Kommunista kialtvany

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A Kommunista Part kialtvanya
A Kommunista kiáltvány első kiadásának címlapja
A Kommunista kialtvany els? kiadasanak cimlapja
Szerz? Karl Marx ? Friedrich Engels
Eredeti cim Manifest der Kommunistischen Partei
Nyelv nemet
M?faj politikai manifeszto
Kiadas
Kiado J. E. Burghard
Kiadas datuma 1848
Media tipusa nyomtatott konyv
A Wikimedia Commons tartalmaz A Kommunista Part kialtvanya temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Kommunizmus
Alapfogalmak
Iranyzatok
Internacionalek
Nevezetes kommunistak
Kapcsolodo temak
Mai szocialista allamok
Sablon:Kommunizmus

A Kommunista Part kialtvanya vagy roviden Kommunista kialtvany ( nemetul Manifest der Kommunistischen Partei ) Karl Marx es Friedrich Engels kozos munkaja, vegs? megszovegezeset tekintve Marx m?ve, amely 1848. februar vegen jelent meg nevtelenul, a titkos nemzetkozi szervezetkent m?kod? Kommunistak Szovetsege hivatalos partprogramjakent. [1] El?zmenyei koze tartozik Engels ket irasa, ?A kommunista hitvallas tervezete” , [2] illetve ?A kommunizmus alapelvei” , [3] melyek a Kommunistak Szovetsegenek vitaanyagakent szulettek meg. A szovetseg 1847. november 30-tol december 8-ig ulesez? II. kongresszusa megbizta Marxot es Engelst programado dokumentumanak kialtvany formaban valo megirasaval. Marx halogatta a ra varo vegleges formaba ontest, es csak a londoni vezet?seg erelyes surgetesere kezdett neki a m? megirasanak, amely mindossze korulbelul harom het alatt szuletett meg.

Megjelenese utan a kommunistak korein kivul nem valtott ki szinte semmilyen visszhangot, az 1848-as forradalmakra nem volt kimutathato hatassal. Felivel? palyafutasa az Els? Internacionale es a Parizsi Kommun utan kezd?dott, s az 1917-es oktoberi orosz forradalommal vett ujabb lenduletet. A nemzetiszocialista Harmadik Birodalom idejen betiltottak, s?t nyilvanosan elegettek. Ismertsegenek tet?pontjat a masodik vilaghaboru utan erte el, amikortol a vilag sok orszagaban a tortenelmi m?veltseg fontos elemenek ismertek el, es tobb orszagban is kotelez? iskolai tananyagga valt. A 2008-ban kirobbant gazdasagi vilagvalsag ota ujra megnovekedett iranta az erdekl?des, szamos uj kiadasa es forditasa latott napvilagot. Osszessegeben ez a kialtvany a politikatortenet legnagyobb hatasu es legismertebb szovegei koze tartozik es a kapitalizmus fejl?desi iranyait nagy el?relatassal megirt elemz? m?nek lehet tekinteni.

Keletkezese ota sok tekintetben jelent?sen elavult, ami f?leg a konkret tortenelmi helyzetleirasokra vonatkozik ? ezt mar annak idejen maguk a szerz?k is onkritikusan elismertek ?, ugyanakkor tortenetbolcseleti lenyege, a kapitalizmus szuksegszer? bukasanak korszakokon ativel? tortenelmi el?rejelzese, egyre tobb szerz? szerint nehezen ketsegbe vonhato aktualitassal bir, bar van olyan ellenvelemeny is ami szerint sajnalatos volt egyaltalan megirni is.

A Kialtvanyt tekintik a tortenelmi materializmus els? kierlelt, rovidsege ellenere teljessegre torekv? dokumentumanak. Ebben a szerz?k az emberiseg irott tortenelmere mint az osztalytarsadalmak tortenetere tekintenek. Nezetuk szerint a tortenelem f? mozgatoereje az ellentetes erdek? tarsadalmi osztalyok kozotti kibekithetetlen harc, az osztalyharc . A kapitalizmus jelent?sen leegyszer?siti a tarsadalom osztalyszerkezetet az uralkodo, kizsakmanyolo burzsoaziara, illetve az elnyomott, kizsakmanyolt proletariatusra. A proletariatus tortenelmi kuldetese, hogy uralkodo osztallya szervezze magat, eltoroljon minden osztalyt, minden kizsakmanyolast , s megteremtse az osztalyok es kizsakmanyolas nelkuli, igazi szabadsagot megvalosito tarsadalmat, a kommunizmust . Ennek legf?bb mozzanata a termel?eszkozok t?kes magantulajdonanak az eltorlese, tarsadalmi tulajdonba vetele, majd tarsadalmi m?kodtetese. Ez csak a polgari tulajdonviszonyokba valo elkerulhetetlen, zsarnoki beavatkozas utjan lehetseges. Marx es Engels szamara 1848-ban meg elkepzelhetetlen volt egy bekes politikai forradalom, ezert mint irjak: ?A kommunistak nem titkoljak nezeteiket es szandekaikat. Nyiltan kijelentik, hogy celjaik csakis minden eddigi tarsadalmi rend er?szakos megdontesevel erhet?k el. Reszkessenek az uralkodo osztalyok egy kommunista forradalomtol.”

2013-ban a Kommunista kialtvanyt regisztraltak az UNESCO A vilag emlekezete programjaba a T?ke I. kotetevel egyutt.

A szerz?kr?l [ szerkesztes ]

Ez a kialtvany Karl Marx es Friedrich Engels kozos munkaja, ami vegs? megszovegezeset tekintve f?leg Marx m?ve. A gazdag textilgyaros es a szegeny kozeposztalybeli szerz?paros 1844-ben talalkozott Parizsban es eletre szolo baratsag alakult ki koztuk. Engels igy emlekezett erre vissza: ?Amikor Marxot 1844 nyaran Parizsban meglatogattam, kiderult, hogy az elmelet minden teruleten tokeletesen egyetertunk, s ekkortol kezd?dik kozos munkank.” [4]

Kapcsolatuk egyebkent mar el?tte azzal kezd?dott, hogy felfigyeltek egymas megjelentetett munkaira. A szerz?paros els? kozosen publikalt m?ve: A nemet ideologia . 1847-ben az Igazak Szovetsege beolvadt a Kommunista Levelez? Bizottsagba es letrejott a Kommunistak Szovetsege es ennek kialtvanyakent keszitettek el ezt az irast. A szovetseg elnoke Marx lett es Engels pedig a parizsi irodat vezette. Az Europan vegigsopr? 1848-as forradalmi legkort ki akartak hasznalni mindketten, hogy az a kommunizmus gy?zelme lehessen, Engels meg a Rajna-videki felkelesben is reszt vett, de ezek a probalkozasok vegul sorra elbuktak. Ezutan Angliaba kellett koltozniuk. Ott tobb m?vet publikaltak, aminek gazdasagi alapjat Engels jovedelme tette lehet?ve. A legnagyobb szabasu A t?ke melynek csak els? kotete latott napvilagot Marx eleteben, a tovabbi koteteket Engels rendezte sajto ala es publikalta. [5]

M?faja [ szerkesztes ]

China Mieville felhivja a figyelmet a m? kialtvany m?fajara. Szerinte a Kommunista kialtvany a kes?bbi m?veszeti kialtvanyok archetipusa. Mint irja, ?a konyv minden, csak nem megfontoltan, ovatosan lefektetett tudomanyos tetelek sorozata” s inkabb retorikanak kell tekinteni, mint tortenelmi allitasnak. A szoveg profetai, kolt?i, melodramatikus es tragikus. Egyetert?leg idezi Julian Hanna velemenyet, aki a kialtvanyt ?varazsigekent ... performativ beszedkent/aktuskent irja le, amely egy uj valosagot probal eletre hivni”. Azt javasolja, hogy a kialtvanyt, amely tele van duhvel es szarkazmussal, valamint ellensegei iranti csodalattal, hangosan kell olvasni, hogy kielvezzuk karomlasainak, ismetleseinek kolteszetet. ?Az egyetlen esszer? modja a Kialtvany ? vagy barmi mas ? olvasasanak az, ha olyan rugalmasak vagyunk, mint maga a szoveg. Egyszerre jarjunk el megert?n es gyanakvo szigorral, megengedve a szurke teruleteket, a bizonytalansagokat es a johiszem? nezetkulonbsegeket. Ami hiba es tevedes van benne, azt annak kell tekinteni, anelkul, hogy ebb?l azt a kovetkeztetest vonnank le, hogy onmagaban veve szuksegszer?en vegzetesen megsebezne a szoveget.” [6]

A kialtvany tartalma [ szerkesztes ]

Az 1840-es evekben elkezd?dott az a gyakorlat, hogy a kommunistakkal lehetett ijesztgetni az elegedetlenked?ket vagy akar a politikai aktorokat tevekenyseguk biralatakent lekommunistazni. A Kialtvany celja az volt, hogy “a kommunizmus kiserteter?l szolo mesekkel” szemben bemutassa a valos helyzetet. Megjelenese ota mara mar bebizonyosodott, hogy a m? legtobb megallapitasat az id? nem igazolta. Mindazonaltal a kapitalizmus lenyegere vonatkozo allitasai meg a jelenkorban is alapvet?en helyesnek tekinthet?ek. Mara a Kialtvany politikai ertelemben halott, de szelleme ujra es ujra kisert. [7]

Bevezetes [ szerkesztes ]

Umberto Eco a Kialtvany stilusat elemz? es meltato irasaban a hires kezd?mondatot Ludwig van Beethoven 5. (c-moll) szimfonia nyitanyanak dobuteseihez hasonlitja: [* 1] [8]

?Kisertet jarja be Europat ? a kommunizmus kisertete. Szent hajszara szovetkezett e kisertet ellen a regi Europanak minden hatalma: a papa es a car, Metternich es Guizot , francia radikalisok es nemet rend?rok.

Akad-e ellenzeki part, amelyr?l kormanyon lev? ellenfelei nem hireszteltek, hogy kommunista, akad-e ellenzeki part, amelyik nem vagta vissza a kommunizmus megbelyegz? vadjat a haladottabb ellenzekieknek eppugy, mint reakcios ellenfeleinek?

Ebb?l a tenyb?l ket dolog kovetkezik.

A kommunizmust immar az osszes europai hatalmak hatalomnak ismerik el.

Legf?bb ideje, hogy a kommunistak az egesz vilag el?tt nyiltan kifejtsek nezeteiket, celjaikat, torekveseiket, es a kommunizmus kiserteter?l szolo mesekkel maganak a partnak a kialtvanyat allitsak szembe.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [9]

I. Burzsoak es proletarok [ szerkesztes ]

A Kommunista kialtvany els? fejezeteben a tortenelmi materializmus legosszefugg?bb, leglenyegretor?bb kifejtese talalhato. Marx Hegel idealista dialektikajat es Feuerbach materializmusat egyesitve letrehozta a materialista dialektikat, es azt a tortenelemre alkalmazva kimutatja az emberi tarsadalmak fejl?deset. Az ?skozosseg felbomlasa utani tarsadalmakat osztalytarsadalmakkent abrazolja, amelyek fejl?desenek legfontosabb szociologiai mozzanata minden korban az ellentetes erdek? osztalyok kozotti harc: [10]

?Minden eddigi tarsadalom tortenete [* 2] osztalyharcok tortenete.

Szabad es rabszolga, patricius es plebejus, baro es jobbagy, cehmester es mesterlegeny, egyszoval: elnyomo es elnyomott folytonos ellentetben alltak egymassal, szakadatlan, hol palastolt, hol nyilt harcot vivtak, olyan harcot, amely mindenkor az egesz tarsadalom forradalmi atalakulasaval vagy a harcban allo osztalyok kozos pusztulasaval vegz?dott.

A tortenelem korabbi korszakaiban majdnem mindenutt a tarsadalomnak kulonboz? rendekre valo teljes tagoltsagat, a tarsadalmi allasok sokfele fokozatat latjuk. Az okori Romaban patriciusok, lovagok, plebejusok, rabszolgak; a kozepkorban h?berurak, h?beresek, cehmesterek, mesterlegenyek, jobbagyok, s ezenkivul meg ezeknek az osztalyoknak majd mindegyikeben ismet kulon fokozatok vannak.

A h?beri tarsadalom pusztulasabol keletkezett modern polgari tarsadalom nem szuntette meg az osztalyellenteteket. Csak uj osztalyokkal, az elnyomas uj felteteleivel, a harc uj formaival cserelte fel a regieket.

