A korlatlan tengeralattjaro-haboru a tengeri hadviseles ? azon belul is a tengeralattjaro-haboru ? egy olyan modja, melynek soran a hadvisel? fel a tengeralattjaroi tevekenyseget nem korlatozza a nemzetkozi jogban foglalt zsakmanyjog el?irasainak megfelel?en es azok el?zetes figyelmeztetes nelkuli tamadast hajtanak vegre kereskedelmi hajok ellen. A celja egy orszag gazdasaganak dont? modon valo meggyengitese (Nagy-Britannia, Japan) vagy egy hadszinterre iranyulo ellenseges utanpotlas meghiusitasa, mint pl. Norvegia es Eszak-Afrika eseteben.

Az els? vilaghaboruban a kozponti hatalmak kozul Nemetorszag es Ausztria-Magyarorszag, mig a masodik vilaghaboruban a tengelyhatalmak reszer?l Nemetorszag es Olaszorszag, illetve a szovetsegesek reszer?l Nagy-Britannia (a Skagerrakban majd a Foldkozi-tengeren) a Szovjetunio (a Balti-tengeren) es az Egyesult Allamok (a csendes-oceani tersegben) folytatott korlatlan tengeralattjaro-haborut.

A kifejezes (nemetul: uneingeschrankter U-Boot-Krieg ) az els? vilaghaboru idejen valt ismertte, mikor Nemetorszag es Ausztria-Magyarorszag 1917-ben korlatlan tengeralattjaro-haborut hirdetett az antanthatalmak ? es a veluk kereskedelmi kapcsolatot letesit? hajoforgalom ? ellen. Az altalanosan elterjedt ertelmezes mar az 1915 februarja es majusa kozotti brit vizeken folytatott nemet tengeralattjaro-hadjaratot is korlatlan tengeralattjaro-haborunak tekinti, bar azt a semleges hajok veszelyeztetettseget is tartalmazo kihirdetese utan meg a megkezdese el?tt modositottak ugy, hogy a bizonyithatoan semleges allamokhoz tartozo hajokat megkimeltek. A teljes hajoforgalom felszamolasat celul kit?z? nemet flottavezetes szemeben ezert nem szamitott korlatlannak.

Az els? vilaghaborus nemet korlatlan tengeralattjaro-haboruval kapcsolatban altalanosan elterjedt tevhit, hogy ez okozta volna az Egyesult Allamok hadba lepeset az antant oldalan. Ehhez meg az 1917-es hadjarat meginditasa sem szolgaltatott kell? okot. Az amerikaiak hadba lepese valojaban gazdasagi kenyszer volt, mivel nem hagyhattak, hogy az iranyukba eladosodo Nagy-Britannia es Franciaorszag vereseget szenvedjen. A nemet tengeralattjaro-hadjarat mindossze az egyik urugyul szolgalt ehhez a lepeshez.

A korlatlan tengeralattjaro-haborut folytato orszagokrol elmondhato, hogy Nemetorszag es Ausztria-Magyarorszag tengeralattjarosai a szigoru utasitasok mellett is a lehet?segekhez kepest rendszerint torekedtek az embereleteket megkimelve fellepni es gyakran tovabbra is a zsakmanyjog szerint eljarni (sporolva ezzel a nagy ertek? torpedokat is), ellenben a szovjetek balti-tengeri tevekenysege a civil menekulteket is celpontnak tekintette, az Egyesult Allamok Japan elleni korlatlan tengeralattjaro-haborujara pedig az embertelen brutalitas volt jellemz?, ami nem egy esetben a hajotorottek lemeszarlasaval jart egyutt.

A szocikk a korlatlan tengeralattjaro-haboruval, mint hadviselesi moddal foglalkozik, annak alkalmazasi idejet es teruletet ismerteti, tovabba az alkalmazasabol fakado diplomaciai bonyodalmakra es a megiteleset illetve menetet befolyasolo esemenyek ismertetesere koncentral. Emiatt az els? vilaghaborus esemenyek nagyobb teret kapnak benne, mig konkret hadm?veletek csak erint?legesen kerulnek megemlitesre. Informaciokkal ezekkel kapcsolatban a vonatkozo szocikkek (pl. 
Atlanti csata (els? vilaghaboru)
) szolgalnak. Lasd lent a ?Kapcsolodo szocikkek” reszt.

Az uj fegyvernem megjelenese [ szerkesztes ]

A 19. szazad vegen megjelentek a katonai alkalmazasra hasznalhato tengeralattjarok. Az uj fegyverek alkalmazasat kulon nem szabalyoztak, azokra ugyanazok a nemzetkozi torvenyek vonatkoztak, mint a felszini hadihajokra. Ekkent vonatkoztak rajuk az 1856-os parizsi deklaracioban foglaltak is. Eszerint egy blokadban reszt vev? hadihajonak ? adott esetben a tengeralattjaronak is ? el?bb megallasra kellett felszolitania a kereskedelmi hajokat es at kellett vizsgalnia azok rakomanyat, hogy eldonthesse, van-e kozotte tiltott aru (kontraband). Amennyiben igen, a hajo lefoglalasa vagy elsullyesztese indokolt lehetett, de a szemelyzetet biztonsagba kellett helyezni. Elhelyezesuk ment?csonakokban nem szamitott biztonsagos elhelyezesnek, az embereket a fedelzetere kellett vennie, vagy partra kellett tennie, esetleg egy harmadik hajon kellett elhelyeznie. Ezen eljaras nem illette meg azokat a hajokat, melyek a felszolitas ellenere nem alltak meg vagy aktivan ellenalltak az ellen?rzesnek.

Els? vilaghaboru [ szerkesztes ]

El?zmeny ? a brit blokad [ szerkesztes ]

A tengeralattjarokat az els? vilaghaboruban kimagaslo jelent?seggel a kozponti hatalmak hasznaltak a kereskedelmi haborujukban, amit az antanthatalmak altal ? a nemzetkozi torvenyeket sert? modon ? felallitott blokad valtott ki. A tengeralattjarok alkalmazasi modjat nagyban befolyasolo, f?kent Nemetorszaggal szemben foganatositott torvenysert? brit lepesek a kovetkez?k voltak:

• 1913. marcius 26 -an (meg a haboru kitorese el?tti evben) a brit parlamentben az admiralitas els? lordja, Winston Churchill bejelentette, hogy az admiralitas a brit hajotarsasagokat felszolitotta arra, a legmodernebb utasszallitoik egy reszet fegyverezzek fel, hogy egy esetleges konfliktus eseten az ellenseges hatalmak gyors segedcirkaloival szemben vedekezni tudjanak, ugyanakkor a felfegyverzesuk ellenere ?k maguk ne kapjanak segedcirkaloi (azaz hadihajoi) statuszt. A rendelkezes kovetkezteben 1914 januarjara mar 29 brit g?zhajo rendelkezett tatlovegekkel. Ezzel szemben 1914. augusztus 5-en a brit kormanyzat azt az allaspontot fogalmazta meg, hogy minden felfegyverzett ellenseges kereskedelmi hajo hadihajonak tekintend?.
• 1914. augusztus 4 -en az Egyesult Kiralysag hadat uzent Nemetorszagnak es ezzel egyid?ben blokadot hirdetett ellene. A blokadot azonban nem a nemet partok el?tt allitottak fel, ugy ahogy azt a nemzetkozi torvenyek engedelyeztek (Parizsi deklaracio 4. pontja), hanem a Shetland-szigetek es Norvegia kozott valamint a La Manche-csatornanal lezartak az Eszaki-tengert (tavoli blokad). A tiltott aruk koze vettek az osszes elelmiszert is, annak ellenere, hogy azt kizarolag abban az esetben lehetett volna ily modon kezelni, ha egyertelm?en a fegyveres er?k ellatasara szantak. Ez az intezkedes a nemet polgari lakossagot vette celba.
• 1914. oktober 2 -an a brit admiralitas bejelentette, hogy a La Manche keleti veget egy nagy kiterjedes? aknamez?vel zarja le. A hajoforgalom szamara csak egy, a brit felsegvizeken athalado sz?k savot hagyott szabadon. Ezzel a nyilt vizeken valo aknatelepites tilalmara vonatkozo nemzetkozi egyezmenyeket sertette meg.
• 1914. november 2 -an a britek haborus ovezette nyilvanitottak az Eszaki-tengert.
• 1915. januar 31 -en a brit admiralitas felhatalmazta a brit kereskedelmi hajokat a semleges allamok zaszlaja alatt valo hajozasra abbol a celbol, hogy ezzel a nemet tengeralattjarokat megtevesszek es elbizonytalanitsak. ^[1]
• 1915 februar 1 -en egy brit yachtrol t?z ala vettek egy nemet tengeralattjarot. ^[2] Ez volt az els? alkalom, hogy civil tengeri jarm? tamadast inditott egy nemet tengeralattjaro ellen. (Az eset onmagaban nem volt hatassal a hadjarat meghirdetesere.)

A brit kormanyzat a tavoli blokad felallitasat azzal igyekezett magyarazni, hogy az 1856-os parizsi deklaracioban foglaltak id?szer?tlenne valtak, mivel a szoros blokad fenntartasat az ellenseges partok el?tt az uj fegyverek (tengeri aknak, torpedok) megjelenese valamint a hadihajok nagy szenfelhasznalasa nem tette kivitelezhet?ve. Az 1907-es londoni deklaracioban foglaltak betartasat azzal utasitottak vissza, hogy azt bar alairtak, de nem ratifikaltak, igy vegrehajtasat sem lehet szamon kerni az Egyesult Kiralysagon. Ezekkel a lepesekkel Nagy-Britannia lenyegeben minden nemzetkozi torvenyen felul helyezte magat, ugyanakkor joreszt elvarta, hogy ezeket a torvenyeket az ellensegei betartsak.

