한국   대만   중국   일본 
Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz
Teatrul Maghiar de Stat din Cluj
A Kolozsvári Állami Színház felújított épülete
A Kolozsvari Allami Szinhaz felujitott epulete
Altalanos adatok
Korabbi nevei Kolozsvari Nemzeti Szinhaz
Alapitva 1792
Status allami szinhaz
Profil m?veszszinhaz
M?faj prozai
Fenntarto Kulturalis, Vallasugyi es Nemzeti Orokseg Miniszteriuma, Romania
Epuletek Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz es Opera
Jatszohelyek - nagyterem
- studioterem
Szemelyzet
F?igazgato Tompa Gabor
M?veszeti vezet? Tompa Gabor
M?veszeti aligazgato Visky Andras
Igazgatok Borsos Levente , technikai aligazgato
M?veszeti titkar Viola Andrea
Rendez?k Tompa Gabor
Dramaturg Visky Andras
M?veszszemelyzet 37
Szineszek 34
Technikai szemelyzet 36
Adminisztrativ szemelyzet 16
Elerhet?seg
Cim Kolozsvar , E. Isac utca, 26-28. szam
Postacim Str. E. Isac nr. 26-28 400023 - Kolozsvar, Romania
Telefonszam +40-264-593469
Honlap www.huntheater.ro
E-mail office@huntheater.ro
Kolozsvári Állami Magyar Színház Teatrul Maghiar de Stat din Cluj (Kolozsvár)
Kolozsvári Állami Magyar Színház Teatrul Maghiar de Stat din Cluj
Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz
Teatrul Maghiar de Stat din Cluj
Pozicio Kolozsvar terkepen
e. sz. 46° 46′ 21″ , k. h. 23° 35′ 02″ Koordinatak : e. sz. 46° 46′ 21″ , k. h. 23° 35′ 02″

A Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz a legregebbi (es jogfolytonos) hivatasos magyar szinhaz a Karpat-medenceben , egyike Kolozsvar ket allami szinhazanak, illetve az orszag osszesen negy magyar nyelv?, vagy magyar tagozattal is rendelkez? allami vagy nemzeti szinhazanak. Az Europai Szinhazi Unio egyetlen magyar tagszinhaza, amely szamos nemzetkozi, hazai es anyaorszagi kituntetest szerzett es olyan alkotokat vonzott, akiknek koszonhet?en az intezmenyt a szaksajto mara ?a legjobb magyar szintarsulatkent” tartja szamon. [1] [2] A szinhaz jelenlegi fenntartoja a Roman Kulturalis es Nemzeti Orokseg Miniszteriuma , f?epulete pedig a setateri szinhaz .

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: A kolozsvari magyar szinjatszas tortenete
A Rhedey-palota (a szinhaz els?, ideiglenes otthona, 1792 es 1821 kozott)
Az els? magyar szinhaz: az egykori Farkas utcai szinhaz (1821 es 1906 kozott volt a szinhaz epulete)
A Fellner es Helmer epulet ? 1906 es 1919, illetve 1940 es 1945 kozott allt a szinhaz hasznalataban (ma Lucian Blaga Nemzeti Szinhaz )
A Janovics Jen? altal epittetett setateri szinhaz (Janovics idejeben)

A Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz tarsulata 1792-ben alakult, a magyar nyelvterulet els? hivatasos szintarsulatakent. Els? bemutatojuk a Koleseri vagy a titkos ellenkezes cim? szindarab Rhedey-palotabeli el?adasa volt. 1821-ben mar sajat epuletet kap a tarsulat (a Farkas utcai szinhazat ), amely egyben Magyarorszag es a teljes nyelvterulet els? magyar k?szinhaza is volt. Ezen epulet felavatasa alkalmabol hirdetik meg azt a palyazatot is, amelyre Katona Jozsef a Bank bant megirta.