A mi korszakunkat, a burzsoazia korszakat azonban az jellemzi, hogy egyszer?sitette az osztalyellenteteket. Az egesz tarsadalom mindinkabb ket nagy ellenseges taborra szakad, ket nagy, egymassal homlokegyenest szembenallo osztalyra: burzsoaziara es proletariatusra.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [11]

A tovabbiakban egy rovid torteneti attekintes kereteben kifejti a burzsoazia kialakulasanak folyamatat. A jobbagyi eredet? kozepkori varosok polgarsagabol ?fejl?dtek ki a burzsoazia els? elemei”. A nagy foldrajzi felfedezesek , a gyarmatositas gyors utemben b?vitette a kereskedelmet, letrehozta a vilagpiacot, melynek oriasi szuksegletei a termeles es a kozlekedes technikai es szervezeti fejleszteset vonta maga utan. A gyors ipari es kereskedelmi haladas a burzsoazia fejl?deset is jelentette, mely mint feltorekv? osztaly egyre inkabb hatterbe szoritotta a kozepkor felbomlo h?beri osztalyait. Ezt a tarsadalmi fejl?dest a politikai haladas kiserte: a burzsoazia elnyomott rendb?l el?bb felfegyverzett, onkormanyzati tarsulas a kommunaban, az abszolut monarchiaban a nemesseg ellensulya, majd vegul a modern kepviseleti allamban megszerzi a kizarolagos politikai hatalmat. A szerz?k ezt a gondolatot a burzsoa allam definiciojaval zarjak:

?A modern allamhatalom nem mas, mint az egesz burzsoaosztaly kozos ugyeit igazgato bizottsag.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [12]

A fenti ?provokativ” idezetet elemezve Lamb reszletesen cafolta, hogy a Kialtvany szerz?i az uralkodo burzsoaziat egy monolitikus, osztatlan tombkent kezeltek volna, s szamos peldaval szemlelteti ennek az ellenkez?jet. [13] Marx es Engels mindazonaltal hangsulyozza a burzsoazia forradalmi szerepet, a tortenelmi fejl?desben betoltott halado jelleget, szembeallitva a prekapitalista uralkodo osztalyokkal, melyek a termelesi viszonyok valtozatlan fenntartasaban voltak erdekeltek, tehat a burzsoaziaval ellentetben konzervativ szerepet jatszottak. Az olvaso szamara zavarba ejt? az a latszolagos ellentmondas, hogy a kapitalizmus kozismerten legnagyobb kritikusai koze tartozo szerz?k elismeressel adoznak a t?kes termel?er?k altal letrehozott anyagi es tarsadalmi fejl?desnek, azonban ez is egy bizonyiteka a Kialtvany on vegig vonulo dialektikus modszernek, mely erzekelteti a tarsadalmi fejl?des ellentmondasos jelleget. [14]

?A burzsoazia, ahol uralomra jutott, szetrombolt minden h?beri, patriarchalis, idillikus viszonyt. Konyortelenul szettepte a tarkabarka h?beri kotelekeket, melyek az embert termeszetes feljebbvalojahoz f?ztek, s nem hagyott meg mas koteleket ember es ember kozott, mint a meztelen erdeket, az erzes nelkuli ?keszpenzfizetest”. A jambor rajongas, a lovagi lelkesedes, a nyarspolgari erzelg?sseg szent borzongasat az onz? szamitas jeges vizebe fojtotta. A szemelyi meltosagot csereertekke oldotta fel, es az oklevelekben biztositott, nehezen szerzett szamtalan szabadsag helyebe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadsagot iktatta. Egyszoval, a vallasi es politikai illuziokba burkolt kizsakmanyolas helyebe a nyilt, szemermetlen, kozvetlen, sivar kizsakmanyolast allitotta.

[...] Csak a burzsoazia mutatta meg, mit tud az emberi tevekenyseg letrehozni. Kulonb csodam?veket letesitett, mint az egyiptomi piramisok, a romai vizvezetekek es a gotikus katedralisok, kulonb hadjaratokat vitt veghez, mint a nepvandorlas es a kereszteshadjaratok.

A burzsoazia nem letezhet anelkul, hogy ne forradalmasitsa folyton a termelesi szerszamokat, tehat a termelesi viszonyokat, tehat az osszes tarsadalmi viszonyokat. Ezzel szemben minden korabbi ipari osztaly els? letfeltetele a regi termelesi mod valtozatlan fenntartasa volt. A burzsoa korszakot minden el?bbi korszaktol a termeles folytonos atalakitasa, az osszes tarsadalmi allapotok szakadatlan megrenditese, az orokos bizonytalansag es mozgas kulonbozteti meg. Az osszes szilard, berozsdasodott viszonyok, a nyomukban jaro regt?l tisztelt kepzetekkel es nezetekkel egyutt felbomlanak, az osszes ujonnan kialakulo viszonyok elavulnak, miel?tt meg megcsontosodhatnanak. Minden, ami rendi es allando, elparolog, mindent, ami szent, megszentsegtelenitenek, es az emberek vegre arra kenyszerulnek, hogy jozan szemmel vizsgaljak lethelyzetuket, kolcsonos kapcsolataikat.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [15]

A t?kes fejl?des fokozatosan megszuntette a termelesi eszkozok, a birtok es a nepesseg szetforgacsoltsagat, ami maga utan vonta a politikai centralizaciot is.

?A burzsoazia alig szazeves osztalyuralma alatt tomegesebb es kolosszalisabb termel?er?ket hozott letre, mint valamennyi let?nt nemzedek egyuttveve. Termeszeti er?k leigazasa, gepi berendezes, a vegyeszet alkalmazasa iparban es foldm?velesben, g?zhajozas, vasutak, villamos tavirok, egesz vilagreszek megm?veles ala vetele, folyok hajozhatova tetele, labdobbantasra a foldb?l el?pattano egesz nepessegek ? mely korabbi szazad sejthette, hogy a tarsadalmi munka meheben ilyen termel?er?k szunnyadnak! ”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [16]

Am a letrehozott hatalmas termel?er?k egyre nagyobb konfliktusba kerulnek a t?kes termelesi viszonyokkal, a magantulajdon intezmenyevel. A periodikusan visszater? kereskedelmi (tultermelesi) valsagok mutatjak meg a legvilagosabban ezt a folyamatot, melyben megsemmisul nemcsak az el?allitott termekek, hanem a termel?er?k nagy tomege is. A burzsoazia uj piacok megszerzesevel es a regiek hatekonyabb kiaknazasaval probal urra lenni a valsagokon, de csak meg hatalmasabb valsagokat keszit el?. [17] Ugyanazok az eszkozok, melyekkel a feudalizmust legy?zte, most a burzsoazia ellen fordulnak. A t?kes nagyipar megteremtette a modern munkasokat, a proletariatust, amely teljes mertekben a t?ke zavartalan m?kodesenek fuggvenye. A proletariatus, mely munkaerejenek eladasabol el, ki van teve a t?kes piac ingadozasanak. Ezert, amikor a periodikusan visszater? t?kes valsag bekoszont, nagy reszuk elveszti munkajat, s vele megelheteset. A munkas igy allando bizonytalansagban, a munkanelkuliseg fenyegetettsegeben el. A gepesitessel, a munkamegosztassal munkaja elveszti onallo jelleget, egyhanguva, kimerit?ve valik. A munkas a gep puszta fuggelekeve valik, leegyszer?sodott munkaja egyre kevesebb szakertelmet igenyel. Ezzel parhuzamosan munkabere csokken, s tendenciaszer?en az eletenek fenntartasahoz szukseges minimalis koltsegekhez kozelit. A kizsakmanyolas fokozasa ezen tulmen?en a munkaid? meghosszabbitasa, a munkamennyiseg novelese es a gepek gyorsabb jaratasa reven is megvalosul. [18] A munkasok kizsakmanyolasanak vazolasa utan a proletariatus letszama novekedesenek forrasait veszik szamba a szerz?k. A tarsadalom kozeposztalyait alkoto kisiparosok, kiskeresked?k, jaradekosok, kezm?vesek deklasszalodnak, vagyis a proletariatusba sullyednek, mert t?kejuk nem eleg ahhoz, hogy nagyt?kesse valjanak, illetve a nagyt?ke konkurenciajaval nem tudnak versenyezni, de ehhez jarul meg az is, hogy szakmai tudasukat az uj termelesi modszerek fokozatosan elertektelenitik. [19]

Ezutan a szerz?k atternek a proletariatus fejl?desenek es harcanak leirasara, amely kezdetben osztonos, csupan kozvetlen celok eleresere iranyul. A helyi es elszort jelleg? kuzdelmet fokozatosan felvaltja az egyre nagyobb teruleti egysegeket atfogo harc. Az ipar fejl?dese nemcsak a proletariatus szambeli novekedeset, hanem egyre nagyobb tomegekbe, nagyuzemekbe, ipari ovezetekbe valo koncentraciojat vonja maga utan. A proletariatus mindinkabb erzi sajat erejet, osztalyhelyzetenek fokozatos valtozasat osztalytudatanak fejl?dese kiseri. A munkasok egyesuleseket, szakszervezeteket alakitanak erdekeik megvedelmezesere, s a helyi jelleg? harcok ? a kozlekedes fejl?dese, mindenekel?tt a vasutak elterjedese reven ? nemzeti meret? harcca, osztalyharcca alakulnak. A szakszervezeti harc, a gazdasagi kuzdelem azonban csak egy lepcs?foka az osztalyfejl?desnek. [20] Ezen a ponton a szerz?k egy igen fontos definitiv megallapitast tesznek az osztalyharc altalanos jelleget illet?en, mely szerint: ?[…] minden osztalyharc politikai harc.” [21] E torvenyszer?segb?l adodo kovetkeztetes, hogy az osztalyszervez?des nelkulozhetetlen eleme a proletariatus politikai partjanak megszervez?dese, melynek utja ellentmondasokon keresztul halad. Ilyen ellentmondas peldaul a munkasok egymas kozotti konkurenciaja, amely szamtalanszor az egyesules ellen hato tenyez?, illetve az, hogy a halado burzsoazia az arisztokracia es a reakcios burzsoa csoportok elleni harcban igenybe veszi a munkassag tamogatasat, s ezaltal bevonja a politikai kuzdelmekbe, amivel el?segiti a proletariatus osztalytudatanak fejl?deset. Ezen ellentmondasok sorat gyarapitja az is, amikor az uralkodo osztalyon beluli bomlasi folyamat kovetkezteben, annak egyes felvilagosultabb csoportjai, koztuk befolyasos ideologusok atallnak a proletariatus oldalara. [22] A szerz?k arra a vegkovetkeztetesre jutnak, hogy az egyetlen valoban forradalmi osztaly a proletariatus, mindamellett szamba veszik a konzervativ, reakcios osztalyokat (kisiparosok, kiskeresked?k, kezm?vesek, birtokos parasztok), nem hagyva figyelmen kivul a lumpenproletariatust sem.

A fejezet vegen a szerz?k kiemelik a proletariatus osztalyharcanak nehany fontos sajatossagat es ezen osztaly tortenelmi kuldeteset: a hatalom meghoditasat, a magantulajdonon alapulo t?kes termelesi mod megszunteteset.

?Minden eddigi osztaly, amely az uralmat meghoditotta, a mar megszerzett eletpoziciojat ugy igyekezett biztositani, hogy az egesz tarsadalmat alavetette az ? szerzesi felteteleinek. A proletarok csak ugy hodithatjak meg a tarsadalmi termel?er?ket, hogy megszuntetik a maguk eddigi elsajatitasi modjat es ezzel az egesz eddigi elsajatitasi modot. A proletaroknak nincs semmi sajatjuk, amit biztositaniok kellene, ? nekik le kell rombolniok minden eddigi maganbiztonsagot es maganbiztositekot.

Minden eddigi mozgalom kisebbsegek mozgalma vagy kisebbsegek erdekeben folytatott mozgalom volt. A proletarmozgalom az oriasi tobbseg onallo mozgalma az oriasi tobbseg erdekeben. A proletariatus, a mai tarsadalom legalsobb retege, nem emelkedhet fel, nem egyenesedhet ki anelkul, hogy leveg?be ne ropitse a hivatalos tarsadalmat alkoto retegek folotte emelked? egesz felepitmenyet. […]

A proletariatus fejl?desenek legaltalanosabb szakaszait felvazolva, a fennallo tarsadalmon belul dulo tobbe vagy kevesbe burkolt polgarhaborut kovettuk nyomon addig a pontig, amelyen nyilt forradalomban tor ki, es a proletariatus a burzsoazia er?szakos megdontese utjan megalapitja uralmat.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [23]

Legvegul a szerz?k megallapitottak, hogy a t?kes kizsakmanyolas kovetkezteben a proletariatus egyre nagyobb retegei szegenyednek el, pauperizalodnak, rabszolgaletbe sullyednek, s ez az egyik legf?bb hajtoereje a forradalmi harcnak. A burzsoazia uralkodasra keptelen osztallya valik, mert uralma meg a minimalis eletfelteteleket sem tudja biztositani az altala elnyomott munkasosztaly szamara.

