Kew Gardens
Vilagorokseg
A Palmahaz
Adatok
Orszag	Egyesult Kiralysag
Vilagorokseg-azonosito	1084
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	II, III, IV
Felvetel eve	2003
Elhelyezkedese
Kew Gardens Pozicio London terkepen
e. sz. 51° 28′ 44″ , ny. h. 0° 17′ 37″ 51.478888888889 , -0.29361111111111 51.478889°N 0.293611°W Koordinatak : e. sz. 51° 28′ 44″ , ny. h. 0° 17′ 37″ 51.478888888889 , -0.29361111111111 51.478889°N 0.293611°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Kew Gardens temaju mediaallomanyokat.

A Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park ) vilaghir? novenykert es botanikai kutatoallomas London delnyugati reszen, Richmond upon Thames keruletben . A Kiralyi Botanikus Kertek (wd) egy nem kormanyzati tudomanyos testulet elnevezese, amelynek a szekhelye a Kew-i Botanikus Kertekben talalhato, de tobb botanikus kertet es herbariumot is kezel az Egyesult Kiralysagban es Ausztraliaban . A kertek elnevezes tobbes szama arra utal, hogy a Kew- es a Richmond-palota kertjeinek osszeolvasztasabol alakult ki. A 18. szazadban alapitotta II. Gyorgy fia, Frigyes walesi herceg es termeszetkedvel? felesege, Auguszta hercegne. Kewban kozel 70 000 novenyfajt gondoznak, melyek genetikai forraskent is egyre nagyobb szerepet jatszanak. Herbariumaban mintegy 8 millio preselt peldanyt ?riznek, ezzel a leggazdagabb a vilagon. A novenykertet az UNESCO 2003 -ban a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta. ^[1]

Tortenete [ szerkesztes ]

Korai tortenete [ szerkesztes ]

A Kiralyi Botanikus Kertek teruletenek kialakulasa a Temze tortenetehez kapcsolodik, mely a paleolitikumban (13 000 evvel ezel?tt) foglalta el mai medret. A paleolitikum embere lakhato kornyezetet talalt a b?viz? folyo partjai menten, erre bizonyitekok az egykori telepulesek nyomai, amelyek meg?rz?dtek a folyo altal lerakott hordalekretegekben. ^[2]

A romaiak idejen Kew teruleten egy ?rtornyot letesitettek a Temzen athalado, kozeli brentfordi gazlo megfigyelesere. A legendak szerint Julius Caesar Kew-nal kelt at a Temzen es indult hodito utjara a Brit-szigeten . ^[3]

A mai novenykert terulete a kozepkorban ket kulon telepuleshez tartozott. A Temze-parti kis falucska, Kew els? irasos emlitese 1313-bol szarmazik. Richmondnak , amely delebbre helyezkedett el sokkal nagyobb jelent?sege volt, mivel 1290 ota kiralyi birtok volt. I. Eduard epitette a shene-i (Richmond regi elnevezese) udvarhazat, melyet el?bb a karmelita apacaknak, majd felesegenek, Izabella kiralynenak ajandekozott. Fia, II. Eduard korularkolt kastellya alakitotta, amelynek vadaszterulete Kew-ig kinyult. A palotat 1394-ben II. Richard lebontatta, miutan felesege, Csehorszagi Anna itt halt meg pestisben . A kastelyhoz tartozo kerteket azonban megtartottak. 1414-ben V. Henrik egy karthauzi kolostort epitett Shene-ben, es a kert nagy reszet a szerzetesrendnek ajandekozta. A kolostort VIII. Henrik szamolta fel a 16. szazad kozepen. Ugyancsak V. Henrik nevehez f?z?dik egy uj palota megepitese Shene-ben, delkeletre a regi palota helyszinet?l. Ez a palota 1497-ben teljesen leegett, de VII. Henrik jovoltabol ujjaepitettek. Ekkor neveztek at Richmondnak. ^{[4] [5] [6]}

A palota kertjeit I. Jakab (1603?1625) uralkodasa idejen b?vitettek ki es ekkor epult a vadaszhaz, a Richmond Lodge is. 1649-ben I. Karoly kivegzese utan az angol parlament eladta a richmondi palotat, a vadaszhazat es a kerteket. A palotat elbontottak, epit?anyagat mas epitkezeseknel hasznaltak fel. A restauraciot kovet?en, III. Vilmos visszaszerezte a richmondi birtokot, a kiralyi rezidenciat pedig a fennmaradt vadaszhazban rendezte be. Ekkor rendeztek az uj rezidencia koruli telket, a Richmond-kerteket (Richmond Gardens) is. A 17. szazad vegen epult meg a rezidenciat a Temze-parttal osszekot? setany. ^[7]

Ez id? alatt Kew els?sorban mez?gazdasagi terulet volt es csak a 17. szazadtol kezd?d?en kezdtek meg elkeriteset es beepiteset. A kew-i birtokon a 17. szazad masodik feleben epult fel a Capel angol nemesi csalad rezidenciaja, a Feher-haz (White House). A hazhoz egy kis, falakkal korulvett, francia stilusban berendezett kert tartozott. ^[8]

1700-tol 1841-ig [ szerkesztes ]

1707-ben a richmondi vadaszkastelyt es a hozzatartozo kertet James Butler, Ormonde hercege berelte. Reszlegesen atepitette es atnevezte Ormonde Lodge -nak, a Temze -partra vezet? setanyt pedig egybeepitette az altala elkepzelt ?vadon-parkkal”. A herceg szamara epult fel a Temze partjan a Riverside Terrace nev?, kis nyari nyaralo is. A birtokot 1718-ban a walesi herceg kapta meg, miutan Ormonde herceget osszeeskuvessel vadoltak az 1715-os jakobita-lazadasban valo reszvetele miatt. ^{[9] [10]}

A birtok uj lakosai, Gyorgy walesi herceg es felesege, Karolina hercegne, visszaallitottak a regi nevet (Richmond Lodge). Miutan a herceget 1727-ben II. Gyorgy neven angol kirallya koronaztak, a birtok Karolina kiralyne tulajdona lett, aki elkotelezett hive volt az angol kertepiteszetnek, es ezzel meghatarozta a richmondi kertek tovabbi fejl?deset. ^[11]

