Latlelet a Foldr?l
(State of the Planet)
|
| M?faj
| dokumentumfilm-sorozat
|
|
|
| Orszag
| 
Egyesult Kiralysag
|
| Evadok
| 1
|
| Epizodok
| 3
|
| Sugarzas
|
| Eredeti ado
| BBC
|
| Eredeti sugarzas
| 2000. november 15. ? 2000. november 29.
|
| Els? magyar ado
| TV2
|
| Tovabbi informaciok
|
|
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
A
Latlelet a Foldr?l
(State of the Planet)
a
BBC
dokumentumfilm-sorozata, melyet eredetileg
2000
novembereben vetitettek le az angol csatornan. A
David Attenborough
altal jegyzett film mar 2000-ben feltette a kerdest: krizishelyzet alakult ki kornyezetunkben? Ha igen, miert, hogyan? Milyen kihivasokkal kell szembeneznie az eletnek a jov?ben? A filmben neves kutatok is megszolalnak, peldaul
Edward Osborne Wilson
. A valtozasokra radikalis peldakkal, peldaul a
Husvet-sziget
elsivatagosodasanak bemutatasaval hivja fel a figyelmet. A film egyebek kozt a
globalis felmelegedesi valsagot
targyalja. A
State of the Planet
-et sokszor az Attenborough-fele
Elet sorozat
tagjakent emlitik.
A teljes filmsorozat harom reszb?l all, tagolasa a televizios sorozatoknal megszokott, 50 perces epizodokra bontott. DVD lemezen
2004
.
szeptember 27-en
adtak ki.
A film eredeti kepformatuma 16:9-es szabvanyu, hangja sztereo, a magyarorszagi kiadas azonban 4:3-as szabvanyu keppel rendelkezik.
1. Van-e krizishelyzet? (Is There a Crisis?)
[
szerkesztes
]
Az els?, bevezet? resz hosszasan targyalja a foldi elet sokszin?segenek, biodiverzitasanak jelent?seget.
Ma mintegy masfel millio fajt tartanak szamon az elettudomanyok m?vel?i, ez azonban csak toredeke a Foldet benepesit? fajok osszes szamanak, mely kulonboz? becslesek szerint 5 es 100 millio koze tehet?. E diverzitas meg?rzese egyreszt generacios felel?ssegunk, masreszt az elkepzelhetetlen komplexitasu osszefuggesek miatt felderithetetlen, hogy egy, vagy nehany faj kipusztulasa milyen hatast gyakorol egy komplett okoszisztemara.
Targyalasra kerulnek a kornyezetvaltozassal kapcsolatos f?bb alapfogalmak: lokalis- es globalis kipusztulas, a kipusztulas id?belisege, termeszetes kipusztulas, foldtorteneti kipusztulasi hullamok es id?beli lefolyasuk, stb. A film egy peldan keresztul mutatja be, hogy egyetlen faj megbolygatasa soha nem lokalizalt, hanem fajok szazaira, ezreire gyakorol kozvetlen es radikalis hatast.
A resz legf?bb konkluzioja, hogy a biodiverzitas roncsolasa az, amelyen leginkabb tetten erhet? az ember kornyezetre gyakorolt hatasa, ugyanakkor a kerdes meg nyitott marad, hogy mindez valoban Foldunk pusztulasat jelenti-e.
2. Mit?l van krizishelyzet? (Why Is There a Crisis?)
[
szerkesztes
]
A masodik resz fokuszaban a biodiverzitasra karos emberi tevekenysegek allnak. A film szerint ezek a kovetkez?k:
- Tulhasznositas: a reprodukcios ciklusoknal sokkal rovidebb id? alatt hasznaljuk fel a termeszetes "er?forrasokat", legyen az fa, szarazfoldi, vagy vizi allat.
- Idegen fajok betelepitese: az idegen fajok betelepitese altalaban el?re nem latott, karos kovetkezmenyekkel jar. Ez sok esetben populaciok, vagy komplett taplaleklancok kipusztulasahoz vezet.
- A kornyez? el?vilag pusztitasa a lakosok altal:
ahol az ember megjelenik, kornyezetet fokozatosan felemeszti: az el?vilagot etelkent fogyasztja, a fakat es szervetlen anyagokat nyersanyagkent hasznalja eletkorulmenyei javitasahoz.
- Szigetesites: az ember terjedese "el?vilag foltok" kialakulasahoz vezet. Ket ilyen folt, akar csak egy vekony ut valasztja el a kett?t, esetenkent egesz mas kornyezet, mint az eredeti, "vagatlan" terulet. E hatas szamtalan, alkalmazkodni keptelen faj kipusztulasahoz vezet.
- Szennyezes: a szennyezes, els?sorban az uveghazhatas, a klimavaltozas legfontosabb okozoja. E klimavaltozas azonban sokkal gyorsabb, mint a korabbi kihalasi hullamok idejen, szinte biztosan gyorsabb, mint a fajok alkalmazkodasi keszsege.
A film konkluziojaban leszogezi: mindezen valtozasok nem eredmenyeznek egy marol holnapra bekovetkez? apokalipszist. Azonban mindazok, akik nem csak hazi macskat, patkanyt es kutyat szeretnenek latni a jov?ben, erezzek a terhet az el?vilag pusztulasanak.
3. Az elet jov?je (The Future of Life)
[
szerkesztes
]
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]