L?cse (Levo?a)
L?cse latkepe
L?cse cimere
Kozigazgatas
Orszag	Szlovakia
Kerulet	Eperjesi
Jaras	L?csei
Rang	varos
Els? irasos emlites	1249
Polgarmester	Milan Majersky
Iranyitoszam	054 01
Korzethivoszam	053
Forgalmi rendszam	LE
Testvervarosok	Lista Ła?cut Litomy?l Keszthely
Nepesseg
Teljes nepesseg	14 256 f? (2021. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg	232 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	628 m
Terulet	64,04 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 49° 01′ 22″ , k. h. 20° 35′ 26″ 49.022777777778 , 20.590555555556 49.022778°N 20.590556°E Koordinatak : e. sz. 49° 01′ 22″ , k. h. 20° 35′ 26″ 49.022777777778 , 20.590555555556 49.022778°N 20.590556°E
L?cse weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz L?cse temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Adatok forrasa: Szlovak Statisztikai Hivatal , http://obce.info

L?cse ? L?cse, Szepes vara es a kapcsolodo m?emlekek (Levo?a ? Levo?a, Spi?sky hrad a pamiatky okolia)
Vilagorokseg
A l?csei f?ter
Adatok
Orszag	Szlovakia
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	IV
Felvetel eve	1993 , 2009
Elhelyezkedese
L?cse Pozicio Szlovakia terkepen
e. sz. 49° 01′ 22″ , k. h. 20° 35′ 26″ 49.022777777778 , 20.590555555556 49.022778°N 20.590556°E
A Wikimedia Commons tartalmaz L?cse temaju mediaallomanyokat.

L?cse ( szlovakul: Levo?a , nemetul : Leutschau , latinul : Leutsovia ) varos Szlovakiaban , az Eperjesi kerulet L?csei jarasanak szekhelye. Az egykori Szepes varmegye szekhelye es legjelent?sebb telepulese.

Fekvese [ szerkesztes ]

Eperjest?l 40 km-re nyugatra, a L?cse-patak volgyeben talalhato.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

A L?cse-patakrol (szlovakul: Levo?a) kapta a nevet, amelynek partjan fekszik. A szlav levo?a bal oldali (patakot) jelent. A nev a szlav lev (= bal) melleknevb?l ered. A nemet Leutschau es a latin Leutsovia a magyarbol valo.

Tortenete [ szerkesztes ]

A teruleter?l szarmazo legregibb regeszeti leletek a 9. szazadbol szarmaznak. A L?cset?l mindossze 7 km-re fekv? Nemessany hataraban 9. szazadi szlav er?d allt. ^[2]

A telepulest a 12. szazadban kezdtek benepesiteni a szaszok , ez azonban nem a mai helyen allott, es a tatarjarasban elpusztult. A mai varost a mongolok kitakarodasa utan a Menedekk?r?l visszater? szepesi szaszok, a cipszerek alapitottak a Hernad lapalyanak jol vedhet?, kiemelked? reszen. Oklevelben 1245 -ben emlitik el?szor. 1271 -ben mar a szepesi varosok szasz tartomanyanak f? helye, 1772 -ig a szepesi szasz kamaragrofsag szekhelye. Falai a 13. szazadban epultek, majd a 15 - 16. szazadban alakitottak ki ma is lathato vedm?veit, melyek 44 ha teruletet keritenek be, es ezzel az orszag legjelent?sebb telepulesei koze szamitott. 1321 -t?l arumegallito joga volt, majd 1323 -ban szabad kiralyi varos lett. Kereskedelme fokozatosan nemzetkozi mereteket oltott, fejlett kezm?ipara, vasarai voltak. 1332 -ben es 1431 -ben t?zvesz pusztitotta. 1440 es 1450 kozott a huszitak tobbszor tamadtak a varost, Matyas innen indult ki?zesukre. 1526 utan nagy szerepe volt a tronharcokban, majd a 17. szazadi harcokban. A varos mar a 16. szazad els? feleben protestans vallasra tert. Akkoriban kozel szaz evig folyt az ellensegeskedes a szomszedos Kesmarkkal , ami fegyveres osszet?zesse is fajult. 1550 -ben es 1599 -ben ujra t?zvesz pusztitotta. 1560 -ban 2500, 1622 -ben 1600, 1645 -ben 2214 lakos valt a duhong? pestisjarvanyok aldozatava. 1630 -ban Breuer L?rinc itt allitotta fel nyomdajat, mely 1754 -ig m?kodott. Nyomdai es iskolai evszazadokig hiresek voltak, szamos neves szemelyiseg tanitott es tanult itt.

