Kozard
kozseg
Nograd varmegyeben
, a
Pasztoi jarasban
.
A Kelet?
Cserhat
egyik hangulatos volgyeben talalhato. A legkozelebbi telepulesek: delnyugat fel?l
Ecseg
, eszak fel?l pedig
Alsotold
, a legkozelebbi varos a keleti szomszedsagaban fekv?
Paszto
.
Salgotarjantol
30,
Budapestt?l
mintegy 80 kilometerre fekszik. A
Novohrad-Nograd UNESCO Globalis Geopark
telepulese.
A kornyeken emelked? magaslatokat (Poganyvar 320 m, Bezma 514 m) erd?k boritjak, kulteruletei nagyreszt a
Kelet-cserhati Tajvedelmi Korzet
reszet kepezik. Legjelent?sebb vizfolyasa a
Kozardi-patak
.
Eszaki kulteruletei kozott elhalad a
Szecseny
-
Paszto
kozti
2122-es ut
, ez mindket vegponti varossal osszekoti, viszont a belteruletet nem erinti, attol viszonylag messze huzodik. Kozpontjan csak a
2128-as ut
halad at, mely
Szarvasgedet?l
vezet a 2122-es utig. Hatarszelet delen erinti meg az Ecsegt?l Paszto nyugati szeleig huzodo
2126-os ut
is.
A kozseg neve a
honfoglalo
magyarokkal erkez?
kazar
neptoredeknek itteni megtelepedesere utal.
Kozard hataraban a kozepkorban ket telepules is volt:
Kozarvolgy
es
Varaskalapacs
. Utobbi valoszin?leg er?ditett hely lehetett, s neve a "Varaskalapacs" szo szarmazeka.
1413
-ban mindkett?t a Derencsenyi csalad nyerte adomanyul
Zsigmond kiralytol
.
Kozardot a torok kincstari adoivek csak
1633
-ban emlitettek, harom adokoteles haztartassal.
falut az
1770
-ben Esterhazy Miklos herceg es a Marsovszky csalad birtokolta.
A
18. szazadban
magyarokat es szlovakokat telepitettek be a meguresedett, elneptelenedett faluba.
A foldrajzi nevek (Travnyik, Pohanka, Dubina), es csaladnevek (Figura, Kollar, Kovacs, Bagyinszki, Takacs, Csalovszki, Oravecz, Malik, kes?bb Kodak) is ez bizonyitjak.
A
18
-
20. szazad
kozepeig
Eszterhazy Miklos
, Marsovszky csalad, Kalnoi Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany ?Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai valtottak egymast a telepulesen.
1865
-ben a falu ketharmada leegett.
1873
-ban
kolera
, hasmenes es kiszaradas pusztitott, mely termeszeti csapasok sulyosan erintettek a kozardiakat.
A lakossag szinte mindig a foldm?velesb?l elt. A Kozard ?
Ecseg
kornyeken termelt bor orszagos hir? volt.
Az
1880-as
,
1890-es evekben
iszonyu pusztitast vegzett a
filoxera
(Amerikabol behurcolt gyokertet?, amellyel szemben az europai sz?l?fajtak nem voltak ellenalloak). Kozardot sem kerulte el a csapas. Mindent ujra kellett kezdeni a sz?l?m?velesben, de a tersegi bortermeles sosem nyerte vissza regi fenyet.
Az egykori boraszati tevekenysegr?l ma mar csak a kornyek telepuleseire jellemz? sziklaba vajt borospincek tanuskodnak.
A
II. vilaghaborut
kovet?en,
1949
-ben megalakult a tanacs es az els? termel?szovetkezet. 1965-ben pedig, az ecsegi tanaccsal, ill. termel?szovetkezettel egybeolvadt.
A rendszervaltast kovet?en viszont atrendez?dtek az addigi tarsadalmi es gazdasagi viszonyok.
Az utobbi masfel evtizedben nagyaranyu alma es barack kerult betelepitesre, ezaltal jelent?s fejl?desnek indult a telepules.
Az arculatat tekintve is megvaltozott, mivel megujult a faluhaz, kapolna es etterem epult, amely 2015-ben es 2019-ben elnyerte a Turizmus Min?segi Dijat, valamint mara mar neves m?veszek szobrai is ekesitik a koztereket. 2019-ben mar 33 kozteri szobor diszitette Kozard utcait es tereit. A feledesbe merult regi hazakat, amelyek az eszaki paloc hazak stilusat ?rzik, sok - f?leg budapesti ? nyugalomra vagyo vasarolja meg.
Napjainkban a falu az atalakulas eveit eli, egyre inkabb a falusi turizmus jeles helyszineve valik.
- 1990?1994: Bagyinszki Ferencne (
KDNP
)
[3]
- 1994?1998: Stevlik Nandor (fuggetlen)
[4]
- 1998?2002: Csonka Jozsefne (fuggetlen)
[5]
- 2002?2006: Dr. Hajasne Banos Marta (fuggetlen)
[6]
- 2006?2010: Dr. Hajasne Banos Marta (fuggetlen)
[7]
- 2010?2014: Dr. Hajasne Banos Marta (
Fidesz
?
KDNP
)
[8]
- 2014?2019: Dr. Hajasne Banos Marta (
Fidesz
)
[9]
- 2019?2024: Dr. Hajasne Banos Marta (
Fidesz
?
KDNP
)
[1]
- 2024? :
A telepules nepessegenek valtozasa:
2001
-ben a telepules lakossaganak 100%-a
magyar
nemzetiseg?nek vallotta magat.
[10]
A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 98,7%-a magyarnak, 0,6% nemetnek mondta magat (1,3% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 65,2%, reformatus 0,6%, evangelikus 3,2%, gorogkatolikus 0,6%, felekezeten kivuli 16,1% (14,2% nem nyilatkozott).
[11]
2022-ben a lakossag 93,2%-a vallotta magat magyarnak, 1,9% nemetnek, 1,2% gorognek, 0,6% ciganynak, 1,9% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (6,8% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 48,1% volt romai katolikus, 4,9% evangelikus, 1,2% reformatus, 0,6% gorog katolikus, 11,7% felekezeten kivuli (32,7% nem valaszolt).
[12]
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]