한국   대만   중국   일본 
Korda Sandor (filmrendez?) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Korda Sandor (filmrendez?)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A ?Korda Sandor” szocikk ide iranyit at. A filmrendez?n kivul masok is viselik ezt a nevet, roluk lasd a Korda Sandor (egyertelm?sit? lap) szocikket!
Korda Sandor
Szuletett Kellner Sandor Laszlo
1893 . szeptember 15.
Pusztaturpaszto
Elhunyt 1956 . januar 23. (62 evesen)
London
M?veszneve Alexander Korda
Allampolgarsaga
Hazastarsa Korda Maria (1919 - 1930)
Merle Oberon (1939 - 1945)
Alexandra Boycun
(1953 - 1956)
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozasa filmrendez? es producer
Kituntetesei Knight Bachelor
Halal oka szivinfarktus
Sirhelye Golders Green Crematorium
A Wikimedia Commons tartalmaz Korda Sandor temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Korda Sandor (Sir Alexander Korda) ( Pusztaturpaszto , 1893 . szeptember 15. [2] [3] ? London , 1956 . januar 23. ) magyar szarmazasu filmrendez? es producer , a brit filmipar egyik meghatarozo alakja es a London Films brit filmstudio alapitoja.

Elete [ szerkesztes ]

Gyermek- es fiatalkora [ szerkesztes ]

Korda Sandor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozo Korda Zoltan es Korda Vince batyja, Kellner Sandor Laszlo neven latta meg a napvilagot zsido csaladban, Kellner Henrik gazdatiszt es Weisz Ernesztina gyermekekent. Turkeven vegezte az elemi iskolat, s mivel a csalad Pusztaturpaszton elt, bentlakasos iskolaba kellett jarniuk. Hetf? reggel jott ertuk egy szeker, ami elvitte ?ket az iskolaba, majd pentek este hazavitte ?ket. Miutan egy szemfert?zes kovetkezteben sokdioptrias szemuveget kellett hordania, a kes?bbiekben felmentettek a haboru alatti katonai szolgalat alol. A forgatokonyveket es a konyveket is nagyon kozel tartva magahoz tudta olvasni. Korda gyerekkoraban ironak keszult, meg sem fordulhatott a fejeben a filmezes, hisz azt meg epphogy feltalaltak. Mondhatjuk, hogy Korda egyid?s a filmmel: ? 1893-ban szuletett, a Lumiere fiverek pedig 1895-ben vetitettek el?szor. Korda meg 13 eves sem volt, amikor az apja vakbelgyulladasban varatlanul meghalt. A csalad tamasz es jovedelem nelkul maradt, ezert el kellett hagyniuk Pusztaturpasztot. Kecskemetre koltoztek a nagyapjukhoz, aki nagyon szigoru volt. Id?nkent szijjal verte a gyerekeket. Ebben az id?ben meg az ilyen neveltetes elfogadott volt, de a gyerekeket apjuktol soha nem erte fizikai bantalmazas. Kordanak elege lett, es nem habozott sokat, elhagyta Kecskemetet es elindult Budapestre, hogy megvalositsa az almait. Az els? id?kben tavoli rokonoknal huzta meg magat. 1908-tol 1911-ig a Madach Imre Gimnazium diakja volt, [ forras? ] majd a Mester utcai Kereskedelmi iskolaba jart, itteni kedvenc jeligejeb?l ( Sursum corda ? ?Emeljetek fel sziveteket!") szarmazik kes?bbi vezetekneve. Amint lehet?sege nyilt ra, felhozatta a csaladjat Pestre. Miota apjuk meghalt, atvallalta a csaladf? szerepet, s ezt a feladatat mindig is nagyon komolyan vette. Tanuloeveiben meg tobbet olvasott, mint regebben. Filmes palyaja kezdeten irodalmi m?veket filmesitett meg, mint peldaul: Jokai Mor : Az arany ember cim? m?vet, vagy Babits Mihalytol a Golyakalifa t.

Palyaja [ szerkesztes ]

Fiatal eveiben ujsagirassal foglalkozott, el?szor a Fuggetlen Magyarorszag parizsi tudositoja lett, azutan a filmekkel foglalkozo ujsagokba kezdett irni. 1912 -ben, 19 evesen mar filmelmeleti cikkek sorat publikalta a Mozgofenykep Hiradoban , a Vilag (1911?1918) cim? napilap filmkritikusa volt, es 1918 -ig tobb filmlap (pl. Pesti Mozi , A mozi es a Mozihet ) szerkeszt?je volt. 1914 -t?l filmrendez?kent is dolgozott, els? filmje A becsapott ujsagiro .