A Nagy-Britannia koruli haborus ovezet kihirdetese [ szerkesztes ]

A britek tavoli blokadja a nemet felszini flottat ? amennyiben ezt hasonlokeppen meg kivanta torolni ? olyan feladat el? allitotta, amely megoldasara nem volt felkeszitve. A hatranyos foldrajzi fekves miatt a nemet hadihajok szamara elerhetetlenek voltak az Atlanti-ocean kereskedelmi utvonalai, melyeken keresztul Nagy-Britannia a nyersanyagai dont? tobbseget beszerezte. ^[3]

Ugyanakkor a haboru elejen az eredetileg defenziv feladatban bevetni tervezett nemet tengeralattjarok egyre nagyobb tavolsagokat tettek meg es 1914 oktobereben mar egyedi esetekben ellenseges kereskedelmi hajokat is elfogtak a zsakmanyjog el?irasainak megfelel?en, de ekkor meg nem kerult szoba az ellenseges hajoforgalom elleni tervszer? offenzivajuk. 1915. februar 22-ig 19 hajot fogtak el osszesen 43 000 BRT hajoterrel. ^[4]

1914 novembereben a flottaparancsnoksag, latva a tengeralattjarok eredmenyes alkalmazhatosagat az ellenseges kereskedelmi hajokkal szemben a kovetkez? javaslatot terjesztette az "Admiralstab" (a flotta vezerkaranak) vezet?je, Hugo von Pohl tengernagy ele:

?Mivel a partjaink nincsenek blokad alatt, a semleges allamokkal folytatott kereskedelmunk amennyiben kontrabandot [a britek altal tiltolistara tett arut, csempeszarut] nem erint, tovabb folyhat a szokasos modon. Ugyanakkor az Eszaki-tenger partja menten folyo mindenfele kereskedelem megsz?nt. Anglia meg a velunk szomszedos orszagokra is er?s nyomast fejt ki annak erdekeben, hogy ott olyan cikkek kereskedelmet megszakitsak velunk, melyek a haborunk szamara fontosak. Kulonosen elenkek azok az er?fesziteseik, melyekkel az elelmiszerszallitmanyok semleges allamokon keresztul valo erkezeset igyekeznek meggatolni. Itt nem csak a csapatoknak szant elelmiszerszallitmanyokrol van szo, hanem Anglia az egesz nepunket ki akarja eheztetni. Anglia semmibe veszi a nemzetkozi jog osszes rendelkezeset, mivel az elelmiszer csak relativ kontrabandnak szamit, vagyis csak akkor lehet lefoglalni, ha a hadviseles szamara szallitjak. A londoni konferencia hatarozatai szerint relativ kontrabandkent megnevezett arukat csak abban az esetben lehet lefoglalni, ha a hajoval kozvetlenul az ellenseges orszagba szallitjak. Amennyiben egy semleges orszagon, pl. Hollandian at szallitjak, akkor a lefoglalasa nem megengedett. Ennek ellenere nagy szamu g?zhajot, melyek elelmiszert, olajt, erceket stb. szallitva uton voltak semleges orszagok fele es habar a tovabbi rendeltetesuk Nemetorszagban meg egyaltalan nem volt meghatarozva, megis lefoglaltak.

Mivel Anglia ezaltal megprobalja megsemmisiteni a kereskedelmunket, mi igazsagos megtorlast hajtunk vegre, ha a kereskedelmi haborut minden eszkozzel felvesszuk. Tovabba mivel Anglia a nemzetkozi jogra tekintet nelkul jar el, a legcsekelyebb indittatasunk sincs arra, hogy a hadviselesunket korlatozzuk. Anglianak a legerzekenyebb vesztesegeket ugy okozzuk, ha a kereskedelmeben okozunk kart. A tengeralattjaro reven adott a kezunkben a fegyver, mellyel e karokozas a legmesszemen?bb mertekeben vegrehajthato. Ennel fogva ezt az eszkozt a sajatos jellegzetessegeinek megfelel?en kell hasznalnunk. Minel energikusabban viselunk hadat, annal hamarabb er veget a haboru es annak rovidebb lefolyasaval a szamtalan embereletb?l es a javakbol kevesebb kerul felaldozasra. Egy tengeralattjaro emiatt a g?zhajok legenyseget nem tudja megkimelni, hanem annak tagjait a g?zhajoval egyutt kell hagynia odaveszni. A hajozas figyelmet fel kell hivni ezekre a kovetkezmenyekre es figyelmeztetni kell, hogy azok a hajok, melyek megprobalnak befutni angol kikot?kbe, kiteszik magukat annak a veszelynek, hogy a legenysegukkel egyutt odavesznek. Epp ez a celzas, hogy a g?zhajok legenysegenek elete veszelyeztetve van, fog hozzajarulni ahhoz, hogy rovid id?n belul az osszes Angliaba tarto hajoforgalom megszakad. Ezert az angol tengerpart egeszet vagy annak egy reszet blokad ala vettnek kell nyilvanitani es ugyanakkor a fent emlitett bejelentest hozza kell csatolni.

A blokad elrendelese a semlegesek kovetkezmenyekre valo figyelmeztetese miatt szukseges. A helyzet komolysaga megkoveteli, hogy eltekintsunk az olyan kimeletessegt?l, melynek mar nincs jogosultsaga. A jov?re valo tekintettel jelent?seggel bir az is, hogy az ellenseggel mar most erzekeltessuk, a tengeralattjarok reven milyen hatalmi eszkoz all a rendelkezesunkre a kereskedelme elleni harchoz es hogy az a legkimeletlenebb modon kerul alkalmazasra. ^[5] ”

A katonai vezetes altal javasolt megoldas a korlatlan tengeralattjaro-haborut fogalmazta meg. Von Pohl tengernagy a javaslatot elfogadta es a politikai vezetes ele vitte, de celszer?seget a politikusok ketkedve fogadtak. A birodalmi kancellar, Theobald von Bethmann-Hollweg az "Admiralstab"nak december 27-en kuldott valaszaban azt irta, hogy a hadjarat meginditasanak nem latja jogi akadalyat, ellenben tart attol, hogy a kereskedelmi hajok ellen figyelmeztetes nelkul vegrehajtott tamadasok elidegenitenek a semleges allamokat, f?kent az Egyesult Allamokat Nemetorszagtol. Velemenye szerint egy ilyen hadjaratot csak azutan lehetett volna megkockaztatni, ha a szarazfoldi csapatok mar sikeresen megvivtak a harcukat es ezutan mar Anglia lehetett a celpont.

Hosszas vitak utan a politikai vezetes vegul beleegyezeset adta a Nagy-Britannia elleni megtorlo tengeralattjaro-hadjarat meginditasahoz es a kormanyzattal egyetertesben megfogalmazott kozlemeny 1915. februar 4-en lett lekozolve a birodalmi kozlonyben (a Deutscher Reichsanzeiger ben):

? Kozlemeny

1. A Nagy-Britannia es Irorszag koruli vizek beleertve a La Manche-csatorna egeszet ezennel haborus ovezette nyilvanittatik. 1915. februar 18. utan az osszes itt fellelt ellenseges kereskedelmi hajo meg lesz semmisitve. A hajok legenyseget es utasait ennek soran nem mindig lesz lehetseges ertesiteni a fenyeget? veszelyre.
2. A haborus ovezetben a semleges hajokat is veszely fenyegeti, mivel januar 31-en a brit kormanyzat altal elrendelt semleges zaszlokkal valo visszaelesb?l es a tengeri haboru veletlenjeib?l fakadoan nem kerulhet? el mindig, hogy az ellenseges hajok elleni tamadasok semleges hajokat erjek.
3. A Shetland-szigetekt?l eszakra, az Eszaki-tenger keleti reszen, [valamint] egy 30 tengeri merfold szeles savban a holland partok menten [a hajozas] nincs veszelyeztetve.

Berlin, 1915. februar 4.

az Admiralstab f?noke v. Pohl ”

Az "Admiralstab" az intezkedesr?l szolo kozlemenyenek magyarazatakent a szovetseges, semleges es ellenseges hatalmakhoz meg ezt a nyilt emlekiratot cimezte:

? A csaszari nemet kormanyzat emlekirata az Anglia nemzetkozi torvenyeket sert?, Nemetorszag semleges allamokkal valo kereskedelmet akadalyozo intezkedesei elleni ellenintezkedesekr?l

A jelenlegi konfliktus kezdete ota Nagy-Britannia kereskedelmi haborut folytat Nemetorszag ellen oly modon, mely minden nemzetkozi alapvetesb?l gunyt ?z. A brit kormanyzat tobb rendeleteben is a tengeri hadereje szamara iranyadonak hatarozta meg a londoni tengeri hadijogi nyilatkozatot (londoni deklaraciot), valojaban azonban a nyilatkozat f?bb pontjait megtagadta, holott a sajat felhatalmazottai a londoni konferencian annak hatarozatait ervenyben lev? nemzetkozi jognak ismertek el. A brit kormanyzat egy sor cikket helyezett a tiltott aruk listajara, melyek nem, vagy csak nagyon kozvetett modon alkalmazhatoak hadi celokra es emiatt sem a londoni deklaracio, sem a nemzetkozi jog altalanosan elfogadott szabalyai szerint egyaltalan nem szabad ?ket tiltott arukent meghatarozni. Tovabba [a lista] az abszolut es relativ tiltott aruk kozotti kulonbseget tenylegesen mell?zi azaltal, hogy minden Nemetorszagba tarto relativ tiltott arunak szamito targy tekintet nelkul a kikot?re, melyben kipakolasra kell keruljon es tekintet nelkul annak ellenseges avagy bekes felhasznalasara, lefoglalasra kerul. Nem ovakodik meg attol sem, hogy a parizsi deklaraciot megsertse, miutan a tengeri hadereje a semleges hajokon szallitott, tiltott arunak nem szamito nemet tulajdont is elkobozta. A londoni deklaraciohoz kapcsolodo sajat rendelkezesein tulmen?en a tengeri hadereje altal szamos hadkepes nemetet szallittatott le es tette ?ket hadifogollya. Vegul az egesz Eszaki-tengert haborus ovezette nyilvanitotta es a semleges hajozas szamara a Skocia es Norvegia kozotti nyilt tengeren valo athaladast ha nem is tette lehetetlenne, de nagy mertekben megnehezitette es veszelyeztette oly modon, hogy egy bizonyos mertek? blokadot vont a semleges partok es kikot?k ele megsertve az osszes nemzetkozi egyezmenyt. Ezen intezkedesek osszessege nyilvanvaloan azt a celt szolgalja, hogy a jogszer? kereskedelem jogellenes megbenitasaval nem csak a hadviselest, hanem Nemetorszag gazdasagat is celba vegyek es vegs? soron a kieheztetes reven az egesz nemet nepet a megsemmisulesnek tegyek ki. A semleges allamok a brit kormanyzat intezkedeseihez tobbe-kevesbe alkalmazkodtak; kulonosen azt nem sikerult elerniuk, hogy a hajoikrol a nemzetkozi jogot sert? modon elhurcolt nemet szemelyeket es javakat a brit kormanyzat kiadja. Bizonyos szempontbol meg csatlakoztak is a tengerek szabadsagaval osszeegyeztethetetlen angol intezkedesekhez azaltal, hogy Anglia nyilvanvalo nyomasanak hatasara a bekes celokra szant [aruk] athaladasat Nemetorszag iranyaba a maguk reszer?l is kiviteli es athajozasi tilalommal akadalyozzak. A nemet kormanyzat hiaba hivta fel a semleges allamok figyelmet arra, hogy meg kell fontolnia a kerdest, miszerint az altala eddig szigoruan betartott londoni deklaracio pontjaihoz tovabbra is tarthatja-e magat, ha Nagy-Britannia az altala kovetett eljarast folytatja es a semleges allamok a semlegesseguk Nemetorszag szamara hatranyos modon valo megserteset tovabbra is elt?rik. Nagy-Britannia a nemzetkozi torvenyeket sert? intezkedeseikor a leterdekeire hivatkozik, melyek a brit birodalom szamara kockan forognak, es a semleges hatalmak latszolag beerik teoretikus tiltakozasokkal, azaz a hadvisel?k leterdeket tenylegesen megfelel? urugynek fogadjak el barmifele hadviselesi forma folytatasahoz. Hasonlo leterdekekre kell innent?l hivatkoznia Nemetorszagnak is; sajnalatara olyan Anglia elleni katonai intezkedesekre kenyszerul, melyek az angol eljaras megtorlasat szolgaljak. Ahogyan Anglia a Skocia es Norvegia kozotti teruletet haborus ovezette nyilvanitotta, oly modon Nemetorszag a Nagy-Britannia es Irorszag koruli vizeket hozzakapcsolodoan a La Manche teljes teruletet haborus ovezette nyilvanitja es minden rendelkezesere allo katonai eszkozzel fellep az ellenseges hajoforgalommal szemben. E celbol 1915. februar 18-tol minden ellenseges kereskedelmi hajot, mely a haborus ovezetbe beter, igyekszik megsemmisiteni, mikozben nem lesz mindig lehetseges az embereket es a javakat fenyeget? veszelyt elharitani. A semlegesek ezert ova intetnek attol, hogy ilyen hajokra legenyseget, utasokat es arukat bizzanak. Azutan a figyelmuk felhivatik arra, hogy a sajat hajoik szamara is surg?sen tanacsos az ezen vizekre valo behajozas elkerulese. Mivel meg ha a nemet haditengereszet egysegei utasitassal is rendelkeznek a semleges hajok elleni er?szakos fellepes mell?zesere amennyiben azok ilyenkent [semleges hajokent] azonosithatok, a brit kormanyzat altal elrendelt, a semleges zaszlokkal valo visszaelest tartalmazo utasitasok es a haboru veletlen esetei nem mindig haritjak el [annak lehet?seget], hogy azok egy ellenseges hajo ellen szant tamadasnak essenek aldozatul. Itt nyomatekosan megjegyzesre kerul, hogy a Shetland-szigetekt?l eszakra es? vizeken, az Eszaki-tenger keleti reszen es egy 30 tengeri merfoldes savban a holland partok menten folyo hajozas nincs veszelyeztetve. A nemet kormanyzat ezen intezkedeseket igy kell? id?ben jelenti be ahhoz, hogy mind az ellenseges, mind a semleges hajoknak legyen eleg ideje arra, hogy a haborus ovezetkent megjelolt teruleten lev? kikot?be valo befutas miatti diszpozicioit ez alapjan hatarozhassa meg. Elvarhato, hogy a semleges allamok Nemetorszag leterdekeit ne kevesbe vegyek figyelembe mint Angliaet, es hozza fognak jarulni ahhoz, hogy a hozzatartozoikat [ertsd: allampolgaraikat] es a tulajdonukat a haborus ovezett?l tavol tartsak. Ezt annal is inkabb el lehet varni, minthogy a semleges allamok szamara is sok mulik azon, hogy a jelenlegi pusztito haboru minel el?bb veget erjen. ^[6] ”