Hires gimnaziumat 1672 -ben a jezsuitak alapitottak, tanara volt tobbek kozott Hell Miksa , a neves fizikus, csillagasz is. 1687 -ben az ellenreformacio visszaadta a templomokat a katolikusoknak . A Rakoczi-szabadsagharcban haromhavi ostrom utan ved?i feladtak, 1709 ? 10 -ben Loffelholz csaszari tabornok foglalta vissza. Hadi felszereleseit a 18. szazad elejen elvittek, de vedm?vei joreszt ma is allnak.

A 18. szazad vegen Valyi Andras igy ir rola (reszletek): ? L?CSE. Leucsovia. Leutschau. Levoce. Szabad regi Kiralyi Varos Szepes Varm. lakosai katolikusok, es evangelikusok, nemetek, es az alatsonyabb szerentsevel sz?lettettek leg inkabb totok. Fekszik Iglohoz ket mertfoldnyire: Eperjeshez hat, Kezsmarkhoz negy, Kassahoz pedig tiz mertfoldnyire. [...] Hatarja e’ Varosnak nagyon meszsze terjed, es kozep termekenyseg?; ’s ha szorgalmatosan miveltetik szep haszonnal fizet, buzaja, zabja, arpaja igen jo, borsoja az egesz hazaban leghiresebb, faja mind a’ ket fele van, piatza helyben, leveg?je igen egesseges; de vize a’ ts?n bevezetett vizi ladakon kiv?l nem igen jo, kiveven az oskola kuttyat, melly az evangelikusok oskolajokon kiv?l van. Lakosai leg inkabb kereskedes, banya asatas, ’s kezi mestersegeknek folytatasa utan elnek, ’s ha e’ Varosnak fekvese a’ kereskedesre kedvez?bb helyen volna, sokkal gazdagabb, ’s hiresebb lehetne. ” ^[3]

Itt hangzott fel 1844 -ben a ?Zeng az eg, a Tatran villamok cikaznak" kezdet? forradalmi dal is, amely Szlovakia nemzeti himnusza lett. 1849 januar-februar fordulojan, a Branyiszkoi utkozet idejen itt volt Gorgei Artur f?hadiszallasa, valoszin?leg a Meszaros utcai Steinhausz-hazban.

Fenyes Elek 1851 -ben kiadott geografiai szotaraban igy ir a varosrol: ? L?cse, nemetul Leutschau, latinul Leucsovia, f?varosa a szep Szepes varmegyenek, egy kies dombon, Kassahoz ejszaknyugotra 8 mfdnyire, sajat posta hivatallal. Van 6238 lakosa, kiknek 3/5 resze a r. kath., 2/5 resze az agostai vallast koveti; nyelvet illet?leg pedig totok, kevesebb nemetek, s meg kevesebb magyarok. Szekhelye a megyei f?noknek, s a megyei torvenyszeknek. Van itt tovabba egy regi s nevezetes agostai lyceum, kath. gymnasium, egy nevezetes es szep kath. szentegyhaz a varos kozepen. A lakosok foglalatossaga kezm?ipar, kereskedes, es foldmuveles, melly az itteni koves es homokos hataron jo sikerrel uzetik; nevszerint hires a l?csei borso. L?cse hajdan nevezetesb varos volt, s nem csak a Szepessegnek, hanem egesz fels? Magyarorszagnak f?helye vala. IV. Bela szep szabadsagokkal megajandekozvan, kiralyi varosnak tette. 1601-ben es 1604-ben Bocskay hajdui ; 1619-ben Bethlen Gabor , 1682-ben Tokoly seregei nyomorgattak. ” ^[4]

A trianoni diktatumig Szepes varmegye szekhelye volt.