1906-ban uj epuletbe kultozik a tarsulat: a Hunyadi-teri Nemzeti Szinhaz impozans epuletebe, amely a monarchia legkorszer?bb Fellner es Helmer szinhazepuleteinek egyike volt. Ezt az epuletet 1919-ben, a trianoni bekeszerz?des egyik sulyos kovetkezmenyekent vesztette el a magyar tarsulat. Az utolso el?adast 1919. szeptember 30-an tartottak itt. M?soron a Hamlet szerepelt, amelyb?l a cenzura torolte a nagymonologot, csupan az els? sor hangozhatott el: ?Lenni vagy nem lenni, ez itt a kerdes” . Az el?adast kovet?en a kozonseget es a tarsulat tagjait rend?ri er?k segitsegevel tudtak csak eltavolitani az epuletb?l, miutan a nez?k a hosszu, sz?nni nemakaro tapsvihar utan sem akartak elhagyni azt. 1919-t?l, nehany evet leszamitva (a masodik becsi dontes utan, 1940-1945 kozott ujra a Hunyadi-teri Nemzeti Szinhazban jatszottak), a setateri szinhazban m?kodik tovabb az intezmeny, mind a mai napig.

Az intezmeny tobb mint ket evszazados fennallasa alatt szamos nagy nev? alkoto dolgozott itt, es olyan jelent?s el?adasok szulettek, amelynek koszonhet?en a szinhaz napjainkra a legelismertebb magyar szinhazak egyike lett, es nemzetkozi hirnevre tehetett szert.

A szinhaz legjelent?sebb esemenyei olyan szinhazi szakemberek, igazgatok es rendez?k nevehez f?z?dnek, akiknek nemcsak a hazai, magyar nyelv?, de a nemzetkozi szinhazi eletben is meghatarozo szerepuk volt: Ecsedi Kovacs Gyula , a Shakespeare-i dramaciklus bemutatasanak kezdemenyez?je (1865?1899), Janovics Jen? , az els? magyar filmstudio alapitoja (1905?1930), vagy Harag Gyorgy , Europa-szerte elismert rendez? (1973-1985), a romaniai szinhaz egyik legkiemeleked?bb mestere.

1990-t?l a Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz igazgatoja Tompa Gabor rendez?, aki vezetese alatt a szinhaz folytatja a Harag Gyorgy altal is felkarolt m?veszszinhazi m?sorpolitikat. Ebben a tekintetben Tompa Gabor igazgatasa egyszerre jelenti a hagyomanyok folytatasat es meresz paradigmavaltast, amennyiben Tompa minden el?djenel kerlelhetetlenebbul vallalta fel az emlitett m?sor- es szinhazpolitikat, a Harag Gyorgy altal megalapozott rendez?i szinhazi felfogas jegyeben fordulva szembe a konzervativabb kozonsegretegek elvarasaival is. Igazgatasa alatt eltorolte a berletrendszert, felszamolni igyekezett az altala megkovesedettnek itelt strukturakat, nyitni probalt a legkorszer?bb tendenciak fele. Uj kozonsegretegeket kivant megszolitani (es kinevelni), ebbeli torekveseiben pedig els?sorban a fiatal ertelmisegre es a kolozsvari egyetemistakra alapozott ? meg?rizte ugyanakkor a szinhaz hagyomanyos, repertoarszinhazi arculatat. M?sorpolitikaja es rendezeseinek sajatos szinpadi nyelve reven igazgatasa esztetikai paradigmavaltast is jelentett (a korabbi, dominansan realista esztetikaval szemben): altala hangsulyosabban tortek be az erdelyi magyar szinpadokra a nyolcvanas-kilencvenes evekben epp fenykorat el?, es mind a mai napig nemzetkozi elismertsegnek orvend? roman szinhaz technikai, kepszer? megoldasai. Tompa Gabor olyan ujitokent lepett fel, aki a "hianyzo" avantgard szellemiseget, az abszurd, szimbolista, szcenografikus technikakat is sorra "kiprobalta" Kolozsvar szinpadan. A szinhazban alkoto alkalmazott es meghivott rendez?k munkaja reven a korabban er?sen irodalomcentrikus felfogas is megvaltozott: a szerz?i szandek meghatarozo szerepe helyett ? akarcsak a nemzetkozi szinhazi eletben altalaban ? a rendez?i szandek valt els?dlegesse. Mindezen folyamatok (amelyeknek masfel?l nepes kozonsegretegek elvesztese volt az ara) azt eredmenyeztek, hogy a szinhaz mara nem pusztan a roman es a magyar szakma legjobbjaival, de Europa legkiemelked?bb szinhazaival is "szinkronban" van, es aktiv kapcsolatokat apol. A bukaresti Bulandra Szinhaz mellett az orszag masodik UTE tagszinhaza, amelyben az europai szinhazi elet elvonalaba tartozo rendez?k es diszlettervez?k alkotnak.

