Lichtenstein Jozsef
, homrogdi (
Miskolc
,
1837
.
aprilis 14.
? Miskolc,
1914
.
januar 20.
) nagykeresked?, politikus, udvari tanacsos,
Lichtenstein Laszlo
apja.
Apja, Lichtenstein Jozsef (1802?1852) Miskolcon szuletett, es kivalo keresked? volt, 1825-ben alapitotta a regio legnagyobbjava valo keresked?hazat. Bar nem volt nemes, Borsod megye tablabiraja is volt. A fiu Jozsef 15 eves volt, amikor elhunyt apja. A miskolci evangelikus algimnaziumban tanult, fels?bb tanulmanyait csaladi es varosi segitsegevel folytatta, a kereskedest Becsben tanulta ki (kereskedelmi alkalmazott is volt). Apja uzletet (Lichtenstein es F?resz vaskereskedes) 1858-ban, 21 evesen vette at, de tanulmanyait (kozgazdasagtan, kereskedelem) tovabbra is folytatta. Az 1860-as evekben, az
Apponyi Gyorgy
altal osszehivott valtougyi ertekezletre meghivtak az akkor mar szaktekintely Lichtensteint. Az 1872-ben, a f?varosban megrendezett els? kozgazdasagi kongresszuson allando valasztmanyi tagga valasztottak, s hamarosan a bank- es adougyek szakert?jenek szamitott. 1874-ben egyik alapitoja volt az Orszagos Iparegyletnek. Ebben az evben tagja lett a varos kepvisel?testuletenek, es halalaig az is maradt, emellett szakbizottsagokban is tevekenykedett.
Amikor az 1870-es evekben (ismet) megindult a harc a varos fuggetlenedeseert, Lichtenstein Jozsef e kuzdelem egyik kiemelked? szemelyisege volt, 1874. junius 8-an ? javasolta a ?maradvany urberi jogok” megvaltasat. A torvenyhatosagi jog megszerzesenek tortenetet 1908-ban a
?Miskolcz” kiralyi varossaganak tortenete
cim? munkajaban foglalta ossze. 1867-ben kezdemenyez?je es tarsalapitoja volt a Miskolci Hitelintezetnek, kes?bb elnoke is lett, emellett tobb cegben toltott be fontos funkciokat (a G?zteglagyar es a Borsod-Miskolci es debreceni Istvan G?zmalom elnoke, a Miskolci Villamossagi Rt. igazgatosagi tagja, a Miskolci Nemzeti Kaszino alelnoke, 1875-ig a miskolci torvenyszek kereskedelmi ulnoke, a Duna Biztosito tarsasag miskolci vezerugynoksegenek felugyel?je stb.). Szerepet vallalt az evangelikus egyhazban is: a gimnazium penztarnoka, 1871-ben egyhazi felugyel?, 1876-tol esperessegi felugyel? volt. A politika csak a gazdasagi elet vonatkozasaban erdekelte, de az 1875-ben fuzioval frissen alakult
Szabadelv? Part
miskolci elnoke es orszaggy?lesi kepvisel?je lett (
Horvath Lajossal
egyutt), ahol a kozlekedesi, bank- es kozgazdasagi bizottsagaban dolgozott. Emellett aktiv tagja volt a Miskolci Kereskedelmi es Iparkamaranak, az altala szorgalmazott Osztrak-magyar Bank miskolci fiokjaban valtobiro, a Borsodmegyei Erdeszeti Bizottsagban elnok volt. 1878 juliusaban ismet megvalasztottak orszaggy?lesi kepvisel?nek, de harom ev mulva
Mezei Ern?vel
szemben alulmaradt a valasztasok soran. Ekkor az orszagos politikatol visszavonult, csak varosi feladatokkal foglalkozott, mellette publikalt. 1914-ben (mashol 1902-ben) nemesi cimet kapott homrogdi el?nevvel, majd a
kiraly
udvari tanacsossa nevezte ki.
Els? felesege Hornbrachner Maria volt, akit?l ket gyermeke szuletett: Jozsef es Maria. Masodik felesegevel, nagyreti Darvas Malvinal (1855??) 1872-ben kotott hazassagot. Ot gyermekuk volt: Malvin (1873?1937), Imre (1874??),
Laszlo
(1875?1949), Pal (1876?1949), Gyula (1879?1909).
76 eves koraban hunyt el, a sajto nagy tisztesseggel emlekezett meg rola. A
Miskolczi Naplo
1914. januar 22-i, a temetes napjan megjelent szamaban igy irt rola:
?… legnagyobb tiszteletre es becsulesre erdemes az ? emleke, mely orokke elni fog es at fog szallni nemzedekr?l nemzedekre. Egyike volt ? a varos legnagyobb fiainak.”
Miskolc varosa ? emlekere ? a Kiraly utcat Lichtenstein utcara nevezte at (ami 1950-ben Ady Endre utca lett), a Miskolci Nemzeti Kaszino pedig megfestette az arckepet. A
mindszenti evangelikus temet?ben
nyugszik.
- Biztositasi ugy, kulonos tekintettel az egyhazi biztositasra es toldalek a hazai biztositasi ugyr?l
. Pest, 1865
- Velemeny a magyar videki penzintezetek reformja targyaban
. Miskolc, 1899
- ?Miskolcz” kir. varossaganak tortenete
. Miskolcz, Klein es Ludvig konyvnyomdaja, 86 oldal, 1908