A varos 1996 ota jarasi szekhely.

Nepessege [ szerkesztes ]

1880-ban 6603-an laktak: 3393 szlovak, 2152 nemet, 627 magyar, 24 ruszin es 75 egyeb anyanyelv?. Ebb?l 4757 romai katolikus, 1215 evangelikus, 399 izraelita, 155 gorogkatolikus, 44 reformatus, 32 gorog keleti es 1 egyeb vallasu volt.

1910-ben 7528-an laktak, ebb?l 3094 szlovak, 2410 magyar, 1377 nemet, 201 ruszin es 197 roman anyanyelv?. Ebb?l 4960 romai katolikus, 939 evangelikus, 718 izraelita, 745 gorogkatolikus, 142 reformatus es 24 gorog keleti vallasu volt.

1921-ben 7477 lakosabol 5041 szlovak, 1414 nemet, 466 magyar, 381 zsido, 58 egyeb nemzetiseg? es 117 allampolgarsag nelkuli volt. Ebb?l 5465 romai katolikus, 910 evangelikus, 694 izraelita, 198 gorogkatolikus, 77 reformatus es 133 egyeb vallasu volt.

2011-ben 14 830-an laktak, ebb?l 12 343 szlovak, 822 cigany es 14 magyar.

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• A Szent Jakab-templom az egykori Magyarorszag egyik legszebb temploma. 1245 -ben roman stilusban kezdtek hozza, majd 100 evig epult, es kozben fokozatosan gotikus stilusu albazilikalis elrendezes?ve epitettek at. Oltarai a kozepkori faszobraszat legszebb alkotasai koze tartoznak. F?oltara L?csei Pal mester alkotasa 1502 -b?l, 18,62 m magassagaval a vilag egyik legszebb es legnagyobb gotikus oltara. A 14. szazad els? feleben ket kapolnat, a 15. szazad vegen egy el?csarnokot epitettek hozza. 1550 -ben es 1599 -ben leegett, az el?bbi t?zben tornya is led?lt. Mai tornya 1858 -ban epult. 1626 -ban a protestansok keszittettek orgonajat . A 16. es 17. szazadban a kapolnakra emeletet huztak. A 19. szazad els? feleben teteje egett le, 1849 -ben fedtek be ujra, tornyat a szazad vegere kijavitottak, eredeti freskoit a szazad masodik feleben Storno Ferenc restauralta. A Thurzo-kapolnaban a Thurzok siremlekei sorakoznak. Itt temettek el Thokoly Imre es Zrinyi Ilona egyetlen kozos gyermeket is.
• A regi varoshaza a 15. szazadban epult gotikus stilusban, 1550-ben leegett, 1615 -ben mai arkados formajaban epitettek at. Vegleges formajat 1893 es 1895 kozott Schulek Frigyes tervei alapjan nyerte el. Ma a Szepesi Muzeum m?kodik benne. Harangtornya 1651 -ben epult.
• Az 1815 es 1831 kozott epitett ketemeletes klasszicista varoshaza 1922 -ig varmegyehaza volt,

• A Breuer-nyomda epuleteben nyomtattak 1633 -tol a hires L?csei kalendariumot .
• A minorita Szentlelek -templom es - kolostor 1751 -ben epult barokk stilusban. A regi kolostort a 15. szazadban reszben a varosfalba epitettek be, 1671 utan barokk stilusban epitettek at, egyik epuletszarnyanak helyen huztak fel 1913 ?15-ben a gimnaziumot.
• Sz?z Maria templomat a ferencesek epitettek a 14. szazad elejen, majd a jezsuitake lett. 1671 -ben belsejet megujitottak.
• Evangelikus temploma 1825 es 1837 kozott epult klasszicista stilusban.
• A varos feletti Maria-hegy mar a 13. szazad elejen zarandokhely volt.