Az 1720-as evek elejen Charles Bridgemant, Anglia egyik leghiresebb kertepiteszet neveztek ki kiralyi f?kertesznek Richmondba. ? volt az aki a kertet teljesen ujratervezte, felepitette az els? epuleteket es pavilonokat. 1727-ben a kert eszakon egeszen Kew-ig terjedt ki. Bridgeman a kertet negy jol elhatarolhato reszre osztotta: az els?, vadon-jelleg? reszt erd?sitette, a masodik resz jellegzetessegei a pazsitok voltak, illetve a kacsausztato; a harmadik resz a rendezett, francia-stilusu kertresz mig a negyedik a Riverside Terrace kornyeki, Temze-parti promenad. ^[11]

Karolina kiralyne halala utan, 1737-ben, II. Gyorgy orokolte a birtokot, aki Bridgeman 1738-as halala utan Thomas Greeninget nevezte ki f?kertesznek, aki folytatta el?djenek elkepzeleseit. 1764-ben Lancelot ?Capability” Brownt neveztek ki f?kertesznek, aki korabban a Hampton Court-palotanal dolgozott. Az ? nevehez f?z?dik a Bridgman altal megtervezett kert atalakitasa: lebontatta a kerti epitmenyek nagy reszet, ujabb setanyokat letesitett, elbontatta a Riverside Terrace-t. 1772-ben, a richmondi palota lebontasa utan a kiralyi csalad a kew-i Feher Hazba koltozott at, mely korabban a walesi herceg birtoka volt, de a richmondi kert azonban tovabbra is kiralyi birtok maradt. ^{[11] [12]}

A kew-i kert a richmondival parhuzamosan fejl?dott. 1731-ben a kew-i birtok a Feher Hazzal a Capel csaladtol Frigyes walesi herceg tulajdonaba kerult. A birtok fejl?dese hazassaga utan, 1736-tol vett uj lenduletet, amikor a termeszetbarat Auguszta hercegne bekoltozott a Feher Hazba. A birtok parkjanak attervezesere es felujitasara William Kentet kertek fel, aki korabban Richmondban is dolgozott. Az udvarhazat palladianus stilusban epitette ujra es elnevezeset a feherre festett homlokzata utan kapta: Feher Haz . ^{[13] [14]}

A walesi hercegi par rajongoja volt a kertepiteszetnek, es Bute earljenek segitsegevel sikerult a kornyez? parkot a kor izlesenek megfelel?en kiepiteni es egzotikus novenyekkel beultetni. ^[14]

Frigyes 1750-ben tervbe vette a park teljes atalakitasat. Meg tobb novenyfaj beulteteset szerette volna megvalositva latni, el?iranyozta egy vizvezetek megepiteset is, valamint filozofusok szobrainak elhelyezeset a park kulonboz? reszein es a Parnasszosz hegyenek allegorikus abrazolasat. Terveit azonban korai halala miatt nem sikerult megvalositani. ^[14]

Felesege, Auguszta hercegne 1752-ben reszben ferjenek tervei, reszben pedig Bute earljenek otletei alapjan nekilatott a park atalakitasanak. F?kertesze, John Dillman segitsegevel kialakitotta a mai Narancshaz melletti kilenc holdnyi teruleten az els? botanikai gy?jtemenyt. 1757-ben a hercegne felkerte William Chambers epiteszt (kes?bb III. Gyorgy epitesze) a park diszepuleteinek megtervezesere. 1761-ben John Smeaton angol mernok tervei alapjan megepitettek a park ontoz?rendszeret. 1762-ben epult fel a park egyik legnevezetesebb epulete, a pagoda. A kew-i kertek viragkora az 1760-as evekben volt. ^{[15] [16]}

Mind a richmondi, mind a kew-i kertek Europa -szerte nagy elismeresnek orvendtek, es az angol kertepiteszet mintapeldaikent tartottak szamon ?ket. A szinten a vilagorokseg reszet kepez? worlitzi kert is Kew mintajara epult 1760-1817 kozott. ^[17]

Auguszta hercegne Bute earljenek segitsegevel 1759-ben alapitotta meg az els? tulajdonkeppeni botanikus kertet Kewban, amelynek felugyeletere William Aiton f?kerteszt nevezte ki. Az ekkor letrehozott egzotikus kertet a mai novenykert hivatalos el?djekent tartjak szamon. ^[18]

1772-ben, Auguszta hercegne halalat kovet?en a birtokot III. Gyorgy orokolte, aki 1802-ben egyesitette a richmondi es kew-i kerteket, felszamolva az ?ket elvalaszto setanyt es falakat. ^[19]

A kertek 1773-ban Sir Joseph Banks , egy gazdag vallalkozo es lelkes termeszetbarat vezetese ala kerultek. Felugyelete alatt kib?vitettek a park novenyallomanyat a vilag minden sarkabol szarmazo ertekes es ritka fajokkal. Ebben az id?szakban n?tte ki magat vilaghir? intezmennye. ^{[20] [21]}

1820-ban Banks es III. Gyorgy halalat kovet?en a novenykert eleteben egy hanyatlasi periodus kezd?dott el. IV. Gyorgy uralkodasa idejen, 1825-ben epitettek fel a novenykertet korulvev? falat es a kapukat. A park leromlott allapota miatt a Kiralyi Kincstar 1840-ben ugy dontott, hogy atadja az angol allamnak.

