lila szinnel lathato a keleti es nyugati gotok utja
| Keleti gotok
|
 |
 |
A
keleti gotok
(avagy
osztrogotok)
a Kr. u. 3. szazad vegen kettevalt
got
nep keleti agat kepviseltek (a masik ag:
nyugati gotok
). Els?kent a
Panegyrici Latini
emliti ?ket kulon, 291-ben. 376-ig onalloak voltak, akkor reszben a
hunok
alattvaloi lettek. A hunok bukasa utan, az 5. szazad vegen
Nagy Theodorik
vezetesevel alapitottak allamot, amelyet a 6. szazad kozepen
Belizar
es
Narszesz
bizanci hadvezerek dontottek meg. A
Krim-felszigeten
azonban meg sokaig eltek gotok; a magyar allamalapitast kovet?en is jelen voltak a tersegben, de vegul a bearamlo keleti torok nepekkel (
kunok
,
beseny?k
,
uzok
) valo folytonos erintkezes reven utolso maradvanyaik is teljesen beolvadtak a
krimi tatarsagba
.
A gotok kettevalasa utan allamuk kelet?nyugati iranyban a
Don
es a
Dnyeszter
, eszak?deli iranyban a
Pripjaty-mocsarak
es a
Fekete-tenger
kozott terult el. Nyugati szomszedaik a
nyugati gotok
, a keletiek az
alanok
,
[1]
az eszaknyugatiak a
hasdingi vandalok
voltak. Iordanes szerint tizenket nep hodolt be nekik.
[2]
Nem sokkal
370
utan az alanok orszagat addigra elfoglalo
hunok
a Donon atkelve tamadni kezdtek a keleti gotok falvait, es
375
-ben
Balamber
hun nagykiraly vezetesevel legy?ztek
Hermanarik got kiralyt
. A kiraly ongyilkos lett. Unokaoccsenek fia,
Vithimir
kovette ?t a tronon, aki egy evvel kes?bb esett el valahol a Dnyeper es a Dnyeszter kozott (egy bizonyos
Erak
folyonal).
A keleti gotok nagy resze, ahogyan korabban az alanok is, a hunok alattvaloja lett, es veluk egyutt harcolt tovabb.
[3]
Kisebb reszuk Vithimir fiaval, Viderikkel az elen nyugatra menekult. Mivel a kiraly meg gyermek volt,
[4]
a tenyleges vezetest a keleti got
Alateus
es az alan
Saphrax
latta el.
[5]
Nem messze taboroztak
Athanarik nyugati got kiralytol
, amikor az vereseget szenvedett a hunoktol a Dnyeszter jobb partjan. Valoszin?leg ekkor ?ket is megtamadtak a hunok, igy tovabb kellett menekulniuk.
[6]
Nem sokkal azutan ertek al Al-Dunahoz, hogy 200 ezer nyugati got romai engedellyel atkelhetett a tulso oldalra. ?ket viszont a romaiak nemkivanatosnak nyilvanitottak. Ennek ellenere tutajokon megis sikerult titokban atkelniuk, miutan lovasaik kifigyeltek az ?rjaratozo flotta mozgasat.
[5]
Ezutan reszt vettek a hunok harcaiban, ott voltak a
catalaunumi csataban
is.
A pannoniai osztrogot szallasterulet
Csak
Attila
453
-ban bekovetkezett halala utan nyertek vissza fuggetlenseguket, ekkor Roma szovetsegesekent letelepedtek a
Romai Birodalom
teruleten. Kes?bb mas, a hunok altal el?zott got torzsek is csatlakoztak hozzajuk.
Az
Amalok
hazabol valo Walamir, Theodemir es Wiedemir alatt a gotok ujra meger?sodtek, igy nemsokara le tudtak verni a hunok uj tamadasat. Orszaguk itt Vindobonatol (ma
Becs
) Sirmiumig (ma
Szavaszentdemeter
? Szerbia) terjedt.
Theodorik
Mauzoleuma
Ravennaban
. Az igazi got epiteszet egyetlen megmaradt emleke
475
-ben
Nagy Theodorik
lett nepe egyeduli kiralya. Ez
Zenon
keletromai
csaszart segitette, aki
484
-ben
konzul
lett. 486-ban megszakadt a ket uralkodo kozotti jo viszony, mivel Zenon a keleti gotoknak nem adott foldeket. A veszelyes szovetsegesekt?l megszabadulni kivano csaszar Italia visszafoglalasara biztatta ?ket, nekik igerve azt a harmadreszt, amelyet
Odoaker
heruljainak
adott. A gotok vallalkoztak erre:
489
. augusztus 30-an atkeltek Italia hatarfolyojan, az
Isonzon
, miutan Odoakert visszaszoritottak. A segitsegul jott nyugati gotok kiszabaditottak Theodorikot
Paviabol
, ahol Odoaker korulzarta. Theodorik ezutan egesz Italiat meghoditotta, majd ? zarta korul
Ravennaban
Odoakert.