A szinhaz repertoarjaban ma is egyarant szerepelnek a dramairodalom klasszikusai (Szophoklesz, Euripidesz, Shakespeare, Marlowe, Moliere, Goldoni, Buchner, Ibsen, Csehov, Brecht, Pirandello), a magyar dramairodalom remekei (Az ember tragediaja, Csongor es Tunde), a kortars magyar szerz?k m?vei (Parti Nagy Lajos, Spiro Gyorgy, Karpati Peter, Varro Daniel, Lang Zsolt, Visky Andras, Kozma Maria), a lassan klasszikusnak szamito szinhazi abszurd kepvisel?i (Beckett, Ionesco, Mro?ek) es a kortars dramairok m?vei (Heiner Muller, Sarah Ruhl, Hanoch Levin, Nathalie Sarraute, Thomas Bernhard, Danilo Ki?, Marie Jones). A szinhaz tarsulataban tobb generacio m?veszei dolgoznak egyutt a hazai es nemzetkozi szinhazi elet olyan jelent?s rendez?ivel, mint Andrei ?erban , Vlad Mugur , Silviu Purc?rete , Elie Malka , Mihai M?niu?iu , Drago? Galgo?iu , Patrick Le Mauff , Victor Ioan Frunz? , Mona Chiril? , David Zinder vagy David Grant

A Roman Szinhazi Szovetseg ( UNITER ) hat LEGJOBB EL?ADAS DIJ-at vehette at a tarsulat: Kao Hszing-csien : A buszmegallo Tompa Gabor rendezte el?adasaert, kett?t az egykori kivalo rendez?, Vlad Mugur Csehov: Cseresznyeskert es Goldoni: A velencei ikrek rendezeseiert, egyet Mihai M?niu?iu Buchner: Woyzeck rendezeseert, egyet Andrei ?erban Csehov: Vanya bacsi rendezeseert, a legutobbit pedig Tompa Gabor : Csehov: Harom n?ver rendezeseert. Ezek mellett szamos jeloles es mintegy 150 hazai es nemzetkozi dijban reszesult a szinhazban kifejtett tevekenysege kapcsan Tompa Gabor , Vlad Mugur , Mihai M?niu?iu , Andrei ?erban , Keresztes Attila rendez?k, Carmencita Brojboiu , Helmut Sturmer , Lia Man?oc , Dobre-Kothay Judit , Antal Csaba diszlettervez?k es Bogdan Zsolt , Biro Jozsef , Bacs Miklos , Hathazi Andras , Kezdi Imola , Peter Hilda , Skovran Tunde , Peth? Aniko szineszek.

Az elmult 20 ev alatt a magyar szinhaz el?adasai vendegszerepeltek Angliaban , Olaszorszagban , Spanyolorszagban , Franciaorszagban , Portugaliaban , Finnorszagban , Lengyelorszagban , Szerbiaban , Szloveniaban , Szlovakiaban , Csehorszagban , a Moldvai Koztarsasagban , Magyarorszagon , Kolumbiaban es Del-Koreaban .