• A kis kapolna helyett 1247 -ben nagyobbat epitettek, majd 1311 -ben templomma b?vitettek. A zarandokok novekv? szama miatt azonban ez is kicsinek bizonyult, ezert 1696 -ban uj, nagyobb templomot epitettek. 1819 -ben egy meg nagyobbat kellett epiteni, de 1903 -ra ez is sz?knek bizonyult, ezert uj, nagyobb, a lourdes -i bazilikahoz hasonlo templom epitesebe fogtak, amit 1914 -ben a Sarlos Boldogasszony tiszteletere fel is szenteltek. F?oltaran all az 500 eves, fabol faragott kegyszobor.
• A L?csei-volgyben epult fel 1863 -ban a furd?, amely 1945 utan megsz?nt.

Hires emberek [ szerkesztes ]

• Itt szuletett, dolgozott L?csei Pal mester faszobrasz, szarnyasoltar-farago.
• Itt szuletett 1437. aprilis 30-an Thurzo Janos banyavallalkozo.
• Itt szuletett 1610 korul Alauda Jozsef magyar tanito, konrektor, iro, kolt?, filozofus, csillagasz, szenator, biro, ?a l?csei polihisztor”.
• Itt szuletett 1645. februar 18-an Szklenar Gyorgy tortenetiro.
• Itt szuletett a 17. szazadban Zabelerus Janos evangelikus lelkesz.
• Itt szuletett a 17. szazadban Pfanschmidt Keresztely , a Tiszai evangelikus egyhazkerulet puspoke.
• Itt szuletett 1714-ben Adami Janos Jakab evangelikus lelkesz, mehesz.
• Itt szuletett 1755. marcius 16-an Dercsenyi Janos tanacsos, iro.
• Itt szuletett 1760. januar 4-en Tallyai Daniel lapszerkeszt?.
• Itt szuletett 1760-ban Scholtz Janos evangelikus lelkesz.
• Itt szuletett 1763 junius 1-en Leibitzer Janos kertesz, pomologus.
• Itt szuletett 1770. oktober 17-en Engel Janos tortenetiro.
• Itt szuletett 1780. aprilis 16-an Czauczik Jozsef fest?m?vesz, ugyanitt halt meg 1857 -ben.
• Itt szuletett 1782. majus 28-an Rombauer Janos fest?m?vesz.
• Itt szuletett 1791. szeptember 25-en id. Marko Karoly fest?m?vesz.
• Itt szuletett a 18. szazadban Centner Janos orvos.
• Itt szuletett 1804. marcius 21-en Zsedenyi Ede politikus, 1838 ? 39 -ben a kormanypart orszaggy?lesi vezet?je, miniszteri tanacsos.
• Itt szuletett 1818. augusztus 6-an Marschalko Janos szobrasz.
• Itt szuletett 1819-ben Gorgey Kornel honvedalezredes, a Magyar Kiralyi Honvedseg altabornagya, a f?rendihaz orokos tagja, Gorgei Artur unokaoccse.
• Itt szuletett 1826-ban Ernst Lindner , szepessegi szasz (cipszer) nyelven iro kolt?.
• Itt szuletett 1836-ban Gretzmacher Gyula banyamernok, technikatorteneti iro.
• Itt szuletett 1868. januar 20-an Boemm Ritta fest?m?vesz.
• Itt szuletett 1882. majus 15-en Szepesfalvy Janos , Szurak-botanikus, mohakutato.