A kormanyzat altal az erintett orszagoknak elkuldott memorandumban egyertelm?en jeleztek, hogy a kozlemeny a tengeralattjarok hasznalatara celoz. A megfogalmazaskor a brit partok egeszet erint? blokad kifejezest szandekosan kerultek, mivel a bokadnak a nemzetkozi torvenyek szerint teljes mertekben hatasosnak kellett volna lennie, ami a rendelkezesre allo csekely szamu tengeralattjaroval nem lett volna kivitelezhet?. (Ebb?l a megfontolasbol a britek is eleinte a Skocia es Norvegia kozt felallitott blokadjukat is ?hadihajok sorakent” emlegettek.) Az egyes partszakaszok es kikot?k blokad ala vetelet azert vetettek el, mert az nem lett volna elrettent? hatassal a hajoforgalomra es hatasosabban lehetett volna az ellene valo vedekezest is megszervezni. A haborus ovezet kijelolesekor a brit mintat vettek alapul. ^[7]

A tengeralattjarok a kereskedelmi haborujuk vezetesehez a kovetkez? instrukciokat kaptak:

?Els? helyen a tengeralattjaro biztonsaga all. A hajok ellen?rzesehez valo felszinre emelkedes a sajat biztonsag erdekeben kerulend?, mivel, eltekintve az ellenseges hajok esetleges tamadasaibol fakado veszelyt?l, nincs arra garancia, hogy a tengeralattjaronak nem egy ellenseges hajoval van dolguk meg akkor sem, ha az egy semleges allam megkulonboztet? jelzeseit is hasznalja. Az a teny, hogy egy g?zhajon semleges allam zaszlaja van felvonva es meg a semleges allam megkulonboztet? jelzeseit is viseli, nem garancia arra, hogy valoban egy semleges hajo. Az elpusztitasa ezert igazolhato, hacsaknem egyeb korulmenyek nem utalnak a semlegessegere. ^[8] ”

A nemet bejelentes fogadtatasa es hatasa a hadjaratra [ szerkesztes ]

Azon nemet szamitasok, hogy a semleges allamok a nemet bejelentest a britekehez hasonloan er?teljes tiltakozas nelkul tudomasul fogjak venni, nem jottek be. Az Egyesult Allamok, mely az antanthatalmaknak exportalt fegyverszallitmanyok reven a konfliktus f? haszonelvez?je volt, er?s kifogasokat tamasztott es meg fenyegeteseket is tett. A britek altal hangoztatott ervelest, miszerint az uj korulmenyek uj szabalyozast igenyelnek, az amerikaiak nem utasitottak el, azonban velemenyuk szerint az ?emberiesseg parancsszava” (dictates of humanity) hatart kellett szabjon az uj szabalyok megalkotasakor, a tengeralattjaro pedig nem megfelel? eszkoz az embereletek megovasahoz. A diplomaciai nehezsegek miatt a nemet vezetesnek vagy le kellett mondania kijelolt haborus ovezetr?l, vagy azt megtartva meg kellett kimelnie a semleges allamok hajoit. A kozlemeny masodik pontjanak megfogalmazasa nemi mozgasteret biztositott annak magyarazatahoz, igy az amerikaiaknak, akik ugy ertelmeztek, hogy a nemetek az osszes hajot el kivanjak sullyeszteni a haborus ovezetben, a nemet kormanyzat azt a valaszt adta, hogy a legalis hajoforgalmat nem fenyegeti veszely. Ezzel pedig a tengeralattjarok fokozott alkalmazasat partolo tengeresztisztek megitelese szerint a hadjarat kudarcra lett itelve.

A tiltakozas hatasara februar 14-en es 15-en ket tavirat erkezett a flottaparancsnoksaghoz. Az els? a tengeralattjarok semleges hajok fokozott vedelmere hivta fel a figyelmet, a masodik pedig a hadjarat megkezdesenek id?pontjat kototte egy kulon csaszari parancshoz:

?Kenyszerit? politikai okokbol a kikuldott tengeralattjaroknak parancsot kell adni, hogy atmenetileg a semleges zaszlo alatti hajok ellen ne intezzenek tamadast, amennyiben nem azonosithatok egyertelm?en ellensegeskent. ^[9] ”

??felsege a csaszar megparancsoljak, hogy a tengeralattjarok a semlegesek elleni kereskedelmi haborut a februar 4-ei bejelentesnek megfelel?en ne februar 18-an, hanem csak a Legmagasabb helyr?l erkezett vegrehajtasi parancs utan kezdjek meg. ^[9] ”

A taviratok kezhezvetele utan von Pohl flottaparancsnok az "Admiralstab"nak a kovetkez?, keser? hangu valaszt kuldte:

?Az U. 30 mar az Ir-tenger kozeleben jar. Aligha fogja mar elerni a parancs, miszerint csak az ellensegeskent biztosan azonositott hajokat kell elpusztitani. Ezzel a paranccsal barmifele siker kizart, mivel a tengeralattjarok szamara sajat maguk veszelyeztetese nelkul nem lehetseges a hajok nemzetisegenek megallapitasa. Meglatasom szerint a haditengereszet tekintelye hatalmas mertekben megszenvedi, ha a hangosan kihirdetett es a nep altal nagy remenyseggel kisert vallalkozas nem hoz sikereket. Kerem a velemenyem ?felsegevel valo ismerteteset. ^[9] ”

Februar 18-an a tengeralattjarok a megvaltozott helyzetnek megfelel? uj instrukciokat kaptak, mely igy szolt:

?

1. A kereskedelmi haboru a legnagyobb nyomatekkal folytatando.
2. Az ellenseges kereskedelmi hajokat meg kell semmisiteni.
3. A semleges kereskedelmi hajokat ovni kell. A semleges zaszlo vagy semleges allam g?zhajotarsasaganak kemenyfestese onmagaban nem tekinthet? garancianak ahhoz, hogy semleges nemzetiseg?nek lehessen tekinteni egy hajot. Tovabbi semleges jelzesek sem szolgalnak bizonysagul; a parancsnoknak minden kiser? korulmenyt figyelembe kell vennie a hajo nemzetisegenek megallapitasahoz, mint pl. a hajo epitesi stilusat, regisztralasanak helyet, utvonalat, altalanos viselkedeset.
4. Semleges zaszlo alatti kereskedelmi hajok, melyek konvojban haladnak, ezen korulmeny reven semlegesnek tekintend?k.
5. A korhazhajok kimelend?k. Csak abban az esetben lehet tamadast intezni ellenuk, ha nyilvanvaloan az Anglia es Franciaorszag kozotti csapatszallitasra hasznaljak ?ket.
6. A Belga Segelyezesi Bizottsag [Belgian Relief Commission] hajoit hasonlokeppen meg kell kimelni.
7. Ha a legnagyobb korultekintes mellett megis tevedesb?l vegrehajtott tamadast hajtana vegre, a parancsnok nem lesz felel?ssegre vonva. ^[10] ”

Az 1915-os tengeralattjaro-hadjarat [ szerkesztes ]

A hadjaratot a nemet tengeralattjarok a hazai bazisok mellett a Belgiumtol elfoglalt flandriai Oostende kikot?jeben letrehozott bazisrol indithattak. Utobbibol a La Manche-on at hamarabb elerhettek a Brit-szigetek nyugati partjait. Februar 22-en mintegy 20 tengeralattjaro kezdhette meg a tevekenyseget a szigetek koruli haborus ovezetben. Egyre jobb eredmenyeket ertek el es augusztus honapban mar 168 200 BRT hajoteret sullyesztettek el, naponta atlagosan 1,9 hajot. ^[11] A semleges allamok hajotarsasagait a nemet varakozasokkal ellentetben nem riasztotta el a meghirdetett tengeralattjaro-haboru es kes?bb a vesztesegek sem. Magasabb fizetesek mellett a semleges orszagok hajosai vallaltak a haborus ovezetben valo kozlekedes kockazatat.

