A
kurs nyelv
(vagy
kur nyelv
) egy kihalt
balti nyelv
, amelyet a
Balti-tenger
keleti partjan, a mai
Litvania
es
Lettorszag
teruleten, a
Kurland-felszigeten
beszelt a
kur nep
egeszen a 14. szazadig, amikor asszimilalodtak a
lettek
es a
litvanok
koze. A nyelv atmenetet kepez a porosz es a kelet-balti nyelvek kozott, de tobb kozos vonasa van a porosszal, mint a lettel. A kurs nyelvnek nincsenek irasos emlekei, nyomait nyelvjarasi jellegzetessegek es helynevek ?rzik. A kurs nyelv nem tevesztend? ossze a lett nyelv kurzemei nyelvjarasaval.
Bojtar Endre
Bevezetes a baltisztikaba
cim? monografiajaban igy foglalja ossze a kur nyelv kutatasanak tortenetet:
≫A kursokat az egesz 19. szazad soran altalanosan azonositottak a livekkel: ?a livek es a veluk kozel rokon kurok” (Setala 1889:243.). Hunfalvy (1871/I:59.) is igy tudta: ?A kurok nyelveb?l nem maradt meg semmi irodalmi emlek, de azon helyeik es szovetsegek nevei, melyeket Lett Henriknel es mas kronikasoknal talalunk, azt mutatjak, hogy liv- vagy eszt nyelv?ek.” Csak J. Endzel?ns 1912-es cikke bizonyitotta be, hogy ?a kursok nem livek, de nem is lettek vagy litvanok voltak, hanem balti torzs, amely a lett es a litvan kozotti atmeneti dialektust beszelte. Kes?bb a lettekhez, illetve a litvanokhoz asszimilalodott” (Endzel?ns 1912/II:441.). J. Endzel?ns utan K. B?ga iranyitotta a figyelmet a kurs nyelvnek a poroszhoz kozel allo sajatossagaira. Az ?utolso szot” azutan V. Kiparsky (1939:462. es kov.) mondta ki terjedelmes monografiajaban, amelyben megkulonbozteti az id?szamitas kezdete korul a Kursfold deli reszen lako balti kursokat es az eszaki reszen lako keleti-tengeri finn liveket.≪.
[1]
A kur nyelvnek nem maradtak fenn irasos emlekei, a nyelv jellegzetessegeit els?sorban helynevek es mas nyelvekre gyakorolt hatasai alapjan probaltak rekonstrualni.
- A XIX. szazadban meg ugy velekedtek, hogy a kurok egy
balti finn nyelvet
beszeltek, amely
livhez
es az
eszthez
allt kozel. Ezt az elmeletet olyan neves finnugristak kepviseltek, mint a magyar szarmazasu
Hunfalvy Pal
es Emil Nestor Setala finn nyelvesz.
- A XX. szazadi kutatasok nyoman azonban a kurok megitelese gyokeres fordulatot vett, ezek szerint a kurok egy balti nyelvet beszeltek. Az elmelet olyan tudosok nevehez f?z?dik, mint J?nis Endzel?ns lett nyelvesz (1873-1961), Kazimieras B?ga litvan nyelvesz (1879-1924) es Rene Paul Viktor Kiparsky finnorszagi szuletes? (1941) szlavista. A nyelvi adatok korlatozott volta miatt ket velekedes honosodott meg a kur nyelv besorolasaval kapcsolatban:
- Az egyik szerint nyugat-balti nyelv volt a poroszhoz hasonloan, de a lettel es a litvannal valo talalkozasa nyoman kelet-balti jellegzetessegeket vett fel, ugyanakkor bizonyos nyugat-balti jegyeket meg is ?rzott.
- A masik felfogas szerint feltetelezhetunk egy kozep-balti agat is, amely azonban a maga kulonallasaban elt?nt.
I. e. 500-ra teszik az ?sbalti nyelvjarasokra valo tagolodasnak kezdetet; az ?sbaltibol el?szor a nyugat-balti csoport valt ki id?szamitasok kezdete korul. A nyugat-balti torzsek a Balti-tenger partjan eltek, a kelet-balti torzsek valamikor i. sz. 1000 korul foglaltak el mai teruletuket, de a torzsek kozotti kapcsolat sosem sz?nt meg teljesen, ezert az intenziv es a kevesbe intenziv szakasz hatarai nem hatarozhatok meg pontosan. A nyelveszek azt feltetelezik, hogy a kur i. sz. 500 korul kezdett el ismet kozeledni a kelet-balti nyelvekhez.
A VII-IX. szazad volt a kurok fenykora, ?k uraltak a Balti-tengert, halaszattal, kereskedelemmel foglalkoztak, de kalozkodtak is. A vikingekkel es mas eszaki nepekkel gyakran kenyszerultek haboruzni. A kurok altal uralt terulet minden valoszin?seg szerint nagyobb volt a mai
Kurzeme
teruletenel, magaban foglalhatta a kes?bbi porosz partokat es a mai Lettorszag nagy reszet is.