1841-t?l napjainkig [ szerkesztes ]

Az allam altal frissen megvasarolt Kiralyi Botanikus Kertek elere 1841-ben Sir William Hookert neveztek ki, akinek nevehez az epuletek felujitasa, valamint a Palmahaz megepitese f?z?dik valamint a herbarium megalapitasa. ?t 1865-ben fia, Joseph Hooker kovette a f?kerteszi allasban, aki megalapitotta az arboretumot es a Mersekeltovi-hazat . ^{[22] [23]}

Az 1840-es evekben b?vitettek ki William Andrews Nesfield kertepitesznek koszonhet?en az arboretumot es szinten az ? nevehez f?z?dik a park ma is letez? setanyainak es fasorainak a kialakitasa. A kert nagy uveghazainak es a kertet diszit?, ma is lathato kis epuletek nagy resze is ebben az id?ben keszult el Decimus Burton epitesz tervei alapjan. ^{[24] [25]}

1885-ben Sir William Thiselton-Dyert neveztek ki f?kertesznek. Az ? vezetese alatt csatoltak a kerthez az 1898-ban Viktoria kiralyn?t?l ajandekba kapott Sarolta kiralyne kunyhojat es a hozzatartozo kerteket. 1901-ben, hosszas birosagi vitak utan egyesitettek Kew-val a British Museum herbariumat, ezzel jelent?sen megnovelve a novenykert gy?jtemenyet. ^{[23] [26]}

Az els? vilaghaboru alatt David Prain volt a park f?kertesze. Ebben az id?szakban a novenykert elhanyagolt allapotba kerult, mivel a haboru miatt nem volt elegend? munkaer? a fenntartasara. ^{[23] [27]}

A masodik vilaghaboru idejen a viragagyasok nagy reszet zoldsegeskertekke alakitottak at es teruleten szamos ovohelyet astak, amelyek helye napjainkban is lathato. ^[28]

A masodik vilaghaboru utan a botanikus kert fejl?deset a brit gazdasag nehez helyzete gatolta. 1959-ig az egyetlen jelent?sebb fejlesztes a kertben az Evolucio-haz megepitese volt, az ausztral kormany jovoltabol. 1956-ban Kew f?kertesze Dr. George Taylor lett. 1959-ben, a kert ketszaz eves evforduloja alkalmaval jelent?s felujitasi munkalatokat es fejleszteseket inditottak el. Ebben az id?szakban nyitottak meg a Narancshaz kiallitasait, ujitottak fel az uveghazakat es a pagodat, b?vitettek a herbariumot. ^{[23] [29]}

1990-ben megnyitottak az Oktatasi Kozpontot, 1993-ban pedig jelent?sen kib?vitettek a kutatoallomast. ^[30]

Az 1987-es angliai nagy vihar soran tobb mint 650 fa elpusztult. Ugyancsak 1987-ben Diana walesi hercegne felavatta a Walesi hercegne meleghazat , melyet a kert alapitojanak, Auguszta hercegnenek az emlekere emeltek. ^[23]

Fekvese [ szerkesztes ]

A Kiralyi Botanikus Kertek London Richmond upon Thames keruleteben fekszik, 10 km-re delnyugati iranyban a belvarostol, a Temze egyik kanyarulataban. Koordinatai: e. sz. 51° 28′ , ny. h. 0° 18′ 51.466666666667 , -0.3 51.466667°N 0.300000°W . A nagyjabol teglalap alaku kert 132 hektaron fekszik, eszak?deli iranyban kozel 2 km hosszu, kelet?nyugati iranyban kozel 0,7 km szeles. Eszaki es nyugati oldalat a Temze hatarolja, keleten pedig a Kew-hidat Richmond belvarosaval osszekot? A307-es Kew Road. Deli reszen a richmondi golfpalyaval hataros. A kertnek negy kapuja van: a F?kapu a Kew-hid fel?l, a Viktoria-kapu (ez a legfontosabb kapuja a kertnek) a Kew Gardens metromegallo fel?l es az Oroszlanos-kapu , ami del fel?l, Richmond kozpontja fel?l kozelithet? meg. A negyedik, Brentfordi-kapu a Temze -parton talalhato. ^[31]

Setanyok [ szerkesztes ]

A kert nagy setanyat Decimus Burton alakitotta ki 1845-1846 kozott. A setany es a ket ugynevezett vista (fasor) a Palmahaztol indul ki sugariranyban. A setany menten 16 ezustcedrus all, amelyeket a korabban itt allo spanyolcedrusok helyere telepitettek, mivel jobban birjak a h?vosebb londoni eghajlatot. ^{[32] [33]}

A pagoda-fasor (pagoda-vista) a palmahaztol a pagodaig huzodik, 850 m hosszu, orokzold fak szegelyezik. ^{[33] [34]}

A Sion-fasor (Sion-vista) a palmahaztol a Temze partjaig huzodo 1200 m hosszu setany, mely nevet a Temze partjan, a setany vegeben allo Sion-haz utan kapta. ^{[33] [35]}

Egy harmadik fasor, a cedrus-vista a pagodatol indul es keresztulszeli az arboretumot , keresztezve a Sion- es pagoda-vistakat. Vegeben egy 18. szazadi libanoni cedrus all, amelynek nevet is koszonheti. ^{[33] [36]}

Uveghazak [ szerkesztes ]

Palmahaz [ szerkesztes ]

A palmahaz epiteser?l 1841 -ben dontott Sir William Jackson Hooker, Kew akkori f?kertesze. Az epulet 1844 es 1848 kozott epult fel Decimus Burton tervei alapjan, az acelszerkezetet az ir Richard Turner ontodejeben gyartottak le. Burton eredeti otlete szerint az epuletet nehez acelivek tartottak volna, de a mocsaras terep miatt Turner a konnyebb, acel keresztgerendas megoldast javasolta, melynek otletet a hajogyartasbol kolcsonozte. Ezaltal nemcsak az epulet szerkezetenek sulya csokkent, hanem a bels? fesztavolsaga is megn?tt. Az epuletet gyakran felforditott hajotesthez hasonlitjak. A kozelben megepitett campanile celja a Palmahaz kazanhaza kemenyenek elrejtese volt. A haz a kert kozponti pontja: innen indul ki sugarasan a Nagy-setany , valamint a Pagoda-fasor es a Sion-fasor . ^{[37] [38]}

Az els? palmakat 1848-ban telepitettek be. A teljes haz beultetese 1865-ben fejez?dott be. ^[37]

A meleg leveg? cirkulaciojat segitend?, a padloban futo melegvizvezetekek fole acelracsokat epitettek be. 1961-ben a kazanhazat athelyeztek a campanile melle es a szenr?l atalltak az olajf?tesre . A h?vezetekeket a campanile es Palmahaz kozott huzodo, mintegy 150 m hosszu alagutban fektettek le. A campanilet tovabbra is kemenynek hasznaltak. ^{[37] [38]}