• Itt szuletett 1896. aprilis 27-en Lehotay Arpad szinm?vesz, kiralylehotai Lehoczky Arpad neven.
• Itt szuletett 1902-ben Tilkovszky Bela m?veszettortenesz, szerkeszt?, m?veszeti iro.
• Itt szuletett 1904-ben Lederer Lajos magyar ujsagiro.
• Itt szuletett 1904-ben Greschik Gyula gepeszmernok, egyetemi tanar.
• Itt szuletett 1941-ben Ivan Mraz olimpiai ezustermes csehszlovak valogatott szlovak labdarugo, csatar, edz?.
• Itt szuletett 1978-ban Peter Sakmar , katolikus pap.
• Itt elt es dolgozott Novoszady Istvan (??1703) barokk otvosmester.
• Itt dolgozott Szoreny Sandor (1664?1719) Jezus-tarsasagi pap es tanar.
• Itt elt Zabojszky Laszlo (Stanisław Zaboyski) ( 1793 ? 1870 ) teologiai doktor, szepesi puspok.
• Itt dolgozott Attomyr Jozsef (1807?1856) homeopatias orvos.
• Itt dolgozott Sponer Andor (1843?1917) jogi doktor, megyei arvaszeki elnok, orszaggy?lesi kepvisel?.
• Itt dolgozott Halmai Imre (1848?1940) szinesz, szinigazgato.
• Itt elt es dolgozott Limbacher Karoly (1868?1937) kertesz, magyar kiralyi kerteszeti igazgato.
• Itt dolgozott Ernyey Jozsef (1869?1945) muzeumi f?igazgato.
• Itt dolgozott Mendelenyi Laszlo (1877?1973) kuriai biro, jogi iro.
• Itt dolgozott Forster Jen? (1879?1919) leveltaros, tortenesz.
• Itt elt Nemes Endre (1909?1985) sved?magyar fest?, kepz?m?vesz, grafikus, karikaturista.
• Itt tanult Ladiver Illes (??1686) evangelikus lelkesz, igazgatotanar, filozofiai iro.
• Itt tanult Augustini (ab Hortis) Samuel (1729?1792) szepessegi nemet evangelikus lelkesz, botanikus, szenvedelyes asvanygy?jt?, a magyarorszagi ciganykutatas egyik uttor?je.
• Itt tanult Gorgey Marton (1740?1807) pecsi puspok halala eveben.
• Itt tanult Ambrosi Janos (1741?1796) evangelikus lelkesz.
• Itt tanult Schulek M. Gaspar (1788?1827) evangelikus lelkesz, pozsonyi teologiai tanar.
• Itt tanult Franz Wilhelm Lippich (1799?1845) orvosdoktor.
• Itt tanult Petzval Jozsef (1807?1891) cipszer szarmazasu magyar mernok-matematikus, egyetemi tanar es feltalalo.
• Itt tanult Bankos Karoly (1821?1905) jogasz, biro, Pet?fi Sandor baratja.
• Itt tanult Samo Vozar (1823?1850) szlovak kolt?, ujsagiro es m?fordito.
• Itt tanult Horanszky Adolf (1838?1902) tablabiro.
• Itt tanult Schulek Frigyes (1841?1919) epitesz, m?egyetemi tanar, az MTA tagja.
• Itt tanult Antolik Karoly (1843?1905) kozepiskolai tanar, fizikus, szakiro.
• Itt tanult Belopotoczky Kalman (1845?1914) katolikus pap, az Osztrak?Magyar Monarchia tabori apostoli vikariusa.