A balti torzsek feltetelezett elhelyezkedese a XIII. szazadban.
A litvan nyelv nyelvjarasai. A szamogit nyelvjarast a barna, rozsaszin es sarga szinek jelolik.
A lett nyelv nyelvjarasai. A kozeps? nyelvjarason
(vidus dialekts)
belul talalhato a kur al-nyelvjaras
(kursisk?s izloksnes)
A IX. szazadtol kezd?dott a Baltikum livek altali uralma. A balti finn nyelv? liv nagy hatast gyakorolt a kurok nyelvere, olyannyira, hogy ? amint a besorolasnal err?l mar szo volt ? sokaig azt hittek, hogy a kur
finnugor
nyelv volt. A kes?bb sok kulonboz? nepnek otthont ado allamalakulatot,
Livoniat
is a livekr?l neveztek el.
1236-tol kezd?dott a
nemetek
keleti iranyu expanzioja
. A part menti teruleteknek igen fontos strategiai szerepe volt, mivel ezen a teruleteken keresztul tudtak a
nemet lovagok
elerni a livoniai teruleteket, ezert adaz harc folyt ertuk. 1260-ban a
durbeni csataban
a mai Lettorszag teruleten talalhato
Durbe
mellett a kur, a szemigall szamogit, lett es litvan seregek legy?ztek a Nemet Lovagrendet. A Rend ereje megroppant, a korabban elfoglalt teruleteken lazadasok tortek ki. A porosz es kur teruletek lazadasat 1274-ben vertek le, ekkor kezd?dik a kurok nagyaranyu asszimilacioja delen a litvanokhoz, eszakon a lettekhez.
Lettorszag
tortenelmi kulturtajai:
Kurzeme
,
Vidzeme
,
Zemgale
es
Latgale
A kur nyelvnek dont? hatasa volt a litvan nyelv ket nyelvjarasanak nagyaranyu elkulonulesehez. A kurral erintkez? nyugati alfoldi (
szamogit
) nyelvjaras
(?emai?i? tarm?)
szamtalan olyan elterest mutat a keleti felfoldi nyelvjarassal
(auk?tai?i? tarm?)
szemben, amelyet nyugat-balti, kozelebbr?l kur jellegzetessegnek tartanak. Lasd meg:
Szamogit nyelv
es
a szamogit kur jellegzetessegei
. Eszakon a kurokat a Zamgale tartomanyabol szarmazo szemigallok asszimilaltak, ami avval magyarazhato, hogy a XIII. szazadi haboruk nyoman elneptelenedett teruleteket a szomszedos teruletek lakoi telepedtek le. Az asszimilacio a XIII. szazadban, de legkes?bb a XIV. szazadban lezajlott, ennek eredmenyekent a kur nyelv es nep a kes?bbi lett nemzet elidegenithetetlen alkotoelemeve valt.
A kur nyelv fokozatosan elt?nt, de a teruleten el?k meg kes?bb is, egeszen a XVII. szazadig kuroknak, kurfoldieknek
(kurzemnieki)
neveztek magukat, aminek tortenelmi okai voltak. A kurzemei es zemgalei teruletek ugyanis 1561 es 1795 kozott onallo hercegsegkent letezett a
Lengyel?Litvan Unio
belul, es a hercegseg teruleten el?ket
kurzemnieki
nek neveztek akkor is, ha Zemgale tartomanyban eltek. Lasd meg:
Kurzeme
es
Kurzemei Hercegseg
. A lettben kulon szo is jeloli a kur nyelvet
(kur?u valoda)
es a kur avagy kurzemei nyelvjarast
(kursisk?s izloksnes)
.
Simon Grunau (lettul:
Simons Gr?navs
, litvanul:
Simonas Grunau
) XVI. szazadi nemet
Domonkos-rendi
szerzetes
Porosz Kronika
(Preussische Chronik)
cim? munkajaban kozli a
Miatyankot
, allitasa szerint porosz nyelven. A kutatasok bebizonyitottak, hogy a szoveg csak ket porosz szot tartalmaz (
nossen
’mienk’ es
gaytkas
’kenyer’), es a szoveg valojaban a kur es a lett kevereken irodott, es mint ilyen, annak ellenere, hogy olvasatarol es nyelviseger?l vitak folynak, fontos emlek.
[2]
| Poroszul:
|
Poroszul:
|
Poroszul:
|
| Thawe nuson
Thawe nuson kas thu asse andangon,
Swintints wirst twais emmens.
Pergeis twais laeims,
Twais quaits audasseisin na semmey key andangon,
Nusan deininan geittin dais numons schindeinan,
Bha atwerpeis noumans nuson auschautins
kay mas atwerpimay nuson auschautnikamans.
Bha ny wedais mans enperbandasnan.