1952-ben, tobb mint szaz evnyi m?kodes utan a Palmahazat bezartak, miutan az allapotat felmer? mernokok nem talaltak biztonsagosnak. A felujitott hazat, amelynek az osszes uveglapjat lecsereltek, 1959-ben nyitottak meg ismet a nagykozonseg szamara. ^{[37] [38]}

Az epuletet 1980-ban ismet le kellett zarni, miutan csatornai meglazultak es atutottek az uvegfalakat. 1984-ben az osszes novenyt elszallitottak (tortenetenek els? kiuritese) es nekilattak a szerkezet teljes felujitasanak, melynek szamos elemet lecsereltek konnyebb kovacsoltvasbol keszult elemre, az uveglapok kore pedig rozsdamentes acel kereteket szereltek. Atalakitottak a padlot, az alagsori kazanhazat pedig felszamoltak, helyette akvariumot letesitettek. A felujitott Palmahaz 1990-ben nyitotta meg kapuit a nagykozonseg el?tt. ^{[37] [38]}

A Palmahaz novenyeit harom csoportba szerveztek: afrikai flora , azsiai es a ausztraliai flora valamint amerikai flora . A szamos tropusi noveny kozott megtalalhato a banan , kenyerfa (Arotcarpus altilis), gumifa (Hevea brasiliensis), kavecserje , madagaszkari meteng stb. A kozponti csarnokban a vilag legmagasabb palmainak kepvisel?i lathatok: ?szibarackpalma (Bactris gasipaes), babassu-palma (Orbignya phalerata), kiralyn?palma (Syagrus romanzoffiana), amerikai olajpalma (Attalea venatorum) es kokuszpalma (Cocos nucifera). ^{[37] [38]}

Az egykori kazanhaz helyen berendezett kiallitason 19 akvariumban mutatjak be a tengeri okoszisztemak ( korallzatonyok , esztuariumok , sos mocsarak, mangroveerd?k es sziklas partszakaszok) novenyvilagat. ^{[37] [38]}

Mersekeltovi-haz [ szerkesztes ]

A Mersekeltovi-haz epiteset 1860 -ban kezdtek meg. Kozponti csarnoka es a hozza csatlakozo ket nyolcsszog? csarnok 1862 -re lett kesz. A ket szels? negyszogletes csarnok penzugyi nehezsegek miatt csak joval kes?bb, 1895 -ben keszult el. Az uveghaz hossza 180 m, legnagyobb szelessege pedig 42 m, ezzel a legnagyobb a novenykertben, hasznos felulete 4800 m², ami kozel ketszerese a palmahazenak. ^{[39] [40]}

A gy?jtemeny gyarapodasat kovet?en az 1960-as evekben merultek fel az els? komolyabb problemak. A dus novenyzet lecsokkentette a bejuto napfeny mennyiseget, es a talajszint floraja veszelybe kerult. A nyolcszoglet? csarnokok alatt elhelyezett kazanhazak gyenge szigetelese es a felfele aramlo h? miatt a csarnokok mar nem voltak alkalmasak mersekelt egovi novenyek szamara. Ezen problemak, illetve az acelszerkezet es az hazat borito uveglapokat megromlott allaga miatt a Mersekeltovi-hazat 1974-ben bezartak. ^{[39] [40]}

A restauralas soran lecsereltek az epuletet burkolo uveglapokat, felszamoltak a kazanhazakat, a f?test pedig a Palmahazzal kozos kazanhazbol oldottak meg. A bels? terek es osvenyek kialakitasat is megvaltoztattak, vizijatekokat (szok?kut, vizeses, medencek stb.) epitettek be. A novenygy?jtemenyt megritkitottak es atrendeztek a jobb fenyviszonyok elerese celjabol. A ujjaepitett hazat 1982-ben nyitottak meg. ^{[39] [40]}

A novenygy?jtemenyt, az eredeti elkepzeles szerint, foldrajzi tajegysegek szerint rendszereztek. A kozponti csarnokban szubtropusi fakat es palmakat helyeztek el. A deli nyolcszoglet? csarnokban del-afrikai novenyek kaptak helyet, az eszakiban pedig uj-zelandiak . A deli csarnok az afrikai novenyeke (itt lathato a csodafeny? -gy?jtemeny is), mig az eszaki csarnok Azsia mersekelt egovi tajainak florajat mutatja be. ^{[39] [40]}

Walesi hercegne-haz [ szerkesztes ]

A Walesi hercegne-haz Kew legujabb es legkorszer?bben felszerelt meleghaza. A kert alapitasaban reszt vallalo Auguszta hercegne (korabbi walesi hercegne) emlekere, 1987-ben avatta fel Diana walesi hercegne . Az uj epulet 26 regi, elavult meleghazat valtott ki. Tervezese soran az els?dleges szempont az energiatakarekossag valamint az alacsony fenntartasi koltseg volt. Lejt?s falai hatalmas napfenyenergia-gy?jt?kent m?kodnek. A bels? teret 10 kulonboz? kornyezetet szimulalo reszre osztottak, amelyek legkori viszonyait kozpontilag felugyelik. Az epulet alatt egy 227 ezer m³-es tartaly talalhato, mely a csapadekvizet gy?jti ossze, amit aztan ontozesre es a bels? tavak vizellatasara hasznalnak fel. Az uveghaz legerdekesebb novenyei az orchideak , kaktuszok , pafranyok , valamint a husev? novenyek gy?jtemenye. ^{[41] [42]}

Davies-haz [ szerkesztes ]

A Davies-haz a kert legujabb uveghaza, 2005-ben epitettek az alpesi novenygy?jtemeny szamara. Jellegzetes kup-alakjanak a leveg? cirkulaciojaban van szerepe. Oldalainak also reszen aramlik be a leh?tott leveg?, a meleg leveg? pedig a csucsan kialakitott nyilasokon keresztul tavozik. A haz uvegei 12 mm vastagok es alacsony vastartalmuk miatt a napfeny 90%-at ateresztik. A novenyagyasokat specialis vizelvezet? rendszerekkel lattak el a talaj szarazsaganak meg?rzese erdekeben. Az uveghaz h?vosen tartasat az itt kiallitott alpesi novenyek igenylik, amelyek rovid, csapadekos nyarakhoz es hosszu, szaraz telekhez szoktak. A szamos novenyfaj kozul megtalalhatok a kovirozsak (Sempervivum) es a k?tor?fuvek . ^{[43] [44]}

