefuggesmintazatai a perinatalis riziko es a kornyezeti feltetelek fuggvenyeben: koraszulott es id?re szuletett gyerekek kovetese iskolaskorig. OTKA Zarotanulmany.
• Mayer, K. U. (2007) Retrospective longitudinal research: the German Life Story Study. Chapter 6, Handbook of Longitudinal Research: Design, Measurement and Analysis.
• Ployhart, R. E., & Vandenberg, R. J. (2010). Longitudinal research: The theory, design, and analysis of change. Journal of Management,  36:1 , 94-120.