한국   대만   중국   일본 
Liguria ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Liguria

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Liguria
Imperia kikötője
Imperia kikot?je
Liguria címere
Liguria cimere
Liguria zászlaja
Liguria zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Olaszorszag
Rang Regio
Szekhely Genova
Megyei Genova (GE)
Imperia (IM)
La Spezia (SP)
Savona (SV)
Kormanyzo Giovanni Toti (2015. junius 11. ? , Forza Italia )
Nepesseg
Teljes nepesseg 1 550 640 f? (2019) [1]
Neps?r?seg 297,5 f?/ km²
Foldrajzi adatok
Terulet 5410 km²
Id?zona UTC+1
Liguria régió elhelyezkedése
Liguria regio elhelyezkedese
Liguria weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Liguria temaju mediaallomanyokat.

Liguria (olasz kiejtes: [li??uːrja]) Eszak-Olaszorszag kozigazgatasi egysege, regioja (regione). Olaszul: Regione di Liguria. Hatarai delr?l a Ligur-tenger , nyugatrol Franciaorszag , eszaknyugaton Piemont , eszakkeleten Emilia-Romagna , keleten Toszkana . Negy megyeje van, kozigazgatasi szekhelye: Genova . A regio neve egy antik nepcsoportnak, a liguroknak koszonhet?, akik az i. e. I. evezredben eltek itt. Liguria terulete 5421 km², ezzel Olaszorszag legkisebb kiterjedes? regioi koze tartozik, csupan Valle d’Aosta es Molise kisebb. Neps?r?sege: 294 f?/km², ami masfelszerese az orszagos atlagnak (198 f?/km²).

Foldrajz [ szerkesztes ]

Fekvese [ szerkesztes ]

Ligur nyelv .

Termeszetes hatarai meglehet?sen zartta teszik, delr?l a Ligur-tenger , eszakrol a Tengeri-Alpok es az Appenninek hegyei magsodnak felette.

Tajegysegei [ szerkesztes ]

A terulet a Ligur-tenger partjanak iranyaba tekint, hosszan elnyulo videket kepez a Genovai-obol (Golfo di Genova) fele. Kozigazgatasi?politikai hatarait nyugatrol Franciaorszag , mig keletr?l Toszkana kepezi. Siksagai szinte nincsenek: csupan ket kisebb folyo menti sik videke letezik, a Centa es Entella mellett. Genovatol nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb neven a Riviera dei Fiori partja nyulik el sz?k, homokos strandokkal, mig t?le keletre a Riviera di Levante nev? partszakasz helyezkedik el. A kett? egyutt alkotja az un. Liguri Rivierat (Riviera ligure), ahol kis oblok es sziklak sora valtja egymast.

Liguria teruletenek ketharmad resze hegyvidek, mig egyharmad resze dombos taj. Az alpesi vonulatok a regio eszaki tajain magasodnak. Az olasz-francia hataron az Alpok bels? kristalyos ovezetei haladnak vegig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2.200 m magassagig nyulnak a Saccarello hegyevel (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hago (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjaval valasztovonalat jelent az Alpok es a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) kozott. Az 1799 m?es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia-Romagna hatara. Szamos magasan fekv? volgyet a teli honapokban is ho takarja. A Giovi-hago kulonos fontossagu hely, mivel termeszetes atjarot biztosit a Genova es Milano kozott huzodo utvonal szamara, illetve osszekoti Genovat a Po-alfold jelent?sebb telepuleseivel.

Liguria legmagasabb csucsai :

Vizrajza [ szerkesztes ]

Folyoi :

A terulet eszak-deli sz?kos kiterjedese miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nel tavolabb a tengert?l), sajat folyokat nem tud felmutatni. Liguria eseteben csupan kisebb patakokrol lehet beszelni, melyek csak a tavaszi es ?szi id?szakban szallitanak vizet, nyaron pedig kiszaradt medreket lathatunk helyukon. Ilyenek peldaul a Polcevera patak es az Entella patak stb. Liguriaban a Po folyo tobb fontos mellekfolyojanak es azok mellekfolyoinak forrasa talalhato, ilyenek a Bormida , a Trebbia (115 km) es a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyo szinten itt ered, majd Franciaorszag fele indul utjara.