?A burzsoaosztaly letenek es uralmanak leglenyegesebb feltetele a gazdagsagnak maganosok kezeben valo felhalmozodasa, a t?ke kepz?dese es gyarapodasa; a t?ke feltetele a bermunka. A bermunka kizarolag a munkasok egymas kozotti konkurrenciajan nyugszik. Az ipar haladasa, amelynek az akarat nelkuli es ellenallasra keptelen hordozoja a burzsoazia, a munkasoknak a konkurencia okozta elszigetel?dese helyebe a munkasoknak a tarsulas reven letrejov? forradalmi egyesuleset allitja. A nagyipar fejl?desevel tehat kicsuszik a burzsoazia laba alol maga a talaj, amelyen termel es a termekeket elsajatitja. Mindenekel?tt sajat sirasojat termeli. Pusztulasa es a proletariatus gy?zelme egyarant elkerulhetetlen.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [24]

II. Proletarok es kommunistak [ szerkesztes ]

Ebben a fejezetben a szerz?k a kommunizmus sajatossagait, illetve kepvisel?inek, a kommunistaknak a jellemz?it gy?jtik ossze. ?Milyen viszonyban allanak a kommunistak a proletarokkal altalaban?” ? teszik fel a kerdest. Valaszukban kinyilvanitjak, hogy ?a kommunistak nem kulon part a tobbi munkasparttal szemben” , s nincsenek a proletariatus egeszet?l elter? erdekeik. Nincsenek szektas elveik, melyeket a proletarmozgalomra kivannak er?ltetni. A kommunistak csak abban kulonboznek a tobbi proletarparttol, hogy mindig az osszmozgalom erdekeit kepviselik, nemzetisegt?l fuggetlenul. A kommunistak a munkaspartok kozott a leghaladobb es legradikalisabb iranyvonalat kepviselik, mig az elmelet teren a legkovetkezetesebbek. Celjuk ugyanaz, mint a tobbi munkasparte, ?a proletariatus osztallya alakitasa, a burzsoa uralom megdontese, a politikai hatalom meghoditasa a proletariatus altal.” [25] A tulajdonviszonyok a tortenelem soran szamos atalakulason mentek keresztul, folytatjak a szerz?k, a korabbi tulajdonviszonyok eltorlese nem kizarolag a kommunizmus sajatossaga. A kommunizmus megkulonboztet? jellemz?je nem altalaban a tulajdon megszuntetese, hanem a polgari tulajdon eltorlese, a magantulajdon megszuntetese. [26] Ezek utan visszautasitjak azokat a vadakat, melyek azt vetik a kommunistak szemere, hogy a ?munkaval keresett, szerzett, megszolgalt tulajdont” kivanjak eltorolni. A kispolgari tulajdont nem kell eltorolni, mert azt az ipar fejl?dese fokozatosan megszunteti. [27] Majd leleplezik a vadakban rejl? demagogiat , azt a hamis velekedest a burzsoazia reszer?l, hogy a proletariatus bermunkaja altal termelt ertektobbletb?l szarmazo t?ket a sajat faradsagos munkajanak tuntesse fel: [28]

?De teremt-e a bermunka, a proletar munkaja a proletarnak tulajdont? Semmi esetre. A bermunka a t?ket teremti meg, vagyis azt a tulajdont, amely a bermunkat kizsakmanyolja, amely csak azzal a feltetellel gyarapodhat, hogy uj bermunkat hoz letre, hogy azt ujra kizsakmanyolja. A tulajdon mai alakjaban a t?ke es a bermunka ellenteteben mozog. Vegyuk szemugyre ennek az ellentetnek mindket oldalat. T?kesnek lenni nemcsak tisztan szemelyi, hanem tarsadalmi helyzet elfoglalasat is jelenti a termelesben. A t?ke kozossegi termek es csak a tarsadalom sok tagjanak egyuttes tevekenysegevel, s?t vegeredmenyben csak valamennyi tagjanak egyuttes tevekenysegevel hozhato mozgasba.

A t?ke tehat nem szemelyi, hanem tarsadalmi tulajdon.

Ha tehat a t?ket kozossegi tulajdonna valtoztatjuk at, amely a tarsadalom valamennyi tagjae, akkor nem szemelyi tulajdon valtozik at tarsadalmiva. Csupan a tarsadalmi jellege valtozik meg a tulajdonnak. A tulajdon elveszti osztalyjelleget.

A bermunka atlagos ara a munkaber minimuma, azaz azoknak a letfenntartasi eszkozoknek az osszege, melyek szuksegesek ahhoz, hogy a munkast mint munkast eletben tartsak. Amit tehat a bermunkas a maga tevekenysegevel elsajatit, az pusztan arra eleg, hogy csupasz eletet ujratermelje. Mi semmi esetre sem akarjuk eltorolni a kozvetlen elet ujratermelesere szolgalo munkatermekeknek ezt a szemelyi elsajatitasat, azt az elsajatitast, amely nem tesz lehet?ve idegen munka folott hatalmat ado tobbletet. Mi csak ennek az elsajatitasnak nyomorusagos jelleget akarjuk megszuntetni, amikor a munkas csak azert el, hogy a t?ket gyarapitsa, csak annyiban el, amennyiben az uralkodo osztaly erdeke megkivanja.

A polgari tarsadalomban az eleven munka csak eszkoz a felhalmozott munka gyarapitasara. A kommunista tarsadalomban a felhalmozott munka csak eszkoz a munkasok eletfolyamatanak kib?vitesere, gazdagitasara, el?mozditasara.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [29]

A szerz?k kigunyoljak a burzsoazia azon ideologiai torekveset, hogy sajat osztalya szabadsagjogait azonositsa az altalanos szabadsagjogokkal.

?Remuldoztok, hogy mi meg akarjuk szuntetni a magantulajdont. De fennallo tarsadalmatokban a tarsadalom tagjainak kilenctized reszere nezve megsz?nt a magantulajdon; a magantulajdon eppen azaltal letezik, hogy a tarsadalom kilenctized reszere nezve nem letezik. Azt vetitek tehat szemunkre, hogy olyan tulajdont akarunk megszuntetni, amelynek szuksegszer? el?feltetele, hogy a tarsadalom oriasi tobbsegenek nincs tulajdona.

Egyszoval azt vetitek szemunkre, hogy a ti tulajdonotokat akarjuk megszuntetni. Valoban, ezt akarjuk.

Attol a pillanattol kezdve, hogy a munka nem valtoztathato at t?keve, penzze, foldjaradekka, egyszoval monopolizalhato tarsadalmi hatalomma, azaz attol a pillanattol, hogy a szemelyi tulajdon nem csaphat at polgari tulajdonba, attol a pillanattol kezdve szerintetek megsz?nt a szemelyiseg.

Beismeritek tehat, hogy szemelyisegen senki mast nem ertettek, mint a burzsoat, a polgari tulajdonost. Es ezt a szemelyiseget csakugyan meg kell szuntetni.

A kommunizmus senkit?l sem veszi el azt a hatalmat, hogy tarsadalmi termekeket elsajatitson, csupan azt a hatalmat veszi el, hogy ezen elsajatitas reven idegen munkat leigazzon.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [30]

Visszautasitjak a csalad megszuntetesenek vadjat is. Allitasuk szerint a polgari csalad alapja a magant?ke, s kifejlett formajaban csak a burzsoazia szamara letezik, amelyet kiegeszit a proletar szuksegszer? csaladtalansaga es a prostitucio. A t?ke megszuntetese termeszetesen mindezek elt?neset is maga utan vonja. Szatirikus formaban ?beismerik azt a b?ntenyt”, hogy a kommunistak el akarjak torolni azt, hogy a szul?k munkaba kuldik gyermekeiket, mialtal a csaladi viszonyok is kizsakmanyolova valnak. Ebben a kontextusban a szul?k es gyermekek kozti meghitt viszonyok hangoztatasa csupan visszataszito polgari szolam. Ravilagitanak, hogy a tarsadalmi neveles (iskola, ovoda stb.) nem kommunista talalmany, ?k legfeljebb atalakitjak e neveles jelleget, kiveszik azt az uralkodo osztaly befolyasa alol. [31]

Ezek utan kigunyoljak a ?n?kozosseg” bevezetesenek vadjat. Allitasuk szerint a burzsoa szexualisan kizsakmanyolja feleseget, proletarjai feleseget, azok leanyait, s nem elegszik meg a rendelkezesere allo hivatalos prostitucioval, raadasul meg burzsoa tarsa feleseget is elcsabitja. A polgari hazassag igy egyfajta kepmutatoan elleplezett felesegkozosseg. Ez a n?kozosseg, vagyis a t?kes termelesi viszonyokbol kovetkez? hivatalos es nem hivatalos prostitucio a termelesi viszonyok megvaltozasaval el fog t?nni. [32]

Egy tovabbi vad a kommunistak ellen, hogy el akarjak torolni a hazat, a nemzetiseget, amire szinten maro gunnyal valaszolnak: ?A munkasoknak nincs hazajuk. Nem lehet t?luk elvenni azt, amijuk nincs.” [33] A proletariatus els?dleges feladata, hogy onmagat ?nemzette”, a nemzet vezet? osztalyava szervezze, ennek tartalma azonban alapvet?en kulonbozik a burzsoa nemzet fogalmatol. A nepek nemzeti elkulonulese a t?kes fejl?des, a szabadkereskedelem, a vilagpiac kovetkezmenyekeppen fokozatosan megsz?nik. A proletariatus uralma pedig meg inkabb meggyorsitja ezt a folyamatot. Ezzel kapcsolatban Lamb es Lowy egybehangzoan megjegyzik, hogy a 21. szazad szemszogeb?l visszatekintve erre az el?rejelzesre, az id? eddig egyaltalan nem igazolta a szerz?k varakozasait. [34] Ezen a ponton Marx es Engels egy olyan torvenyszer?seget fogalmaznak meg, miszerint a nemzeteken beluli osztalyellentetek megsz?nesenek aranyaban a nemzetek kozotti kizsakmanyolas es ellenseges magatartas is elt?nik. [35]

Bar a szerz?k nem szandekoznak reszletesen targyalni a kommunizmus elleni vallasi, filozofiai, ideologiai ellenveteseket, a tortenelmi materializmus lenyegere vonatkozo nehany fontos megallapitast tesznek. Eszerint a mindenkori tarsadalmi tudat valtozasa koveti a mindenkori tarsadalmi let valtozasat, ami azt bizonyitja, hogy a tarsadalmi let, a tarsadalmi termeles els?dleges, meghatarozo szerepet jatszik a tarsadalmi tudattal szemben. Ennek megfelel, hogy: ?Valamely kor uralkodo eszmei mindenkor csak az uralkodo osztaly eszmei voltak.” [36] Nem els?dlegesen es onmagukban az uj eszmek forradalmasitjak a tarsadalmakat, hanem a felbomlo regi eletviszonyok, illetve a veluk szinkronban felbomlo regi eszmek lehet?ve teszik a regi tarsadalom melyen kialakult uj eszmek felszabadulasat. Az ugynevezett orok igazsagok latszolagosak, ami annak a kovetkezmenye, hogy az azonos lenyeg? osztalytarsadalmakat egyfajta kozos formakban mozgo tarsadalmi tudat jellemzi. Amint azonban az osztalyellentetek elt?nnek, veluk egyutt t?nnek el a nekik megfelel? tarsadalmi tudatformak (vallas, erkolcs, tudomany, m?veszet, filozofia, politika, jog) is. [37]

A fejezet vegen a forradalom legfontosabb feladatait vazoljak fel a proletariatus szamara. Mint ramutatnak: ?[…] a munkasforradalom els? lepese a proletariatus uralkodo osztallya emelese, a demokracia kivivasa.” [38] Marx es Engels fontosnak tartotta a tenyleges demokracia megteremteset es lehetsegesnek velte a hatalom megszerzeset parlamentaris eszkozokkel Angliaban, Hollandiaban es az Egyesult Allamokban. [39] Ezt alatamasztja Engelsnek A kommunizmus alapelvei cim? munkaja, melyet a Kialtvany egyfajta vazlatanak tekintenek. Ebben Engels leszogezi, hogy a forradalom els? lepese egy demokratikus alkotmany letrehozasa lesz, amely megalapozza a proletariatus politikai uralmat. [40] Ezt a politikai uralmat pedig arra hasznalja fel, hogy fokozatosan tarsadalmasitson minden magant?ket, s az immaron tarsadalmasitott termelest a lehet? leggyorsabban novelje. Ez kezdetben a polgari tulajdonjogba es termelesi viszonyokba valo elkerulhetetlenul szukseges ?zsarnoki beavatkozasok utjan” tortenhet, de orszagonkent kulonboz?ek lesz.

