Leideni Egyetem
Alapitva	1575 . februar 8.
Alapito	I. Vilmos oraniai herceg
Hely	Hollandia , Leiden
Tipus	egyetem
Tanuloletszam	27 713 (2017)
Rektor	Hester Bijl
Tagsag	Coimbra Group ORCID IIIF Consortium Association of Universities in the Netherlands Stichting Academisch Erfgoed Europai Egyetemek Szovetsege arXiv League of European Research Universities Committee on Publication Ethics Coalition for Advancing Research Assessment
Elhelyezkedese
Leideni Egyetem Pozicio Hollandia terkepen
e. sz. 52° 09′ 25″ , k. h. 4° 29′ 07″ 52.156944444444 , 4.4852777777778 52.156944°N 4.485278°E Koordinatak : e. sz. 52° 09′ 25″ , k. h. 4° 29′ 07″ 52.156944444444 , 4.4852777777778 52.156944°N 4.485278°E
A Leideni Egyetem weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Leideni Egyetem temaju mediaallomanyokat.

Az 1575-ben alapitott Leideni Egyetem (hollandul Universiteit Leiden , 1998-ig Rijksuniversiteit Leiden ) Hollandia legregebbi egyeteme. ^[1] Az intezmeny a holland aranykor soran valt hiresse, amikor egesz Europabol jottek diakok a Holland Koztarsasagba az itt tapasztalhato intellektualis tolerancia miatt. Ebben az id?szakban Leiden olyan szemelyisegek otthona volt, mint Rene Descartes , Rembrandt , Christiaan Huygens , Hugo Grotius , Baruch Spinoza es Paul Henri Thiry d’Holbach .

A leideni egyetem a holland kiralyi csalad tagjainak hagyomanyos kepzesi helye. Tagja az Europaeumnak , az europai kutatoegyetemek ligajanak ( LERU ) es a Coimbra csoportnak .

Tortenete [ szerkesztes ]

A leideni egyetemet I. Vilmos oraniai herceg alapitotta 1575. februar 8-an, par honappal azutan, hogy veget ert a varos spanyol csapatok altali ostroma a nyolcvaneves haboruban . Ez volt a nehany evvel kes?bb megalakult koztarsasag, a Het Egyesult Holland Tartomany Koztarsasaga els? egyeteme. ( Del-Nemetalfoldon ugyan mar letezett egy egyetem Leuven varosaban, de az a spanyolok fennhatosaga alatt allt). Az alapito celja az volt, hogy Eszak-Nemetalfoldnek legyen egy olyan intezmenye, amely vallasi oktatast kepes adni polgarainak, de egyuttal mas tudomanyokban is jartas vezet?ket nevel az orszagnak es kormanyzatnak. Ugy tartjak, hogy a helyszin megvalasztasaban szerepet jatszott a varos h?sies helytallasa az el?z? evi spanyol ostrom alatt. A sors ironiaja, hogy az egyetem alapito okirataban II. Fulop spanyol kiraly neve szerepelt, mivel de iure ? volt a Holland Grofsag uralkodoja. II. Fulop valaszul megtiltotta mindenkinek, hogy Leidenben folytasson tanulmanyokat.

Az intezmeny es konyvtara hamarosan az orszag tudomanyos kozpontjava fejl?dott. Az egyetem hirnevet olyan jelent?s tudosok noveltek, mint peldaul Justus Lipsius , Joseph Scaliger , Franciscus Gomarus , Hugo Grotius , Jacobus Arminius , Daniel Heinsius , Gerhard Johann Vossius . Az egyetem ? osszhangban a Praesidium Libertatis (szabadsag bastyaja) mottoval ? a kutatas szabadsagarol is ismert. 1633-ban nyilt meg a leideni csillagvizsgalo , egyike a vilag legregebbi egyetemi csillagvizsgaloinak. A 18. szazadban Jacobus Gronovius , Herman Boerhaave , Tiberius Hemsterhuis es David Ruhnken tevekenykedtek az egyetemen. 1882-ben Heike Kamerlingh Onnest , a kes?bbi Nobel-dijas tudost neveztek ki a kiserleti fizika professzorava. Az egyetem tovabbi Nobel-dijasai Hendrik Lorentz , Pieter Zeeman es Willem Einthoven voltak. Az 1920-as es 1930-as evekben az egyetemen dolgoztak Albert Einstein , Enrico Fermi , Paul Ehrenfest fizikusok, Christiaan Snouck Hurgronje arabtudos, Cornelis van Vollenhoven jogtudos, valamint Johan Huizinga tortenesz.

A masodik vilaghaboru alatt az egyetemet a nemet megszallok ideiglenesen bezartak azt kovet?en, hogy tiltakozasokra kerult sor a zsido alkalmazottak elbocsatasa miatt. Hollandia legrangosabb tudomanyos dijat, a Spinoza-dijat a leideni egyetem 18 professzora kapta meg: Frits van Oostrom (holland irodalom), Frederik Kortlandt , Pieter Muysken (nyelveszet), Hendrik Lenstra (matematika), Carlo Beenakker , Jan Zaanen es Dirk Bouwmeester (fizika), Ewine van Dishoeck (molekularis asztrofizika), Marijn Franx (csillagaszat), Alexander Tielens (asztrofizika, asztrokemia), Els Goulmy (biologia), Frits Rosendaal (klinikai epidemiologia), Rinzai van IJzendoorn (pedagogia), Wil Roebroeks (regeszet), Corinne Hofman (a Karib-tenger kornyekenek regeszete), Michel Ferrari (neurologia), Ineke Sluiter (gorog nyelv es irodalom), Naomi Ellemers (szocialpszichologia).

Karok [ szerkesztes ]

Az egyetem het karral rendelkezik:

• Regeszet
• Human tudomanyok
• Kozigazgatas es globalis ugyek
• Matematika es termeszettudomanyok
• Orvostudomany
• Jogtudomanyok
• Tarsadalomtudomanyok

2008 szeptembereben a teologiai, filozofiai, m?veszeti, irodalmi, nyelveszeti karok egyesulesevel jott letre a Human tudomanyok nev? uj kar.

Elhelyezkedese es epuletei [ szerkesztes ]

Az egyetemnek nincs kozponti kampusza, epuletei a varosban szetszorva talalhatoak. Egyes epuletek, mint peldaul a Gravensteen, igen regiek, masok pedig, peldaul a Lipsius es a Gorlaeus sokkal modernebbek. ^[2]

Az egyetemhez kapcsolodik intezmenyek kozott van az 1851-ben alapitott KITLV azaz a Delkelet-azsiai es Karibi Tanulmanyok Holland Kiralyi Intezete, a csillagvizsgalo (1633), a termeszettudomanyok torteneti muzeuma, a Rijksmuseum van Oudheden (regisegmuzeum) kulonosen ertekes egyiptomi es indiai gy?jtemenyekkel, harom neprajzi muzeum. Az egyetem botanikus kertje ( Hortus Botanicus Leiden ) a legregebbi Hollandiaban es egyik legregebbi a foldon.

Hires szemelyek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Universitat Leiden cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Leiden University cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Bozzay Reka Kornelia: Peregrination ungarlandischer Studenten an der Universitat Leiden 1595?1796. dea.lib.unideb.hu (Hozzaferes: 2019. februar 24.) [doktori ertekezes]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Anatomiai teatrum