Tavai :

Tajegysegeinek rendszere (Osszefoglalo tablazat) [ szerkesztes ]

Genova megye Imperia megye Spezia megye Savona megye

Kornyezetvedelem [ szerkesztes ]

Nemzeti parkok es termeszeti parkok [ szerkesztes ]

Park neve Kozigazgatasi terulet Telepulesek Terulete (ha) Foto
Antolai Regionalis Termeszeti Park ( Parco naturale regionale dell’Antola )
[1]
Genova megye Busalla , Crocefieschi , Fascia , Gorreto , Montebruno , Propata , Ronco Scrivia , Rondanina , Savignone , Torriglia , Valbrevenna , Vobbia 4837
Avetoi Regionalis Termeszeti Park ( Parco naturale regionale dell’Aveto )
[2]
Genova megye Borzonasca , Mezzanego , Ne , Rezzoaglio , Santo Stefano d’Aveto 3018
Beiguai Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale del Beigua)
[3]
Genova megye/Savona megye Arenzano , Campo Ligure , Cogoleto , Genova , Masone , Rossiglione , Sassello , Stella , Tiglieto , Varazze 8715
Bric Tana-i Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale di Bric Tana)
[4]
Savona megye Millesimo 170
Cinque Terre Nemzeti Park (Parco nazionale delle Cinque Terre)
[5]
Spezia megye La Spezia , Levanto , Monterosso al Mare , Riomaggiore , Vernazza 3859
Montemarcello-Magra Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra)
[6]
Spezia megye 2726
Piana Crixia Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale di Piana Crixia)
[7]
Savona megye Piana Crixia 794
Portofinoi Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale di Portofino)
[8]
Genova megye Camogli , Portofino , Santa Margherita Ligure 1056
Porto Venere-i Regionalis Termeszeti Park (Parco naturale regionale di Porto Venere)
[9]
Spezia megye Porto Venere 279

Tortenelem [ szerkesztes ]

Az okori Liguria terkepe Var es Magra folyok kozott
A romai kori Liguria
Genovai Koztarsasag

A regiot az i. e. 6. szazadban a ligurok nepesitettek be, akiket kes?bb eszakabbra ?ztek a foniciaiak , a gorogok illetve a karthagoiak . Az i. e. 2. szazadban Roma leigazta Liguriat. A kozepkorban Piemont es Lombardia teruletehez tartozott, partvideke teruletei pedig a Genovai Koztarsasag resze volt. 1797 -ben Napoleon letrehozta a Ligur Koztarsasagot , amelyet 1805 -ben az Italiai Kiralysaghoz csatolt. 1815 -ben, mint a Genovai Hercegseg , a Szard Kiralysag reszeve valt, majd 1861 -ben az Olasz Kiralysagba olvasztottak. Mai hatarait a masodik vilaghaboru utan jeloltek ki.

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

Liguria megyei

Liguriat kozigazgatasilag negy megye (provincia) alkotja:

Gazdasag [ szerkesztes ]

Kereskedelem [ szerkesztes ]

Idegenforgalom [ szerkesztes ]

Udul?turizmus [ szerkesztes ]
Rapallo
Santa Margherita Ligure

Miutan a franciak a 19. szazad masodik feleben ismertte tettek a Francia Rivierat, az olaszok par evtizedet keslekedve ennek folytatasakent probalkoztak meg a Genovatol nyugatra es? partszakasz megismertetesevel. A Genovatol keletre elhelyezked? fest?i partvidek azonban meg sokaig ismeretlen sz?zfoldet jelentett a turistak szamara, hiszen ezt a kornyeket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhano nyulvanyai tettek szinte megkozelithetetlenne.