A fejezet a kommunizmus lenyegere vonatkozo nehany altalanos meghatarozassal zarul:

?Amikor majd a fejl?des folyaman az osztalykulonbsegek elt?ntek, es minden termeles a tarsult egyenek kezeben osszpontosult, akkor a kozhatalom elveszti politikai jelleget. A politikai hatalom, voltakeppeni ertelmeben, valamely osztalynak egy mas osztaly elnyomasara szolgalo szervezett hatalma. Ha a proletariatus a burzsoazia elleni harcaban szuksegszer?en osztallya egyesul, forradalom utjan uralkodo osztallya teszi magat, es mint uralkodo osztaly a regi termelesi viszonyokat er?szakkal megszunteti, akkor e termelesi viszonyokkal egyutt megszunteti az osztalyellentetnek, egyaltalaban az osztalyoknak a letfelteteleit [* 3] , es ezzel sajatmaganak mint osztalynak az uralmat is.

A regi polgari tarsadalom s a vele jaro osztalyok es osztalyellentetek helyebe olyan tarsulas lep, amelyben minden egyes ember szabad fejl?dese az osszesseg szabad fejl?desenek feltetele.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [41]

III. Szocialista es kommunista irodalom [ szerkesztes ]

Ez a fejezet szamba veszi a kulonfele szocialista es kommunista iranyzatokat, s kimeletlen kritikat gyakorol folottuk. Az els? csoportba a ?reakcios szocializmus” nevvel illetett ideologiakat sorolja, azokat, melyeknek haladasellenessege a legnyilvanvalobb.

1. A reakcios szocializmus [ szerkesztes ]

A feudalis szocializmus a francia es angol arisztokracia koreben szuletett meg, miutan elvesztettek hatalmukat, s er?tlen tamadasuk a burzsoazia ellen egy let?nt korszak visszahozatala iranti szandekukat tukrozi. F? kritikajuk a burzsoazia ellen az, hogy a polgari rendszer hozza letre a proletariatust, mely az egesz regi tarsadalmi rendet meg fogja szuntetni.

?A politikai gyakorlatban ezert reszt vesznek a munkasosztaly ellen iranyulo minden er?szakos intezkedesben, a koznapi eletben pedig nem tartjak meltosagukon alulinak, hogy hangzatos szolamaik ellenere aranyalmakat [* 4] szureteljenek es a h?seget, szeretetet, becsuletet a gyapju-, cukorrepa- es palinka-kalmarkodassal csereljek fel. [* 5] ”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [42]

Ide sorolja meg az un. papi szocializmust vagy szent szocializmust , amely az 1872-es es az azt kovet? kiadasokban a kereszteny szocializmus elnevezest viselte. [43]

A reakcios szocializmusok kovetkez? kategoriaja a kispolgari szocializmus . Tarsadalmi bazisa a kozepkorbol orokolt polgari rend es kisparaszti rend, melyek eredetileg a modern burzsoazia el?futarai voltak, s helyzetuk a fejletlenebb orszagokban a teng?des, stagnalas a felemelked? burzsoazia mellett. Ezzel szemben a fejlettebb orszagokban egy uj kispolgari osztaly kepz?dik, mely a proletariatus es a burzsoazia kozott lebeg, s szuntelen bizonytalansag jellemzi, mivel a konkurencia kovetkezteben tagjai tomegesen deklasszalodnak es beolvadnak a proletariatus soraiba. Legfontosabb ideologiai kepvisel?juk Sismondi . A kispolgari szocializmus a kapitalizmus biralataval pozitiv szerepet jatszott, amde szandeka a tortenelem kerekenek visszaforgatasara ?reakcios es utopikus egyszerre”. ?Cehrendszer az iparban es patriarchalis gazdalkodas a falun, ebben merul ki minden tudomanya.” ? irjak a Kialtvany szerz?i. [44]

Vegul a reakcios szocializmusok utolso tipusat, a nemet vagy az ?igazi” szocializmust teszik kritikai elemzesuk targyava. Megallapitjak, hogy ez az iranyzat a sokkal fejlettebb tarsadalmi bazison letrejott francia szocializmus ures filozofiai spekulaciova torzitott masolata, mely elvesztette minden gyakorlati jelent?seget, forradalmi politikai arculatat. Tarsadalmi bazisat tekintve a felbomloban lev? nemet feudalis rendi kispolgarsag erdekeinek ideologiai kifejez?dese. Az ?igazi” szocializmus egyfel?l tamadja a feltorekv? burzsoazia ideologiajat, a liberalizmust, a kepviseleti allamot, a polgari konkurenciat, a polgari sajtoszabadsagot, a polgari jogot, a polgari szabadsagot es egyenl?seget, igyekszik visszatartani a neptomegeket a polgari mozgalomban valo reszvetelt?l, masfel?l tamadja a kommunizmus szerinte ?nyersen destruktiv” iranyzatat, arra valo hivatkozassal, hogy folotte all minden osztalyharcnak. A reakcios szocializmusok egy mar meghaladott tortenelmi allapothoz valo visszateres hivei, s mint ilyenek a tortenelmi fejl?des gatjai. [45]

2. A konzervativ vagy burzsoa szocializmus [ szerkesztes ]

A burzsoa szocializmus ideologiai iranyzata tenyleges reformokat szeretne, hogy a fennallo polgari tarsadalmi rendet megtartsa. Egyik legbefolyasosabb gondolkodojuk Pierre-Joseph Proudhon , akinek biralatat Marx A filozofia nyomorusaga cim? konyveben mar reszletesen kifejtette. Ez az iranyzat arra torekszik, hogy a proletariatust visszatartsa a politikai harctol, a forradalmi megmozdulasoktol. Ennek erdekeben azt hangsulyozza, hogy csakis a gazdasagi viszonyok megvaltoztatasat kell elerni ?adminisztrativ javitgatasok” formajaban, de a t?kes rendszer lenyeget erintetlenul hagyja. [46]

3. Az utopista szocializmus es kommunizmus [ szerkesztes ]

A fejezet legvegen az utopista szocialistak, Saint-Simon , Charles Fourier es Robert Owen kritikaja kerul sorra. A rendszeralkoto utopistak a proletariatus es a burzsoazia kozotti osztalyharc fejletlen id?szakaban kerulnek el?terbe. Az utopistak latjak az osztalyellenteteket, de nem tulajdonitanak onallo tortenelemformalo szerepet a proletariatusnak. A proletariatus szamukra csak egy passziv, szenved? osztaly. A tarsadalmi tevekenyseg helyebe sajat konstrualt rendszereiket, szervezeti formaikat teszik, a tortenelmi jov? szamukra csak sajat tervezeteik propagandajat es realizalast jelenti. Ugy velik, folotte allnak minden osztalyellentetnek, mivel a tarsadalom minden tagjanak sorsan javitani kivannak, ezert a tarsadalom egeszehez, de legf?kepp az uralkodo osztalyhoz szolnak. Azt gondoljak, a racionalis belatas elegend?, hogy tervezeteik valora valjanak. Minden politikai cselekvest elleneznek, pusztan tarsadalmi kiserleteikt?l varjak az uj tarsadalom bekoszontet. A Kialtvany szerz?i ugyanakkor megallapitjak, hogy az utopistak alapjaiban biraljak a kapitalista tarsadalmat, amivel fontos szerepet jatszanak a munkasok felvilagositasaban, es hozzateszik, hogy jelent?seguk forditott aranyban van a tortenelmi fejl?dessel, annak el?rehaladasaval egyre reakciosabbakka valnak. [47]

?Amilyen mertekben fejl?dik es alakul az osztalyharc, ugyanolyan mertekben veszti el ez az osztalyharcon valo kepzeletbeli felulemelkedes, az osztalyharcnak ez a kepzeletben valo lekuzdese minden gyakorlati erteket, minden elmeleti jogosultsagat. Ezert ha e rendszerek megalapitoi sok tekintetben forradalmiak voltak is, tanitvanyaik mindenkor reakcios szektakat alkotnak. A proletariatus tovabbi tortenelmi fejl?desevel szemben ragaszkodnak a mesterek regi nezeteihez. Ezert kovetkezetesen azon igyekeznek, hogy az osztalyharc ujbol eltompuljon es az ellentetek kiegyenlit?djenek. Meg mindig almodoznak tarsadalmi utopiaik kiserleti megvalositasarol, kulonallo falanszterek alakitasarol, home-koloniak alapitasarol, kis Ikaria felallitasarol [* 6] ? az uj Jeruzsalem zsebkiadasarol ?, es mindezeknek a legvaraknak felepitesehez a polgari szivek es penzeszsakok emberszeretetere kell apellalniok. Lassacskan az el?bb jellemzett reakcios vagy konzervativ szocialistak kategoriajaba sullyednek es mar csak abban kulonboznek t?luk, hogy pedanteriajuk rendszeresebb, s hogy fanatikus, babonas hittel biznak tarsadalmi tudomanyuk csodahatasaiban. Ezert elkeseredetten szembeszallnak a munkasok minden politikai mozgalmaval, mert azok csakis az uj evangeliumban nem bizo vak hitetlensegb?l fakadhatnak.”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [48]

IV. A kommunistak viszonya a kulonboz? ellenzeki partokhoz [ szerkesztes ]

A kialtvany zaro fejezete roviden kiter a kommunista mozgalomnak a halado szerepet jatszo korabeli politikai partokhoz valo viszonyara Franciaorszagban, Svajcban, Lengyelorszagban es Nemetorszagban. A kommunistak a munkasosztaly legontudatosabb reszet alkotjak, s mikozben tamogatjak ezen ellenzeki partokat a konzervativ es a radikalis burzsoazia, illetve az abszolut monarchia ellen, mindig szem el?tt tartjak, hogy a kommunista tarsadalom megvalositasara vonatkozo tavlati celjaik messze tulmutatnak a fennallo politikai helyzeten, igy tamogatasuk sohasem feltetel nelkuli, hanem kritikai tamogatas. Marx es Engels felhivja a figyelmet a polgari forradalom kuszoben allo Nemetorszagra, amelyben az angol es francia polgari forradalmakkal osszehasonlitva sokkal fejlettebb altalanos feltetelek kozott, es fejlettebb proletariatussal megy vegbe a valtozas, igy az egy proletarforradalom kozvetlen el?jateka lehet. A fejezet vegen hangsulyozzak, hogy a kommunistak tamogatnak minden forradalmi mozgalmat, amely a fennallo tarsadalmi es politikai viszonyokkal szembefordul, illetve azt, hogy a tulajdon kerdeset a mozgalom alapvet? kerdesenek tekintik, majd emlekeztetnek arra, hogy a kommunistak a vilag demokratikus partjainak szovetkezeseben erdekeltek. [49] Legvegul a Kialtvany hires utolso bekezdese, es a m? lezarasakent a kommunista mozgalom osszefogasra felszolito, kozismert jelmondata all:

?A kommunistak nem titkoljak nezeteiket es szandekaikat. Nyiltan kijelentik, hogy celjaik csakis minden eddigi tarsadalmi rend er?szakos megdontesevel erhet?k el. Reszkessenek az uralkodo osztalyok egy kommunista forradalomtol. A proletarok e forradalomban csak lancaikat veszithetik. Cserebe egy egesz vilagot nyerhetnek.

Vilag proletarjai, egyesuljetek!”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [50]

El?szok [ szerkesztes ]

El?szo az 1872-es nemet kiadashoz [ szerkesztes ]

A szerz?ket igen varatlanul erte a hirtelen jott nemetorszagi kiadas, ezert a sietseg miatt csak a leglenyegesebb gondolatokat erintik. Az eltelt negyedszazad alatt a kapitalizmus oriasi fejl?desen ment keresztul, ami a Kialtvany t uj kontextusba helyezi:

?Barmennyire megvaltoztak is a viszonyok az utobbi huszonot esztend? alatt, az ebben a ≫Kialtvany≪-ban kifejtett altalanos alapelvek nagyjaban es egeszeben meg ma is teljesen helyesek. Egyes reszletek itt-ott javitandok lennenek. Ezen alapelvek gyakorlati alkalmazasa, jelenti ki maga a ≫Kialtvany≪, mindenutt es mindenkor a tortenelmileg meglev? korulmenyekt?l fog fuggni, es ezert egyaltalaban nem helyezunk kulonos sulyt a II. fejezet vegen javasolt forradalmi rendszabalyokra. Ez a passzus ma sok tekintetben maskepp hangzanek. Tekintettel a nagyiparnak az utobbi 25 esztend?ben tett oriasi tovabbfejl?desere es a munkasosztalynak ezzel egyutt tovabbhalado partszervezettsegere, az el?szor a februari forradalombol, majd, meg sokkal inkabb, A Parizsi Kommunb?l adodo gyakorlati tapasztalatokra ? amikor a proletariatus els? izben volt ket honapon at a politikai hatalom birtokaban ?, ma ez a program helyenkent elavult. Nevezetesen a Kommun bebizonyitotta, hogy ≫a munkasosztaly nem veheti egyszer?en birtokaba a kesz allamgepezetet, hogy azt sajat celjaira m?kodesbe hozza≪. [51] ”

? Karl Marx ? Friedrich Engels [52]

A burzsoa allamgepezet szetzuzasanak kovetelmenye ? melyre fontossaga miatt a szerz?k hivatkoznak ?, fordulopontot jelentett a marxizmus allamelmeletenek torteneteben, es az egyik legtobbet idezett hellye, illetve az egyik legtobbet vitatott gondolatta valt az id?k soran.