493
februarjaban szerz?desre leptek, melynek ertelmeben tarsuralkodokka valtak. Odoakert azonban rovidesen megoltek, es Theodorikot nepe Italia kiralyava kialtotta ki (
493
). A romai papa ezt el?szor nem ismerte el, csak
498
-ban szuletett megegyezes, ekkor Theodorik megkapta a
nyugati csaszarsag
jelvenyeit.
A gotok megkaptak a herulok teruletenek reszet, es nemzetsegek szerint telepedtek le. A romai allamszervezetet Theodorik meghagyta, de a csaszari jogokat most mar ? gyakorolta Italia kiralyakent. A herulokhoz hasonloan a gotok is megtartottak nemzetisegi szervezetuket, teljes hadsereguket maguk alkottak. Theodorik a nemzetenel korabban szokasos nepgy?leseket megszuntette, a got nemesseget pedig ado ala vetette.
Theodorik a kulfoldi uralkodokkal jo viszonyt apolt.
Anasztasziosz
kelet-romai csaszarral ugyan kisebb osszeutkozesbe keveredett, de nagyobb viszaly nem robbant ki. A
frankok
ellen a german fejedelmeket szovetsegbe tomoritette, majd rokonsagra lepett
Klodvig
frank kirallyal,
II. Alarik
-hal es a
Sigismund burgund kirallyal
is. Kes?bb a frankok ellen hadat viselt,
508
-ban gy?zelmet is aratott folottuk.
Theodorik f? celja a romai kultura elterjesztese lett a gotok kozott. A got nepet olyan torvenytiszteletre nevelte, hogy az utokor kronikai is hirdettek igazsagossagat. Uralma vege fele a keresztenyekkel kegyetlenul bant, mert
I. Iusztinianosz bizanci csaszarral
szovetsegeseinek velte ?ket. Ennek aldozata lett
Boethius
is, a
romai irodalom
utolso nagyobb alakja.
Nemzeti es vallasi feszultsegek kozott Theodorik
526
.
augusztus 30-an
meghalt. Utoda, a kiskoru Athalarik helyett leanya,
Amalasuintha
vezette az ugyeket.
Athalarik
534
-ben meghalt, Amalasuintha pedig unokatestveret, Theodatust valasztotta ferjul, aki ?t
534
-ben megfojttatta.
536
-ban agyonvertek Theodatust, aki az
I. Iusztinianosztol
a gotok ellen kuldott
Flavius Belisarius
(Belizar) ellen sem
Napolyt
, sem Romat nem tudta megvedeni.
537
?
538
kozott a valasztott kiraly,
Vitigis
a keletromaiak kezebe kerult Romat ostromolta. A varos ostroma sikertelen volt, s?t, Vitigis Belizar kezebe kerult, majd Ravenna is.
540
-re Belizar az egesz Got Kiralysagra kiterjesztette a keletromai fennhatosagot. A rab Vitigist Justinianus csaszarhoz vittek, Theodorik kincseivel egyutt.
Konstantinapolyban
Vitigis kereszteny,
szenator
es
patricius
lett.
A Belizar ellen fellazado gotok
Hildibadot
, ennek meggyilkolasa utan
Erarikot
, majd
Totilat
tettek kirallya, aki visszafoglalta Italiat. A haboruk alatt sok okori romai
m?emlek
pusztult el. A keletromai csapatok el?bb
Belizar
, majd
Narszesz
(Narses) vezetesevel probaltak ujra leigazni a gotokat. Narszesznek sikerult Totila folott gy?zelmet aratni, a kuzdelemben a got kiraly seregenek nagy reszevel egyutt elesett.
Az utolso got kiraly,
Teia
lazadasa is sikertelen volt,
Cumaenal
vereseget szenvedett (
554
). A maroknyira zsugorodott got sereg szabad elvonulast kapott, es az
Alpokon
tulra ment.
555
-ben az utolso got er?ditmeny,
Compsa
(
Samnium
) is megadta magat, a Keleti Got Birodalom tortenete ezzel veget ert.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]