Liguria tengerparti udul?helyei homokos partokkal es impozans termeszeti illetve kulturalis latnivalok soraval vonzzak ma mar a vendegek sokasagat. Nyugatrol keleti iranyba haladva a parton a kovetkez? nepszer? telepulesek huzodnak:

  • Sanremo : az olasz Riviera eleganciajarol es fesztivaljairol nevezetesse valt, legfelkapottabb es egyik legdragabb udul?helye.
  • Albenga : a nyugati part ?si kisvarosa kempingjeivel vivta ki a nepszer?seget a latogatok kozott.
  • Finale Ligure : ugyancsak kempingek soraval varja a vendegeket, kulonosen a kisgyermekes csaladok kedvelt udul?helye.
  • Camogli : egykori halaszfalucskabol valt szallodakkal es villakkal teli nyaralohellye, am kis oblevel meg?rizte jellegzetes halaszkarakteret.
  • Portofino : a keleti Riviera legszebbnek tartott telepulese dus novenyzettel, macchiabozotossal, szinpompas halaszhazikokkal, regi varakkal.
  • Santa Margherita Ligure : jellegzetes nemzetkozi udul?varos a Tigullio-obolben sziklas parttal es dus vegetacioval, el?kel? vendegl?k sokasagaval, nyuzsg? turistaforgataggal.
  • Rapallo : szinten a Tigullio-obol nyuzsg? turistaparadicsoma, de erdemes felkeresni ?si varkastelyat es a kornyeken fekv? zarandokhelyet is.
  • Chiavari : gyonyor? stranddal es regi palotakkal kedveskedik az itt pihen? vendegseregnek.
  • Sestri Levante : meredek hegyfalu telepules vadregenyes parttal, kempingekkel.
  • La Spezia : csodalatos viragdiszes palmasetannyal es kertes villak ovezetevel a dombok iranyaba kapaszkodva hivogatja a pihenni vagyo utast.
  • Porto Venere : sokszin? telepules hagyomanyos halaszkikot?vel. Erdemes felkeresni a kozelben fekv? La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) hires Kek barlangjat (Grotta Azzurra).
  • Lerici : palmasetanyos tengerpart, eldugott obol, fest?i kis sziklaszirtek fogadjak a vendegeket a Riviera legdelebbi pontjan.

A partvidek telepuleseinek felosztasa :

Kulturalis turizmus [ szerkesztes ]

Nepszer? turistautvonalak :

  • Sanremo ? Taggia ? Triora ? Colle di Langan ? Pigna ? Ventimiglia ? Sanremo
  • Imperia ? Colle di Nava ? Garessio ? Erli ? Toriano ? Albenga ? Imperia
  • Finale Ligure ? Colle del Melongo ? Altare ? Pontinvrea ? Albisola ? Savona ? Noli ? Finale Ligure
  • Genova ? Voltri ? Campo Ligure ? Rossiglione ? Urbe ? Sassello ? Varazze ? Genova
  • Genova Nervi ? Camogli ? Monte di Portofino ? Portofino ? Santa Margherita Ligure ? Rapallo ? Zoagli
  • Monegli ? Sestri Levante ? Lavagna ? Chiavari ? Cogorno ? Borzonasca ? Rezzoaglio ? Santo Stefano d’Aveto
  • Levanto ? Cinque Terre ? Porto Venere
  • Lerici ? Bocca di Magra ? Ameglia ? Luni ? Sarzana ? Lerici

Gasztronomia [ szerkesztes ]

  • Genovai eredet?, kozkedvelt martas a peszto ( pesto alla genovese )

Galeria [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Fajth Tibor: Italia (Panorama utikonyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5 (Idegenforgalom)
  • Olasz Wikipedia (Kornyezetvedelem, Tajak tablazata, Kozigazgatas, Telepulesek)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Liguria
A Wikimedia Commons tartalmaz Liguria temaju mediaallomanyokat.