Az els? semleges hajot 1915. februar 19-en erte tamadas, mikor a norveg Belridge tartalyhajot Folkestone-tol delre megtorpedozta az U 16 . A megrongalodott hajon nem veszitette eletet senki. ^[12]

A nemet tengeralattjarok tevekenysege azonban szamos diplomaciai bonyodalmat is okozott, f?kent az Egyesult Allamokkal. Az els? a Thrasher-incidens volt, mely a nevet a Falaba brit g?zhajo 1915. marcius 28-an valo elsullyesztesekor eletet veszt? amerikai allampolgar utan kapta. Az amerikai sajtoban a tamadast el?szor figyelmeztetes nelkul vegrehajtott tamadaskent es civilek lemeszarlasakent allitottak be, ami miatt egyesek mar a hadba lepest koveteltek. A szemtanuk kihallgatasa soran azonban kiderult, hogy az U 28 megfelel? modon figyelmeztette a g?zost es eleg id?t is hagyott a rajta lev?knek a fedelzet elhagyasara, de ezt az id?t arra hasznaltak fel, hogy radion jelentsek a tengeralattjaro helyzetet a kozelben lev? jar?rhajoknak. Az egyik hadihajo kozeledtet latva is az U 28 az utolso percig vart, miel?tt kil?tte a torpedojat a Falaba ra. A torpedotalalat kovetkezteben a hajo altal szallitott kozel 13 tonnanyi robbanoanyag is felrobbant. ^[13] Ezeknek a ? mind Nagy-Britannia, mind az Egyesult Allamok szamara kenyes ? reszleteknek a megallapitasa utan az amerikai diplomacia nem feszegette tovabb az ugyet es hagytak elsikkadni.

1915. aprilis 10-en a Harpalyce brit g?zos elsullyesztese volt a kovetkez? nagy port kavart eset. A brit zaszlo alatt kozleked? hajo a Belga Segelyezesi Bizottsag szolgalataban allt es a szervezet jelzesei jol lathatoan voltak feltuntetve rajta. Bar a tengeralattjaroknak kiadott parancsok kulon megemlitettek e szervezet hajoinak vedettseget, az UB 4 megis figyelmeztetes nelkul megtorpedozta a Noord Hinder vilagitohajo kozeleben a haborus ovezetnek kikialtott teruleten, annak szelen. A hajo Amerikaba tartott, hogy ott az ehez? belga lakosok szamara gy?jtson elelmiszert.

1915. aprilis 14-en az UB 10 a Noord Hinder vilagitohajotol 11 km-re sullyesztette el tevedesb?l a Rotterdambol Baltimore -ba tarto holland Katwijk teherhajot. Bar nem vesztette eletet senki, az eset nagy felhaborodast valtott ki Hollandiaban. ^[14] Tobb mas holland kereskedelmi hajot is tamadas ert a tengeralattjarok reszer?l, ez viszont annyiban kulonbozott, hogy egy semleges allamok kozott kozleked? hajot erintett. Nemetorszag elismerte a felel?sseget es teljes karteritest fizetett. Az incidenst kovet?en, aprilis 18-an a nemet kormanyzat ugy rendelkezett, hogy a tengeralattjarok ne intezzenek tobb tamadast semleges kereskedelmi hajok ellen. ^[15]

1915. majus 1-en tortent meg el?szor, hogy ? egy felreertett szituacio miatt ? amerikai hajo esett nemet tengeralattjaro aldozataul. A diesel-uzemanyagot szallito Gulflight Franciaorszagba tartott, mikor ket brit jar?rhajo megallitotta a Kelta-tengeren . Mivel a tersegben a tengeralattjarok nagy aktivitast mutattak, a britek elkepzelhet?nek tartottak, hogy azokat a nyilt vizeken latjak el uzemanyaggal. A jar?rhajok emiatt a tartalyhajot tovabbi kivizsgalas celjabol egy brit kikot?be akartak kiserni. Az ?ket eszlel? U 30 megallasra szolitotta fel a hajokat, mire a ket jar?rhajo tamadolag kozelitett hozza. A nemet parancsnok elmondasa szerint nem latta ugyan a tanker felsegjelzeseit, de a kiserete miatt meg volt gy?z?dve rola, hogy brit hajorol van szo es kil?tt ra egy torpedot. Ezutan vette csak eszre rajta az amerikai lobogot es emiatt megszakitotta a tamadast. A talalat sulyosan megrongalta a tankert, de meg elerte a partokat es ki tudott kotni. Szemelyzeteb?l harman veszitettek eletuket.

Lusitania -incidens [ szerkesztes ]

B?vebben: Lusitania (hajo)

Az 1915-os hadjarat legmeghatarozobb esemenye a Lusitania oceanjaro elsullyesztese volt 1915. majus 7-en. Az oceanjarot az U 20 jel? tengeralattjaro torpedozta meg 21 km tavolsagra az ir partoktol. A fedelzeten lev? 1959 emberb?l 1198 veszitette eletet, kozuluk tobb mint szazan voltak amerikai allampolgarok. Az eset hatalmas felhaborodast keltett Nagy-Britanniaban es az Egyesult Allamokban is, sokan ismet utobbi hadba lepeset koveteltek. A fiatal nemet parancsnok, Walther Schwieger sorhajohadnagy eljarasa azonban teljesen jogszer? volt. A Lusitania t ugyanis mar a brit haditengereszet igenyeinek megfelel?en ugy terveztek, hogy fegyverzetet telepithessenek ra, ennek megfelel?en fel is vettek a segedcirkalok (avagy a brit megjeloles szerint: ?felfegyverzett kereskedelmi cirkalok”) ^{[m 2]} listajara, es a megtorpedozasakor a kemenyei is ? polgari hajoknal szokatlan modon ? szurke alcafestest viseltek. Emellett a brit admiralitas utasitasainak megfelel?en bevontak rajta a zaszlokat a haborus ovezet megkozelitesekor, holott a nemzetkozi jog szerint a polgari hajoknak egyertelm?en jelezni kellett nemzetiseguket. A nemet nagykovetseg az Egyesult Allamokban 40 ujsagban, koztuk New York szamos lapjaban hirdetest adott fel, melyben mar aprilis folyaman felhivtak a figyelmet a Lusitania n valo utazas veszelyeire. Az oceanjaro bizonyitottan nagy mennyiseg? robbanoanyagot szallitott, ami egyes feltevesek szerint a tulel?k altal jelzett masodik, a torpedofej robbanasanal er?sebb detonaciot okozta, hozzajarulva az oceanjaro meglep?en gyors, mindossze 18 perc alatti elsullyedesehez. Az esetnek a Thrasher-incidenshez hasonloan a ket angolszasz allam tobbszoros jogsertese volt a hattereben.

A Nagy-Britannia koruli haborus ovezet kihirdetesekor mar Wilson figyelmeztette Nemetorszagot, hogy az Egyesult Allamok szigoruan felel?ssegre fogja vonni Nemetorszagot a jogainak barminem? megserteseert. Ezt az amerikai elnok harom jegyzekben is meger?sitette (majus 13., junius 9. es julius 21.).

Az els? jegyzekben az amerikai allampolgarok azon jogara hivta fel a figyelmet, hogy kereskedelmi hajok fedelzeten utazhassanak es felszolitotta Nemetorszagot a kereskedelmi hajok elleni tengeralattjaro-haboru beszuntetesere, fuggetlenul attol, hogy milyen zaszlo alatt haladnak.

A masodik jegyzekben visszautasitotta a nemetek azon erveleset, miszerint a britek blokadja torvenytelen es az artatlan civil lakossag elleni kegyetlen es halalos tamadas, valamint azt is, hogy a Lusitania l?szert szallitott volna. William Jennings Bryan kulugyminiszter az elnokenek e masodik jegyzeket tulsagosan provokativnak erezte es miutan nem tudott rajta modositani, tiltakozasul lemondott.

A harmadik, julius 21-ei jegyzek egy ultimatumot fogalmazott meg, miszerint az Egyesult Allamok minden tovabbi kereskedelmi hajo elsullyeszteset ?szandekosan baratsagtalan” lepesnek tekint. Az amerikai tarsadalom nem tamogatta a haboruban valo reszvetelt, de a Lusitania elsullyesztesenek ilyen modon valo diplomaciai kezelesevel a kormanyzat el?keszitette az utat az orszag hadba leptetesehez.

Arabic -incidens [ szerkesztes ]

1915. augusztus 19-en az U 24 jel? tengeralattjaro elsullyesztette az Egyesult Allamokba tarto brit Arabic utasszallitot 50 km-re az ir partoktol. A 44 halalos aldozatbol 3 amerikai allampolgar volt. Az eset hatasara a kancellar augusztus 28-an uj instrukciokkal lattatta el a tengeralattjarok parancsnokait, amik szerint csak akkor intezhetnek tamadast utasszallito hajok ellen, ha el?tte figyelmeztetest adtak le es eleg id?t hagytak az utasok es a szemelyzet szamara a hajo elhagyasara. Ezt a dontest kozoltek Washingtonnal is. A flotta f?parancsnoksaga szamara azonban elfogadhatatlan fejlemeny volt es emiatt a Nyilt-tengeri Flotta tengeralattjaro-flottillait szeptember 18-an visszavontak a Brit-szigetekt?l nyugatra folytatott kereskedelmi haborubol.

Ezzel az els? jelent?s tengeralattjaro-hadjarat, melyet szamos szakirodalom ?korlatlan tengeralattjaro-haborunak” nevez, veget ert. A fel evig tarto id?szakban a bevetett 50-60 tengeralattjaro 350 kereskedelmi hajot sullyesztettek el 800 000 BRT hajoterrel, ami joval meghaladta a februar 22-ig elsullyesztett 80 hajot (150 000 BRT), de a brit importot ? reszben a folyamatos korlatozasoknak koszonhet?en ? nem sikerult kell? mertekben meggyengiteniuk.

Baralong -incidensek [ szerkesztes ]

B?vebben: Baralong-incidensek

A Lusitania elsullyesztese utan a britek szamos kereskedelmi hajot tengeralattjaro-csapdava (un. Q-hajokka) alakitottak at, melyeket rejtett konny? lovegekkel szereltek fel es magukat semleges hajoknak tettetve vartak, hogy a tengeralattjarok a felszinre emelkedve megsemmisitsek ?ket, majd a kedvez? pillanatban hirtelen tuzet nyitva rajuk artalmatlanna tegyek ?ket. E nemzetkozi jogot sert? egysegek kozul a Baralong lett a leghiresebb (leghirhedtebb), mely 1915. augusztus 19-en az Arabic elsullyesztese utan par oraval az U 27 jel? tengeralattjarot cserkeszte be. A legenysege sulyos haborus b?ncselekmenyt kovetett el, mikor a hajotorotteit legyilkolta. Mivel epp egy amerikai hajo is a helyszinen volt, az esetnek szamos szemtanuja volt, akik beszamoloit az Egyesult Allamokba valo visszateresuk utan tobb lap is lehozta. A szemtanuk kozul tobben is azt allitottak, hogy a brit hajon meg az amerikai zaszlo volt felvonva, mikor t?z ala vette a tengeralattjarot. Az esetb?l nagy diplomaciai osszet?zes alakult ki Nemetorszag es Nagy-Britannia kozott.

