Liguria
(olasz kiejtes: [li??uːrja])
Eszak-Olaszorszag
kozigazgatasi egysege, regioja
(regione).
Olaszul:
Regione di Liguria.
Hatarai delr?l a
Ligur-tenger
, nyugatrol
Franciaorszag
, eszaknyugaton
Piemont
, eszakkeleten
Emilia-Romagna
, keleten
Toszkana
. Negy megyeje van, kozigazgatasi szekhelye:
Genova
. A regio neve egy antik nepcsoportnak, a
liguroknak
koszonhet?, akik az i. e. I. evezredben eltek itt. Liguria terulete 5421 km², ezzel Olaszorszag legkisebb kiterjedes? regioi koze tartozik, csupan
Valle d’Aosta
es
Molise
kisebb. Neps?r?sege: 294 f?/km², ami masfelszerese az orszagos atlagnak (198 f?/km²).
Ligur nyelv
.
Termeszetes hatarai meglehet?sen zartta teszik, delr?l a
Ligur-tenger
, eszakrol a
Tengeri-Alpok
es az
Appenninek
hegyei magsodnak felette.
A terulet a Ligur-tenger partjanak iranyaba tekint, hosszan elnyulo videket kepez a
Genovai-obol
(Golfo di Genova)
fele. Kozigazgatasi?politikai hatarait nyugatrol
Franciaorszag
, mig keletr?l
Toszkana
kepezi. Siksagai szinte nincsenek: csupan ket kisebb folyo menti sik videke letezik, a
Centa
es
Entella
mellett. Genovatol nyugatra a
Riviera di Ponente
vagy ismertebb neven a
Riviera dei Fiori
partja nyulik el sz?k, homokos strandokkal, mig t?le keletre a
Riviera di Levante
nev? partszakasz helyezkedik el. A kett? egyutt alkotja az un. Liguri Rivierat
(Riviera ligure),
ahol kis oblok es sziklak sora valtja egymast.
Liguria teruletenek ketharmad resze hegyvidek, mig egyharmad resze dombos taj. Az alpesi vonulatok a regio eszaki tajain magasodnak. Az olasz-francia hataron az
Alpok
bels? kristalyos ovezetei haladnak vegig. A
Tengeri-Alpok
(Alpi Marittime)
vonulatai 2.200 m magassagig nyulnak a Saccarello hegyevel
(monte Saccarello).
Savona felett a
Cadibona-hago
(Colle di Cadibona)
435 m-es legmagasabb pontjaval valasztovonalat jelent az Alpok es a
Liguri-Appenninek
(Appennino ligure)
kozott. Az 1799 m?es
Maggiorasca
hegye
(monte Maggiorasca)
az Appenninekben
Emilia-Romagna
hatara. Szamos magasan fekv? volgyet a teli honapokban is ho takarja. A
Giovi-hago
kulonos fontossagu hely, mivel termeszetes atjarot biztosit a
Genova
es
Milano
kozott huzodo utvonal szamara, illetve osszekoti Genovat a
Po-alfold
jelent?sebb telepuleseivel.
Liguria legmagasabb csucsai
:
Folyoi
:
A terulet eszak-deli sz?kos kiterjedese miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nel tavolabb a tengert?l), sajat folyokat nem tud felmutatni. Liguria eseteben csupan kisebb patakokrol lehet beszelni, melyek csak a tavaszi es ?szi id?szakban szallitanak vizet, nyaron pedig kiszaradt medreket lathatunk helyukon. Ilyenek peldaul a
Polcevera
patak es az
Entella
patak stb. Liguriaban a
Po
folyo tobb fontos mellekfolyojanak es azok mellekfolyoinak forrasa talalhato, ilyenek a
Bormida
, a
Trebbia
(115 km) es a
Scrivia
(90 km). A
Roia
(59 km) folyo szinten itt ered, majd
Franciaorszag
fele indul utjara.