Evolucio-haz [ szerkesztes ]

Az Evolucio-haz egyike a kert uveghazainak. Nevet a benne berendezett, a Fold es a novenyek evoluciojat bemutato interaktiv kiallitas utan kapta. A szilur , karbon es kreta foldtorteneti korok novenyvilaganak szamos fosszilis kepvisel?je lathato, tobbek kozott a vilag legnagyobb fosszilis zsurloja (Equisetum giganteum), illetve pafranya (Lygodium) , valamint az edenyes novenyek els? kepvisel?je, a Cooksonia es szamos sztromatolit . ^{[45] [46]}

Tunderrozsa-haz [ szerkesztes ]

A Tunderrozsa-haz egyike a kert acelvazas epitmenyeinek. 1852-ben epult es koranak legnagyobb fesztavolsagu uveghaza volt. Az oriasi amazoniai tunderrozsak szamara epult, azonban 1866-ban, miutan a novenyek kihaltak, gyogynovenyeket es f?szernovenyeket telepitettek be. Eredeti funkciojat 1991-ben szerezte vissza. A kert legmelegebb uveghazanak legertekesebb novenyei a tunderrozsak ( Nymphaea fajok es az oriasi Victoria cruziana ) valamint a lotusz es a papirusz . ^{[47] [48]}

Bonszai-haz [ szerkesztes ]

A Bonszai-haz a legkisebb uveghaz a kertben. Eredetileg az alpesi novenyek gy?jtemenyenek adott otthont, majd 1981-ben az uj Davies-haz megnyitasa utan kapott helyet benne a bonszai kiallitas. ^{[49] [50]}

Diszkertek [ szerkesztes ]

• A herceg kertje a Kew-val szomszedos Cambridge-haz (Cambridge Cottage) magankertje volt. 1904-ben lett a novenykert resze. A teglafalakkal korbevett kertet rendezett viragagyasok diszitik, az evszakoknak megfelel? novenyekkel beultetve, igy meg?rizve eredeti, szorakoztatasra szant funkciojat. A hagyomanyos, angol kerteket diszit? novenyek mellett nehany egzotikusabb, mediterran faj is megtalalhato, de el itt gyomber , rozsanad es levendula is. ^[51]
• A fuvek kertjet 1982 -ben alapitottak. Napjainkban tobb mint 550, a f?felek csaladjaba tartozo faj el teruleten, illetve szamos takarmany- es gabonanoveny. A kert ket reszb?l all: egy bemutato resz, mely az egesz even at zoldell? fajokat mutatja be es egy tanulmanyi resz, amely rendszerezve mutatja be a Brit-szigetek f?feleit, a tropusi es mersekelt ovi gabonanovenyeket es a perjefeleket (mint peldaul a Del-Kinabol szarmazo, az Europaban az 1970-es evekben meghonositott Miscanthus sinensis ). ^[52]
• A vizi kertet 1909-ben nyitottak meg, a Hampton Court palota hasonlo kertjenek mintajara. Kozponti eleme egy melegviz? medence tunderrozsakkal , illetve oldalso, hosszanti iranyu medencek sas- es kakafelekkel , mint peldaul a viragkaka (Butomus umbellatus) es vidraf? (Menyanthes trifoliata). ^{[53] [54]}
• A titkos kert egy jellegzetes angol nyaralohaz kertjenek a reprodukcioja, melynek celja az emberek elb?volese a latvany, illat, hang es tapintas osszjateka altal. A kertet magas soveny valasztja el a park tobbi reszet?l, kozepen egy szok?kut all. Legfontosabb novenyei az illatos Madame Isaac Periere rozsafaj , a boroszlan , a muskatli , kontyviragfelek , liliomfelek , valamint gyumolcsfak ( birsalma , alma , korte ). ^{[55] [56]}
• Az erdei kert tulajdonkeppen egy harom szintes liget: fels? szintjet tolgy - es nyirfak koronai alkotjak, kozeps? szintjet rododendron es juharbokrok , a talajszintet pedig hunyorfelek , kankalinok es gy?sz?viragfelek . ^[57]
• A sziklakertet 1882-ben epitettek a Pireneusokbol szarmazo novenyfajok szamara. A kert azota kib?vult a vilag osszes magashegysegi regiojabol szarmazo fajaval. Kozponti reszet egy vizeses disziti. A tobb mint felhektaros kertben eghajlati es foldrajzi szempontok szerint vannak csoportositva a kulonfele novenyfajok: alpesi novenyek, mediterran novenyek, erdei novenyek, valamint europai novenyvilag (k?tor?fuvek, kontyviragfelek , szegf?felek , safrany , t?zike stb.), azsiai hegyvideki novenyvilag ( gyomberfelek , sziberiai iriszek ), ausztraliai hegyvideki novenyvilag, del-amerikai novenyvilag ( zsalyafelek ) es eszak-amerikai novenyvilag (lobeliak, kaliforniai orgona). ^{[58] [59]}
• A viragagyasokat az egykori kiralyi konyhakertb?l alakitottak ki 1846?47-ben. Kew legszinesebb kertje tobb mint 126 viragagyassal es 51 kulonboz? csaladhoz tartozo 3000 fele novenyfajjal rendelkezik. Sir Joseph Hooker tervei szerint alakitottak ki ?ket a novenyek rendszerenek es tudomanyos megismeresenek celjabol, amiatt gyakran rendszertani agyasoknak is nevezik. ^{[60] [61]}
• A rozsalugas a viragagyasok kozotti setanyokat boritja. 1959-ben alakitottak ki, a novenykert letezesenek ketszazadik evforduloja alkalmaval. ^{[62] [63]}
• A kiralyn? kertje a Kew-palotahoz tartozo rendezett kert. Hosszu ideig, a Temze aradasai miatt nem m?veltek. A kert mai kialakitasat Sir George Taylor egykori f?kertesznek koszonheti, aki 1959-ben elhatarozta ujrarendezeset. A francia kertek mintajara alakitottak ki: kozponti eleme a parterre , amelyet sovenyek altal elhatarolt kisebb zsalya -, levendula - es rozmaringagyasok vesznek korbe. A parterre kozpontjaban egy diszkut talalhato, melyet Verrocchio Fiu delfinnel szobranak masolata diszit. Ugyancsak francia vonas a kert keleti oldalan kialakitott lugas, amelynek celja a francia felfogas szerint, napsuteses id?ben menedeket nyujtani a h?seg el?l elhuzodni vagyo uraknak es urholgyeknek. ^[64]
• A mehek kertje elmaradhatatlan resze az angol parkepiteszetnek. A kew-it 1993-ban alapitottak. A harom kaptar mehkoloniai Uj-Zelandrol szarmaznak. A kert celja bemutatni a rovarok es novenyek kolcsonhatasanak fontossagat. ^{[65] [66]}
• A telikert , ahogyan azt neve is mutatja, a hideg eghajlati korulmenyeket jol t?r? novenyeket mutatja be: tobbek kozott mahoniafelek , kanyafa , birsalmafa , varazsmogyoro , f?zfafelek , sisakvirag , hovirag , szell?rozsa talalhato itt. ^[67]
• Az orgonakertet 1997-ben hoztak letre, noha az orgonak mindig is jelen voltak Kewban. A kelet-europai orgonafajok (Syringa) mellett szamos azsiai, Kina hegyvideki regiojabol szarmazo faj megtalalhato a kertben. ^[68]
• A rozsakertet a Palmahaz mogott alakitottak ki 1923-ban az egykori Csonakazo-to helyen. A kert 54 viragagyasbol all, melyekben vilag minden tajarol gy?jtott rozsafajok elnek . Kulon agyasok mutatjak be a rozsak keresztezesenek tortenetet. ^{[60] [69]}
• A rododendron setany egyike Kew nevezetessegeinek. A setanyt tobb mint 700 rododendronbokor szegelyezi. Az itt talalhato fajok kozott akad nehany egyedi is, peldaul a Rhododendron kewense es a Rhododendron loderi , amelyeket itt hibridizaltak. ^{[70] [71]}
• Az azaleakertet az 1820-as evekben alapitottak az els? Gentb?l szarmazo azaleak szamara. A korkorosen elhelyezett viragagyasok fajai a vilag kulonboz? pontjairol szarmaznak Eszak-Amerikatol Japanig . ^{[72] [73]}
• A bambuszkert egyike Kew legerdekesebb kertjeinek. Tobb mint 120 kulonboz? bambuszfaj talalhato meg Kinatol Japanig . ^{[74] [75]}

