Ez a szocikk feltuntet forrasokat , de azonosithatatlan , hol hasznaltak fel ?ket a szovegben. Onmagaban ez nem min?siti a szocikk tartalmat: az is lehet, hogy minden allitasa pontos. Segits labjegyzetekkel ellatni az allitasokat! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye

Keltak

A Wikimedia Commons tartalmaz Keltak temaju mediaallomanyokat.

A keltak sz?kebb ertelemben egy, Kozep- es Nyugat-Europaban elt okori indoeuropai nep, nepcsoport volt, amely ?si indoeuropai nyelveket (szarazfoldi vagy okelta nyelveket) beszelt. Az okori keltak mindenhol hasonlo modon eltek, roluk szamos gorog es romai forras maradt rank. Hagyomanyosan a keltakat a gallokkal azonositottak (a szo latin jelentese nyoman), azonban ez mara elavultta valt: a gallok csak egy nepcsoportja volt a keltaknak, akik Gallia (a mai Franciaorszag ) teruleten eltek es a gall nyelvet beszeltek, amely peldaul er?sen eltert az Iberiai-felszigeten beszelt szinten okelta keltiber nyelvt?l .

Etimologia [ szerkesztes ]

Az elnevezes az okori gorog Κελτο? (keltoi) kifejezesb?l ered. Nem kizart, hogy ez az i. e. 4. szazadra elterjedt elnevezes eredetileg egy torzset vagy nemzetseget jelolt. A romaiak, s kozottuk Caius Iulius Caesar is a gall elnevezessel illettek ?ket (bar e nyelvben is megvolt a ?Celtae” elnevezes), mig Polubiosz egyetemes torteneteben a ?galata” elnevezest hasznalja.

Tagabb ertelmezesben keltaknak nevezik a maig fennmaradt, am kihalofelben lev? szigeti kelta nyelveket beszel? nepeket ( bretonok , gaelek , irek , skotok , walesiek ). Ezek a nyelvek a german nyelvek hatasara hang- es alaktanilag er?sen eltavolodtak az okelta nyelvekt?l, es az eletben tartasukra iranyulo er?feszitesek ellenere ma er?sen veszelyeztetettek, egynyelv? beszel?ik nincsenek.

Tortenetuk [ szerkesztes ]

Eredetuk [ szerkesztes ]

Kialakulasuk ket f? tenyez?je: a bronzkor ugynevezett godorsiros es urnamez?s kulturai . Az ?skelta nepcsoport feltehet?leg e ket kultura osszeolvadasabol szuletett. E nepcsoport ?shazaja Kozep-Europa nyugati resze (a Rajna es a Fels?- Duna videke) es eszakkelet- Franciaorszag lehetett. Kialakulasuk betet?zese, egyben a kialakult kelta kultura kezd?pontja az ugynevezett Hallstatt-kor.

Hallstatt-kor es kultura [ szerkesztes ]

B?vebben: Hallstatti kultura

Kor	Id?szak (i. e.)
HaA	1200-1000
HaB	1000-800
HaC	800-650
HaD	650-475

Ez lenyegeben korai vaskor , amely a fels?-ausztriai Hallstatt telepulesr?l kapta nevet. Id?tartamat tekintve az i. e. VIII-V. szazad id?szaka ez, amelyet az un. La Tene-kultura kovetett. Kronologiailag korabban negy reszre osztottak. Jelenleg szigoruan csak a negyes felosztas C es D periodusara hasznaljak e kifejezest, mig az A-B a kes? bronzkor id?szaka.

A C periodus legfontosabb ujdonsaga a vaskardok megjelenese. E teruletr?l kezdtek lassan minden iranyba szetvandorolni.

A La Tene-korszak es kultura [ szerkesztes ]

Terjeszkedesuk egyik korai allomasa Svajc terulete volt (az okori Helvetia ). A regeszek a La Tene svajci faluban felfedezett fontos lel?helyr?l neveztek el az okori kelta nepek kozos m?veltseget La Tene kulturanak . E korszak az i. e. V. szazadtol id?szamitasunk kezdeteig datalhato. Erre az id?szakra esik a keltak europai expanzioja (legismertebb peldaja Brennus Roma elleni hadjarata i. e. 391-ben.) Csoportjaik az i. e. 4. szazad elejen indultak tovabb a Rajna menter?l, es el?bb a Karpat-medencet arasztottak el, majd a Balkan-felszigetet , a Fekete-tenger eszaki partjait es Kis-Azsiat is elertek (e csoportjukat nevezzuk galataknak , Kis-Azsia altaluk lakott bels? reszet Galatianak ). Megjelentek tovabba az okori Egyiptomban is, uralkodoi test?r szerepkorben.

A korszakot korai es kesei La-Tene korszakra osztjak, veget a keltak reszbeni, Romai Birodalom altali leigazasa jelzi.