A Janovics Jen? altal Kolozsvarott alapitott filmgyar, a Corvin , 1916-ban a vilag hetedikkent megnyitott filmgyara volt. Az alapito Kordat tette meg f?rendez?jeul, kapcsolatuk kezdetere igy emlekezett 1936-ban: "A pesti Newyork?-kavehaz hideg marvanyasztalanal almodozott a fiatal, nyurga Korda valami szereny megelhetest biztosito ujsagiroi alkalmaztatasrol, amikor vonatra ultettem es levittem Kolozsvarra filmrendez?nek evi 18.000 korona fix fizetessel. (...) S ma? Korda Sandorban az angol nemzeti filmgyartas megteremt?jet unnepli ot vilagresz kozonsege." [4] Korda 1917 aprilisaban Pasztory M. Miklossal megvette a Corvin Filmgyarat, majd meg ugyanabban az evben megalapitottak Pesten is a " Corvin-filmgyar es filmkereskedelmi r.-t." n ev? vallalkozasukat. [5] Ez, a Rona utcanal megvasarolt terulet a magyar filmgyartas fellegvarava lett tobb mint szaz esztendeig, itt mind a mai napig forognak filmek; Corvin utan hivtak Hunnianak , majd Mafilmnek ; mara a Nemzeti Filmintezet resze. A filmes vallalkozas anyagi szempontbol sem volt rossz befektetes, egymillios alapt?kejuket 1918-ra ket es fel millio, majd 1919-re nyolc millio koronara emeltek. [5] Korda rendezte az egyik els?, kulfoldon is bemutatott magyar filmet, a Feher ejszakak at. [6] [7] Magyarorszagrol torten? tavozasa ( 1919 ) el?tt mar 25 film rendezese f?z?dott a nevehez.

A Magyarorszagi Tanacskoztarsasag idejen Korda direktoriumi tag, a filmgyartas m?veszeti vezet?je volt. A tanacskoztarsasag bukasa utan kes?bbi felesege, Korda Maria azzal mentette meg eletet, hogy kivitte Becsbe . 1921. marcius 1-jen Budapesten, az Erzsebetvarosban kotottek hazassagot. [8] Ezek utan Korda Becsben folytatta palyafutasat, ahol megrendezte tobbek kozott: Herren der Meere (A tenger urai) cim? filmet 1922-ben. Becsben azonban csupan ket evig maradt. 1923-ban Berlinbe koltozott, ahol szinten nem eltek sokat a felesegevel. 1927-ben azert mentek el Berlinb?l Hollywoodba , amelyet ebben az id?ben kezdtek a filmgyartas f?varosanak hivni, mert Korda nagyon szerette volna kiprobalni. Amerikaban a United Artists rendez?je lett. Felesege szineszn? volt, es addig minden filmben jatszott, amit Korda rendezett. 1927-ben Maria karrierje kettetort, ugyanis akkor kezd?dott a hangosfilm korszaka, s Hollywood osszes studioja is hangosfilmre valtott. Marianak olyan er?s akcentusa volt, hogy egy rendez? sem akart vele dolgozni, meg a sajat ferje sem. Ezert 1930-ban elvaltak. Maria annyira megharagudott ferjere, hogy meg kozos gyerekuket is apja ellen nevelte, es elete vegeig perekkel keseritette meg Korda eletet.

Ma sem lehet tudni milyen okbol, de Korda nem erezte jol magat Hollywoodban, igy 1931-ben Londonba koltozott a fivereivel. Ott alapitotta meg 1932 -ben a London Films filmstudiot es tobb kisebb studiot. Filmjei igazan latvanyosak voltak, ami a szines filmek megjelenesevel csak fokozodott. Leghiresebb kozuluk az 1933 -as VIII. Henrik maganelete , amely azonnal oriasi nemzetkozi filmsiker lett, es Oscar-dijra is jeloltek.

Ezek utan meg tobb nagy siker? filmet forgatott, mint peldaul a Rembrandt ( 1936 ). Producerkent tobbek kozott olyan filmek f?z?dnek meg nevehez, mint A dzsungel konyve es a III. Richard .