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Epuletei [ szerkesztes ]

Az 1961-ben atalakitott setateri szinhaz , mai allapotaban (felujitasa el?tt)

Tortenelmi epuletei [ szerkesztes ]

1792 ota az intezmeny tobb kulonboz? nev alatt, id?r?l id?re valtozo statussal a kovetkez? epuletekben m?kodott:

Mai epuletei [3] [ szerkesztes ]

B?vebben: Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz es Opera (epulet)

A szinhaz jelenlegi jatszohelyei a Setateren talalhato f?epulet nagy kiterjedes? epuletegyutteseben talalhatoak. Az epulet 1909 es 1910 kozott epult (epiteszek: Markus Geza , Spiegel Frigyes ), azota folyamatosan a szinhaz hasznalataban all (1919-ig a Hunyadi-teri epulet mellett, azota egyeduli epuletkent). 1959 es 1961 kozott atepitettek (epiteszek: Paiu Ioan es Sovago Janos ). A szinhaz nagytermet a Kolozsvari Allami Magyar Operaval kozosen hasznalja az intezmeny.

2008. november 10-en kerult atadasra a kolozsvari szinhaz uj studioterme. A korszer?, tobbszintes epulet a szinhaz f?epuletet?l bal oldali bejaraton kozelithet? meg, es kozvetlenul a Szamos partjan helyezkedik el. Tervez?je Teodor Raiciu .

Az intezmeny ket jatszohelye tehat:

  • Nagyterem ? egy 862 fer?helyes, ket szintes, paholysoros nez?terrel es egy osszesen 306 negyzetmeteres szinpaddal, amelyhez hozzatartozik egy befedve el?szinpadkent is hasznalhato 36 negyzetmeteres zenekari arok, egy 20 meter szeles, 10 meter mely f?szinpad (melynek magassaga 18 meter a zsinorpadlasig) es egy 10 meter szeles, 6 meter mely hatso szinpad (magassaga 7 meter). Hasznos jatekter: 270 negyzetmeter. [3]
  • Studioterem ? egy 10x16 meteres terem, valtoztathato helyzet?, kb. 80-90 fer?helyes nez?terrel.

Szamos studioel?adast tartanak a nagyteremben is, ezek alkalmaval a nez?teret a zenekari arokra vagy a szinpadra epitik.

Fenntartok, vezet?seg [ szerkesztes ]

Harag Gyorgy
Tompa Gabor egy 2010-es szakmai beszelgetesen

Fenntartoi [ szerkesztes ]

A szinhaz fenntartoja id?r?l id?re valtozott. Alapitasat kovet?en a magyar nemesseg vagy kolozsvar polgarsaga tartotta fenn az intezmenyt, majd Magyar Nemzeti Szinhaz statust nyert. A magyar allamtol a roman allam "orokolte meg" az intezmeny fenntartasanak jogat, igy 1919-t?l, egy hateves megszakitastol eltekintve a roman allam illetekes szerveihez tartozik. Jelenlegi fenntartoja a Roman Kulturalis es Nemzeti Orokseg Miniszteriuma .

Igazgatok [ szerkesztes ]

A szinhaz igazgatoi voltak:

Hires f?rendez?k (valogatas) [ szerkesztes ]

M?veszeti aligazgatok, m?veszeti vezet?k (a rendszervaltozas ota) [ szerkesztes ]

Szinhazvezetes [ szerkesztes ]

2022-ben: [4]

  • Tompa Gabor ? igazgato
  • Visky Andras ? m?veszeti aligazgato
  • Csep Zoltan ? programigazgato (Marketing es PR)
  • Borsos Levente ? technikai igazgato
  • Balogh Balint ? gazdasagi igazgato
  • Viola Andrea ? m?veszeti titkar

M?veszszemelyzet [ szerkesztes ]

Tarsulat [ szerkesztes ]

Orokos tagok [ szerkesztes ]

Szentgyorgyi Istvan szobra a sokaig az ? nevet visel? Marosvasarhelyi M?veszeti Egyetem el?tt

A tarsulatnal rendeztek [ szerkesztes ]

Keresztes Attila rendez?, 2002 es 2009 kozott a szinhaz m?veszeti aligazgatoja (jelenleg a Harag Gyorgy Tarsulat m?veszeti igazgatoja)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ http://www.huntheater.ro/cv.php?soid=6
  2. ↑ Archivalt masolat . [2015. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. aprilis 22.)
  3. ↑ a b http://huntheater.ro/oldal.php?soid=9&mm=11 M?szaki Leiras
  4. ↑ huntheater.ro

