Szines k?nyomat szivarosdobozon
1917-es k?nyomatos plakat
Alfred Concanen: Egy kotta cimlapja
A
litografia
, magyarul:
k?nyomtatas
, (
gorog
λ?θο? ?
lithosz
: 'k?' + γρ?φω ?
grapho
: 'karcolni, irni, rajzolni) siknyomtatas elven alapulo
grafikai
eljaras, egykor a
nyomdatechnika
egyik legfontosabb eljarasa. Az igy el?allitott nyomatot is litografianak vagy
k?nyomatnak
nevezzuk.
A litografia az olajos, zsiros anyagok es a viz kolcsonos taszitasanak elven alapul. Egy simara csiszolt porozus k?lapra, tobbnyire
meszk?lapra
specialis,
korombol
es
zsirbol
keszult litografiai kretaval rajzolnak. Ez a
k?rajz
. A k?lapot megnedvesitik, majd olajos nyomdafesteket raknak ra, ami a rajz vonalain megtapad, a k?lap nedves reszein viszont nem, igy az odakerult festek egyszer?en eltavolithato. A nyomtatasra szant papirlapot a k?lapra helyezik, majd hozzapreselik. A nagy nyomasra az olajos reszek atadjak a festeket, igy jon letre a litografia.
A tobbszin? nyomathoz tobb k?lap szukseges. Ez esetben minden szin kulon k?lapot kap, es ugyelni kell arra, hogy a lapot pontosan helyezzek el, hogy a konturok illeszkedjenek.
Valfajai a
tipolitografia
(fekete alapra rajzoljak a kepet, az uresen marado reszeket t?vel kikarcoljak);
fotolitografia
(fenykepezessel kombinalt k?nyomat);
k?nyomasos cinkografia
(meszk? helyett cinklapot hasznalnak).
Ezt az eljarast
Alois Senefelder
talalta fel
1796
-ban, es
1799
-ben a
budai
polgarmester,
Laszlovszky Jozsef
mar berendezett litografiai siknyomtatot a
Budai Varnegyedben
lev? Varoshazan. A litografia kedvelt modszer volt a
19. szazadban
, olyan mesterek ?ztek, mint
Orlai Petrich Soma
,
Barabas Miklos
. A
Kossuth-banko
is litografiaval keszult
Grimm Vince
nyomdaszmester megvalositasaban. Az els? hazai el?allitasu
postabelyeg
is ilyen technikaval keszult a
kiegyezes
utan,
1871
-ben.
Szines nyomatokat
Henri de Toulouse-Lautrec
es
Alfons Mucha
is keszitett. Toulouse-Lautrec ujitott az eljarason, fogkefevel seperte fel a festeket, igy optikai keveressel valtozatos szineket tudott letrehozni plakatjain. A
20. szazad
elejen es mar Toulouse-Lautrec el?tt is f?kent
plakatokat
nyomtattak ezzel az eljarassal. Alfons Mucha a
szecesszio
szellemeben,
Farago Geza
mar az
art deco
stilusaban alkalmazta. A 20. szazad masodik feleben a modern nyomdatechnikai eljarasok kiszoritottak, napjainkban kizarolag m?veszek foglalkoznak litografiakkal.
Nyomdaszati fotolitografia
[
szerkesztes
]
A litografia egyik valtozata, mely soran egy papirt zselatinnal bevonnak, majd kromoznak. Ezt kovet?en egy fotografiai uvegnegativon at megvilagitjak es zsiros festekkel behengerelik. A langyos vizben torten? el?hivas soran, a festek csak azokon a helyeken marad meg, melyeket feny ert. Az igy el?hivott kepet azutan litografiai k?re, cinkre vagy aluminiumra nyomtatjak.
[1]
Nem osszetevesztend? a mikro- es nanotechnologiai
fotolitografiai
eljarasokkal.
Toulouse-Lautrec litografiaibol
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]