El?szo az 1882-es orosz kiadashoz [* 7] [ szerkesztes ]

A szerz?k bevezeteskent megjegyzik, hogy a Kialtvany Mihail Bakunyin altal forditott, els? orosz kiadasa (1869) [* 8] ota hatalmasat valtozott a vilag. Abban az id?ben ez csak egy irodalmi kuriozumnak szamitott, mig 1882-ben valodi aktualitassal bir. Az 1860-as evekben mind Oroszorszag, mind az Egyesult Allamok a fennallo europai rend tamaszai voltak, mivel nyersanyagokkal lattak el a nyugat-europai t?kes gazdasagokat es egyuttal ipari termekeik felvev?piacai voltak. Ezzel szemben az Egyesult Allamokban a nagy aranyu bevandorlas nyujtotta tomeges munkaer?, a szinte korlatlanul rendelkezesre allo foldteruletek m?velesbe vetele hozzajarult egy hatalmas meret? mez?gazdasag letrejottehez, mely termekeivel konkurenskent lepett fel az europai piacon, ami megrengette a fennallo foldtulajdoni strukturat. Raadasul az ipari fejl?des is roppant mereteket oltott, ami rovid id?n belul meg fogja torni Nyugat-Europa, s f?kent Anglia egyeduralmat. Ezzel parhuzamosan jelent?s t?kekoncentracio megy vegbe, melyet a proletariatus szamszer? novekedese, es ipari teruleteken valo osszpontosulasa kiser.

Oroszorszagban is oriasi valtozasok tortentek. Mig az 1848?49-es forradalmak idejen Oroszorszag az europai reakcio leger?sebb bastyajanak szamitott, addig 1882-re ?Oroszorszag az europai forradalmi akcio elcsapata” . [53] Majd egy erdekes problemafelvetes kovetkezik. Oroszorszagban a foldtulajdon dont? resze a parasztok kozos birtokaban van. Mi lesz az ?sregi, kozossegi paraszti foldtulajdon, az obscsina sorsa? Felbomlik es a torvenyszer? kapitalista magantulajdon iranyaban fejl?dik, vagy kozvetlenul atmegy a magasabb rend?, kommunista tulajdonformaba? A Kialtvany szerz?i szerint, ha az orosz forradalom hatasara egy nyugati proletarforradalom tor ki, s a kett? egymast kiegesziti, az orosz kozossegi foldtulajdon kiindulasi alap lehet egy kommunista fejl?des fele. [54]

El?szo az 1883-as nemet kiadashoz [ szerkesztes ]

Ebben a Marx halala utan utan irodott, egeszen rovid el?szoban Engels fontosnak tartotta leszogezni, hogy a Kialtvanyon vegigvonulo alapeszme ?egyedul es kizarolag Marxe” :

?A Kialtvanyon vegighuzodo alapgondolat: hogy a gazdasagi termeles es minden tortenelmi korszaknak ebb?l szuksegszer?en folyo tarsadalmi tagozodasa az alapja e korszak politikai es szellemi tortenetenek; hogy ennek megfelel?en (a fold ?sregi kozos birtoklasanak felbomlasa ota) az egesz tortenelem osztalyharcok tortenete volt, kizsakmanyolt es kizsakmanyolo, elnyomott es elnyomo osztalyok kozott a tarsadalmi fejl?des kulonboz? fokain folytatott harcok tortenete; hogy ez a harc azonban most olyan fokot ert el, amelyen a kizsakmanyolt es elnyomott osztaly (a proletariatus) mar csak ugy szabadithatja fel magat az ?t kizsakmanyolo es elnyomo osztaly (a burzsoazia) alol, ha egyidej?leg az egesz tarsadalmat mindenkorra megszabaditja a kizsakmanyolastol, az elnyomastol es az osztalyharcoktol ? ez az alapgondolat egyedul es kizarolag Marxe.”

? Friedrich Engels [55]

El?szo az 1888-as angol kiadashoz [ szerkesztes ]

Engels attekinti az els? megjelenest?l eltelt tortenelmi id?szakot, s benne a Kialtvany kiadastortenetet. Ezek alatt az evtizedek alatt a munkasmozgalom nagy utat tett meg, melynek legfontosabb allomasai az 1848. juniusi felkeles Parizsban, az Els? Internacionale es a parizsi kommun voltak. Megallapitja, hogy a Kialtvany ekkorra a szocialista irodalom legelterjedtebb, legnemzetkozibb termekeve, kozos programjava valt. [56] Engels ebben az el?szoban is hangsulyozza, hogy a Kialtvany leglenyegesebb alapgondolata Marxe:

?Bar a ?Kialtvany” kett?nk kozos munkaja, kotelessegemnek tartom megallapitani, hogy alapgondolata, mely az egesznek magva, Marxe. Ez a gondolat a kovetkez?: hogy minden tortenelmi korszakban az uralkodo gazdasagi termelesi es cseremod es az ebb?l szuksegszer?en folyo tarsadalmi szervezet az az alap, amelyre e korszak politikai es szellemi tortenete epult es amelyb?l ez egyedul megmagyarazhato; hogy kovetkezeskeppen az emberiseg egesz tortenete (a foldet kozos tulajdonban birtoklo kezdetleges nemzetsegi tarsadalom felbomlasa ota) osztalyharcok tortenete volt, kizsakmanyolo es kizsakmanyolt, uralkodo es elnyomott osztalyok kuzdelmeie; hogy ezeknek az osztalyharcoknak tortenete a fejl?des soran most olyan fokot ert el, amelyen a kizsakmanyolt es elnyomott osztaly ? a proletariatus ? csak ugy erheti el felszabadulasat a kizsakmanyolo es uralkodo osztaly ? a burzsoazia ? jarma alol, ha egyidej?leg az egesz tarsadalmat egyszer s mindenkorra megszabaditja minden kizsakmanyolastol es elnyomastol, osztalykulonbsegekt?l es osztalyharctol.

Ehhez a gondolathoz, amely velemenyem szerint arra van hivatva, hogy a tortenelemtudomanyban ugyanolyan haladasnak legyen az alapja, mint amin?nek Darwin elmelete volt a termeszettudomanyban ? ehhez a gondolathoz mindketten mar tobb esztend?vel 1845 el?tt fokozatosan kozeledtunk. Hogy mennyire haladtam ebben az iranyban el?re, legjobban mutatja A munkasosztaly helyzete Angliaban cim? munkam. Mikor azonban 1845 tavaszan Brusszelben ismet talalkoztam Marxszal, ? mar teljesen kidolgozta ezt a gondolatot es majdnem olyan vilagos szavakkal tarta elem, mint amelyekkel azt itt osszefoglaltam.”

? Friedrich Engels [57]

Majd hosszan idezi az 1872-es nemet kiadas el?szavaban irottakat, mely szerint bar a Kialtvany helyenkent, egyes reszleteiben ? kulonosen a II. fejezet vegen javasolt forradalmi rendszabalyok, a III. es IV. fejezetek ? elavult, az alapelvek semmit nem vesztettek helyessegukb?l, id?tallonak bizonyultak. Vegul kozli, hogy az angol forditas Samuel Moore munkaja, amit Engels is atnezett es jovahagyott. [58]

El?szo az 1893-as olasz kiadashoz [ szerkesztes ]

Engels rovid tortenelmi visszatekintest tesz az 1848-as forradalmakra, kiemelve a berlini es a milanoi forradalmak jelent?seget, melyeknek egyik legf?bb kovetkezmenye volt az olasz es nemet nemzeti egyseg megteremtese, a nemzeti fuggetlenseguk kivivasa. Megallapitja, hogy a forradalom minden orszagban a munkasosztaly m?ve volt, de csak a parizsi munkasok torekedtek a burzsoazia uralmanak megdontesere. Mindazonaltal sem a gazdasagi haladas, sem a tomegek osztalytudatanak fejlettsege nem erte el azt a fokot, amely megnyitotta volna az utat egy gy?ztes proletarforradalom szamara, igy a forradalom eredmenyeit a burzsoazia hasznalta ki. A tobbi orszagban ? Olaszorszagban, Nemetorszagban, Ausztriaban, Magyarorszagon ? pedig a munkasok legf?bb tette, hogy a burzsoaziat hatalomra juttattak. A burzsoazia uralma azonban nem lehetseges nemzeti fuggetlenseg nelkul, igy tehat ez a kerdes kerult Olaszorszagban, Nemetorszagban, Magyarorszagon a kozeppontba, s ?Lengyelorszage is sorra fog kerulni” ? irja Engels. Ezek a forradalmak bar csupan polgari forradalmak voltak, de el?keszitettek a tarsadalmi felteteleit a kes?bbi szocialista forradalom bekovetkezesenek. A t?kes fejl?des mindenhol megteremtette a nagyipari proletariatust, mely ezen forradalom vegrehajtoja lesz. [59]

Kiadasai, hatastortenete [ szerkesztes ]

A ?tortenelmi feledes homalya” [ szerkesztes ]

A Kommunista kialtvany egyetlen (kezzel irott) fonnmaradt lapja

A Kialtvany els?, nemet nyelv?, 23 oldal terjedelm? kiadasa 1848 februarjanak vegen kerult kinyomtatasra a J. E. Burghard-fele Munkas M?vel?desi Tarsasag (Bildungs-Gesellchhaft fur Arbeiter) [masik ismert neven] (Communistischer Arbeiterbildungsverein) nyomdajaban Londonban, a Liverpool Street 46. szam alatt. Marciustol juliusig folytatasokban ujra publikaltak az emigrans nemet demokratak lapjaban, a Deutsche Londoner Zeitungban . Ugyanebben az evben ujra megjelent Burghardnal az els? kiadas hibainak korrigalasaval, 30 oldal terjedelemben, es ez szolgalt a kes?bbi kiadasok alapjaul. Egyik 1848-as kiadas sem tuntette fel a szerz?k nevet. 1848-ban megjelent meg egy nem teljes sved forditas, amely szovegh?seg tekinteteben is sok kivannivalot hagyott maga utan, peldaul a fordito a hires Vilag proletarjai, egyesuljetek! jelmondatot A nep szava, Isten szava! mondattal helyettesitette. [60] A kialtvany eredeti, 1848-as nemet nyelv? bevezet?je azzal zarult, hogy a m?vet majd angol, francia, nemet, olasz, flamand es dan nyelven is hamarosan kozreadjak, de valojaban a forditasokra varni kellett. [61]

Az els? angol forditast egy skot chartista, feminista ujsagiro es filozofus, Helen Macfarlane keszitette, s George Julian Harney hetilapja, a Red Republican hasabjain jelent meg 1850 novembereben negy folytatasos reszben. Marx es Engels neve a Kialtvany szerz?ikent el?szor itt t?nt fel egy labjegyzetben, melyet ? a szerz?kkel jo baratsagot apolo ? Harney irt. Egy kisebb nemet kiadas megjelent meg Londonban, valoszin?leg 1864-ben, es egy masik kis kiadas Berlinben, 1866-ban, mely minden bizonnyal a m? els? nemetorszagi publikalasa volt. [62] Az els? francia nyelv? kiadasra 1872-ben kerult sor, a New York-i ?La Socialiste” -ban. Teves a szerz?knek az 1872-es nemet kiadas, illetve Engelsnek az 1888-as angol kiadas el?szavaban irt allitasa, hogy ?rovid id?vel az 1848-as juniusi felkeles el?tt” Parizsban megjelent volna franciaul. [63] [64]

Mindezek a kiadasok teljesen visszhangtalanok maradtak, s semmilyen jelentekeny hatast nem fejtettek ki. [65] A Kommunista kialtvanyt hosszu evekig a latszolagos feledes homalya boritotta, szerz?ik sem nagyon hivatkoztak ra. A valtozas az 1860-as evek masodik feleben kezd?dott, amikor az Els? Internacionale megalakulasa nyoman Marx nemzetkozi hirnevre tett szert, majd ez feler?sodott a parizsi kommun vedelmere irt, A polgarhaboru Franciaorszagban cim? cikke utan. Marxra ekkortol, mint veszelyes felforgatora tekintettek az europai kormanyok. Amikor 1872 marciusaban a nemet szocialdemokrata vezet?ket, Wilhelm Liebknechtet , August Bebelt and Adolf Hepnert hazaarulas vadjaval perbe fogtak, a Kialtvany varatlanul oriasi publicitast nyert, mivel szovege bekerult a vadiratba, s ezaltal a birosagi jegyz?konyvekbe. Hivatkozvan arra, hogy a szoveg a birosagi eljaras reszet kepezi, lehet?seget adott a szocialdemokrataknak, hogy legalisan, nagy peldanyszamban kinyomathassak. Az 1872-es uj nemet kiadas, melyhez a szerz?k kulon el?szot irtak, szimbolikus hatark? a Kialtvany torteneteben, melyet az is szemleltet, hogy 1871 es 1873 kozott legalabb kilenc kulonboz? kiadasban, hat kulonboz? nyelven jelent meg. [66]