Koztes id?szak [ szerkesztes ]

A tengeralattjaro-hadjarat 1915 szeptemberi leallitasat kovet?en az egysegeket igyekeztek a felszini flotta tamogatasara alkalmazni az Eszaki-tengeren, nehanyukat pedig athelyeztek a Foldkozi-tengerre, ahol elhanyagolhato volt a semleges hajoforgalom, igy nem kellett diplomaciai bonyodalmaktol tartani. Emellett a gyenge elharitas miatt rendszeresen a zsakmanyjog szerint jarhattak el es a legnagyobb sikereket is itt ertek el. A hadihajok ellen azonban nem tudtak elerni jelent?s sikereket a f? hadszinternek szamito Eszaki-tengeren es a skagerraki csata napjan az ellenseges tamaszpontok el?tt cirkalo tengeralattjarok sem jutottak aktiv szerephez a flottavezetes nagy csalodasara. A szamuk azonban folyamatosan n?tt es a fegyvernem hivei folyamatosan a kereskedelmi haboruban valo alkalmazasuk mellett erveltek. Alfred von Tirpitz tengernagy es Erich von Falkenhayn vezerkari f?nok a korlatlan tengeralattjaro-haboru meginditasat szorgalmaztak, de ezt nem sikerult elerniuk Bethmann-Hollweg kancellar es Vilmos csaszar ellenallasa miatt.

Az "Admiralstab" 1916. februar 29-en fokozta a tengeralattjaro-haborut azzal a lepessel, hogy engedelyezte a felfegyverzett kereskedelmi hajok figyelmeztetes nelkuli elsullyeszteset ( verscharfter U-Boot-Krieg ? kielezett tengeralattjaro-haboru). Tirpitz tengernagy ezt tul kevesnek erezte es ezert 1916. marcius 17-en lemondott hivatalarol.

1916. marcius 24-en a La Manche -on a francia Sussex komphajot ert tamadasban a jarm? megserult es fedelzeten 50 f? eletet veszitette. Habar amerikai polgarok nem voltak az aldozatok kozott, Wilson elnok megfenyegette Nemetorszagot, hogy megszakitja a diplomaciai kapcsolatot, amennyiben nem hagynak fel ezzel a gyakorlattal. Majus 4-ei valaszaban Nemetorszag ? tartva az amerikai hadba lepest?l ? igeretet tett a tengeri hadviselesi modjanak megvaltoztatasara. A Sussex-igeretkent is ismert tajekoztatas szerint a nemet tengeralattjarok

• utasszallito hajok ellen nem inditanak tamadast;
• kereskedelmi hajok ellen nem inditanak tamadast, mig megallapithatova nem valik van-e fegyverzetuk, ehhez szukseg eseten atvizsgaljak a hajot;
• kereskedelmi hajokat nem sullyesztenek el az utasok es a szemelyzet el?zetes biztonsagba helyezese nelkul.

A kielezett tengeralattjaro-haboru ezzel ket honap utan veget ert.

A korlatlan tengeralattjaro-haboru [ szerkesztes ]

1916. december 22-en Henning von Holtzendorff tengernagy osszeallitott egy memorandumot, melyben a korlatlan tengeralattjaro-haboru meghirdetese (altalanos olvasatban annak ismetelt meghirdetese) mellett ervelt. A tengernagy egy bankar es gazdasagi szakert?, bizonyos Dr. Richard Fuss 1916 februari tanulmanyat felhasznalva ugy ervelt, hogy havi 600 000 BRT elsullyesztesevel Nagy-Britannia nem fog elegend? mennyiseg? hajoterrel rendelkezni es hat honap utan bekekotesre fog kenyszerulni, meg miel?tt az ennek okan hadba lep? Egyesult Allamok cselekedni tudna ? es meg az augusztusi aratas el?tt, ami az el?z? evi gyenge termesb?l fakado elelemhianyt a Brit-szigeteken is mersekelni tudta volna. Holtzendorff a tervet ketkedve fogado csaszart azzal nyugtatta, hogy meg ha a ?szervezetlen es fegyelmezetlen” amerikaiak kozbe is avatkoznanak, ? tiszti szavat adja ??felsegenek, hogy egyetlen amerikai sem fogja a labat a kontinensre tenni.” ^[16]

1917. januar 9-en a csaszar talalkozott Bethmann-Hollweg kancellarral es a katonai vezet?kkel Plessben, hogy megbeszeljek Nemetorszag egyre sulyosabb helyzetenek ellenszeret. A franciaorszagi hadjarat elakadasa es a kedvez?tlen er?viszonyok (190 antant-hadosztaly a 150 nemettel szemben) ugyanis egy sikeres ellenseges offenziva lehet?seget rejtettek magukban, mikozben a brit tavoli blokad okozta ehinseg mar halalos aldozatokat kovetelt a hatorszagban. A katonai vezet?k a csaszarnal a tengeralattjaro-flottanak a Nagy-Britanniaba tarto kereskedelmi hajozas elleni beveteset szorgalmaztak. Hindenburg a csaszarnak a kovetkez?ket tanacsolta: ?A haborut be kell fejezni, barmilyen eszkozzel amint csak lehetseges.” Januar 31-en a csaszar vegul alairta a korlatlan tengeralattjaro-haboru meginditasat kiado utasitast februar 1-ei hatallyal. A lepest ellenz? Bethmann-Hollweg ekkor megjegyezte: ?Nemetorszagnak vege.” ^[17]

Nemetorszag keresere Ausztria-Magyarorszag is korlatlan tengeralattjaro-haborut hirdetett, bar joval szerenyebb er? allt rendelkezesere erre a celra. A megegyezes ertelmeben Nemetorszag tengeralattjaroi a Foldkozi-tenger nyugati, a Monarchiaei a keleti medencejeben tevekenykedtek.

Februar 1-en Nemetorszag 105 bevetesre kesz tengeralattjaroval rendelkezett. Ebb?l 46 volt a Nyilt-tengeri Flotta kotelekeben, 23 Flandriaban, 23 a Foldkozi-tengeren, 10 a Balti-tengeren es 3 Torokorszagban. Az epites alatt allo egysegek reven biztositottnak lattak, hogy a vesztesegek ellenere is 120 tengeralattjaro all majd rendelkezesre folyamatosan az 1917-es ev folyaman. A hadjarat kezdetben nagy sikereket hozott. Mig januarban csak 49 hajot sullyesztettek el, addig a hadjarat els? honapjaiban, februarban es marciusban mar 105-ot illetve 147-et kozel 500 000 BRT, aprilisban pedig 860 000 BRT hajoterrel. Ekkorra a brit gabonatartalekok mar csak hat hetre elegend? mennyisegre csokkentek. Majusban az eredmeny 600 000 BRT, juniusban 700 000 BRT felett volt. A nemet vesztesegek a hadjarat elejen ezzel szemben alacsonyak voltak, az els? harom honapban mindossze csak kilenc tengeralattjaro veszett oda.

Februar 3-an Wilson amerikai elnok az uj nemet tengeralattjaro-hadjaratra reagalva minden diplomaciai kapcsolatot megszakitott Nemetorszaggal. A haduzenet fel?l azonban nem kerdezte meg a kongresszust azzal ervelve, hogy Nemetorszag nem kovetett meg el ?aktualis nyilvanvalo cselekedeteket” (actual overt acts) , melyek katonai beavatkozast indokolhattak volna. A kell? urugyet ehhez a Zimmermann-tavirat okozta botrany szolgaltatta, ami utan a kongresszus aprilis 6-an megszavazta az Egyesult Allamok Nemetorszagnak kuldend? haduzenetet.

A hadjaratban az ev masodik feleben fordulat allt be. Majus-juniustol kezd?d?en mar az Atlanti-oceanon kozleked? hajokat is konvojokba szerveztek (hasonloan a Norvegiaba kozleked?khoz), ami dont? fontossagunak bizonyult. A tovabbfejlesztett viz alatti lehallgatokeszulekek (hidrofonok) es a hatekonyabb vizibombak valamint repul?gepek bevetesenek reven az antant sikeresebben meg tudta vedeni a kereskedelmi vonalait, amiket ekkor mar amerikai hadihajok is kisertek. Az Atlanti-oceanra valo kitoresuket megakadalyozando az amerikaiak 1918 elejen hozzalattak egy az Eszaki-tengert atszel? aknazar telepitesenek is.

A korlatlan tengeralattjaro-haboru a konfliktus vegere elerte az Egyesult Allamok keleti partvideket is, mikor 1918 aprilisaban nagy hatotavolsagu egysegek erkeztek ide. Ket hullamban osszesen het tengeralattjaro kerult itt bevetesre juliusig. Az els? hullam tevekenyseget kiserte a nagyobb siker, mivel a megjelenese teljesen varatlanul erte az amerikaiakat. Mas nagy hatotavolsagu tengeralattjarok az Azori-szigeteknel es Afrika eszak-nyugati partjainal tevekenykedtek.

A hadjarat alatt sor kerult egy haborus b?ncselekmenyre egy kanadai korhazhajo, a Llandovery Castle elsullyesztesekor 1918. junius 27-en. A Halifaxbol Liverpoolba tarto hajot az Ir-szigett?l nyugatra eszlelte Helmut Patzig, az U 86 parancsnoka es feltetelezte rola, hogy hadianyagot szallit, ezert figyelmeztetes nelkul megtorpedozta 215 km-re a partoktol. A hajo tiz percen belul elsullyedt. A hajotorottek kikerdezese nem igazolta a gyanujat a hajo katonai jelleget illet?en. Ezutan elhagyta a helyszint, de hamarosan visszatert abbol a megfontolasbol, hogy tettenek tulel?ivel vegezzen es harmadmagaval kezifegyverekb?l tuzet nyitott rajuk es ehhez ket ment?csonakot is elsullyesztettek. Utolag a hajonaplot is ugy hamisitotta meg, hogy a tengeralattjarojanak utvonala tavol essen a helyszint?l. (Ezt azert is tette, mert a tamadast a korlatlan tengeralattjaro-haboru szamara hivatalosan kijelolt teruleten kivul hajtotta vegre, igy fels?bb utasitasokat is megszegett.) A sotetben sodrodo egyik csonaknak 24 emberrel sikerult megmenekulnie. 234 f?, jo reszuk egeszsegugyi dolgozo eletet veszitette a hajo elsullyedesekor es az azt kovet? meszarlasban. Az egyedi esetnek szamito haborus b?ncselekmenyert az igazsagszolgaltatas el?l elmenekul? Patzigot nem vontak felel?ssegre.

A tengeralattjarok altal elert eredmenyek az 1917-es ev masodik felet?l csokkenni kezdtek es ezutan mar nem ertek el az 500 000 BRT hajoteret egyik honapban sem, mikozben a sajat vesztesegeik egyre n?ttek, havi 5-10 egysegre. Az antant potolni tudta a kiesett hajoteret es nyilvanvalova valt, hogy a hadjarat nem jart sikerrel.

Mig 1917 ev vegeig 6 141 000 BRT ellenseges (es 1 127 000 BRT semleges) hajoteret, addig 1918-ban mar csak 2 750 000 BRT ellenseges hajoteret sullyesztettek el. Igy 1918-ban atlagosan havi kb. 300 000 BRT hajoteret sikerult mar csak elsullyeszteni, ami a fele volt az el?iranyzott mennyisegnek. Mig a haboru el?z? reszeben 48 tengeralattjaro veszett el, addig 1917 vegere mar tovabbi 61, 1918-ban pedig 69.

1918. oktober 21-en Nemetorszag felhagyott a korlatlan tengeralattjaro-haboruval az Egyesult Allamokkal folytatott jegyzekvaltast kovet?en, Wilson elnok 14 pontot tartalmazo beszedet szem el?tt tartva.