Arboretum [ szerkesztes ]

A novenykert teruletenek jelent?s reszet az arboretum foglalja el, mely az egykori richmondi erd?segb?l alakult ki a 18. szazadban, a kert alapitasaval parhuzamosan. 1757 es 1768 kozott 488 fat es cserjet ultettek, amelyek nagy resze ma is lathato, mint peldaul a ginkgo (Ginkgo biloba), feher akac (Robinia pseudoacacia), kozonseges pagodafa (Sophora japonica). Az arboretum fejl?desenek masik fontos allomasa 1845 -ben volt, amikor teruletet 80 hektarral megnoveltek. Ebb?l az id?b?l szarmazik a rendszertani gy?jtemeny is. 1898-ban Viktoria kiralyn? a novenykertnek adomanyozta Sarolta kiralyne kunyhojat , egy korabbi kiralyi nyaralot es a hozza kapcsolodo teruletet. Ugyancsak ebben az id?ben kerultek a novenykert tulajdonaba a Kew-palota kertjenek egyes reszei. ^{[76] [77]}

A 20. szazad elejen az arboretum hanyatlasnak indult, ami els?sorban a londoni leveg? fokozodo szennyezettsegenek tudhato be. A fak nagy reszet attelepitettek a Kent grofsagbeli Begdeburybe, az ujonnan alapitott Nemzeti Arboretumba. ^[76]

Az arboretumot az 1970-es evekben ujitottak fel: szamos (els?sorban azsiai ) uj fajt telepitettek be, az igenyesebb fajokat pedig atszallitottak az 1965-ben felvasarolt Wakehurst-birtokra , ahol kedvez?bb eletfelteteleket biztositottak szamukra. ^[76]

A novenyallomany jelent?s karokat szenvedett az 1987-es nagy viharban, mely soran tobb mint 650 fa kid?lt, kozottuk ertekes, tobb szaz eves peldanyok is. ^[76]

Az arboretum legertekesebb peldanyai a 18. szazadban ultetett szelidgesztenye (Castanea sativa), csertolgy (Quercus cerris), valamint a 19. szazadi feketefeny? (Pinus nigra), tulipanfa (Liriodendron) es mandulafeny? (Pinus pinea). ^[76]

Az arboretum reszei:

• erdei tisztas : hatalmas vorosfeny?k es mas feny?felek veszik korbe
• Berberis-setany : az ut menti soskafak (Berberis) utan kapta a nevet; egy regi k?fejt? teruleten alakitottak ki 1869?75 kozott
• cseresznye-setany : a palmahaztol a pagodaig huzodik, nevet az ut menti, Japanbol szarmazo cseresznyefak utan kapta
• to : az arboretum f? latvanyossaga, partjan nedvessegkedvel? fak es cserjek talalhatok, a szigeteken pedig tupelofak (Nyssa) ; a Sackler-hid at 2006-ban epitettek a to fole
• magyal-setany : 1874-ben alakitottak ki, ekkor ultettek be a magyalbokrokat is; 1030 meter hosszu
• fenyves : 1870-ben alapitottak az europai , azsiai es amerikai erd?segek bemutatasara; legjelent?sebb peldanyai az orokzold mamutfeny? , illetve a chilei araukaria . ^{[76] [77]}

Japankert [ szerkesztes ]

A kew-i kertekben is megtalalhato a novenykertek egyik elmaradhatatlan eleme, a japankert. Kozponti epitmenye a kiotoi palota Csokusi-Mon , azaz a Csaszari Hirnok Kapujanak masolata, amelyet az 1910-es Japan-Brit Kiallitas szamara terveztek, majd kes?bb athelyeztek a novenykertbe. A 16. szazadi japan epiteszeti stilusban megepult kaput igenyes faragasok diszitik, melyek stilizalt allatokat es viragokat, valamint japan mitologiai alakokat abrazolnak. A kaput 1995-ben ujitottak fel es ekkor rendeztek be a napjainkban is lathato japankertet . ^{[78] [79] [80]}