Az Iberiai-felszigeten szinten eltek okelta nepek, az els? torzsek mar az i. e. II. evezred vegen ? I. evezred elejen megerkezhettek ide. Kozuluk a leginkabb dokumentaltak a keltiberek voltak, akik a tobbi okelta nyelvhez kepest is meg archaikusabb keltiber nyelvet beszeltek.

A Karpat-medenceben [ szerkesztes ]

Az els? keltak a Duna-folyasat kovetve erkezhettek a Karpat-medencebe a Kr. e. 5. szazad utolso negyedeben. Az Alpok el?hegysege, a Fert?-to es a Kis-Karpatok szele altal hatarolt terulet strategiai fontossagat kiemelte az a korulmeny, hogy erre haladt at Baltikumot az Adria-tengerrel osszekot? eszak?deli kereskedelmi utvonal. ^[1] A kelta el?renyomulas azonban csakhamar elerte a Dunakanyart, s?t a mai Hatvan varos terseget is. ^[2] Ahogy a szkitak kelettel kapcsoltak ossze a Karpat-medence teruletet, ugy a keltak nyugattal. Tovabbepitettek a korabbi nepek ^{[ forras? ]} nagy foldvarait , uthalozattal biztositottak a kereskedelem es a katonasag mozgasat. A keltak es a helyi ?slakossag keveredese kit?nik a regeszeti leletekb?l , temetkezesi szokasokbol, s ez tulajdonkeppen valtozatos szinezetet adott az egyseges kelta m?veltsegnek. A Dunantulon illir - pannon torzsekkel, az Alfoldon a szkita m?veltseggel, Erdelyben a dak neppel keveredtek. A kelta nepek Karpat-medencei hatalmanak a Dunantulon a romaiak , az Alfoldon a szarmatak , Erdelyben a dakok vetettek veget. Egyes torzseik, peldaul a boiok es az eraviszkuszok a romai uralom alatt is meg?riztek onkormanyzatukat, nepi jellegzetessegeiket.

Eletmod [ szerkesztes ]

A tobb nemzedekes csalad egy nagy kunyhoban elt egyutt, amely k?b?l , sovenyfonadekbol es valyogbol keszult, ugy, hogy a fakeretes epitmenyt agyaggal boritottak. Az es? ellen meg egy reteg szalmat is felraktak. Az ennivalot agyagedenyekben taroltak es talaltak. Ezek tobbsege kezdetleges volt, de akadtak szepen szinezettek, vagy csillogo grafitmazzal bevontak is. A nyilt t?z folott, vas ustben f?ztek. A kenyeret boltozatos kemencekben sutottek. A csaladtagok ruhat sz?ttek szov?szeken (f?leg a n?k), foldet m?veltek, csontbol keszult t?ket es fazekat keszitettek.

A keltaknak koszonhetjuk az ?rles tudomanyat: ket, tengellyel rogzitett malomk? kozt lisztte ?roltek a porkolt gabonamagvakat, mig azel?tt ket k? kozott egyszer?en dorzsolve morzsoltak darava a gabonat.

Oltozkodes [ szerkesztes ]

Tekintettel arra, hogy viragkorukban hatalmas teruleten eltek, altalanos megallapitasok csak korlatozott ervennyel tehet?ek.

A hetkoznapok [ szerkesztes ]

Viseletuket egyreszt sirleletekb?l ismerjuk, masreszt a romai modra sirkoveket allito torzsek domborm?veib?l. Ezeken neha ott latjuk az egesz csaladot kifaragva. A ferfiak legfontosabb ruhadarabjuk a b? szaru, boka kornyeken gyakran b?rszijjal atkotott nadrag, amelyhez zart sarut viseltek. Fontos kiegeszit? a kopeny. Kes?bb a torzsi jelleget els?sorban a n?k ?riztek meg, mig a romai hadseregekbe sorolt katonaskodo ferfiak romai modra oltoztek, am a kolcsonhatas ketiranyu volt: a hidegebb teruleten allomasozo romai katonak ruhataraban is megjelent a kelta nadrag. A filmekb?l oly jol ismert skot-kockas anyagot viseltek. A n?k is ilyen mintazatu ruhaban jartak, de ?k (a sirleletek tanusaga szerint) a kormeiket is festettek.

Faszennel felvitt tetovalasok nem egy esetben diszitettek testuket.

A ruhazat fontos kiegeszit?je a torques , amely altalaban nemesfemb?l keszult nyakpant. Sulya, diszitettsege jelolte visel?je tarsadalmi statuszat. Ezen kivul is viseltek ekszereket, feltart sirokbol kerultek el? peldaul bronz karperecek.