Masodik vilaghaboru [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaboruban a korlatlan tengeralattjaro-haboru eszkozevel Japant leszamitva az osszes f? hadvisel? fel elt kisebb-nagyobb mertekben. Az eljaras ebben a konfliktusban nem kavart olyan jelent?s diplomaciai bonyodalmakat mint az els? vilaghaboruban, de a semlegesseg latszatat mar kevesbe meg?rizni igyekv? Egyesult Allamok de facto hadbalepeset vonta magaval 1941 nyaran.

A tengelyhatalmak korlatlan tengeralattjaro-haboruja [ szerkesztes ]

B?vebben: Atlanti csata (masodik vilaghaboru)

1939. szeptember 3-an Nagy-Britannia es Franciaorszag hadat uzentek Nemetorszagnak a lengyelorszagi agresszioja miatt, majd masnap bejelentettek a tengeri blokad ala vetelet. Valaszul a nemetek is blokadot hirdettek, de Hitler utasitasanak megfelel?en a tengeralattjarok csak a zsakmanyjog szerint el?irtaknak megfelel?en lephettek fel. Az 57 szolgalatban lev? nemet tengeralattjaro nagyobb resze azonban nem volt alkalmas hosszabb, Atlanti-oceanon valo bevetesre.

Annak ellenere, hogy az ervenyben lev? parancsok tiltottak az utasszallitok elleni tamadasokat, nehany oraval a brit haduzenet utan az U 30 megtorpedozta a Glasgow -bol Kanadaba tarto Athenia oceanjarot. A parancsnoka azzal magyarazta tettet, hogy az elsotetitett, cikk-cakkban halado hajot csapatszallitonak velte. Az eset vilagszerte azt a benyomast keltette, hogy a nemetek ismet korlatlan tengeralattjaro-haboruba kezdtek.

Szeptember 22-en a Seekriegsleitung (a nemet flotta f?parancsnoksaga) a megallasra felszolitott, de ennek nem engedelmesked? vagy radiouzeneteket kuldeni probalo ? ezaltal a nemzetkozi torvenyeket megsert? ? kereskedelmi hajok kivetel nelkuli elfogasat vagy elsullyeszteset adta utasitasba. Egy hettel kes?bb egy ujabb parancs az elsotetitve halado hajok figyelmeztetes nelkuli elsullyeszteset irta el?. A parancsnoknak az ilyen tamadasokat a hajonaploban ?hadihajoval vagy segedcirkaloval valo lehetseges osszeteveszteskent” kellett feljegyezniuk.

A novemberben kiadott 154. szamu allando erveny? utasitasban ez allt: ?Ne mentsenek ki es ne vegyenek a fedelzetre embereket […] Az id?jarasi korulmenyek es a szarazfoldt?l valo tavolsag nem szamitanak […] Csak a sajat hajoval tor?djenek es igyekezzenek minel el?bb elerni a kovetkez? sikert! Kemenynek kell lennunk ebben a haboruban. Az ellenseg azert inditotta ezt a haborut, hogy megsemmisitsen minket, nem masrol van itt szo.”

Ezekkel az intezkedesekkel 1939 novemberet?l Nemetorszag gyakorlatilag korlatlan tengeralattjaro-haborut folytatott, bar a zsakmanyjog betartasara kiadott parancsot csak decemberben vontak vissza.

1940. augusztus 17-en, Franciaorszag megszallasat kovet?en Hitler a Brit-szigetek teljes blokadjat jelentette be es szeptemberben megjelent az els? Farkasfalka-taktika szerint (Rudeltaktik) fellep? nemet tengeralattjaro-flottilla az Atlanti-oceanon. A nemet tengeralattjarok, melyeket a Franciaorszagba telepitett 27 olasz egyseg is tamogatott, kezdetben nagy sikereket ertek el. 1941 oktobereben 50 nemet tengeralattjarot vezenyeltek at a Foldkozi-tengerre, hogy ott tevekenykedve segitsek ki olasz szovetsegesuket es tamogassak az afrikai harcokat.

1941 nyaratol a britek a konvojokat mar az egesz transzatlanti utjuk soran vedelemmel lattak el, ami joval nehezebbe tette a m?veleteket. A briteket gazdasagilag segit? Egyesult Allamok is szerepet vallalt a konvojok vedelmeben es az ev nyaraban tobbszor is harcerintkezesbe kerultek nemet tengeralattjarokkal, melyek ekkor fels?bb utasitasra kerultek veluk az osszecsapast. Az Egyesult Allamoknak kuldott nemet haduzenet utan a tengeralattjarok megjelentek az amerikai partoknal is ( Dobperges hadm?velet ), ahol hasonloan az els? vilaghaborus itteni bevetesukhoz eleinte figyelemre melto sikereket ertek el, mig a parti ?rseget az igenyeknek megfelel?en meg nem er?sitettek.

A britek szamos technikai ujitas (radar- es szonar-technologia fejlesztese, nemet rejtjelkulcsok feltorese) reven jelent?s el?nyre tettek szert a kuzdelemben. 1942 els? feleben meg csak 21 tengeralattjaro veszett oda, ezzel nem egesz egy jutott minden 40 elsullyesztett kereskedelmi hajora. Augusztus-szeptemberben mar 60 tengeralattjaro semmisult meg, ami mar egy elveszteset jelentette minden 10 elsullyesztett kereskedelmi hajo utan.

A nemet es olasz tengeralattjarok del-atlanti vizeken valo megjeleneset kovet?en, 1941 folyaman a brazil kormany engedelyezte az amerikaiaknak, hogy a haditengereszeti egysegei a brazil partok menten jar?rozhessenek. Ezutan a tengelyhatalmak ellensegkent tekintettek a brazil hajokra es tamadas ala vettek ?ket. Brazilia emiatt 1942. augusztus 22-en belepett a haboruba a szovetsegesek oldalan. 1943 nyaratol a nemet tengeralattjarok egy kisebb reszet az un. Monszun csoportot a Tavol-Keletre helyeztek at, ahol Japan altal megszallt kikot?k szolgaltak szamukra tamaszpontul az Indiai-oceanon es az Arab-tengeren valo tevekenyseghez.

1942 ?szen a tragikus Laconia -incidens tovabb szigoritotta a nemet korlatlan tengeralattjaro-haboru kivitelezesi modjat. Szeptember 12-en az Atlanti-oceanon delnek, Fokvaros fele tarto falka egyik tengeralattjaroja, az U 156 megtorpedozta a segedcirkalokent lajstromba vett, egyedul kozleked? Laconia utasszallitot. Az ekkor csapatszallitokent alkalmazott hajon parszaz brit es lengyel katona, 300 utas valamint 1809 olasz hadifogoly volt elhelyezve. A nagy szamu hajotorottr?l, koztuk a sok olaszrol, a nemetek akkor vettek tudomast, mikor a tiszteket fel akartak venni. Werner Hartenstein sorhajohadnagy, a tengeralattjaro parancsnoka azonnal a hajotorottek kimentesehez latott. A menteshez Karl Donitz , a tengeralattjaro fegyvernem parancsnoka a falka tobb tengeralattjarojat a helyszinre kuldte es egy olasz tengeralattjaro is csatlakozott hozzajuk. Hartenstein nyilt radiouzenetben kert segitseget barmifele kozelben lev? hajotol. A Szent Ilona-szigetr?l a segelykeres vetele utan felderitesre kikuldott amerikai repul?gepek azonban azt a parancsot kaptak, hogy semmisitsek meg a tengeralattjarokat. Az els? ilyen tamadas soran egy bomba az egyik vontatott ment?csonakot talalta telibe, vegezve tobb szaz hajotorottel. Az alamerulve menekulni igyekv? tengeralattjarokban csak kisebb karok keletkeztek es a csonakokat hatrahagyva folytattak utjukat. A hatrahagyottakat a Vichy-Franciaorszaghoz tartozo hajok mentettek ki utolag.

Az eset utan adta ki Donitz a Laconia -parancs neven elhiresult utasitasat, mely a kovetkez?ket tartalmazta:

1. Az elsullyesztett hajokhoz tartozok kimentesere tett barmifele probalkozast, igy a vizben uszok kihalaszasat es ment?csonakokba valo elhelyezeset, felborult ment?csonakok visszaforditasat, elelmiszer es viz atadasat is kerulni kell. A mentes ellentmond az ellenseges hajok es szemelyzetuk megsemmisiteset celzo hadviseles legalapvet?bb kovetelmenyeinek.
2. A hajoskapitanyok es vezet? mernokok kimentesere vonatkozo parancsok ervenyben maradnak.
3. A hajotorotteket csak abban az esetben szabad kimenteni, amennyiben a tengeralattjaro szamara hasznos informaciokkal rendelkezhetnek.
4. Kemenynek kell lenni. Arra kell gondolni, hogy az ellenseg sincs tekintettel a nemet asszonyokra es gyermekekre a nemet varosok elleni bombatamadasai soran.

1943 tavasza viszonylag jo eredmenyeket hozott a nemetek szamara, de a majus olyannyira katasztrofalisra sikeredett 43 tengeralattjaro elvesztesevel, hogy Donitz visszahivta ?ket az Atlanti-oceanrol. Meglatasa szerint ekkor veszitettek el az atlanti csatat. ?szre az angolszasz hatalmak megoldottak a konvojok repul?gepekkel valo biztositasat is az ut teljes egeszeben ? beleertve a korabban lefedetlen kozep-atlanti terseget ? nagy hatotavolsagu bombazok es kiser? repul?gep-hordozok bevetesevel. 1943-ban a nemetek ennek kovetkezteben mar osszesen 258 tengeralattjarot veszitettek. Az egyre kisebb eredmenyeik elleneben az angolszaszok egyre fokozni tudtak a szallitohajok gyartasi utemet, igy Donitz azon celja, hogy gyorsabb utemben sullyessze el ?ket mint ahogy a potlasuk megoldhato, elerhetetlenne valt.

A haboru hat eve alatt a nemet tengeralattjarok az els? honapokat leszamitva a korlatlan tengeralattjaro-haborunak megfelel?en folytattak a harcukat es ennek soran 3500 kereskedelmi hajot (1 450 000 BRT) es 175 hadihajot sullyesztettek el, melyek fedelzeter?l 72 200 f? veszitette eletet. A nemetek 783 tengeralattjarot veszitettek el 30 000 f?nyi legenyseggel.