1942-ben Korda Sandor lett az els? filmrendez?, akit lovagga utottek. 62 evesen szivrohamban hunyt el, Londonban. A Brit Filmakademia az ev legkiemelked?bb filmjeinek jaro dijat rola nevezte el. Ugyancsak ? a nevadoja az Etyeken letesitett Korda Filmstudioknak .

Filmjei [ szerkesztes ]

Magyarorszagon keszult nemafilmek [ szerkesztes ]

  • A becsapott ujsagiro (1914)
  • Tyutyu es Totyo (1915)
  • Lyon Lea (1915)
  • A tiszti kardbojt (1915)
  • Fedora (mas cimen: Feher ejszakak) (1916)
  • A nagymama (1916)
  • Mesek az irogepr?l (1916)
  • A ketsziv? ferfi (1916)
  • Az egymillio fontos banko (1916)
  • Ciklamen (1916)
  • Verg?d? szivek (1916)
  • A nevet? Szaszkia (1916)
  • Magnas Miska (1916)
  • Szent Peter eserny?je (1917)
  • A golyakalifa (1917)
  • Maria (1917)
  • Harrison es Barrison (1917)
  • Faun (1917)
  • Az aranyember (1918)
  • Mary Ann (1918)
  • Ave Caesar! (1919)
  • Feher rozsa (1919)
  • Yamata (1919)
  • Se ki, se be (1919)
  • A 111-es (1919)
  • Liliom (1919) a vagasi munkalatok hijan befejezetlen maradt

Becsben keszult nemafilmjei [ szerkesztes ]

  • Seine Majestat das Bettelkind (Koldus es kiralyfi) (1920)
  • Herren der Meere (A tenger urai) (1922)
  • Eine Versunkene Welt (Elsullyedt vilag) (1922)
  • Samson und Delila; der Roman einer Opernsangerin (Samson es Delila) (1922)

Berlinben keszult nemafilmjei [ szerkesztes ]

  • Das unbekannte Morgen (Az ismeretlen holnap) (1923)
  • Jedermanns Frau (Mindenki asszonya) (1924)
  • Tragodie im Hause Habsburg (Tragedia a Habsburg-hazban) (1924)
  • Der Tanzer meiner Frau (?rult tanc) (1925)
  • Madame wunscht keine Kinder (Madame nem akar gyereket) (1926)
  • Eine Dubarry von heute (Modern Dubarry) (1927)

Hollywoodi filmjei [ szerkesztes ]

  • The Stolen Bride (Az ellopott menyasszony) (1927)
  • The Private Life of Helen of Troy (Trojai Helena maganelete) (1927)
  • Yellow Lily (Sarga liliom) (1928)
  • Night Watch (Ejjeli ?rjarat) (1928)
  • Love and the Devil (Szerelem es ordog) (1929)
  • The Squall (A sikoltas) (1929)
  • Her Private Life (Maganelet) (1929)
  • Lilies of the Field (A mez?k lilioma) (1930)
  • Women Everywhere (Mindenutt asszonyok) (1930)
  • The Princess and the Plumber (A hercegn? es a szerel?) (1930)
  • That Hamilton Woman (Lady Hamilton) (1941)

Parizsban keszult filmjei [ szerkesztes ]

  • Die Manner um Lucie (Ferfiak Lucie korul) (1931)
  • Rive Gauche (Balpart) (1931)
  • Marius (1931)
  • Zum Goldenen Anker (A Marius nemet valtozata) (1931)
  • The Girl from Maxim's (A lany a Maximbol) (1933)
  • La Dame de Chez Maxim (A holgy a Maximbol) (1934)

Nagy-Britanniaban keszult filmjei [ szerkesztes ]

  • Service for Ladies (Szolgalat holgyeknek) (1932)
  • Wedding Rehearsal (Probaeskuv?) (1933)
  • The Private Life of Henry VIII. (VIII. Henrik maganelete) (1933)
  • The Private Life of Don Juan (Don Juan maganelete) (1934)
  • Rembrandt (1936)
  • A bagdadi tolvaj (1940)
  • Perfect Strangers (Tokeletes idegenek) (1945)
  • An Ideal Husband (Eszmenyi ferj) (1947)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Michael Kordaː A szerencse fiai ? A Korda testverek regenyes elete , fordito: Fencsik Flora, a magyar kiadast sajto ala rendezte: Vasarhelyi Miklos, Europa, Budapest, 1983
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Korda_Sandor_(filmrendez?)&oldid=27055884 ”