A kb. 5000 m²-nyi alapteruleten elhelyezked? kert harom reszb?l all: a Beke kertje , amely egy hagyomanyos japan teakertnek (rodzsi) a masolata; a Mozgas kertje a vizesesek termeszetes vilagat szimbolizalja; a Harmonia kertje pedig Japan hegyvideki novenyvilagat hivatott bemutatni. ^{[78] [80]}

A japankert legerdekesebb novenyei:

• hinoki (Chamaecyparis obtusa) : egy Japanban ?shonos, a sinto szent feny?feleje
• bambusz : a japankertek elmaradhatatlan eleme
• kurume azaleak : orokzold novenyek Kjusu szigeter?l ^{[78] [80]}

Kerti epitmenyek [ szerkesztes ]

Pagoda [ szerkesztes ]

A novenykert legismertebb epitmenye a 18. szazadban epitett pagoda. A tizemeletes epulet 50 m magas es epitese idejen a legmagasabb kinai-stilusu epitmeny volt Europaban . A kor alaprajzu epulet atmer?je emeletenkent 30 centimeterrel csokken. Eredeti diszitese rendkivul szines volt. A tet?t fenyezett vaslemezek boritottak es az epuletet 80 fabol faragott, aranyozott sarkany diszitette, melyek az utolagos restauralasok es atepitesek soran elvesztek. A pagoda kore borokafeny?ket telepitettek. ^{[81] [82]}

Dekorativ kerti epitmenyek [ szerkesztes ]

• Az Arethusza-templomot 1758-ban epitettek. Ma Kew vilaghaborus emlekm?venek ad otthont. Arethusza Nereusz tengeristen leanya, Artemisz kiser?je volt. Ortugia szigetere menekult ker?je, Alpheiosz folyamisten szerelmi ostroma el?l, majd Artemisz segitseget kerte, aki ott a nimfat forrassa valtoztatta. ^[83]
• Aiolosz templomat 1760?63 kozott epitette Sir William Chambers, 1845-ben pedig Decimus Burton epitette at mai formajara. A mitologiaban Aiolosz a szelek es viharok istene volt. ^[84]
• A Bellona-templomot a haboru romai istenn?je utan neveztek el. Ma a heteves haboruban (1756?63) elesett brit es hannoveri csapatok emlektablait ?rzi. ^[85]
• A campanile olaszorszagi roman stilusjegyeket magan visel? torony. Decimus Maximus tervezte a kozeli Palmahazat f?t? kazanok kemenyenek elrejtesere.
• A jeghaz 1763-ban epult. A kew-i to jeget taroltak itt, hogy a nyari honapokban felhasznalhassak az etelek es italok tartositasara. A jeghaz korul alakitottak ki stilusosan a telikertet, a hideg eghajlatot kedvel? novenyek gy?jtemenyet.
• A romos diadalivet 1759-ben epitette Sir William Chambers. ^[86]
• Vilmos kiraly temploma 1837-ben epult olaszorszagi toszkan-stilusban. A mindeni es waterlooi csataban elesett brit katonak emlektablait ?rzi. ^{[87] [88]}

Palmahaz-to es szok?kut [ szerkesztes ]

A tavat 1845-ben alakitottak ki az egykori csonakazo-to egy reszeb?l. A to kialakitasanak els?dleges celja a Palmahaz grandiozus tombjenek a kihangsulyozasa volt. Szok?kutjat 1853-ban epitettek, szobra Herakleszt abrazolja, amint Akheloosz folyamistennel harcol Deianeira kezeert. A to partjat viragagyasok diszitik. ^{[37] [89]}

Minka [ szerkesztes ]

A minka egy hagyomanyos japan lakohaz, fabol keszult szerkezettel, nadbol keszult tet?vel. A minkak a 20. szazad kozepeig a japan varosnegyedek meghatarozo epitmenyei voltak. A kew-i 1900 korul epult Okazakiban. A novenykert 1993-ban vasarolta meg es 2001-ben allitotta ki a bambuszkert kozepen. A hazban id?szakos, els?sorban japan m?veszeti temakkal foglalkozo kiallitasokat szerveznek. ^{[90] [91]}

Egyeb epuletek [ szerkesztes ]

• A Narancshazat 1761-ben epitettek Sir William Chambers tervei alapjan. A kert legnagyobb klasszicista stilusu epulete: 28 m hosszu, 10 m szeles. Az eredeti tervek szerint meleghaznak keszult a kert narancsfai szamara, a kis ablakfeluletek miatt azonban nem volt alkalmas a citrusfelek szamara, ezert mas gy?jtemenyeknek adott otthont. Az emiatt eszkozolt szamos valtoztatas utan 1959-ben eredeti allapotaban helyreallitottak, majd 2002-ben ismet felujitottak. Ma kavezo m?kodik benne. ^[92]
• A pavilon 1888-ban epult es egyike volt a kert harom orchidea-hazanak. 1913-ban n?i aktivistak felgyujtottak. Csak kes?bb, 1920-ban epitettek ujja. Ebben is kavezo m?kodik.

Kew-palota [ szerkesztes ]

B?vebben: Kew-palota

A Kew-palota egyike volt a legkisebb brit kiralyi rezidenciaknak. A negyemeletes epuletet 1631-ben epitette Samuel Fotrey, holland szarmazasu keresked?, emiatt Holland-haznak (Dutch House) is neveztek. Voros teglabol epult fel, a flamand teglaepuletek stilusaban. A kiralyi csalad el?szor 1728-ban hasznalta, III. Gyorgy 1781-ben vasarolta fel es b?vitette ki csaladja szamara. Felesegenek Sarolta kiralynenak kedvenc rezidenciaja volt. A kiralyne itt halt meg 1818-ban. Viktoria kiralyn? kozvetlenul tronra kerulese utan, 1837-ben a palotat es a hozzatartozo birtokot a novenykertnek ajandekozta, csak egy kis nyaralot, az un. Sarolta kiralyne kunyhojat tartotta meg. ^{[93] [94] [95]}