Felivel? palyafutasa [ szerkesztes ]

Marx es Engels

A kovetkez? mintegy negyven evben a Kialtvany meghoditotta a vilagot, mely a megelenkul? munkasmozgalomnak, a gyors fejl?desen keresztul men? szocialdemokrata es munkaspartoknak, illetve azokban az 1880-as evekt?l a marxizmus folyamatos ternyeresenek volt koszonhet?. Az 1917-es orosz forradalomig tobb mint harminc nyelven, szazas nagysagrend? kiadasa jelent meg vilagszerte, koztuk harom japan es egy kinai nyelven. Leggyorsabb terjedesere Europa kozeps? ovezeteben kerult sor Franciaorszagtol Oroszorszagig. Orosz nyelven 70 alkalommal publikaltak, amihez meg hozzajon az Orosz Birodalom tobbi nyelvein torten? 35 kiadas: 11 lengyel, 7 jiddis , 6 finn, 5 ukran, 4 gruz, 2 ormeny. Nemet nyelven 55, tovabba 9 magyar, 8 cseh, 3 horvat, egy-egy szlovak es szloven, 34 angol ? beleertve az Egyesult Allamokat is ?, 26 francia, 11 olasz kiadas kerult napvilagra. Del-europai terhoditasa eszrevehet?en kisebb volt, mindossze 6 spanyol ? Latin-Amerikat is beleszamitva ?, s egy portugal, illetve 7 bolgar, 4 szerb, 4 roman es egy ladino megjelenes valosult meg. Eszak-europai terjedese szinten mersekeltebb volt, 6 dan, 5 sved es 2 norveg kiadassal. [67]

Az egyenl?tlen foldrajzi elterjedes nemcsak a szocialista mozgalom, s azon belul a marxizmus egyenl?tlen terhoditasara reflektal, hanem arra a tenyez?re is felhivja a figyelmet, hogy nem volt szoros megfeleles a szocialdemokrata es munkaspartok merete es ereje, illetve a Kialtvany elterjedese kozott. A tobb szazezer taggal, es szavazok millioival biro Nemetorszag Szocialdemokrata Partja (SPD) 1905-ig kiadasonkent csupan 2000?3000 peldanyt nyomatott ki bel?le. Mig a part 1891-es erfurti programjanak peldanyszama elerte a 120 000 -et, addig a Kialtvany 1895 es 1905 kozott aranytalanul keves, mindossze 16 000 peldanyban kerult az olvasokhoz. Ezzel szemben a 70 orosz nyelv? kiadas csak egy nehany ezer f?s illegalis parttagsagot kepviselt, s ugyanigy a 34 angol nyelv? kiadas is csak egy a munkas- es szocialista partok balszarnyat alkoto, kicsiny angolszasz marxista ?szektat” reprezentalt. [68]

Az 1917-es oktoberi orosz forradalom utan a helyzet a kommunista partok eseteben gyokeresen megvaltozott. A Masodik Internacionale tomegpartjaitol elter?en, a Kommunista Internacionale partjai elvartak tagjaiktol, hogy a marxista elmelet alapvet? vonatkozasaival tisztaban legyenek. Az SPD-t?l elter?en, ahol a tenyleges politikai donteshozok es a teoretikusok elkulonultek egymastol, az orosz bolsevik szocialdemokratak, majd kommunistak vezet?i, elukon Leninnel , alapos elmeleti tudassal rendelkeztek, amit a gyakorlatban is igyekeztek alkalmazni. Ennek kovetkezteben a Masodik Internacionale partjaival osszehasonlitva, a Marx- es Engels-szovegek publikalasa es terjesztese sokkal fontosabb szerepet jatszott a mozgalomban. A Kialtvany ebb?l az uj helyzetb?l tobb modon profitalt. A terjesztese jelent?sen megn?tt, kulonosen a Szovjetunioban . De peldaul 1932-ben az amerikai es a brit kommunista partok hivatalos kiadoi is megvalositottak egy szazezres nagysagrend?, olcso verziot, amely minden bizonnyal minden id?k legnagyobb angol nyelv? kinyomtatasat jelentette. Azaltal, hogy a Kialtvany kozvetlenul kapcsolodott az aktualis politikahoz, hogy egy nagyobb allam hivatalosan kepviselte a marxista ideologiat, politikai olvasata es pozicioja meger?sodott, aminek kovetkezteben bekerult az egyetemek tanitasi programjaba. A masodik vilaghaboru utan, a Szovjetunio nemzetkozi szerepenek, befolyasi ovezetenek megnovekedesevel, a nyugat-europai kommunista partok meger?sodesevel 1948-ra, a Kialtvany centenariumanak evere, mar nem csupan kommunista vagy marxista kot?des?, hanem polgari kiadok is, neves akademikusok bevezetesevel, nagy peldanyszamban publikaltak. Ekkortol tobbe mar nem pusztan egy klasszikus marxista dokumentum volt, hanem kulon jelz? nelkuli politikai klasszikussa valt. [69]

A kialtvany elfogadasanak tortenete [ szerkesztes ]

A Kommunista Kialtvany korat messze megel?z? munka, ami a globalizalt kapitalizmus es a munkasosztaly kuzdelmeinek latomasaval el?re mutatott es a ?nepek tavaszan”, az 1848. februar?marciusi forradalmak idejen keletkezett forras ertek? m?. Megjelenesekor azonban a kommunistak bels? korein kivul nem valtott ki igazabol nagy visszhangot es a kor forradalmi mozgalmaira semmilyen hatast nem gyakorolt. [70]

Felivelese es jelent?sebb hatasa az Els? Internacionale es a Parizsi Kommun utan kezd?dott es az 1917-es oktoberi orosz forradalom hozta meg az igazi ismertseget. Aktualitasa aztan 1989. decembereben teljesen okafogyott lett, amikor Maltan Bush es Gorbacsov fogadalmat tett es "A hideghaboru december 3-an delutan 12 ora 45 perckor veget ert" . [71] Azota is vannak azonban id?szakok, mikor ugymond van igeny e m? ujra ertelmezesere, peldaul ilyen volt a 2008-ban kirobbant gazdasagi vilagvalsag. [72]

A 21. szazadra a vezet? baloldali gondolkodo Goran Therborn mondta ki Marxrol, hogy mint politikus es ezzel egyutt az ? oroksege, igy a Kommunista kialtvany is regen halott es emiatt nincs hatassal a jov?re. [70] Tamas Gaspar Miklos ugy velekedett, hogy meg se kellett volna ezt irni, hiszen teljesen ellentmondasban van a marxista korpusszal . [73]

Magyarul [ szerkesztes ]

Els? magyar nyelv? kiadasa 1896-ban jelent meg ? sorrendben a 11. forditasi nyelvkent ? a ?Vass Jozsef mintaantikvarium es konyvkereskedes” kiadasaban, 2000 peldanyban. Sajto ala rendezte Bokanyi Dezs? es Pfeifer Sandor , a Magyarorszagi Szocialdemokrata Part ket kozismert vezet?je. Mivel a cimlapon is az ? nevuk szerepelt, a rovid el?szot pedig csupan a ?fordito” alairas zarta, ezert a koztudatba tevesen a konyv forditoikent vonultak be. [74] Czobel Ern? a kovetkez?keppen ir err?l a Kommunista kialtvany megjelenesenek 100. evfordulojara irt tanulmanyaban:

?Bokanyitol tudom, hogy a fordito Krejcsi Rezs? volt, a Budapesti Kereskedelmi es Iparkamara kes?bbi f?titkara, aktiv tisztvisel?je s szinten egyike azoknak a regi magyar marxista intellektueleknek, akik […] akkor a Szocialdemokrata Part egyes vezet?inek az elmeleti onkepzesben a segitsegere voltak. A ?Kialtvany”-t Krejcsi Rezs? Bokanyi es Pfeifer keresere forditotta le, a forditast egyutt megtargyaltak, egyutt huztak ala a d?lt bet?vel szedend? f?bb teteleket s Bokanyi volt az, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a ?Kialtvany” jelmondatat, csatakialtasat, ne szoszerint forditsak: ?Minden orszag proletarjai, egyesuljetek!” (Proletarier aller Lander…), hanem abban a harsanyabb formaban, amelyet magyar ful mar el sem tud kepzelni maskent: ?Vilag proletarjai, egyesuljetek!” ”

? Czobel Ern? [75]

Az els? forditas, tobb mas nyelvhez hasonloan eleg gyengere sikeredett. Ezt a csorbat a Szabo Ervin altal szerkesztett, Marx es Engels valogatott m?veinek els? koteteben megjelent, 1906-os masodik kiadas koszorulte ki, Politzer Zsigmond es Fia kiadasaban. Szabados Sandor forditasa ?mind stilus, mind pedig h?seg tekinteteben kielegit?nek mondhato” ? irta rola Czobel. [76]

A harmadik magyar forditas Kunfi Zsigmond munkaja, amely ?Ipolyi Tamas” alnev alatt jelent meg a Rado Antal-fele ?Magyar Konyvtar” 555. szamu fuzetekent, 1913-ban. Kunfi a forditason tul egy torteneti es elmeleti bevezet?t is irt a m? ele. Czobel kritikusan megjegyzi: ?Ez a stilus tekinteteben szinvonalas forditas h?seg es szabatossag tekinteteben hatarozott visszaesest jelent a Szabadoseval szemben” ? s velemenyet konkret peldakkal is szemlelteti.

1918-ban ket ujabb kiadas is napvilagot latott, az egyik Moszkvaban, Kun Bela forditasaban, a masik pedig az ?szirozsas forradalom utan, a szocialdemokrata part publikalasaban. A Magyarorszagi Tanacskoztarsasag alatt elkeszult egy nagyalaku diszkiadasa, de forgalomba mar nem kerult, a feherterror idejen osszes peldanyat elegettek. 1920-ban Moszkvaban es Becsben, 1923-ban Berlinben jelent meg egy-egy magyar nyelv? kiadas. A Horthy-rendszer alatt legalabb egy illegalisan, szteklograffal sokszorositott kiadas keszult. [77]

1945 es 1948 kozott osszesen negy kiadas kerult ki a nyomdakbol. Ebb?l 1946-ban a Magyar Kommunista Part jelentette meg ?A Marxizmus-Leninizmus Kis Konyvtara” sorozat 7?8. szamaban, ket 10 ezres peldanyszamu nyomasban. Forditasat Rudas Laszlo keszitette, mely kijavitotta a Szabados-fele forditas gyengeit. Ebben a kiadasban jelenik meg el?szor Marx es Engels osszes ? szam szerint het ? korabbi kiadasokhoz irt el?szava. Fuggelekeben helyet kapott Engels ?A Kommunistak Szovetsegenek tortenetehez” cim?, forrasertek? cikke, tovabba a Kommunistak Szovetsegenek ket alapszabaly verzioja. [78]

1948 utan a Kialtvany tobb tucatnyi magyar nyelv? kiadast megert, osszpeldanyszama szazezres nagysagrend? volt. Mindezek kozul kiemelkedik a Karl Marx es Friedrich Engels M?vei (MEM) 4. koteteben, 1959-ben megjelent, a korabeli legmagasabb tudomanyos, filologiai, konyveszeti standardoknak megfelel? publikacio. [79]

Korabbi magyar nyelv? kiadasai [ szerkesztes ]

