| Lofoten
(Lofotr, Lofotveggen)
|
 |
| Reine, Lofoten, a Reinebringen tetejer?l (2003 juniusaban)
|
| Kozigazgatas
|
| Orszag
| 
Norvegia
|
| Megye
| Nordland megye
|
| Nepesseg
|
| Teljes nepesseg
| ismeretlen
|
| Foldrajzi adatok
|
| Fekvese
| Atlanti-ocean
|
| Nagyobb szigetek
| Hinnøya
,
Austvagøy
,
Gimsøya
,
Vestvagøy
,
Flakstad
,
Moskenes
øya ,
Værøy
,
Røst
|
| Terulet
| 1227 km²
|
| Tengerszint feletti magassag
| 1161 m
|
| Legmagasabb pont
| Higravstinden
|
| Id?zona
| UTC+01:00
|
| Elhelyezkedese
|
 |
Pozicio Norvegia terkepen
|
 e. sz. 68° 19′ 59″
,
k. h. 14° 39′ 59″
68.333056
,
14.666389
68.333056°N 14.666389°E
Koordinatak
:
e. sz. 68° 19′ 59″
,
k. h. 14° 39′ 59″
68.333056
,
14.666389
68.333056°N 14.666389°E
|
| Lofoten weboldala
|
 |
Lofoten
egy szigetcsoport es
hagyomanyos regio
Norvegia
eszaki reszen,
Nordland megyeben
. Bar a sarkkoron belul fekszik, olyan meleg id?szakai vannak, amelyek rekordszint? h?mersekleti anomaliat kepviselnek a szelessegi koron.
A Lofoten nev eredetileg
Lofotr
volt: a
lo
jelentese ?hiuz”,
fotr
pedig labat jelent ? a ?hiuzlab” nevet a szigetek latkepuk miatt kaphattak. Lofotr eredetileg csak
Vestvagøy
szigetenek a neve volt, de aztan az egesz szigetlancot is ezen a neven kezdtek el emlegetni. Egy masik hasznalatos nev a
Lofotveggen
, aminek jelentese szo szerint ?hiuzlabfal”. Ha ugyanis valaki
Bodø
fel?l tekint a szigetlancra egy magas pontrol, egybefugg?nek t?n?, mintegy szaz kilometer hosszu es 800-1000 meter magas falat lat.
Foldrajza, termeszeti kornyezete
[
szerkesztes
]
Lofoten es eszakra Vesteralen kerulet
Lofoten a 67. es a 68. eszaki szelessegi fokok kozt helyezkednek el. A szigetcsoport termeszeti szepsegeir?l, valtozatos el?vilagarol hires, hagyomanyos iparaga a halaszat.
Lofotenhez
Vagan
,
Vestvagøy
,
Flakstad
,
Moskenes
,
Værøy
es
Røst
kozsegek tartoznak.
F? szigetei eszakrol del fele haladva:
- Hinnøya
deli resze
- Austvagøy
(526,7 km²
e. sz. 68° 20′
,
k. h. 14° 40′
68.333333333333
,
14.666666666667
68.333333°N 14.666667°E
),
- Gimsøya
(46,4 km²
e. sz. 67° 18′
,
k. h. 14° 11′
67.3
,
14.183333333333
67.300000°N 14.183333°E
),
- Vestvagøy
(411,1 km²
e. sz. 68° 10′
,
k. h. 13° 45′
68.166666666667
,
13.75
68.166667°N 13.750000°E
),
- Flakstad
øya (109,8 km²
e. sz. 68° 05′
,
k. h. 13° 20′
68.083333333333
,
13.333333333333
68.083333°N 13.333333°E
),
- Moskenes
øya (185,9 km²
e. sz. 67° 55′
,
k. h. 13° 00′
67.916666666667
,
13
67.916667°N 13.000000°E
),
meg delebbre pedig
Værøy
(
e. sz. 67° 40′
,
k. h. 12° 40′
67.666666666667
,
12.666666666667
67.666667°N 12.666667°E
) es
Røst
(
e. sz. 67° 37′
,
k. h. 12° 07′
67.616666666667
,
12.116666666667
67.616667°N 12.116667°E
) kicsi, kulonallo szigetei.
Lofoten teljes szarazfoldi terulete 1227 km², lakossaga 24 500 f?.
A szigetcsoport es a t?le keletre fekv? kontinens kozt helyezkedik el a nagy nyiltvizi
Vestfjord
, eszakra
Vesteralen
kerulet. Lofoten fontosabb varosai:
Leknes
Vestvagøyon es
Svolvær
Vaganban
. A szigetek latkepere a hegycsucsok, sziklak, vedett oblok jellemz?k. Legmagasabb hegye az 1161 meter magas
Higravstinden
Austvagøyon. A dagalyforgok hires rendszere, a
Moskstraumen
Nyugat-Lofotenen helyezkedik el: a
maelstrom
orvenyek mintapeldaja es nevadoja.
A tenger Lofotennel b?velkedik az eletben. Itt van a vilag legnagyobb melytengeri korallagya, a 40 kilometer hosszan elnyulo Røst,
Røst
onkormanyzattol nyugatra. A szigetcsoporton sok
tengeri sas
es
kormoran
, illetve egyeb tengeri madarak millioi elnek. Sok a
vidra
es Austvagøyon
renszarvasok
is elnek.
A telepules es hegyek Lofotenen
A tel Lofotenen a sarkkoron tuli fekvesehez merten nagyon enyhe es ennel nagyobb pozitiv h?mersekleti anomalia a szelessegi fokhoz kepest nincs is a Foldon. Røst es
Værøy
a bolygo legeszakabbra fekv? teruletei, ahol egesz evben fagypont felett van az atlagh?merseklet. Lofoten eszakkeleti resze valamivel h?vosebb: Svolværben a januari atlagh?merseklet ?1,5 °C, juliusban es augusztusban 13 °C.