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Darvay Nagy 1992: Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadar. Kepek a kolozsvari magyar szinjatszas 200 eves torteneteb?l. Budapest: Hettorony. 1992. ISBN 9637855 42 4
  • Egyed 2007: Egyed Akos : Grof Miko Imre, Erdely Szechenyije. Sepsiszentgyorgy: Charta. 2007. ISBN 9789738326309
  • Enyedi 1989: Enyedi Sandor: A kolozsvari Nemzeti Szinhaz utolso napjai. In: Tiszataj 1989. 2. sz. 95-102
  • Ferenczi 1897: Ferenczi Zoltan: A kolozsvari szineszet es szinhaz tortenete. Kolozsvar: Ajtai K. Albert Magyar Polgar Konyvomdaja. 1897
  • Herepei 2005: Herepei Janos: A kolozsvari szinhaz es szineszet torteneteb?l. Kolozsvar: M?vel?des. 2005. ISBN 9737993101
  • Jancso 1943: Jancso Elemer : Kolozsvari magyar szinjatszas. in: A kolozsvari Nemzeti Szinhaz Evkonyve. 1941/42-1942/43 szinievad. Szerk. Szabo Lajos. Kolozsvar. 1943. 15-41.
  • Janovics 1941: Janovics Jen? : A Farkas utcai szinhaz. Budapest: Singer es Wolfner. 1941
  • Janovics 2001: Janovics Jen?: A Hunyadi teri szinhaz. Kolozsvar: Komp-Press. 2001. ISBN 9739373275
  • Kerenyi 1987: A vandorszineszett?l a Nemzeti Szinhazig. Valogatta, a szoveget gondozta, az utoszot es a jegyzeteket irta Kerenyi Ferenc. Ford. Kerenyi Ferenc, Torzsok Edua, Ziegler Vilmos. Budapest: Szepirodalmi. 1987 (Magyar levelestar, 0237-4609) ISBN 963 15 3287 9
  • Konyves 1834: Jatekszini koszoru: mellyben a’ ket magyar hon nemzeti szinjatszo tarsasag’ eredete, korny?lallasa, eddig valo fenn allasa; a Jatekszin’ hollete, szama, epulese’ modja; konyvtaranak mennyisege, ? Szerz?k, es Forditok’ Nevei foglaltatnak. Szerkeztete ’s Kiada Konyves Mate . Pest: F?skuti Landerer. 1834
  • Kopeczi 1986: Erdely tortenete I-III. F?szerk. Kopeczi Bela. Budapest: Akademiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
  • Nagy 1821: Az "Erdelyi Nemzeti Jatekszinnnek", "Magyar Jatszotarsasagnak" eredete, fennallasanak, viszontagsagainak a mai id?kig leirasa. bevezetessel ellatta Jancso Elemer. Kolozsvar: Minerva Irodalmi es Nyomdai M?intezet . 1939. ( Erdelyi Ritkasagok sorozat)
  • S?ter 1964: A magyar irodalom tortenete. F?szerk. S?ter Istvan. Budapest: Akademiai. 1964-1966. ISBN 963 05 1639 X
  • Szekely 1994: Magyar szinhazm?veszeti lexikon. F?szerk. Szekely Gyorgy. Budapest: Akademiai. 1994. ISBN 963 05 6635 4 ( Kolozsvar szineszete )
  • Varnai 1975: Varnai Peter: Operalexikon. Budapest: Zenem?kiado. 1975. ISBN 963 330 107 6
  • Enyedi Sandor: Ot ev a ketszazbol. A Kolozsvari Magyar Szinhaz tortenete 1944 es 1949 kozott ; Magyarsagkutato Intezet, Bp., 1991 ( A magyarsagkutatas konyvtara )

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Nano Csaba: Porlado szobrok: a kolozsvari magyar szinjatszas kalvariaja, [1] , 2015. majus 22.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolozsvari_Allami_Magyar_Szinhaz&oldid=26873654 ”