Nagy Britannia korlatlan tengeralattjaro-haboruja [ szerkesztes ]

Nagy Britannia a Norvegia megszallasat celzo Weserubung hadm?velet meginditasa utan, 1940. aprilis 10-en inditott korlatlan tengeralattjaro haborut a Skagerrak vizein 17 tengeralattjaro bevetesevel. (Ezt megel?z?en a brit tengeralattjarok mar rendszeresen megsertettek a norveg felsegvizeket.) A bevetesi teruletet azert itt szabtak meg, mert a Luftwaffe folenye miatt az itt nem vethettek be felszini hajokat. A nemet invazioban reszt vev? flottabol ket hadihajot es par szallitohajot sikerult elsullyeszteniuk ot sajat elvesztese mellett. A sikertelenseguk f? oka a rossz latasi viszonyok mellett a nemet szarazfoldi telepites? radiolokatorainak felderit? tevekenysege volt, melyek el?re tudtak jelezni az ellenseges hadihajok jelenletet a hajok fele. ^[18]

1940, julius 18-an a britek az olasz partok menten 30 tmf (48 km) szeles savban engedelyeztek a korlatlan tengeralattjaro haboru vivasat, hogy igy nagyobb hatekonysaggal akadalyozhassak a libiai csapatok utanpotlasat. ^[19]

A Szovjetunio korlatlan tengeralattjaro-haboruja [ szerkesztes ]

A Szovjetunio a Balti-tengeren 1942 nyaran inditott korlatlan tengeralattjaro-haborut f?kent a Svedorszagbol Nemetorszagba tarto vasercszallitmanyok akadalyozasara es nagy vesztesegek (10 egyseg) aran az ev vegeig 18 kereskedelmi hajot sullyesztett el mintegy 38 000 BRT hajoterrel, koztuk tobb sved hajot is. Ezen felul megrongaltak tizet es negyet az altaluk telepitett aknak sullyesztettek el. ^[20] A fenyegetesre reagalva a finnek es a nemetek 1943 elejen aknazarral es halokkal lezartak a Finn-obol bejaratat, hogy onnan ne tudjanak kitorni. Ez olyan hatekonyan m?kodott, hogy az els? ot attorni probalo szovjet tengeralattjarobol negy odaveszett es ezutan az attoressel ebben az evben nem is probalkoztak.

1944. szeptember 9-en Finnorszag haboruval valo kilepesevel uj helyzet allt el?. A bekekotes ertelmeben a szovjet tengeralattjarok hasznalhattak egyes finn tamaszpontokat, igy a korabbi tengerzar elveszitette jelent?seget. Az ev soran csak egy szovjet egyseg veszett oda, mikozben a het nemet es sved kereskedelmi hajot es egy-egy csapatszallitot sullyesztettek el mintegy 31 000 BRT hajoterrel, valamint nehany kisebb halaszhajot is, egy reszuket agyut?zzel. A szovjet tengeralattjarok aldozataul esett egy sved utasszallito, a Hansa is.

1945-ben 20 szovjet tengeralattjaro kerult bevetesre a Balti-tengeren es egyre agresszivebben folytattak harcukat. Leghirhedtebb akcioik a Hannibal hadm?veletben reszt vev? utasszallitok/csapatszallitok elleni tamadasok voltak. A Wilhelm Gustloff (25 484 BRT) januar 30-ai S-13 altali elsullyesztese mintegy 9400 halalos aldozattal jart, f?kent a balti tersegb?l menekul? polgari lakosok vesztek oda. Ez az eset szamit a legtobb emberi eletet kovetel? tengeri katasztrofanak. Szinten sulyos emberaldozattal jart a Steuben (3600) es a Goya (7000) elsullyesztese is a kovetkez? honapokban. 1945-ben a szovjet tengeralattjarok egy egyseg elvesztese mellett 13 csapatszallitot sullyesztettek el kozel 60 000 BRT hajoterrel. Nehany sved es dan hajo szinten elsullyedt vagy megserult ebben az id?szakban.

Az Egyesult Allamok korlatlan tengeralattjaro-haboruja [ szerkesztes ]

A Pearl Harbor elleni tamadas utan az Egyesult Allamok ? Japanhoz hasonloan ? felhagyott a Mahan altal felvazolt, csatahajokkal vivando dont? csata keresesevel, ^[21] de ezzel egyutt az altala alairt londoni tengereszeti egyezmenyek betartasaval valamint az altala oly sokaig hangoztatott tengerek szabadsaganak vedelmevel is es a haditengereszet vezerkari f?noke a ?Japan elleni korlatlan legi es tengeralattjaro-haboru folytatasat” adta parancsba 1941. december 7-en delutan, mindossze hat oraval a japan tamadast kovet?en. ^[22] Ez a parancs felhatalmazast adott a Csendes-oceanon allomasozo amerikai tengeralattjaroknak arra, hogy minden japan zaszlo alatti hadi, kereskedelmi avagy polgari hajot figyelmeztetes nelkul megtamadjanak es elsullyesszenek. Thomas C. Hart , az USA Azsiai Flottajanak parancsnoka sajat kezdemenyezesere ugyanezt a parancsot mar manilai id? szerint 03:45-kor (hawaaii-i id? szerint 09:15, washingtoni id? szerint 14:45-kor) kiadta, mivel tudomasa volt arrol, hogy a haditengereszet hadm?veleti f?nokenek, Harold Rainsford Starknak is ez allt a szandekaban. ^[23]

1943-tol a szovetseges tengeralattjarok egyre hatekonyabban tamadtak a japan hajokat. A haboru vegere a japan kereskedelmi flotta hajotere kevesebb mint a negyede volt az 1941 decemberinek. Az amerikai tengeralattjarok osszesen 1300 japan kereskedelmi hajot es mintegy 200 hadihajot sullyesztettek el, ^[24] el?bbi szam az osszes elsullyesztett japan kereskedelmi hajo 55%-anak felel meg. ^[25] Habar nagy szukseg volt a tengeri utvonalak biztositasara a szigetorszag szamara, a japanoknak nem sikerult egy a konvojok biztositasa szamara koltseghatekony rombolokiseretet kidolgozniuk, mikozben az ipari lehet?segei sem voltak meg az elveszitett er?s fegyverzet? romboloinak, ^{[26] [27]} sem a gyengen vedett kereskedelmi hajoinak a potlasara.

Egy japan beszamolo szerint a haboruban 15 518 japan polgari hajo veszett oda. ^[28] Az amerikai Kozos Szarazfoldi-Haditengereszeti Ertekelesi Bizottsag ( Joint Army-Navy Assessment Committee ; JANAC) jelentese szerint 2117 japan kereskedelmi hajo osszesen 7 913 858 BRT hajoterrel es 611 japan hadihajo 1 822 210 BRT hajoterrel sullyedt el. ^[29] A Japan kereskedelmeben okozott nagy vesztesegen tul nagyszamu csapatszallitot is elsullyesztettek. A szovetseges tengeralattjarok mintegy 35 alkalommal sullyesztettek el csapatszallitokat tobb mint 1000 halalos aldozattal. ^[30] A tengeralattjaro-tamadastol valo felelem jelent?sen csokkentette a japan hadsereg csapatathelyezesi kepessegeit. A szovetseges tengeralattjarok szamos hadifoglyot vagy munkara kotelezett indonez lakost (romusat) szallito japan hajot is elsullyesztettek. A becslesek szerint 10.800 szovetseges hadifogoly veszitette eletet a tengeren, tobbseguk tengeralattjaro-tamadas kovetkezteben. ^[31] Donald L. Miller tortenesz becslese szerint a tengeren eletuket vesztett hadifoglyok szama ketszer ekkora, ?nagyjabol 21.000 szovetseges hadifogoly halt meg a tengeren, kozuluk 19.000 esett barati t?z aldozataul." ^[32]

A szovetsegesek csendes-oceani tevekenyseger?l ugy tartjak, hogy enyhit? korulmeny volt a nurnbergi per soran a Karl Donitz f?tengernagy ellen hozott iteletben, akit hasonlo dontesek meghozatalaval vadoltak az atlanti csata hadm?veleteihez kapcsolodoan, miutan Chester Nimitz tengernagy ugy nyilatkozott Donitz vedelmeben, hogy az ? egysegei sem jartak el kulonb modon. ^[33] A Nemzetkozi Katonai Torvenyszek hivatalos itelete a nyilatkozatot a Donitz ugyeben hozott itelet egyik indokakent emlitette, miszerint ?a tengeralattjaro-hadviseles nemzetkozi torvenyeinek megsertese alapjan nem kerult ertekelesre.” ^[34]

Fuggelek [ szerkesztes ]

Az alabbi idezetek a kozponti hatalmak ket meghatarozo allamanak az 1917. januar 31-ikei deklaraciojat tartalmazzak a korlatlan tengeralattjaro-haborut illet?en, ahogyan azt a sajtoban aznap lekozoltek.

A korlatlan tengeralattjaro-haboru kihirdetese Nemetorszag altal [ szerkesztes ]

? A korlatlan tengeralattjaro-haboru kihirdetese Az Anglia es Franciaorszag koruli tenger es a Foldkozi-tenger nagyobb resze tiltott zonava hirdettetik
? A birodalmi kancellar beszede (Nemet jegyzek az Egyesult Allamoknak)

Berlin, januar 31.
A Reichstag f?bizottsaganak mai ulesen Dr. v. Bethmann Hollweg a kovetkez?k ismertetesehez kert szot: December 12-en azokat a megfontolasokat ismertettem, melyek a bekeajanlatunkhoz vezettek. Az ellensegeink valasza kerek perec ugy hangzott, hogy a beker?l velunk folytatando targyalast elutasitjak, hogy csak egy beker?l akarnak tudni, arrol, amelyiket ?k diktaljak. Ezzel az egesz vilag el?tt nyilvanvalova valt a haboru folytatasaert valo felel?sseg kerdese. A felel?sseg egyedul az ellensegeinket terheli. Ugyanilyen biztos a mi feladatunk. Az ellenseg felteteleir?l nem tudunk targyalni. Csak egy fejbe vert nep fogadhatja el azokat. Harcolni kell tehat.

Wilson elnok kongresszusnak kuldott uzenete mutatja azon komoly kivansagat, hogy a vilagbeket ismet helyreallitsak. Az altala megfogalmazott maximak kozul sok egybe esik a mi celjainkkal. A tengerek szabadsaga, a balance of power rendszerenek megszuntetese, mely folyton uj bonyodalmakat kell keltsen. A nemzetek egyenjogusaga, a nyitott kapuk elve. Mik azonban az Antant bekefeltetelei? Nemetorszag vedelmi erejet meg kell semmisiteni. Elzasz-Lotharingiat es a keleti ?rvidekeket [tartomanyokat] el kell veszitenunk, a Dunai Monarchiat fel kell bomlasztani, Bulgaria nemzeti egyseget meg kell hazudtolni, Torokorszag ki kell szoritani Europabol es Azsiaban szet kell verni. Az ellensegeink pusztito szandekait nem lehet jobban kifejezesre juttatni.

A vegs?kig valo harcra hivtak ki minket. Elfogadjuk a kihivast. Mindent bevetunk es gy?zni fogunk. A dolgok ilyen alakulasa reven a tengeralattjaro-haboru folytatasanak modjarol valo dontes az utolso es akut stadiumaba lett kenyszeritve.