A legszarazabb a honapok kozul majus es junius, oktoberben ezekhez kepest atlagban haromszoros mennyiseg? a csapadek. A tipikus h?merseklet Lofotenen napkozben majusban 9 °C, juliusban 15 °C, szeptemberben 11 °C. Kes? ?sszel es tel elejen gyakran er?s szelek erkeznek, marcius vege es oktober kozepe kozt azonban ritkak. Az enyhe telek ellenere a ho es a havas es? nem ritka es a hegyeken jelent?s mennyiseg? ho halmozodhat fel.
Svolværben a nap folyamatosan a
horizont
felett van majus 25. es julius 17. kozott, telen viszont december 4. es januar 7. kozott nem kel fel.
Leknesben
majus 26. es julius 17. kozt van a horizont folott es december 9. es januar 4. kozt alatta.
Henningsvær, halaszfalu Lofotenen a halaszszezonban (2001. aprilis)
Vagar
Eszak-Norvegia els? ismert varosa. A korai
viking korban
mar biztosan letezett, de lehet, hogy joval korabban is, a mai
Kabelvag
falu kozeleben
Vagan
onkormanyzat teruleten. (A viking kori leleteket bemutato
Lofotr
muzeum megsem itt, hanem a vestvagøyi
Borg
kozeleben kapott helyet.)
A szigetek mar tobb, mint ezer eve a tengeri t?kehalhalaszat fontos kozpontja. A nagy halaszatokra f?leg telen kerul sor, amikor a
t?kehalak
tomegesen delre vandorolnak a
Barents-tengerr?l
Lofotenhez ivni. Az itt kifogott hal exportjanak kozpontja sokaig a del-norvegiai
Bergen
volt, f?leg abban az id?ben, amikor a
balti-tengeri
kereskedelmet a
Hanza-szovetseg
uralta (
13
-
17. szazad
). Az alacsonyabban fekv? lofoti teruleteken, kulonosen Vestvagøyben mar a bronzkor ota fontos szerepet jatszik a mez?gazdasag is.
1941
marciusaban a szigeteket a brit
Combined Operations
kommandoscsapatai rohantak le a
Claymore-hadm?velet
kereteben, karacsonykor pedig ujabb invaziot eltek at a szigetek, az
Anklet-hadm?veletet
, amely a
Vagsøyben
lev? nemet allasok elleni nagyobb
Archery-hadm?veletet
fedezte.
Hagyomanyos t?kehalszaritas Lofotenen
Atlanti csukara (skrei) halaszo kis hajok
Flakstad
szigetnel (2005. marcius).
Lofoten delr?l, a leveg?b?l, 1996 majusaban
A szigetcsoportnak harom kis repul?tere van, amelyek f?kepp
Bodøvel
kotik ossze:
Svolvær repul?ter
,
Leknes repul?ter
es
Røst repul?ter
.
Værøynek
helikopterkikot?je van. A kozeli
Vesteralenben
van a
Stokmarknes repul?ter
, a szinten kozeli
Harstad/Narvik repul?terr?l
pedig kozvetlen jaratok indulnak olyan tavoli uticelokra is, mint
Oslo
es
Trondheim
.
A Lofotenre utazok szamara gyakori atszallohely Bodø, ahonnan nem csak repul?jaratok indulnak a szigetcsoportra, hanem komp is a Lofotenen lev?
Moskenesbe
. Kompjarat van
Svolvær
es a
Hamarøyben
lev?
Skutvik
kozt is, osszekottetessel az
E6
-os uttal. A
Hurtigruten
hajojaratok is megallnak Svolværben es
Stamsundban
, es az el?bbit
katamaran
jaratok is osszekoti
Narvikkal
.
A Lofotent szolgalo f? kozut az
E10-es europai ut
, amely
A
telepulesr?l indul, majd Svolvær,
Lødingen
es
Evenes
erintesevel teremt kapcsolatot Narvik es
Svedorszag
fele. Korabban az utvonal 30 km-rel hosszabb volt,
Melbu
es
Fiskebøl
kozott kompatkelessel, de a
2007
-ben elkeszult
Lofast
nev? ut jelent?sen leroviditette es meggyorsitotta a kozlekedest, kivaltva a kompot es a lassu belteruleti szakaszokat.
Sziklamaszas, kerekparozas
[
szerkesztes
]
Lofoten hegyeit alpesi stilusu gerinceik, csucsaik es gleccsereik vonzova teszik a hegy- es sziklamaszas kedvel?i szamara, bar az itteni hegyek nem emelkednek 1200 meternel magasabbra. A legfontosabb hegymaszokozpont Henningsvær Austvagøyan. A hegymaszok leggyakrabban Austvagøya es Moskenesøya hegyeit valasztjak.
A szigeteknek kiterjedt kerekparuthalozata van, tobbnyire a partok menten, de akadnak 3-400 meteres emelked?k is. Ballstad es Nusfjord kozott kulon kompjarat jar, hogy a biciklisek elkerulhessek a hosszu es meredek Nappstraum alagutat.
A helyi halaszok 19. szazadi kuzdelmes eletet mutatja be
Johan Bojer
(1872?1959) norveg iro
A tenger fiai
cim? konyveben.
- Szablyar Peter:
A Lofoten-szigetek - Az ejfeli nap birodalmaban
, Elet es tudomany, 1995. (50. evf.) 15. sz. 460-462. old.
- Steiner Lajos:
A h?merseklet eloszlasa Europaban telen es a szelviszonyok a Lofoten-szigeteken
, Termeszettudomanyi kozlony , 1927. (59. evf.) 1. sz. 165. potfuzet 63-64. old.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]