A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
koppenhagai beket
1660
.
majus 27-en
irtak ala
Svedorszag
es
Dania?Norvegia
kepvisel?i. Az 1655?60 kozott zajlo
eszaki haboruban
a danok altal kivivott gy?zelmek es
X. Karoly Gusztav
halala bekere kenyszeritette a svedeket.
Az erdemi targyalasok megkezdeset sokaig kesleltette
III. Frigyes dan kiraly
ragaszkodasa az osszes volt dan terulet maradektalan visszaadasahoz. Szovetsegesei tamogattak ebben.
Mazarin
francia f?miniszter, Svedorszag szovetsegese katonai invazioval fenyegette meg Hollandiat, ha tovabbra is Daniat tamogatja. Emiatt a
Michiel de Ruyter
vezette holland hadiflotta, amely addig
Landskrona
kikot?jebe beszoritva tartotta a sved flottat, 1660. marcius 8-an elhajozott. Frigyes ezt kovet?en engedni kenyszerult, az erdemi targyalasok (a szovetseges allamok kozvetitesevel) megindultak, de a nezetek sokfelesege miatt nagyon lassan haladtak. Marcius 24-en kozvetlen dan?sved targyalasok kezd?dtek, a kozvetit?k kihagyasaval, az uj sved katonai ostromtabor es katonavaros,
Carlstad
es
Koppenhaga
varosa kozott feluton felhuzott satortaborban. (Carlstad helyen ma Koppenhaga Bellahøj es Brønshøj nev? keruletei allnak). Nehany nap alatt megszuletett a megallapodas.
1660
.
marcius 27-en
alairtak a dan?sved bekeszerz?dest.
A szerz?des tartalma
[
szerkesztes
]
A bekeszerz?des nem volt el?nyos a danok szamara (habar szovetsegeseinek,
Hollandianak
, a
Nemet-romai Birodalomnak
,
Lengyelorszagnak
es a
Brandenburgi Valasztofejedelemsegnek
) katonai segitsegevel nagy gy?zelmeket aratott). Az ezt megel?z?, 1658-as
roskildei beke
ertelmeben elvesztett teruletek
Svedorszag
birtokaban maradtak, Dania csak
Trøndelag
tartomanyt (
Trondheim
varost es videket), valamint
Bornholm
szigetet kapta vissza.