  • Marx?Engels: A kommunistak kialtvanya ; sajto ala rend. Bokanyi Dezs?, Pfeifer Sandor, ford. Krejcsi Rezs?; roviditett kiad.; Minta-Antiquarium, Budapest, 1896
  • A kommunista kialtvany. Marxtol es Engelst?l ; in: Marx es Engels valogatott m?vei, 1?2. ; szerk., bev., jegyz. Szabo Ervin, eletrajzok Garami Ern?, ford. Szabados Sandor; Nepszava, Budapest, 1905?1909
  • Marx: A kommunista kialtvany ; ford., bev. Kunfi Zsigmond (Ipolyi Tamas alnev alatt); Lampel, Budapest, 1910 ( Magyar konyvtar , 555.)
  • A kommunista kialtvany. Marx Karoly es Engels Frigyes bevezeteseivel es Kautsky Karoly el?szavaval ; ford. Szabados Sandor; Nepszava, Budapest, 1918 (Munkaskonyvtar)
  • Marx Karoly?Engels Frigyes: Kommunista kialtvany ; ford. Kun Bela; Moszkva, 1918, OK(b)P Magyar Csoportja ( Kommunista konyvtar , 4.) [80]
  • Marx?Engels: Kommunista kialtvany ; ford. Kun Bela; Kulfoldi Munkasok es Foldmivesek Kommunista szervezete Orszagos Bizottsaga, hely es ev nelkul [feltehet?leg Moszkva, 1919] [81]
  • Marx Karoly?Engels Frigyes: Kommunista kialtvany ; ford. Kun Bela; Moszkva, 1920, OK(b)P Magyar Csoportja ( Kommunista konyvtar ) 2. kiadas [82]
  • A kommunista kialtvany ; ford. Szabados Sandor, ford. Hajdu Pal, bev. David Rjazanov; Vereinigung internationaler Verlags-Anstalten, Berlin, 1923 ( Munka es tudas konyvtara )
  • A Kommunista kialtvany ; ford. R. Rudas Laszlo; Szikra, Bp., 1946 ( A marxizmus-leninizmus kis konyvtara )
  • A Kommunista Kialtvany. Marx es Engels valamennyi el?szavaval / Engels: A kommunistak szovetsege alapszabalyai ; ford. Rudas Laszlo tovabbi: Szikra, Bp., 1948 ( A marxizmus-leninizmus kis konyvtara )
  • Kommunista kialtvany ; ford. Rudas Laszlo, bev. Nemes Dezs?; Szakszervezeti Tanacs, Bp., 1948
  • A Kommunista Part kialtvanya. A Kommunista Part kialtvanya valamennyi el?szavaval ; sajto ala rend. a marxizmus-leninizmus klasszikusainak szerkeszt?sege; 6. b?v. kiad.; Kossuth, Bp., 1973 ( A marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiskonyvtara )
  • A Kommunista Part kialtvanya ; szerbhorvat nyelvb?l ford. Pap Gyorgy, bev. Veljko Korac; Mladost, Beograd, 1974 ( A marxizmus kiskonyvtara )
  • A Kommunista Part kialtvanya ; utoszo Domonkos Anna; 58. kiad.; Kossuth, Bp., 1986 ( Forrasok )

Ujabb magyar nyelv? kiadasai [ szerkesztes ]

  • Marx?Engels: Kommunista kialtvany ; el?szo A. J. P. Taylor, ford. Nagy Gyorgy; Scolar, Bp., 1998
  • Slavoj ?i?ek : Kommunista kialtvany megkesett aktualitasa ; ford. Reich Vilmos / A Kommunista kialtvany ; ford. Rudas Laszlo; Europa, Bp., 2019

Aktualitasa [ szerkesztes ]

Michael Lowy arra kereste a valaszt 150 ev tavlatabol, hogy mi a maradando a Kialtvany -ban. Szerinte azon a szeles korben ismert tenyen tul, hogy nehany evtized elteltevel mar a m? szerz?i is elavultnak tekintettek nehany reszt, a jelen evszazad altal megkivant kritikai felulvizsgalat fenyeben az idejetmult reszek tovabb szaporodtak. Mindezek ellenere a szoveg magva, szelleme nem vesztette el erejet es vitalitasat. Sok szempontbol a Kialtvany nem csupan naprakesz, de ma relevansabb, igazabb, mint els? megjelenesekor. Erre mindenekel?tt a t?kes globalizacio es uralom abrazolasat hozza fel peldakent. [* 9] A t?ke uralma a vilag folott teljesebb, osztatlanabb, korlatlanabb a 20. szazad vegen, mint barmikor korabban. A nemzetkozi bankt?ke es a multinacionalis vallalatok meg sohasem vontak ki magukat ennyire az allamok es nepek ellen?rzese alol. Minden korabbinal jobban behalozzak a Foldet az olyan nemzetkozi szervezetek, mint a Nemzetkozi Valutaalap , Vilagbank , Kereskedelmi Vilagszervezet , alavetve az emberi eletet a kapitalista szabadpiac es profitelv szigoru uralmanak. Vegul ? folytatja Lowy ? az emberi elet szferai, mint a tarsadalmi kapcsolatok, kultura, m?veszet, politika, szexualitas, egeszseg, oktatas, sport, pihenes a korabbi korszakokban nem alltak ennyire a t?ke korlatlan uralma alatt, mint jelenleg.

Lowy szerint a Kialtvany nez?pontja tulsagosan eurocentrikus, a nepek felosztasa civilizaltakra, felbarbarokra es barbarokra, illetve a gyarmatositas nem eleg kritikus kezelese meglehet?sen problematikus, bar hozzateszi, hogy Marx kes?bbi m?veiben India es Kina nyugati gyarmatositasat sokkal tobb biralattal szemleli. Tovabba a Kialtvany tulzott dicserettel illeti a termel?er?k korlatlan fejleszteset, ?a termeszeti er?k leigazasat”, a t?kes fejl?des okologiai korlatai meg nem jelennek meg a m?ben. Erre Marx kes?bbi munkaiban, f?leg a T?keben tobb figyelmet fordit, kulonosen a term?fold kimerulesenek kerdesere. Lowy felhivja a figyelmet, hogy a Kialtvany ?fatalista optimizmusa” folytan a progresszivista ideologia foglya, mivel a burzsoazia hanyatlasat es a proletariatus gy?zelmet elkerulhetetlennek tekinti. E szemlelet kovetkezmenye, hogy nincs hely a szubjektiv oldalnak, a forradalmi tudatnak, szervezetnek es kezdemenyezesnek. [* 10] Lowy ugyanakkor megjegyzi, hogy Marx es Engels elvetette a tortenelem barmifele linearis szemleletet, hozzateszi, hogy a Kialtvany nem pusztan a t?ke vilaguralmanak diagnozisa, hanem els?sorban egy nyomatekos felhivas ezen uralom elleni nemzetkozi harcra. A szerz?k tisztaban voltak vele, hogy a kapitalizmus legy?zese csak a proletariatus es szovetsegesei vilagtortenelmi harcanak lehet a kovetkezmenye. Igy a Vilag proletarjai, egyesuljetek! jelmondat a Kialtvany ketsegtelenul legfontosabb mondata, mely az elmult 150 ev soran a munkasmozgalom erkolcsi es strategiai kategorikus imperativuszava valt.

A Kialtvany szerz?i abban a tekintetben latnokoknak bizonyultak ? allitja a leghatarozottabban Lowy ?, hogy bar 1848-ban meg csupan a lakossag toredeket tette ki a proletariatus letszama, mara a vilag nepessegenek dont? hanyada a t?ke altal kizsakmanyolt bermunkas, mely a legfontosabb er?t kepezi az antikapitalista erdekcsoportok osztalyharcaban. Ez a vilagmeret? osztalyharc korunkban rendkivul szetforgacsolt, ezert a Kialtvany maig hato, legid?szer?bb uzenete a proletar internacionalizmus kovetelmenye, osszegzi a m? aktualitasat elemz? irasat Lowy [84]

Jodi Dean szerint a Kialtvany ma aktualisabb mint barmikor korabban, s vezerfonalkent hasznalhatjuk. A kommunizmus szelleme kisert jelenleg az Egyesult Allamokban az uralkodo osztaly szamara, mivel a kizsakmanyolasmentes tarsadalom eszmeje sohasem volt meg ennyire nepszer?, mint jelenleg. Dean szemlelteteskent Barack Obama egyik beszedet hozza fel, melyben a mandatumanak vegehez kozeled? elnok a kommunistakat ugy allitja be, mint akik az ?amerikai ertekeket fenyegetik”, s a dzsihadistakkal es a fasisztakkal egyutt emliti ?ket. A 21. szazadi ?kommunikativ kapitalizmusban” ?a gy?ztes mindent visz” jelleg mindinkabb kidomborodik, az egyenl?tlensegek soha nem latott merteket ernek el, az allami er?szak fokozodik. A t?kes rendnek a tarsadalommal valo inkompatibilitasa tagadhatatlan, mert keptelen kezelni a globalis klimavaltozast. A globalis felmelegedes sok millio ember proletarizalodasaert felel?s, mivel megfosztja ?ket alapvet? eletfelteteleikt?l, foldjukt?l, ivovizukt?l, lakohelyukt?l. A globalis klimavaltozas elleni harc egyben a kommunizmusert vivott harc is. A Kialtvanyt manapsag gyakorlati utmutatoul hasznalhatjuk ebben az osztalyharcban. A tarsadalom alapvet?en megosztott, a t?kes osztaly viragzasanak ara a mi nyomorusagunk, a szamunkra el?nyos valtozast pedig ki kell kenyszeritenunk, amihez forradalmi er? szukseges ? foglalja ossze Dean. [85]

Samir Amin szerint a Kialtvany semmit sem vesztett id?szer?segeb?l az elmult 170 ev alatt, s?t: ?Eppen manapsag, a szoveg nehany teljes bekezdese jobban egyezik a valosaggal mint 1848-ban. A tortenelem 170 eves fejl?dese teljesen igazolta mind a premisszakat, melyek Marx es Engels koraban meg alig voltak lathatok, mind a szerz?k altal megrajzolt kovetkezteteseket.” ? velekedik a vilaghir? tudos 2018-ban, egyik utolso irasaban. Egy sor peldaval szemlelteti a Kialtvany id?tallosagat, melyek kozul kiemelhet? az a tendencia, melyet Marx es Engels a t?kes tarsadalom ket alapvet? osztalyara, a burzsoaziara es a proletariatusra szakadaskent irt le. Korunkban ez a tendencia vilagosabban kirajzolodik, mint valaha. Ma a legfejlettebb centrumorszagok lakossaganak csaknem teljes egesze kenyszerul munkaereje eladasara, s ezzel bermunkas helyzetbe. A periferia orszagaiban a parasztsag fuggetlen termel?i statusza felmorzsolodik, a kereskedelmi halozatok uralma ala kerulnek mint alvallalkozok, de valodi helyzetuk a bermunkasokhoz teszi ?ket nagyon hasonlatosakka. A Kialtvany altal leirt pauperizalodasi folyamat mai megjeleneser?l pedig Amin a kovetkez?keppen ir: ?[…] a kapitalizmus vilagrendszerenek szintjen ? az egyeduli szinten, mely a valosag elemzesenek teljes latokoret adja ? ez a pauperizacio jelent?sen jobban lathatobb es valosagosabb mint Marx elkepzelte. Mindazonaltal ezzel parhuzamosan, a kapitalista er?k sikeresen gyengitettek az altalanos proletarizalodas altal kepviselt veszelyt, vegrehajtva a munkasosztalyok szisztematikus megosztasat, mind orszagos, mind nemzetkozi szinten.” [86]

Eric Hobsbawm , az ismert, marxista csapasvonalon halado tortenesz annak a velemenyenek adott hangot, hogy Marx "a Kommunista Kialtvanyban tokeletesen jelezte el?re a globalizacio termeszetrajzat es hatasmechanizmusait" . [87]

Schmidt Maria szerint a kommunistak az istenben hiv?ket uldoztek, de maguk egyfajta vallast alapitottak, melynek volt bibliaja A t?ke es tobb szent szoveguk is, am a Kommunista kialtvany maga volt a katekizmus . Papsagot is letrehoztak ez volt az elcsapat es mindezeknek uj egyfajta vallasi centruma lett Moszkva . A maguk ala hajtott embereknek csak egy valasztasuk lehetett kovetni az egy vezert es az egy partot. Ezt a tomegek nem feltetlen orommel vettek es ezert csak korlatlan terrorral lehetett letrehozni ezt az uralmi format, ami vegul 1989. december 1-jen Gorbacsov f?titkar bejelentesevel: ?Feladtuk azt az igenyt, hogy mi birtokoljuk az igazsag monopoliumat.” veget ert. [88]

Goran Therborn velemenye Marxrol, hogy nagyszer? szonok es sokret? szemelyiseg volt, de az id? multaval szemelyisegjegyei es munkassaganak a megitelese is mas megvilagitast kapott. A marxizmus oroksege igy a kialtvany is uj megiteles ala kerult es azt is ki lehet jelenteni Marx nem volt jelent?s politikai vezet?. Szemelye a mai napig politikai sugallatok forrasa, de, mint politikus es ezzel egyutt az oroksege is regen halott. Azt irja ?Mai jelent?seget illeti, az a benyomasom, hogy erik, majdnem ugy, mint egy jo sajt vagy egy jo evjaratu bor ? ami persze nem alkalmas dionuszoszi murikra vagy arra, hogy gyorsan felhorpintsek a frontvonalon. M?ve inkabb inspiralo tars a modernitas es az emberi emancipacio jelenteseit feltaro mely gondolatokhoz.” [70]