Tavai
:
Tajegysegeinek rendszere (Osszefoglalo tablazat)
[
szerkesztes
]
Genova megye
|
Imperia megye
|
Spezia megye
|
Savona megye
|
|
|
|
|
|
Nemzeti parkok es termeszeti parkok
[
szerkesztes
]
Park neve
|
Kozigazgatasi terulet
|
Telepulesek
|
Terulete (ha)
|
Foto
|
Antolai Regionalis Termeszeti Park (
Parco naturale regionale dell’Antola
)
[1]
|
Genova megye
|
Busalla
,
Crocefieschi
,
Fascia
,
Gorreto
,
Montebruno
,
Propata
,
Ronco Scrivia
,
Rondanina
,
Savignone
,
Torriglia
,
Valbrevenna
,
Vobbia
|
4837
|
|
Avetoi Regionalis Termeszeti Park (
Parco naturale regionale dell’Aveto
)
[2]
|
Genova megye
|
Borzonasca
,
Mezzanego
,
Ne
,
Rezzoaglio
,
Santo Stefano d’Aveto
|
3018
|
Beiguai Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale del Beigua)
[3]
|
Genova megye/Savona megye
|
Arenzano
,
Campo Ligure
,
Cogoleto
,
Genova
,
Masone
,
Rossiglione
,
Sassello
,
Stella
,
Tiglieto
,
Varazze
|
8715
|
Bric Tana-i Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale di Bric Tana)
[4]
|
Savona megye
|
Millesimo
|
170
|
|
Cinque Terre Nemzeti Park
(Parco nazionale delle Cinque Terre)
[5]
|
Spezia megye
|
La Spezia
,
Levanto
,
Monterosso al Mare
,
Riomaggiore
,
Vernazza
|
3859
|
Montemarcello-Magra Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra)
[6]
|
Spezia megye
|
|
2726
|
Piana Crixia Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale di Piana Crixia)
[7]
|
Savona megye
|
Piana Crixia
|
794
|
|
Portofinoi Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale di Portofino)
[8]
|
Genova megye
|
Camogli
,
Portofino
,
Santa Margherita Ligure
|
1056
|
Porto Venere-i Regionalis Termeszeti Park
(Parco naturale regionale di Porto Venere)
[9]
|
Spezia megye
|
Porto Venere
|
279
|
Az okori Liguria terkepe Var es Magra folyok kozott
A romai kori Liguria
Genovai Koztarsasag
A regiot az i. e. 6. szazadban a ligurok nepesitettek be, akiket kes?bb eszakabbra ?ztek a
foniciaiak
, a
gorogok
illetve a
karthagoiak
. Az i. e. 2. szazadban
Roma
leigazta Liguriat. A kozepkorban
Piemont
es
Lombardia
teruletehez tartozott, partvideke teruletei pedig a
Genovai Koztarsasag
resze volt.
1797
-ben
Napoleon
letrehozta a
Ligur Koztarsasagot
, amelyet
1805
-ben az
Italiai Kiralysaghoz
csatolt.
1815
-ben, mint a
Genovai Hercegseg
, a
Szard Kiralysag
reszeve valt, majd
1861
-ben az
Olasz Kiralysagba
olvasztottak. Mai hatarait a
masodik vilaghaboru
utan jeloltek ki.
Liguria megyei
Liguriat kozigazgatasilag negy megye
(provincia)
alkotja:
Rapallo
Santa Margherita Ligure
Miutan a franciak a 19. szazad masodik feleben ismertte tettek a Francia Rivierat, az olaszok par evtizedet keslekedve ennek folytatasakent probalkoztak meg a Genovatol nyugatra es? partszakasz megismertetesevel. A Genovatol keletre elhelyezked? fest?i partvidek azonban meg sokaig ismeretlen sz?zfoldet jelentett a turistak szamara, hiszen ezt a kornyeket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhano nyulvanyai tettek szinte megkozelithetetlenne.
Liguria tengerparti udul?helyei homokos partokkal es impozans termeszeti illetve kulturalis latnivalok soraval vonzzak ma mar a vendegek sokasagat. Nyugatrol keleti iranyba haladva a parton a kovetkez? nepszer? telepulesek huzodnak:
- Sanremo
: az olasz Riviera eleganciajarol es fesztivaljairol nevezetesse valt, legfelkapottabb es egyik legdragabb udul?helye.
- Albenga
: a nyugati part ?si kisvarosa kempingjeivel vivta ki a nepszer?seget a latogatok kozott.
- Finale Ligure
: ugyancsak kempingek soraval varja a vendegeket, kulonosen a kisgyermekes csaladok kedvelt udul?helye.
- Camogli
: egykori halaszfalucskabol valt szallodakkal es villakkal teli nyaralohellye, am kis oblevel meg?rizte jellegzetes halaszkarakteret.
- Portofino
: a keleti Riviera legszebbnek tartott telepulese dus novenyzettel, macchiabozotossal, szinpompas halaszhazikokkal, regi varakkal.
