Kovacs Laszlo
, alneve: R. Nagy Andras (
Gerendkeresztur
,
1892
.
december 25.
?
Budapest
,
1963
.
julius 2.
) magyar iro, szerkeszt?, kritikus.
Kozepiskolait a nagyenyedi
Bethlen Gabor Kollegiumban
vegezte (1911), a kolozsvari egyetemen elkezdett bolcseszeti tanulmanyait azonban 1916-ban katonai behivas miatt felbe kellett szakitania. A haboru utan az
Erdelyi Szemle
, majd a
Pasztort?z
hasabjain jelentkezett versekkel, novellakkal, szinpadi jelenetekkel, konyvbiralatokkal.
1926-tol az
Erdelyi Szepmives Ceh
lektora, az
Erdelyi Helikon
szerkeszt?je, a Ceh irodajanak igazgatoja. Ebben a min?segeben nemegyszer kerult osszeutkozesbe meg a Helikonon beluli irokkal (
Berde Maria
,
Bard Oszkar
,
Kacso Sandor
,
Tabery Geza
) is. 1944 ?szen, hivatalos engedely birtokaban meg megprobalkozott az
Erdelyi Helikon
ujrainditasaval, de sikertelenul.
1950
-ben telepedett at
Magyarorszagra
, ahol
Az Ut
(1952?56), majd a
Reformatusok Lapja
szerkeszt?segeben dolgozott (1956?63).
Els? irasait 1919-t?l az Erdelyi Szemle, majd az
Ellenzek
, Erdelyi Helikon,
Keleti Ujsag
,
Pasztort?z
kozolte.
Mint kritikus rendszeresen jelen volt irodalom- es szinibiralatokkal, konyvismertetesekkel,
esszekkel
; ezek legjavat
Az irodalom utjan
(Kolozsvar, 1941) cim? koteteben gy?jtotte egybe, amelynek alapjan 1942-ben a kolozsvari egyetemen doktori cimet is szerzett. "...latasmodja, kritikai f?szempontja, amelyb?l itelkezik ? irja a kotetr?l
Molter Karoly
-: a kor tulsagos anyagelv?segevel, amelyet fullasztonak talal, szembeszogezi a valosag fajdalmahoz kozelallo eszmet." Molter a
Kos Karolyrol
es
Remenyikr?l
irott tanulmanyokat emeli ki a kotetb?l: az el?bbit eletkozelsege okan a "legigazabbnak" erzi, az utobbinak "kiserteties eleslatasat" dicseri. Igen jellemz?ek
Tolnai Gabor
Erdely magyar irodalmi elete
cim? konyver?l irott "szeljegyzetei", amelyben egy magat minden szels?segt?l elhatarolo, az erdelyi magyar irodalmat a "moralis kenyszer es felel?ssegerzet" osszefuggeseben vegiggondolo transzilvanista szolalt meg.
A kotetbe nem kerult be az 1927-es, a folyoiratot mintegy el?keszit? Erdelyi Helikon Antologiaja ele irott nagy tanulmanya, amelyben a helikoni tomoruleshez vezet? irodalmi mozgalmakat tekintette at, s az els? talalkozon reszt vett irok es kolt?k irodalmi
arckepet
rajzolta meg, annak a gondolatnak a jegyeben, amelyet a tanulmany vegen igy fogalmazott meg: "Mennyi ember es mennyi kulonboz? szin! Konzervativok es haladok. Regi nemes formakon csung?k es uj formak fele almodok. Mennyi kulonboz? eletfedel alol ment be ez a huszonnyolc ember a
vecsi
varkastely kapujan, hogy egy kozos celon at egymasnak kezet nyujtson." Ugyancsak nem szerepelnek a kotetben ? a "destruktiv irodalom"-vitahoz hozzaszolasul irott Wilde-tanulmanya kivetelevel ? polemikus irasai sem, pedig eles sajtovitaja volt Tabery Gezaval az
EMIR
alapitasa idejen (
Erdelyi Lapok
, 1933. szeptember 13.), hozzaszolt a Sz?zmarias kiralyfi elleni Szabo Dezs?-kirohanas nyoman tamadt vitahoz (
Mai Vilag
, 1928. szeptember 16.), kirobbantoja volt a
transzilvanizmus
ujraertelmezeset megkiserl? "jelszo es mitosz"-vitanak (
Brassoi Lapok
, 1937. aprilis 15.), s vezercikkben nyilvanitotta velemenyet a
Vasarhelyi talalkozorol
is (Erdelyi Helikon, 1937/9).