Sarolta kiralyne kunyhoja [ szerkesztes ]

A kis nyaralot 1761-ben ajandekozta III. Gyorgy felesegenek, Sarolta kiralynenak, aki tovabb b?vitette egy emelet hozzaadasaval. A haznak els?sorban dekorativ szerepe volt az arboretum kozepen es ritka esetekben helyszine volt kiralyi etkezeseknek. A haz 1898-ig kiralyi birtok maradt, amikor Viktoria kiralyn?, a szomszedos 15 hektarnyi terulettel a novenykertnek ajandekozta, mindossze annyi kerese volt, hogy ?rizzek meg a terulet termeszeth? kornyezetet. ^{[96] [97]}

M?veszet a kertben [ szerkesztes ]

• A Marianne North Galeria a hastingsi tajkepfest?n? m?veit ?rzi. Marianne North (1830-1890) a vilag koruli utazasai soran latott egzotikus novenyek es tajak megorokitese reven lett hires. 1879-ben ajandekozta festmenyeit a novenykertnek. Az indiai ihletes? kiallitotermet baratja, James Fergusson epitesz tervezte, a m?veszn? tobb mint 800 alkotasanak elhelyezesere. ^[98]
• A Kew Galeria a Cambridge-hazban kapott helyet. Itt els?sorban id?szakos kiallitasokat szerveznek, valamint az epulet kiberelhet? kulonboz? esemenyek (eskuv?k, fogadasok stb.) szamara is. ^{[99] [100]}

Tudomany es kutatas [ szerkesztes ]

• A herbarium szaritott novenyek es gombak gy?jtemenye. Els?dleges jelent?sege a kulonboz? fajok azonositasaban es osztalyozasaban van. A kew-i herbarium tobb mint 7 millio peldanyt tartalmaz, melyek kozul 350 000 tipus-peldany . Az intezmenyt 1853-ban alapitottak szamos magangy?jtemeny osszeolvasztasaval (David Livingstone, Joseph Hooker, Charles Darwin stb.). A gy?jtemeny evente kozel 30 000 peldannyal gyarapodik a botanikus kert nemzetkozi kapcsolatainak koszonhet?en. A herbarium reszet kepezi a spiritusz-gy?jtemeny, amelyet 1930-ban alapitottak es napjainkban kozel 70 000, spirituszban ?rzott peldanyt tartalmaz. Ugyancsak jelent?s a herbarium karpologiai gy?jtemenye, tobb mint 20 000 novenyfaj magjaval. A mikologiai gy?jtemeny kozel 800 000 gombapeldanyt tartalmaz, melyek kozul 35 000 tipus-peldany . ^{[101] [102]}
• A gazdasagi botanika gy?jtemeny az emberiseg es a novenyvilag kapcsolatat hivatott bemutatni, a kulonboz? novenyekb?l keszult eszkozokt?l a novenyi nyersanyagokig, amelyeket az epitkezesben, gyogyaszatban, textiliparban stb. hasznaltak es hasznalnak fel. A gy?jtemenyt 1847-ben alapitotta Sir William Hooker. Jelenleg tobb mint 81 000, a vilag minden sarkabol osszegy?jtott muzeumi targgyal buszkelkedik . ^{[103] [104]}
• A Jodrell laboratoriumot 1876-ban alapitotta nevadoja, T.J. Phillips Jodrell. Ma itt vegzik a novenyanatomiai, novenyfiziologiai, citogenetikai, mikrobiologiai, biokemiai es egyeb kutatasokat. A laboratorium epuletehez kapcsolodik a Kerteszeti F?iskola epulete, valamint a faiskola epulete is. ^[105]
• Kew konyvtara buszkelkedik a vilag egyik legnagyobb botanikai konyvgy?jtemenyevel. ^{[106] [107]}

A park allatvilaga [ szerkesztes ]

Mivel Kew London egyik legkiterjedtebb zoldterulete, szamos allatfaj (f?leg madarak) talal menedekre teruleten. A madarak kozul megemlitend?k a voros vercse , a feherhatu fakopancs , a karvaly , a csuszka , a vorosbegy , a facan , a szurke gem , a kormoran , a vocsok , a hattyu es szamos ludfele . ^{[108] [109]}

A parkban tobb mint 22 lepkefaj el, szamos szitakot? illetve 15 deneverfaj , melyek kozul szamos vedett ( torpedenever , korai denever , vizi denever ). A parknak nagyszamu szarvasbogar -populacioja van. Szamukra rothado fatorzsekb?l allo kulon eletteret alakitottak ki. ^{[109] [110] [111]}

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Cloutman, Paul. Royal Botanic Gardens Kew , 2007 (angol nyelven), Richmond, Surrey: Royal Botanic Gardens. ISBN 978 1 84246 I62 4  
• A vilagorokseg , 2006 (angol nyelven), Budapest: Mertek Kiado. ISBN 9637304606  
• Jackson, Joanna. A year in the life of Kew Gardens [ archivalt valtozat ] , 2007 (angol nyelven), Frances Lincoln Ltd.. ISBN 9780711226838 . Hozzaferes ideje: 2015. oktober 26. [archivalas ideje: 2016. marcius 5.]   Archivalva 2016. marcius 5-i datummal a Wayback Machine -ben
• Paterson, Allen. The Gardens at Kew [ archivalt valtozat ] , 2008 (angol nyelven), Frances Lincoln Ltd. Hozzaferes ideje: 2015. oktober 26. [archivalas ideje: 2016. marcius 5.]   Archivalva 2016. marcius 5-i datummal a Wayback Machine -ben
• Simpson, R.W.. Simpson's Illustrated Guide to Richmond and Kew Gardens , 2008 (angol nyelven), BiblioBazaar LLC. ISBN 9780711225367  
• A novenykert hivatalos honlapja (angol nyelven). [1996. december 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. majus 5.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A novenykert hivatalos honlapja Archivalva 1996. december 23-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• The International Plant Names Index (angolul)
• BBC A Year at Kew a BBC dokumentumfilmje (angolul)
• Explore Kew Gardens (angolul)
• Kew-i kepek (angolul)
• Kew-i kepek (angolul)
• Az UNESCO vilagorokseg honlapja (angolul)