• Itt tanult Komjathy Bela (1847?1916) magyar ugyved, politikus, jogi iro, alispan, orszaggy?lesi kepvisel?.
• Itt tanult Julius Botto (1848?1926) szlovak pedagogus, ugyved, tortenesz, iro, publicista.
• Itt tanult Jurkovich Emil (1857?1936) tankeruleti f?igazgato, tortenetiro.
• Itt tanult Pataky Istvan (1862?1912) kiralyi jarasbiro, alugyesz.
• Itt tanult Andrej Hlinka (1864?1938) romai katolikus szlovak pap, a masodik vilaghaboru el?tti id?szak egyik legjelent?sebb, szels?segesen nacionalista szlovak politikusa.
• Itt tanult Feszty Bela (1868?1928) ogyallai foldbirtokos, miniszteri tanacsos, orszaggy?lesi kepvisel?, ciganyugyi kormanybiztos, pomologus.
• Itt tanult Jan Vencko (1869?1957) plebanos, tortenesz, amat?r regesz.
• Itt tanult Balas Karoly (1877?1953) magyar kozgazdasz, egyetemi tanar, az MTA levelez? tagja.
• Itt tanult Jan Stanislav (1904?1977) szlovak nyelveszprofesszor, szlavista.
• Itt tanult Jan Haranta (1909?1983) szlovak kolt? es m?fordito.
• Itt tanult Ivan Chalupecky (1932?2020) tortenesz, leveltaros, oktato.
• Itt tanitott Hell Miksa (1720?1792) csillagasz, matematikus, fizikus.
• Itt tanitott Asboth Janos (1768-1823) a keszthelyi Georgicon igazgatoja.
• Itt tanitott Dayka Gabor (1769?1796) kolt?, pap, gimnaziumi tanar.
• Itt tanitott Sandor Gyorgy (??1866) evangelikus lelkesz es tanar.
• Itt tanitott Wiedermann Karoly (1829?1895) fizikatanar, kiralyi f?igazgato, kiralyi tanacsos.
• Itt tanitott Gerevics Gusztav (1840-1911) f?gimnaziumi igazgato.
• Itt tanitott Forberger Vilmos (1848?1928) fest?, grafikus.
• Itt tanitott 1890?1897 kozott es hunyt el Bauer Simon (1851?1897) f?realiskolai tanar, m?fordito, Balazs Bela , Bauer Ervin es Bauer Hilda edesapja.
• Itt tanitott Salamin Leo (1832-1902) svajci szuletes? magyar termeszettan-, mennyisegtan- es franciatanar, allami f?realiskolai igazgato.
• Itt tanitott Versenyi Gyorgy (1852?1918) iro, kolt?.
• Itt tanitott Demko Kalman (1852?1918) gimnaziumi igazgato, tortenetiro.
• Itt tanitott Kalmar Elek (1862?1947) nyelvesz, tankonyviro, f?gimnaziumi tanar, tankeruleti cimzetes f?igazgato.
• Itt tanitott Szabo Dezs? (1879?1945) magyar iro, kritikus, publicista, f?realiskolai tanar.
• Itt tanitott Ehik Gyula (1891?1964) zoologus.
• Itt hunyt el 1654-ben Spillenberger Samuel orvos.
• Itt hunyt el 1699-ben Adami Marton evangelikus lelkesz, egyhazi iro.
• Itt hunyt el 1992-ben Pavol Sur?in szlovak kolt?.
• Itt szolgalt Tarnoczi Marton (1620-1685) evangelikus puspok.