Prozairoi termesenek tulnyomo resze az
1920-as evekre
esett. 1930-ban jelent meg
Tortenet a ferfir?l
cim? novellaskotete (Pasztort?z Konyvtar 16. Kolozsvar, 1930). Kritikusai kozul Remenyik Sandor azt tartja jellemz?nek, hogy torteneteiben "az utolso szo [...] majdnem mindig megnyugtato. Mosolygo vagy t?n?d?, vagy sohajtozo, vagy halkan rezignalt leszamolas a tenyekkel, a valosaggal",
Kovats Jozsef
pedig azt, hogy "a bolcselked? neha diszharmonizalja benne a kivalo megfigyel?t... ? nem az igazi alkimista, akinek kezeben arannya valik a vas, ? az irodalom otvosm?vesze, aki dragabba teszi az aranyat: finom m?kinccse alakitja." Vannak szepiroi beutesek
Gabor Aron
(Egy h?s arcvonasai. Kolozsvar, 1943) cim? tortenelmi esszejeben is, amelynek tanitasa: "Mit tehet a legkisebb kozosseg a legkiszolgaltatottabb helyzetben is, ha lelket es vele erejet megtalalja."
Az Erdelyi Helikon es a Ceh megsz?nese utan allas nelkul maradva nagy munkaba fogott, nehany korabbi szorvanyos
Goethe
-tolmacsolasa utan (Pasztort?z 1939?40) leforditotta Goethe
Faustjat
. Kiadot azonban nem talalt ra. A Reformatusok Lapjaban ? amint a halalakor megjelent cikk szerz?je irja ? "ertekes irodalmi rajzai es portrei" jelentek meg.
Szerkeszt?je volt az ESZC tobb kiadvanyanak:
Az Erdelyi Helikon iroinak anthologiaja
c. kotetnek (Kolozsvar 1934), az
Erdelyi csillagok
cim? ket esszegy?jtemenynek (I?II. Kolozsvar, 1935, 1942), a
Seta bolcs?helyem korul
cim? "erdelyi kepeskonyv"-nek (Kolozsvar, 1940), valamint
?sz Janos
A csudataska
cim?
szekely
nepmesegy?jtemenyenek
(Kolozsvar, 1941). Ez utobbihoz irott bevezet? tanulmanya Molter Karoly szerint "az erdelyi magyarsag legszebb tanito-eletrajza". Tagja volt a
lengyel?magyar kapcsolatok
apolasat celul t?z?
Magyar Mickiewicz Tarsasagnak
is.
[1]
- Tortenet a ferfir?l. Novellak
; Minerva, Cluj-Kolozsvar, 1930
(Pasztort?z konyvtar)
- Az Erdelyi Helikon iroinak anthologiaja 1924?1934
; szerk. Kovacs Laszlo; Erdelyi Szepmives Ceh, Kolozsvar, 1934
(Az Erdelyi Szepmives Ceh 10 eves jubileumara kiadott diszkiadas)
- Erdelyi csillagok. Arcok Erdely szellemi multjabol
; szerk. Kovacs Laszlo; Minerva Ny., Kolozsvar, 1935
(Erdelyi Szepmives Ceh konyve VIII.)
- Seta bolcs?helyem korul. Erdelyi kepeskonyv
; szerk. Kovacs Laszlo; Revai, Bp., 1940
- Az irodalom utjan
; Erdelyi Szepmives Ceh, Kolozsvar, 1941
(Erdelyi Szepmives Ceh konyvei XII.)
- Erdelyi csillagok. Masodik sorozat
; szerk. Kovacs Laszlo; Erdelyi Szepmives Ceh, Kolozsvar, 1942
(Erdelyi Szepmives Ceh kiadvanya. IV. sorozat)
- Gabor Aron. Egy h?s arcvonasai
; s.n., Kolozsvar, 1943
(Erdelyi Szepmives Ceh konyvei XIV. sor.)