Tamas Gaspar Miklos a marxizmust elemezve tevedesnek es sajnalatos munkanak nevezte a kialtvanyt. Velemenyet igy fejtette ki: ?Marxnak az a sajnalatos m?ve, amelyet Kommunista kialtvanynak neveznek, tevedes a marxi korpuszon belul, eppen marxista szemmel nezve. Ugyanis azt mondja, hogy "minden tarsadalmi tortenet osztalyharcok tortenete", am ez nem igaz marxista nez?pontbol, mert az osztalytarsadalmak el?tt rendi-kasztos tarsadalmak voltak.” [73]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ ?Emlekezetes metaforak kitalalasanak egyertelm?en kolt?i kepessegen tul, a Kommunista kialtvany a politikai (es nem csak a politikai) retorika mesterm?ve; az iskolaban ugyanugy foglalkozni kellene vele, mint Cicero Catilina elleni szonoklataival, illetve Shakespeare Marcus Aureliusanak Caesar holtteste felett elmondott beszedevel. Mar csak azert is, mert Marx jofele klasszikus m?veltseget alapul veve, nem elkepzelhetetlen, hogy epp ezek a szovegek szolgaltak mintaul.” ? allapitja meg Eco.
  2. ↑ Engels jegyzete: (1888; 1890) Azaz minden irott tortenet. 1847-ben a tarsadalom ?stortenete, az a tarsadalmi szervezet, mely a feljegyzett tortenetet megel?z?en letezett, joforman ismeretlen volt. Azota Haxthausen felfedezte az oroszorszagi kozos foldtulajdont, Maurer bebizonyitotta, hogy ez az a tarsadalmi alap, amelyb?l valamennyi german torzs tortenelmi fejl?dese kiindult, s fokozatosan kiderult, hogy Indiatol Irorszagig mindenutt a fold kozos birtoklasan alapulo falukozossegek kepviselik vagy kepviseltek a tarsadalom ?si formajat. Vegul Morgannek a nemzetseg igazi termeszetere es a torzshoz valo viszonyara vonatkozo, betet?z? felfedezese feltarta ennek az ?si kommunista tarsadalomnak bels? szervezetet annak tipikus formajaban. Ezeknek az ?seredeti kozossegeknek a felbomlasaval kezd?dik a tarsadalomnak kulonallo es vegeredmenyben antagonisztikus osztalyokra valo hasadasa. Ezt a bomlasi folyamatot megprobaltam nyomon kovetni ?A csalad, a magantulajdon es az allam eredete” c. konyvemben, II. kiad. Stuttgart 1886.
  3. ↑ Az 1872-es es az azt kovet? kiadasokban: [egyaltalaban az osztalyoknak a letfelteteleit] helyett: letfelteteleit, egyaltalaban az osztalyokat
  4. ↑ Az 1888-as angol kiadasban: az ipar fajarol lehullott aranyalmakat
  5. ↑ Engels jegyzete: (1888) Ez f?kepp Nemetorszagra vonatkozik, ahol a foldbirtokos arisztokracia es a junkerek birtokaik nagy reszet sajat szamlajukra, intez?ikkel m?veltetik meg, es ezen felul repacukrot gyartanak es burgonyaszeszt f?znek nagy mennyisegben. A gazdagabb angol arisztokratak meg nem jutottak el idaig, de azok is tudjak, hogyan karpotolhatjak magukat foldjaradekuk csokkenteseert azzal, hogy nevuket odakolcsonzik tobbe-kevesbe ketes reszvenytarsasagok alapitoinak.
  6. ↑ Engels jegyzetei: (1888) Falansztereknek hivtak a Charles Fourier tervezte szocialista koloniakat; Ikarianak nevezte Cabet a maga Utopiajat, majd kes?bb az altala letesitett amerikai kommunista koloniat. (1890) Home-koloniaknak (anyaorszagon beluli koloniaknak) nevezte Owen a maga kommunista mintatarsasagait. Falansztereknek a Fourier altal tervbe vett tarsadalmi palotakat neveztek. Ikaria volt a neve annak az utopikus kepzeletbeli orszagnak, amelynek kommunista intezmenyeit Cabet vazolta fel.
  7. ↑ E kiadas forditoja Georgij Valentyinovics Plehanov . Engels az 1888-as angol kiadas es az 1890-es nemet kiadas el?szavaban ezt tevesen Vera Zaszulicsnak tulajdonitja. Plehanov kes?bb a Kialtvannyal kapcsolatban ezt irta visszaemlekezeseben: ?Magamrol elmondhatom, hogy a ≫Kommunista Kialtvany≪ olvasasa korszakot jelentett az eletemben. Megihletett, es azonnal ugy dontottem, hogy leforditom orosz nyelvre.”
  8. ↑ A szerz?k ennek id?pontjat tevesen az 1860-as evek elejere teszik.
  9. ↑ v. o.: ?A burzsoazia a vilagpiac kiaknazasa altal valamennyi orszag termeleset es fogyasztasat kozmopolitava formalta. A reakciosok nagy banatara kihuzta az ipar laba alol a nemzeti talajt. Az ?si nemzeti iparok elpusztultak es naprol napra pusztulnak. Uj iparok szoritjak ki ?ket, amelyeknek meghonositasa minden civilizalt nemzet eletkerdeseve valik, olyan iparok, amelyek mar nem hazai nyersanyagot dolgoznak fel, hanem a legtavolabbi egovek nyersanyagat, es amelyeknek gyartmanyait nemcsak magaban az orszagban, hanem a vilag minden reszen fogyasztjak. A regi, belfoldi termekekkel kielegitett szuksegletek helyebe ujak lepnek, amelyeknek kielegitesere a legtavolibb orszagok es eghajlatok termekei kellenek. A regi helyi es nemzeti onellatas es elzarkozottsag helyebe a nemzetek sokoldalu erintkezese, egymastol valo sokret? fuggese lep. Es ez igy van nemcsak az anyagi, hanem a szellemi termelesben is. Az egyes nemzetek szellemi termekei kozkinccse valnak. A nemzeti egyoldalusag es korlatoltsag mindinkabb lehetetlenne valik, es a sok nemzeti es helyi irodalombol vilagirodalom alakul ki. […] Minden nemzetet rakenyszerit, hogy, hacsak nem akarnak tonkremenni, elsajatitsak a burzsoazia termelesi modjat; rakenyszeriti ?ket, hogy meghonositsak maguknal az ugynevezett civilizaciot, azaz valjanak burzsoava. Egyszoval: a burzsoazia a sajat kepmasara formalt vilagot teremt maganak.” [83]
  10. ↑ Ezt a problemat el?szor Plehanov vetette fel, majd Rosa Luxemburg oldotta meg A szocialdemokracia valsaga cim?, 1915-os pamfletjeben, melyben a ?szocializmus vagy barbarsag” vilagos alternativajat rajzolta meg. A marxizmus ebben az id?szakban radikalisan szakitott a linearis tortenetfelfogassal, barmifele garantalt jov? illuziojaval. [84]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ MEM 4  437?470. old.  MIA 2004
  2. ↑ MEM 42  296?301. old. Friedrich Engels: A kommunista hitvallas tervezete
  3. ↑ MEM 4  348?363. old. Friedrich Engels: A kommunizmus alapelvei
  4. ↑ MEM 21  205. o. Friedrich Engels: A kommunistak szovetsege tortenetehez , 1885. oktober 8.
  5. ↑ Ures formalitasnak tartotta a hazassagot Engels . mult-kor.hu, 2018. november 18. (Hozzaferes: 2023. majus 22.)
  6. ↑ Mieville 2022  On the Manifesto and the Manifesto Form
  7. ↑ Magyar 1998
  8. ↑ Eco 2004  10?12. old.
  9. ↑ MEM 4  441. old.  MIA 2004
  10. ↑ Lamb 2015  29?30. old.
  11. ↑ MEM 4  442?443. old.  MIA 2004
  12. ↑ MEM 4  444. old.  MIA 2004
  13. ↑ Lamb 2015  34?35. old.
  14. ↑ Lamb 2015  41?43. old.
  15. ↑ MEM 4  444?445. old.  MIA 2004
  16. ↑ MEM 4  446. old.  MIA 2004
  17. ↑ Lamb 2015  47?48. old.
  18. ↑ MEM 4  447. old.  Lamb 2015  49. old.
  19. ↑ MEM 4  448. old.
  20. ↑ MEM 4  448?449. old.  Lamb 2015  50?52. old.
  21. ↑ MEM 4  450. old.
  22. ↑ MEM 4  450. old.  MIA 2004
  23. ↑ MEM 4  451. old.  MIA 2004
  24. ↑ MEM 4  452. old.  MIA 2004
  25. ↑ MEM 4  452?453. old.  Lamb 2015  61. old.
  26. ↑ MEM 4  453. old.  MIA 2004
  27. ↑ MEM 4  453?454. old.  MIA 2004
  28. ↑ Lamb 2015  64?65. old.
  29. ↑ MEM 4  454. old.  MIA 2004
  30. ↑ MEM 4  455. old.  MIA 2004
  31. ↑ MEM 4  456. old.  Lamb 2015  70. old.
  32. ↑ MEM 4  457. old.  Lamb 2015  71. old.
  33. ↑ MEM 4  457. old.
  34. ↑ Lamb 2015  72. old.  Lowy 1998
  35. ↑ MEM 4  457?458. old.  MIA 2004
  36. ↑ MEM 4  458. old.  MIA 2004
  37. ↑ MEM 4  459. old.  Lamb 2015  72?74. old.
  38. ↑ MEM 4  459. old.
  39. ↑ Lamb 2015  75?76. old.
  40. ↑ MEM 4  356?357. old. Friedrich Engels: A kommunizmus alapelvei
  41. ↑ MEM 4  460. old.  MIA 2004
  42. ↑ MEM 4  461. old.  MIA 2004
  43. ↑ MEM 4  462. old.  Lamb 2015  84?87. old.
  44. ↑ MEM 4  462?463. old.  Lamb 2015  87?90. old.
  45. ↑ MEM 4  463?466. old.  Lamb 2015  90?96. old.
  46. ↑ MEM 4  466. old.  Lamb 2015  96?99. old.
  47. ↑ MEM 4  467?469. old.  Lamb 2015  99?107. old.
  48. ↑ MEM 4  468?469. old.  MIA 2004
  49. ↑ MEM 4  469?470. old.  Lamb 2015  108?115. old.
  50. ↑ MEM 4  470. old.  MIA 2004
  51. ↑ MEM 17  306. o. Karl Marx: A polgarhaboru Franciaorszagban ; 544. old. A polgarhaboru Franciaorszagban / Masodik fogalmazvany
  52. ↑ MEM 4  563. old.
  53. ↑ MEM 4  565. old.
  54. ↑ MEM 4  566. old.
  55. ↑ MEM 4  567. old.
  56. ↑ MEM 4  569. old.  MIA 2010  8. old.
  57. ↑ MEM 4  570. old.
  58. ↑ MEM 4  571. old.
  59. ↑ MEM 4  577?578. old.
  60. ↑ Czobel 1963  110. old.
  61. ↑ Marcello Musto (2008. junius 1.). ? A Kommunista kialtvany fogadtatasa es nepszer?sitese Olaszorszagban - a m? megszuleteset?l 1945-ig ”. Eszmelet (78).  
  62. ↑ MEM 4  611. old.  Hobsbawm 2011  101?103. old.
  63. ↑ MEM 4  563. old.  MIA 2010  2. old.
  64. ↑ MEM 4  568. old.  MIA 2010  7. old.
  65. ↑ Hobsbawm 2011  103. old.
  66. ↑ Hobsbawm 2011  104. old.
  67. ↑ Hobsbawm 2011  104. old.
  68. ↑ Hobsbawm 2011  104?105. old.
  69. ↑ Hobsbawm 2011  105?107. old.
  70. ↑ a b c Goran Therborn . A marxizmustol a posztmarxizmus fele? (pdf), Eszmelet kiskonyvtar, Budapest: L'Harmattan?Eszmelet Alapitvany. 978-963-236-284-7 (2010)  
  71. ↑ Maltan ert veget a jaltai vilagrend . mult-kor.hu, 2009. december 2. (Hozzaferes: 2023. aprilis 25.)
  72. ↑ Koltai Mihaly Bence (2010). ? Tragediakrol es bohozatokrol ” (pdf), Budapest, Kiado: L'Harmattan?Eszmelet Alapitvany.  
  73. ↑ a b Bekes Marton : "Igen nagy a baj" . jobbklikk.hu, 2012. oktober 8. (Hozzaferes: 2023. aprilis 25.)
  74. ↑ Czobel 1963  107?110. old.
  75. ↑ Czobel 1963  110. old.
  76. ↑ Czobel 1963  110. old.
  77. ↑ Czobel 1963  111. old.
  78. ↑ Czobel 1963  111?112. old.
  79. ↑ MEM 4  437?470. old.
  80. ↑ Terbe 1967  452. o.
  81. ↑ Terbe 1967  452. o.
  82. ↑ Terbe 1967  452. o.
  83. ↑ MEM 4  445. old.
  84. ↑ a b Lowy 1998
  85. ↑ Marx?Engels 2017  Bevezetes: Jodi Dean, 37?44. old.
  86. ↑ Amin 2018
  87. ↑ Marx meg mindig fetisjelleg? olvasmany . Mult-kor tortenelmi magazin, 2005. julius 27. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
  88. ↑ Schmidt Maria : Szeretet kovetei . Latoszog Schmidt Maria blogja, 2019. szeptember 13. (Hozzaferes: 2023. aprilis 25.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak


A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kommunista_kialtvany&oldid=27095368 ”