Harci felszereles [ szerkesztes ]

A ferfiak oltozetehez szorosan hozzatartozott meg a fegyverzet, ami altalaban egy landzsabol, esetleg kardbol es egy pajzsbol allt. Jellegzetes kelta pajzzsal vedtek testuket, ezek nemesfemb?l beboritott diszvaltozatabol tobbet is megtalaltak a regeszek. Hajukat a csata el?tt gyakran agyaggal kentek at, e szokas celja vitatott.

Nehany csoportjuk ? isteneik kezeben tudvan sorsukat ? meztelenul szallt csataba.

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

A malommal gazdagabba, valtozatosabba valt az etrend . A legtobb helyen kulonfele szemes termenyeket, leginkabb tonkolyt , buzat , arpat , rozst es kolest termeltek. Allattenyesztessel is foglalkoztak, szarvasmarhat , sertest , juhot tartottak es nemesitettek . Vaddisznora , ?zre , szarvasra vadasztak .

Etkezes [ szerkesztes ]

Legfontosabb elelmuk az ?rolt gabonabol el?allitott kenyer es a ? sult vagy f?tt ? hus volt. Sirleletkent gyakran kerul el? a halotti toron elfogyasztott allat csontozata. Vizkozelben valtozatos modszerekkel halasztak (darda, szigony, kas). Lakomaikon gyakran rendeztek birkozoversenyt, a gy?ztes jutalma vagy a legjobb falat (combhus), vagy egy egesz diszno volt. Nem vetettek meg a bort sem, am a romaiakkal ellentetben ritkan higitottak vizzel.

Kereskedelem [ szerkesztes ]

Elenk kereskedelmet folytattak nemcsak a messze eszakkal, (f?kent a balti borostyan miatt), hanem a gorog folddel is. Ezzel parhuzamosan a bels? kereskedelem is kibontakozott az egesz Europaban szetszort kulonboz? kelta teruletek miatt. Mindez magaval vonta a penzverest .

A Karpat-medence teruleten az els? penzeket a keltak vertek, ezustb?l. Torzsi penzveresuk sokfele mintaja el?szor a gorog drachmak rajzat kovette, kes?bb a romai hatalom er?sodesevel, a penzt is olyan mintajura vertek.

Telepulesek [ szerkesztes ]

A lakossag nagy resze falvakban elt. Bizonyos videkeken kulonallo tanyak nyomaira bukkantak a regeszek, es bizonyos korszakokban tekintelyes er?ditmenyek (foldvarak) epultek, melyek a szarazfold sok pontjan kiemelkednek a talajbol. A vaskor tarsadalma falvakra epult. A nepesseg zome parasztgazda, aki egesz csaladjaval egyutt az altala megm?velt fold kozeleben elt. Lehettek vezet?ik, de a mindennapi elet megszervezeseben fontos szerepet jatszhattak a rokoni szalak. A kelta varosok nagy resze fennmaradt, tovabbfejl?dott a romai uralom alatt is. Telepuleseiknek kit?n? helyet valasztottak, utkeresztez?deseknel es atkel?helyeknel.

A Duna menten a leghiresebb kelta telepulesek voltak (zarojelben latin elnevezesuk): Gy?r (Arrabona), Becs (Vindobona), Obuda (Aquincum), Belgrad (Singidunum), Szekszard (Alisca). Nem utolsosorban a tomentelen faragott k? es tegla okozta, hogy a kozepkorban is ezekre a helyekre epultek az uj varosok, falvak.

Mitologia, vallas [ szerkesztes ]

B?vebben: Kelta vallas

B?vebben: Kelta mitologia

A kelta mitologiarol viszonylag keves hiteles forras maradt fenn. Magukrol a nepekr?l a gorog Poszeidonioszt idez? szerz?kt?l (pl. Sztrabontol ), Julius Caesartol , illetve nehany fennmaradt feliratrol kapunk felvilagositast. Bar ezek a forrasok latszolag hihetetlen dolgokrol is tudositanak ? ezert sokaig nem is vettek komolyan ?ket ?, ir forrasok sok allitast igazoltak, ezzel azok visszanyertek hitelesseguket.

A romai forrasok szerint az emberi aldozatok szokasa szeles korben elterjedt a keltak koreben. Iulius Caesar beszamol arrol, hogy a gallok tele vannak kosarakba zart el? emberekkel, akiket megegetnek. ^[3]