L?cse a szepirodalomban [ szerkesztes ]

• Mikszath Kalman : Fekete varos cim? regenye. A bel?le 1970?71-ben keszult film jo reszet is itt forgattak.
• Jokai Mor : A l?csei feher asszony cim? regenye, Geczy Julianna igaztalan beallitasa
• Csath Geza : Schmith mezeskalacsos cim? elbeszelese
• Szabo Dezs? : Legenda L?csen cim? humoros elbeszelese
• Rakovszky Zsuzsa : A kigyo arnyeka cim? regenye
• Barsy Irma (szul. Kail): A l?csei Madonna cim? regenye (Palladis kiado, 1942)
• Balazs Bela : Almodo ifjusag cim? regenye
• A Cantus Catholici cim? katolikus enekgy?jtemeny els? kiadasa L?csen keszult, 1651-ben
• Krudy Gyula : Tizenhat varos tizenhat leanya (elbeszeles)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• 1846 Domova pokladnica na rok 1847
• Demko Kalman 1882: Polgari csaladelet es haztartas L?csen a XVI., XVII. szazadban. L?cse
• Demko Kalman 1883: L?cse varos leveltaranak Lengyelorszagra vonatkozo iromanyai a XVI. szazadbol. Szazadok
• Demko Kalman 1884: L?csenek er?ditese es vedelmi rendszere. L?cse
• Demko Kalman 1897: L?cse tortenete. L?cse
• Jozef ?pirko 1938: Stary kla?tor minoritov v Levo?i. Sbornik Matice slovenskej
• Szalatnai Rezs? 1938: L?cse. In: Tamas Mihaly (szerk.): Tatra-almanach ? Szlovenszkoi varoskepek. Pozsony, 219?256.
• Michal Suchy?Ivan Chalupecky 1973: Dejiny Levo?e 1.
• Michal Suchy?Ivan Chalupecky 1974: Dejiny Levo?e 1.
• Ivan Chalupecky 1999: Z minulosti Levo?e
• Zuzana Ludikova? Miko Arpad ? Palffy Geza 2006: A l?csei Szent Jakab-templom reneszansz es barokk siremlekei, epitafiumai es halotti cimerei (1530?1700). M?veszettorteneti Ertesit? 55/2, 327?410.
• Fedor?akova, M. 2013: Komunikacia miest v 15. storo?i na priklade kore?pondencie Ko?ic, Levo?e, Bardejova a Pre?ova. In: Bodnarova, M. (ed.): Prispevky k star?im dejinam slovenskych miest a meste?iek. Pre?ov
• Szabo Andras Peter : David Genersich l?csei kronikaja (1643?1658). Lymbus, 2014, 45?71.
• Miroslav Lysy 2016: Levo?a, Topo??any a ?ilina ? Tri kauzy husitskych vojen na Slovensku. In: Husiti a bratrici na Slovensku
• 2017 Levo?a. Narodne kulturne pamiatky na Slovensku. Pozsony
• Chram sv. Jakuba v Levo?i
• Miroslav Lacko: Vyznam Levo?e ako kapitaloveho a obchodneho centra pre banske podnikanie v spi?sko-gemerskej banskej oblasti v 15. a 16. storo?i
• Szolary Henriette ? Czenthe Miklos: A l?csei liceum torteneti attekintese

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• L?cse varos hivatalos honlapja
• E-obce.sk
• A l?csei Szent Jakab-templom
• Fotoalbum
• A l?csei evangelikus m?emlektemet? honlapja Archivalva 2010. aprilis 10-i datummal a Wayback Machine -ben
• L?cse utazas, latnivalok
• L?cse a terkepen
• Kozseginfo
• Henszlmann Imre : L?csenek regisegei ; MTA, Bp., 1878
• A L?csei Evangelikus Egyhazkozseg tortenete ; szerk. Hirtz Lajos, Forster Jen?; Egyhazkozseg, L?cse, 1917
• Domanovszky Sandor: A szepesi varosok arumegallito-joga. L?cse es Kesmark kuzdelme az arumegallitasert 1358?1570; MTA, Bp., 1922 Budapest
• Eva Selecka Marza: A kozepkori l?csei konyvtar ; ford. Kralik Aladar; Scriptum, Szeged, 1997 ( Olvasmanytorteneti dolgozatok )
• Jankovics Marcell: A l?csei Szent Jakab templom szarnyasoltarai ; foto Mery Gabor; Mery Ratio, Somorja, 2007
• Astrid Kostelnikova: A l?csei evangelikus temet?. Nemzeti kulturalis emlekhely. Utaskiser?i informacio ; s.n., L?cse, 2009