- Santa Margherita Ligure
: jellegzetes nemzetkozi udul?varos a Tigullio-obolben sziklas parttal es dus vegetacioval, el?kel? vendegl?k sokasagaval, nyuzsg? turistaforgataggal.
- Rapallo
: szinten a Tigullio-obol nyuzsg? turistaparadicsoma, de erdemes felkeresni ?si varkastelyat es a kornyeken fekv? zarandokhelyet is.
- Chiavari
: gyonyor? stranddal es regi palotakkal kedveskedik az itt pihen? vendegseregnek.
- Sestri Levante
: meredek hegyfalu telepules vadregenyes parttal, kempingekkel.
- La Spezia
: csodalatos viragdiszes palmasetannyal es kertes villak ovezetevel a dombok iranyaba kapaszkodva hivogatja a pihenni vagyo utast.
- Porto Venere
: sokszin? telepules hagyomanyos halaszkikot?vel. Erdemes felkeresni a kozelben fekv? La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) hires Kek barlangjat (Grotta Azzurra).
- Lerici
: palmasetanyos tengerpart, eldugott obol, fest?i kis sziklaszirtek fogadjak a vendegeket a Riviera legdelebbi pontjan.
A partvidek telepuleseinek felosztasa
:
- A keleti part, vagy
Riviera di Levante
, telepulesei:
Genova
,
Bogliasco
,
Sori
,
Recco
,
Camogli
,
Portofino
,
Santa Margherita Ligure
,
Rapallo
,
Zoagli
,
Chiavari
,
Lavagna
,
Sestri Levante
,
Moneglia
,
Deiva Marina
,
Bonassola
,
Levanto
,
Monterosso
,
Vernazza
,
Riomaggiore
,
Porto Venere
,
La Spezia
,
Lerici
,
Sarzana
.
- Kulon kiemelt videkei, figyelemremelto tajegysegei:
- a
Golfo di Paradiso
:
Nervi
,
Bogliasco
,
Sori
,
Recco
,
Camogli
.
- a
Cinque Terre
(La Spezia megye):
Riomaggiore
,
Corniglia
,
Vernazza
,
Monterosso
,
Manarola
.
- a
Golfo di Tigullio
:
Cavi di Lavagna
,
Chiavari
,
Lavagna
,
Moneglia
,
Portofino
,
Rapallo
,
Riva Trigoso
,
Santa Margherita Ligure
,
San Stefano D‘Aveto
,
Sestri Levante
,
Zoagli
.
- A nyugati part, vagy
Riviera di Ponente
, illetve Viragok rivieraja
(Riviera dei Fiori)
telepulesei:
Dolceacqua
,
Apricale
,
Triora
,
Cervo
,
Finale Ligure
,
Alassio
,
Andora
,
Sanremo
.
Kulturalis turizmus
[
szerkesztes
]
Nepszer? turistautvonalak
:
- Sanremo ? Taggia ? Triora ? Colle di Langan ? Pigna ? Ventimiglia ? Sanremo
- Imperia ? Colle di Nava ? Garessio ? Erli ? Toriano ? Albenga ? Imperia
- Finale Ligure ? Colle del Melongo ? Altare ? Pontinvrea ? Albisola ? Savona ? Noli ? Finale Ligure
- Genova ? Voltri ? Campo Ligure ? Rossiglione ? Urbe ? Sassello ? Varazze ? Genova
- Genova Nervi ? Camogli ? Monte di Portofino ? Portofino ? Santa Margherita Ligure ? Rapallo ? Zoagli
- Monegli ? Sestri Levante ? Lavagna ? Chiavari ? Cogorno ? Borzonasca ? Rezzoaglio ? Santo Stefano d’Aveto
- Levanto ? Cinque Terre ? Porto Venere
- Lerici ? Bocca di Magra ? Ameglia ? Luni ? Sarzana ? Lerici
- Genovai eredet?, kozkedvelt martas a
peszto
(
pesto alla genovese
)
- Fajth Tibor:
Italia
(Panorama utikonyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980)
ISBN 963-243-235-5
(Idegenforgalom)
- Olasz Wikipedia (Kornyezetvedelem, Tajak tablazata, Kozigazgatas, Telepulesek)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Olaszorszag regioi, varosai
|
---|
Eszaknyugat
| |
---|
Eszakkelet
| |
---|
Kozep
| |
---|
Del
| |
---|
Szigetek
| |
---|