1984 -ben talaltak ra t?zegkitermeles kozben az Eszaknyugat-Angliai Lindow lapban , egy ferfi maradvanyaira, aki tobbszoros gyilkossag aldozataul esett. Dr. Anne Ross es Don Robins regeszek szerint ^[4] a lindow-i ferfi magas rangu druida volt. Szakvelemenyuk szerint a ferfit, a kelta Beltane unnep alkalmaval (aprilis 30-rol majus 1-jere virradora), a romai invazio alkalmabol, harom kelta istennek aldoztak fel ^[5] ? ami valaszt ad az alkalmazott harom kulonboz? halalnemre. Szerintuk els?kent Taranisnak (wd) , a vihar es mennydorges istenenek ajanlottak ? akinek tiszteletere t?zzel es fegyverrel aldoztak, ezert baltacsapasokat mertek a fejere, masodszor Esusnak (wd) , a vihar istenenek ? akinek aldozatait megszentelt fakra akasztottak, igy szenvedte el a fojtast es a nyaktorest, es harmadszorra Toutatisnak (wd) felajanlva ? akinek szent forrasok, tavak mellett mutattak be aldozatokat ? testet pedig a lapba sullyesztettek. ^[6]

A mai ember szamara a kelta vallas es mitologia egyes elemei J. R. R. Tolkien regenyei altal valtak ismertte, aki A Gy?r?k Ura , illetve A szilmarilok es A hobbit lapjain eletre keltette a kelta-german mitologia fantasztikus lenyeit ( orkok , tundek vagy torpok ).

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Kelta nyelvek
• Kelta m?veszet

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Christiane Eulere: The Celts First Masters of Europe. New Horisons sorozat, Thames & Houdson 2004.London. ISBN 0-500-30034-8 .
• A vilag nyelvei . Fodor Istvan f?szerk. Budapest: Akademiai Kiado. 1999. ISBN 9630575973  
• Jan Filip: A Kelta civilizacio es oroksege, Gondolat Kiado, Budapest, 1966
• Szabo Miklos - Borhy Laszloː Magyarorszag tortenete az okorbanː Keltak es romaiak. Bibliotheca Archaeologica sorozat. L'Harmattan. Budapest, 2015. ? ISBN 978-963-236-995-2 .
• Tim Newark: Ancient Celts, Concord Publications (#6003, illusztralta Angus McBride), 1997., Hong Kong, ISBN 962-361-623-6

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Szabo Miklos el?adasa a Mindentudas Egyetemen 2004-ben
• Szurke Falka Kulturalis Egyesulet
• http://www.carlos-nunez.net Archivalva 2007. marcius 8-i datummal a Wayback Machine -ben
• http://www.zeltik.lu
• Hunyady Ilona: Keltak a Karpatmedenceben. Szovegkotet ; Pazmany Peter Tudomanyegyetem Erem- es Regisegtani Intezete, Bp., 1944 ( Dissertationes Pannonicae )
• Hunyady Ilona: Keltak a Karpatmedenceben. Leletanyag ; Torteneti Muzeum soksz., Bp., 1957 ( Regeszeti fuzetek )
• Jan Filip: A kelta civilizacio oroksege ; ford. Horvath Ferenc; Gondolat, Budapest, 1966
• Arthur Cotterell: Kepes mitologiai enciklopedia. Gorog-romai, kelta, eszaki ; ford. A. Fodor Agnes et al.; Gloria, Bp., 1997
• Keltak: Europa vasemberei ; szerk. K. Bende Ildiko, ford. Magyarics Tamas; Athenaeum, Bp., 1999 ( Elt?nt civilizaciok )
• Caitlin Matthews: Kelta hagyomanyok ; ford. Banki Vera; Edesviz, Bp., 2000 ( Regi korok uzenete )
• Ted Olsen: A keltak es a keresztenyseg ; ford. Gebula Judit; Scolar, Bp., 2004 ( Scolar vallastortenet )
• Szabo Miklos: A keleti keltak. A kes? vaskor a Karpat-medenceben ; L'Harmattan, Bp., 2005 ( Bibliotheca archaeologica )
• Lloyd Laing?Jennifer Laing: Kelta m?veszet. I.e. 700-tol a kelta ujjaszuletesig ; ford. Solnay Denes; Gloria, Bp., 2006 ( A m?veszet vilaga )
• A keltak m?veszete. Tobb szaz eredeti diszit? motivum gy?jtemenyes kotete ; szerk. Halzer Gyorgyi, graf. Halzer Gyorgyi, Lorant Monika; Komaromy Publ., Bp., 2006
• Daniele Vitali: A keltak ; ford. Veres Peter; Gabo, Bp, 2008 ( Evezredek kincsei )
• Keltak es vikingek ; osszeall. Daniel Gimeno, ford. Hajnal Dora; Kossuth, Bp., 2010 ( Nagy civilizaciok )
• Korszakok es birodalmak hataran ? keltak a Karpat-medenceben cim? tudomanyos tanacskozas konferenciakotete. Tatabanya, 2015. januar 15-16. ; szerk. Kisne Cseh Julianna; Tatabanyai Muzeum, Tatabanya, 2017 ( Tudomanyos fuzetek. Tatabanyai Muzeum )
• Keltak ; osszeall. Schonberg Eva; Corvin, Deva, 2018