A tengeralattjaro-haboru kerdese, ahogy az Urak is emlekezhetnek ra, haromszor foglalkoztatott minket ebben a bizottsagban: az el?z? ev marciusaban, majusaban es szeptembereben. Minden alkalommal behatoan el?adtam az Uraknak, a kerdes pro es kontrajat. Nyomatekosan utaltam arra, hogy minden esetben pro tempore beszeltem, nem pedig alapvet? hivekent vagy ellensegekent beszeltem a tengeralattjaro-haboru alkalmazasarol, hanem a katonai, politikai es gazdasagi helyzet osszessegenek megfontolasai alapjan, mindig a kerdes vizsgalatabol kiindulva: Elhozza-e nekunk a korlatlan tengeralattjaro-haboru a gy?zedelmes beket avagy sem? "Minden eszkoz ? mondtam en marciusban ?, ami a haboru leroviditesere alkalmas, a leghumanusabb." "A legkimeletlenebb eszkozt is, ami szamunkra a gy?zelmet, a gyors gy?zelmet hozza ? mondtam akkor ?, alkalmazni kell."

A birodalmi kancellar ezutan tovabb kifejtette, az el?z? ev marciusaban es majusaban ? miert ellenezte a korlatlan tengeralattjaro-haborut es a kerdes szeptemberben is miert nem volt elbiralhato a politikai es a katonai vezetes egybehangzo megitelese szerint. "Amint a Hadsereg F?parancsnoksagaval arra a meggy?z?desre jutok, hogy a kimeletlen tengeralattjaro-haboru kozelebb hozza szamunkra a gy?zedelmes beket, akkor a tengeralattjaro-haborut meg kell valositani." "Ez az id?pont," folytatta, "most kovetkezett el. El?z? ?sszel az id? meg nem erett meg, de ma eljott a pillanat, mikor a siker legnagyobb kilatasaval megprobalkozhatunk a hadm?velettel. Egy kes?bbi pillanatra azonban nem varhatunk." Mi valtozott? Els?kent a legfontosabb. A tengeralattjarok szama az el?z? evihez kepest nagyon jelent?sen novekedett. Ezzel a siker egyik szilard alapja teremtetett meg.

Majd a masodik meghatarozo pont: a vilagszint? rossz gabonatermes. Ez mar most komoly nehezsegek ele allitja Angliat, Franciaorszagot es Olaszorszagot. Megvan az a szilard remenyunk, hogy ezeket a nehezsegeket a korlatlan tengeralattjaro-haboruval az elviselhetetlensegig fokozzuk. A haboruban a szen kerdese is letfontossagu kerdes. Mar most, mint tudjak, kritikus e helyzet Franciaorszagban es Olaszorszagban. A tengeralattjaroink meg kritikusabba fogjak ezt tenni. Ehhez jon meg nevszer?en Anglia szamara az ercbehozatal a l?szergyartas szamara tagabb ertelemben es a fabehozatal a szenbanyaszat szamara. Az ellensegeink nehezsegeit meg tovabb fokozza e teruleteken a hajoterszukseglet. Itt az id? es a tengeralattjarok cirkalohaboruja el?keszitette a dont? csapast. A hajoter hianyat az antant minden porcikaja megszenvedi. Ez nem kevesbe ervenyes Olaszorszagra es Franciaorszagra, mint Angliara. Ahogy a korlatlan tengeralattjaro-haboru pozitiv hatasait most sokkal magasabbra becsulhetjuk, mint el?z? tavasszal, ugy azok a veszelyek, melyek a tengeralattjaro-haboru folytatasabol eredeztethet?ek, azota csokkentek."

A birodalmi kancellar ezutan taglalta az altalanos politikai helyzetet. Majd igy folytatta: "Hindenburg tabornagy par nappal ezel?tt a kovetkez?keppen vazolta el?ttem a helyzetet: A frontunk minden oldalon szilardan all. Mindenhol megvannak a kell? tartalekaink. A csapatok hangulata jo es bizakodo. A katonai helyzet megengedi, hogy az osszes kovetkezmenyt magunkra vallaljuk, amit a korlatlan tengeralattjaro-haboru magaval vonna. Mivel ez a tengeralattjaro-haboru minden korulmenyek kozott eszkoz arra, hogy az ellensegeinknek a legnagyobb karokat okozzuk, meg kell kezd?djon. A haditengereszet parancsnoksaganak es a Nyilt-tengeri Flottanak van egy szilard meggy?z?dese, mely meggy?z?des gyakorlati tamasza a tengeralattjarokkal folytatott cirkalohaboru azon tapasztalatain nyugszik, miszerint Anglia ezen fegyver reven bekere birhato. A szovetsegeseink egyetertenek a meglatasainkkal. Ausztria-Magyarorszag a gyakorlatban is csatlakozik az eljarasunkhoz. Ugyanugy, ahogy mi Anglia korul es Franciaorszag nyugati partvonala menten tiltott zonat allitunk fel, melyben mindennem? az ellenseges orszagba iranyulo hajoforgalmat meggatolandonak tekintunk, Ausztria-Magyarorszag is tiltott zonat jelol ki Olaszorszag korul. A tiltott zonan kivul minden semleges orszagnak szabad ut van hagyva az egymas kozotti kereskedelemre. Amerikanak ugyanugy felkinaljuk, mint ahogy mar 1915-ben is tettuk, a meghatarozott angol kikot?kbe iranyulo, meghatarozott modalitasok mellett biztositott szemelyforgalom lehet?seget."

Ezutan a birodalmi kancellar felolvasta az Egyesult Allamoknak szant jegyzeket es kozolte, hogy ennek megfelel? tartalmu jegyzekeket inteztek a tobbi semleges orszag fele is.

A birodalmi kancellar a kovetkez? szavakkal zarta beszedet: "Senki kozulunk nem fogja a lepesunk komolysagat latva behunyni a szemet. Azt, hogy az eletunkr?l van szo, 1914. augusztus 4. ota mindenki latja. A bekeajanlatunk elutasitasa altal ez a tudomas verrel van alahuzva. Mikor 1914-ben az orosz mozgositas miatt a kardhoz kellett nyuljunk, ezt a nepunkkel szembeni melyseges felel?ssegerzetb?l tettuk es azon elhatarozott er? tudataban, mely igy szolt: Kell, ezert tudjuk is. Vegtelen mennyiseg? ver kiontatott azota, de a Kell es Tudunk nem lett elmosva altaluk. Ha mi most a legjobb es legelesebb fegyvereink hasznalata mellett dontunk, akkor nem mas vezet minket, mint azon szoba jov? korulmenyek higgadt megfontolasa es a szilard akarat, hogy nepunket kisegitsuk abbol bajbol es gyalazatbol, melyben az ellensegeink reszesiteni akarjak. A siker magasabb kezben van. Amire emberi er? kepes e siker Hazanknak valo kicsikarasa erdekeben, legyenek ebben biztosak, Uraim, az nem lesz elmulasztva, minden ezert fog tortenni." ^[35] ”

A korlatlan tengeralattjaro-haboru kihirdetese Ausztria-Magyarorszag altal [ szerkesztes ]

? Ausztria-Magyarorszag jegyzeke a korlatlan tengeralattjaro-haborurol

Becs, januar 31.
Egy a kulugyminiszter, Czernin grof altal szamos semleges allamhoz eljuttatott jegyzek a kovetkez?ket tartalmazza: Az ellenseg azon szandekaival szemben, hogy Ausztria-Magyarorszag es szovetsegeseinek seregeit legy?zze, a flottaikat megsemmisitse es a lakossagukat kieheztesse, a harcot szarazfoldon es vizen folytatni kell minden eszkozzel, meg a legkonyortelenebbekkel is. Az ellensegeink eddig is azon ugykodtek, hogy az Ausztria-Magyarorszag es a szovetsegesei kozti hajoforgalmat meggatoljak es a hozzaferesi utvonalakat elvagjak. Mas tengerekhez hasonloan az Adrian is meg a korhazhajokat es a fegyvertelen szemelyszallito g?zhajokat is el?zetes figyelmeztetes nelkul megtorpedoztak. Ausztria-Magyarorszag es a szovetsegesei ezt kovet?en a maguk reszer?l ugyanezt az eljarast fogjak alkalmazni azaltal, hogy Nagy-Britanniat, Franciaorszagot es Olaszorszagot minden hajoforgalomtol elvagjak es e kovetelmeny teljesitesehez 1917. februar 1-t?l egy meghatarozott teruleten belul barmifele hajoforgalmat minden eszkozzel meg fognak akadalyozni.”

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ Az U 21 altal 1915. januar 30-an elfogott Linda Blanche a kepen megfestett oceanjaroval szemben egy kis 500 tonnas part menti hajo volt. Elsullyesztesekor valoban a zsakmanyjog szerint jartak el.
2. ↑ A ?felfegyverzett kereskedelmi cirkalo” ( armed merchant cruiser ; AMC) jelentette a briteknel azt a kategoriat, amit ?k ? a nemzetkozi torvenyekkel ellentetben ? tovabbra is polgari hadihajonak tekintettek. A nemzetkozi torvenyek szerint ezek a hajok fegyverzetuk reven segedcirkalonak szamitottak.

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Unrestricted Submarine Warfare cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Allied submarines in the Pacific War cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az U-Boot-Krieg cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Soviet submarine Baltic Sea campaign in 1941 cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent. (1942; 1943; 1944)
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Soviet naval Baltic Sea campaign in 1945 cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az U-boat campaign (World War I) cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Scheer, Reinhard. Germany’s High Sea Fleet in the World War . London, New York, Toronto, Melbourne: Cassell and Company, ltd. (1920)   (Part III ? The U-Boot Campaign; 215-368. o.)
• Schroder, Joachim. Die U-Boote des Kaisers. Die Geschichte des deutschen U-Boot-Krieges gegen Großbritannien im Ersten Weltkrieg , (= Subsidia Academica. Reihe A: Neuere und neueste Geschichte. Bd. 3)., Bonn: Bernard und Graefe (2003). ISBN 3-7637-6235-3  
• Scheurer, Adolf. Bewaffnete Handelsschiffe im Weltkriege , Eine Denkschrift Unter Benutzung amtlichen Materials, Berlin: Julius Springer (1919). ISBN 978-3642472787   (a csaszari nemet kormanyzat emlekirata a felfegyverzett kereskedelmi hajokrol)
• Busuttil, James J.. Naval Weapons Systems and the Contemporary Law of War . Oxford: Clarendon Press (1998). ISBN 0-19-826574-3  
• McCartney, Innes. British Submarines 1939-45 . Oxford: Osprey Publishing (2006). ISBN 978-1-84603-007-9  

Ajanlott olvasmany [ szerkesztes ]

• Hollweg, Carl. Unser Recht auf den U-Boot-Krieg . Berlin: Verlag Ullstein & Co (1917)  
• Redford, Duncan. The Submarine: A Cultural History from the Great War to Nuclear Combat . London, New York: I. B. Tauris (2015). ISBN 978-1-78453-089-1  

Linkek [ szerkesztes ]

• Die Blockade gegen Deutschland war ein Verbrechen . (Hozzaferes: 2019. november 10.)
• Stahlgewitter.com . (Hozzaferes: 2019. november 10.) (Az els? vilaghaboru nemet es osztrak-magyar hadijelentesei naponkenti lebontasban)
• Germans Declare Unrestricted U-boat Warfare . (Hozzaferes: 2019. november 10.)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Els? vilaghaboru
• Masodik vilaghaboru
• Tengeralattjaro-haboru
• Atlanti csata (els? vilaghaboru)
• Atlanti csata (masodik vilaghaboru)