Klaus Kinski
(
Danzig
, (
Zoppot
),
1926
.
oktober 18.
?
Lagunitas
,
Kalifornia
,
1991
.
november 23.
), eredeti neven Klaus Gunther Karl Nakszynski
nemet
szinesz
, Pola (1952),
Nastassja
(1961) es Nikolai (1976) apja. Pszichopata es kulonfele ?rult alakok megtestesitesere specializalodott es ilyen min?segeben nemzetkozileg is a legkeresettebbek koze tartozott, de a valo eletben is koteked?, ellenszenves, ingerlekeny es elviselhetetlen alakkent ismertek. M?veszileg kiemelked? egyuttm?kodese a szinten nemet
Werner Herzog
rendez?vel olyan filmeket eredmenyezett mint
Nosferatu: Az ejszaka fantomja
,
Augirre
es
Fitzcarraldo
.
Klaus Kinski szul?haza (Sopot, Lengyelorszag)
Apja, Bruno Nakszynski elnemetesedett
lengyel
gyogyszeresz
, anyja Susanne Lutze
nemet
apolon?
volt. Kinski es harom testvere: Inge, Arne es Hans-Joachim Zoppotban (ma Sopot) szulettek. 1930-ban a csalad
Berlinbe
koltozott, es
Berlin-Schonebergben
, a Wartburgstraße 3-ban bereltek lakast. A csaladban nemetul es lengyelul beszeltek, bar Kinski nem erezte magat soha lengyelnek. Sajat elmondasa szerint mar iskolas koraban sajat maga kellett megkeresse a mindennapi betev? falatjat es szinten sajat allitasa szerint volt cip?pucolo, postas, hullamoso, de ezen tevekenysegeinek semminem? bizonyiteka nem lelhet? fel. 1944-ben besoroztak a
Wehrmachtba
ejt?erny?snek, roviddel kes?bb
Hollandia
hatarvideken brit
hadifogsagba
kerult.
1946-tol Kinski, bar szineszi kepzesben soha nem vett reszt, el?kel? berlini szinpadokon jatszott; tobbek kozott a
Boleslaw Barlog
altal vezetett
Schlossparktheaterban
. Kolerikus
vermersekletere
jellemz?: egy alkalommal olyan duhos lett, hogy kiverte a szinhaz ablakait, erre Barlog elbocsatotta. Ezutan
Marlise Ludwig
sziniiskolajat latogatta egy ideig, ahol
Harald Juhnke
tamogatasaval
Shakespeare
Romeo es Julia
darabjabol tanult be jeleneteket.
Maganeleteben Kinski szoros kapcsolatot tartott fenn a berlini alvilaggal es meleg korokkel. Egy ideig a szinesz es fest?
Eduard Matzingnal
lakott, a berlini m?veszkolonian, a Laubenheimer Platzon. Els? filmszerepet a
Morituri
cim? filmben kapta, amelyet 1947 szeptembere es 1948 januarja kozott forgattak. A Morituri
koncentracios taborbol
megszokott foglyokrol szolt, akiket nemetek elbujtatnak. A film nagyon vitatott volt, Kinski fenyeget?leveleket kapott es egy
hamburgi
mozit ismeretlenek osszezuztak a film bemutatasa utan.
Kinski 1950-ben harom napig pszichiatriai kezelesen volt a berlini Karl-Bonhoeffer-Idegklinikan, mert egy doktorn?t tettlegesen bantalmazott.
Harom hazassagabol egy-egy gyermeke szuletett. Mindharman szineszek lettek.
1952-t?l Kinski egyre ismertebbe valt a szelesebb kozonseg szamara is. Egyszemelyes fellepesei, m?sorai els?sorban Berlinben,
Becsben
es
Munchenben
nagy visszhangot keltettek. M?soraiban idezeteket mondott
Arthur Rimbaud
,
Francois Villon
,
Friedrich Nietzsche
,
Kurt Tucholsky
irasaibol es az
Ujszovetsegb?l
. Kapcsolatban allt
Bertolt Brechttel
es a hires szinhazi rendez?vel,
Fritz Kortnerrel
.
1955-ben Kinski sulyos autobalesetet, majd a
Starnbergi
Tavon motorcsonak-balesetet okozott.
Az
1960-as
,
70-es evek
folyaman kulonboz?
spagettiwesternek
sztarja volt, tobbnyire gonosz szerepl?ket testesitett meg. Szerepelt igy
Sergio Leone
Par dollarral tobbert
c. westernjeben,
Sergio Corbucci
A halal csondje
c. westernjeben, valamint
Terence Hillel
kozosen az
Egy zseni, ket haver es egy balek
-ban.
Hires volt duhkitoreseir?l, pl. a
Fitzcarraldo
forgatasan is obszcen szavakat hasznalva ordibalt az egyik operat?rrel.
Halalat szivroham okozta, az Egyesult Allamokban. Hamvait a
Csendes-oceanba
szortak.
Max Giermann
nemet parodista es komikus szinesz napjainkban gyakorta lep fel Klaus Kinski duhkitoreseit karakirozo el?adasokkal, amelyek oriasi nepszer?segre tettek szert Nemetorszagban.
Posztumusz pedofil botranya
[
szerkesztes
]
2013 januarjaban jelent meg id?sebb leanyanak, Polanak a
Stern
magazinban
publikalt,
Kindermund (Gyermekszaj)
cim?, megdobbent? oneletrajzi irasa, amelyben arrol szamolt be, hogy apja (homoszexualis eletvitele mellett) a maganeleteben is olyan perverz szorny volt, mint akiket szineszkent alakitott: 5-t?l(!) 19 eves koraig rendszeresen meger?szakolta es rettegesben tartotta sajat lanyat.
[1]
- Hilmar Hoffmann, Walter Schobert (Kiado): Ich, Kinski. Frankfurt am Main 2001.
ISBN 3-88799-063-3
- Peter Reichelt, Ina Brockmann (Kiado): Klaus Kinski ? Ich bin so wie ich bin. Deutscher Taschenbuch Verlag, Munchen 2001.
ISBN 3-423-30840-0
- Christian David: Kinski. Die Biografie. Aufbau, Berlin 2006.
ISBN 3-351-02647-1
, Taschenbuchausgabe: Aufbau Taschenbuch, Berlin 2008.
ISBN 978-3-7466-2434-1
/
ISBN 3746624347
- Peter Geyer: Klaus Kinski ? Leben, Werk, Wirkung. Suhrkamp, Frankfurt 2006.
ISBN 3-518-18220-X
Tovabbi informacio
[
szerkesztes
]