Sclait is rankeis mans assa wargan.
Amen.
|
Thawe nouson
Thawe nouson kas thou aesse aendengon,
Swyntints wirset tways emmens.
Pareysey noumans twayia ryeky,
Tways quaits audaseysin nasemmiey kay endenga,
Nouson deyninan geytien days noumans schian deynan,
Bhae etwerpeis noumans nouson auschautins
kay mes etwerpymay nouson auschautenikamans.
Bhae ni wedeys mans enperbandasnan.
Slait isrankeis mans aesse wargan.
Emmen.
|
Tawa Nouson
Tawa Nouson kas tu essei Endangon,
Swintints wirst twais Emnes.
Pereit twais Rijks,
Twais Quaits Audasin kaigi Endangon tijt deigi nosemien,
Nouson deinennin geitien dais noumans schian deinan,
Bhe etwerpeis noumas nousons auschautins
kai mes etwerpimai nousons auschautenikamans.
Bhe ni weddeis mans emperbandasnan.
Schlait isrankeis mans esse wissan wargan.
|
| Kurul:
|
Latgalul:
|
Lettul:
|
| Nossen thewes
Nossen thewes cur thu es delbas
sweytz gischer tho wes wardes
penag munis tholbe mystlastilbi
tolpes prahes girkade
delbeszisne tade symmes semmes vvorsunii
dodi mommys an nosse igdemas mayse
nude gaytkas pames mumys nusze noszeginu
cademes pametam musen prettaune kans
newede munis lawn? padoma
swalbadi munis nowusse loyne
amen
|
Myusu T?vs
Myusu T?vs, kurs esi dabas?s,
slaveits lai t?p Tovs v?rds.
Lai atn?k Tova Va?steiba.
Tova va?a lai n?teik,
kai dabas?s, tai ari v?rs zemes.
Myusu ikd?nei?k? maizi d?d mums ?udi?.
I atlaid mums myusu por?dus,
kai i mes atlai?am sovim por?dn?kim.
In naved myusu k?rdyn??on?,
bet izgl?b myusus nu ?auna.
Amen.
|
T?vreize
M?su T?vs, debes?s,
Sv?t?ts lai top Tavs v?rds.
Lai n?k Tava Valst?ba.
Tavs pr?ts lai notiek,
k? debes?s, t? ar? virs zemes.
M?su dieni??o maizi dod mums ?odien.
Un piedod mums m?su par?dus,
k? ar? m?s piedodam saviem par?dniekiem.
Un neieved m?s k?rdin??an?,
bet atpest? m?s no ?auna.
?men.
|
| Szamogitul:
|
Litvanul:
|
Magyarul:
|
Tiev? m?sa
Tiev? m?sa, katros esi dongou,
teb?n ?v?nts Tava vards,
Teatein Tava karal?st?,
Teb?n Tava val?
kap dongou, t?p ? ont ?em?s.
Kasd?in?n?s dounas douk mums ??nd?in
?r atleisk mums m?sa kalt?s
kap ? mes atleidam sava kaltininkams
? neleisk m?sa gund?t?,
bet gelbiek mumis nu p?kta.
Am?n.
|
M?s? T?ve
M?s? T?ve, kuris esi danguje,
teb?nie ?ventu laikomas tavo vardas.
Teateinie tavo karalyst?.
Te?vyksta tavo valia,
kaip danguje, taip ir ?em?je.
Kasdienin?s m?s? duonos duok mums ?iandien.
Ir atleisk mums m?s? kaltes,
kaip ir mes esame atleid? savo kaltininkams.
Ir ne?vesk m?s? ? pagundym?,
bet gelb?k mus nuo pikto.
Amen.
|
Miatyank
Mi Atyank, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessek meg a Te neved.
Jojjon el a Te orszagod.
Legyen meg a Te akaratod,
amint a mennyben, ugy a foldon is.
Mindennapi kenyerunket add meg nekunk ma.
Es bocsasd meg vetkeinket,
mikeppen mi is megbocsatunk az ellenunk vetkez?knek.
Es ne vigy minket kisertesbe,
de szabadits meg a gonosztol.
Amen.
|
- ↑
Bojtar 1997: 93.
- ↑
A porosz nyelv? szovegek forrasa: Bojtar 1997: 162-163, a kur valtozat forrasa:
itt
Archivalva
2014. december 22-i
datummal a
Wayback Machine
-ben talalhato, amelynek ett?l elter? atirata is van:
itt
.
- Bojtar Endre 1997.
Bevezetes a baltisztikaba
. Osiris Kiado. Budapest.
ISBN 963 379 279 7
, pp. 164?165.
[1]
- Fodor Istvan 2000.
A vilag nyelvei
. Budapest. Akademiai Kiado. (
Balti nyelvek
cim? szocikk.)
- Vaba 2014.
Curonian lingvistic elements in Livonian
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo idegen nyelv? szocikkek
[
szerkesztes
]