한국   대만   중국   일본 
Keleti front (els? vilaghaboru) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Keleti front (els? vilaghaboru)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Keleti front
Az els? vilaghaboru egyik frontja
Tervek a keleti hadszíntéren, 1914-ben
Tervek a keleti hadszinteren, 1914-ben
Datum 1914 . julius 28. ? 1918 . marcius 3.
Helyszin Kelet- es Kozep-Europa
Eredmeny A Kozponti hatalmak dont? gy?zelme
Harcolo felek
Nemet Birodalom
Osztrak?Magyar Monarchia
Oszman Birodalom (1916-17)
Bulgaria (1916-17)
Orosz Birodalom (1914-17)
Romania (1914-17;18)
Orosz Koztarsasag (1917)
Korlatozott reszvetel:
Szerb Kiralysag (1916-17)
  Belgium (1916-17)
  UK (1916-17)
  Franciaorszag (1916-17)
Oroszorszagi SZSZSZK (1918)
Parancsnokok
Paul von Hindenburg tabornagy
Erich Ludendorff tabornok
Maximilian Lipot vezertabornagy
Max Hoffmann vezer?rnagy
Conrad von Hotzendorf tabornagy
Kovess Hermann tabornagy
Bohm-Ermolli Eduard tabornagy
Svetozar Borojevi? tabornagy
Arz Artur vezerezredes
Viktor Kra?nik vezerezredes
Nikola Zsekov tabornok
II. Miklos car
Ny. Nyikolajevics Romanov tabornok
Anton von Saltza tabornok
Alekszej Evert tabornok
Alekszej Bruszilov lovassagi tabornok
I. Ferdinand kiraly
Alexandru Averescu marsall
Constantin Prezan marsall
Nikolai Krylenko
Hader?k
Egysegek:
  • 8. hadsereg
  • 10. hadsereg, Lengyelorszag:
  • 9. hadsereg
  • 1. hadsereg, Galicia:
  • 2. hadsereg
  • 3. hadsereg
  • 4. hadsereg
  • 11. hadsereg
  • 15. hadtest, Romania:
  • 9. hadsereg
  • 52. hadtest
  • 1. hadsereg
  • 3. hadsereg
  • 6. hadtest

  • Nemet haditengereszet ( Balti-tenger )
  • Konstantinapolyi Flottilla
  • Dunai Flottilla

es Osszesen:
  • 1 178 600 gyalogos
  • 39 000 lovas
  • 1690 konny? agyu
  • 2230 nehezagyu
Egysegek:
, Eszaki Front
  • 1. hadsereg
  • 5. hadsereg
  • 6. hadsereg
  • 12. hadsereg, Nyugati Front
  • 2. hadsereg
  • 10. hadsereg, Delnyugati Front
  • 3. hadsereg
  • 4. hadsereg
  • 7. hadsereg
  • 11. hadsereg, Roman Front
  • 4. hadsereg
  • 6. hadsereg
  • 8. hadsereg
  • 9. hadsereg
  • 2. hadsereg
  • 1. hadsereg
  • 4. hadsereg
  • 3. hadsereg

  • es Osszesen:
    • 2 166 700 gyalogos
    • 110 600 lovas
    • 1226 konny? agyu
    • 1139 nehezagyu
    Vesztesegek
    1 500 000:
    300 000 halott

    1 151 153 sebesult
    143 818 elfogott
    4 377 000:
    730.000 halott
    2 172 000 sebesult
    1 479 000 elt?nt vagy elfogott
    45 000
    30 250


    Osszes veszteseg: 5 900 000 f?
    9 347 000:
    2 254 369 halott
    3 749 000 sebesult

    3 343 900 elt?nt vagy fogsagba esett
    535 700:
    335 706 halott
    120 000 sebesult
    80 000 fogsagba esett


    Osszes veszteseg: 9 900 000 f?
    A Wikimedia Commons tartalmaz Keleti front temaju mediaallomanyokat.

    A keleti front az els? vilaghaboruban a kozponti hatalmak , Nemetorszag es Ausztria?Magyarorszag , illetve Oroszorszag harctevekenysegenek f? szintere volt. A hadszinter Kelet-Europa nagy reszet magaban foglalta, els?sorban is a felosztott Lengyelorszagot , majd 1916-ban, Romania hadba lepese utan mar a Baltikumtol a Fekete-tengerig tartott. Ellentetben a nyugati fronton hosszu ideig tarto, szinte statikus pozicioharccal , itt a haboru kozeps? fazisaban is lezajlottak nagyobb arcvonaleltolodasok. Ez tobbek kozott annak volt koszonhet?, hogy a kozponti hatalmak foldrajzi helyzetuk alapjan konnyebben dobtak at csapatokat mas hadszinterekr?l. Dont? hatast gyakoroltak vegul a keleti fronton zajlo harcokra a Lenin vezette bolsevik forradalmarok, akik az 1917-es oktoberi forradalom soran atvettek a hatalmat Oroszorszagban. A kozponti hatalmak er?s nyomasa 1918 marciusaban vegul rakenyszeritette a forradalmi Szovjet-Oroszorszagot a breszt-litovszki kulonbekere , amelyet az oroszok mindenekel?tt a gazdasagi szempontbol jelent?s Ukrajna atadasa reven szereztek meg. A kozponti hatalmak e latszolagos el?nye azonban ? mindenekel?tt az Egyesult Allamok hadba lepese miatt ? nem hatott vegul a haboru eredmenyere. Oroszorszag es az Osztrak?Magyar Monarchia felbomlasa, valamint az uj nemzetallamok kialakulasa a haboru utan korszakhatart alkotnak Kelet-Europa torteneteben.

    Kiindulasi helyzet a Nemet Birodalomban [ szerkesztes ]

    A haboru el?tti tervek [ szerkesztes ]

    A Nemet Birodalom zaszlaja

    Miutan 1894-ben Oroszorszag vedelmi szerz?dest kotott Franciaorszaggal , 1905-ben a nemet vezerkar f?noke, Alfred von Schlieffen kidolgozta a rola elnevezett Schlieffen-tervet . Schlieffen az orosz hadsereg lassu mozgositasabol indult ki a tervezes kozben. Ezert azt javasolta, Nemetorszag gyors mozgositast hajtson vegre, es a strategiai jelent?seg? vasutvonalak segitsegevel gyorsan iranyitsa csapatait Franciaorszag ellen. Schlieffen abbol indult ki, hogy Franciaorszag, mint mar korabban, az 1870-es porosz?francia haboruban , gyorsan kapitulal. Elkepzelese az volt, hogy ezutan az alakulatokat atdobja a cari birodalom ellen. A terv abbol indult ki, hogy a Nemet Birodalom nagy erej? csapassal mozgo haboruban nehany het alatt legy?zne Franciaorszagot. Az orosz mozgositas fazisa a hosszu utak es a kisebb mertekben kiepitett vasuti halozat kovetkezteben hat-nyolc hetig tartana. Ezt az id?keretet a nemet vezerkar elegend?nek tekintette a nyugati gy?zelem eleresehez.

    Haborus celok [ szerkesztes ]

    A Nemet Birodalom haborus tervei a vilaghaboru kezdetet?l nagy mertek? annexiokra vonatkoztak. Igy Bethmann-Hollweg birodalmi kancellar mar az 1914-es Septemberprogramm jaban tobbek kozott annexiokat emlitett Franciaorszagban, valamint Belgium szatellitallamma atalakitasat. Bethmann-Hollweg programja egyebkent abbol indult ki, hogy nyugaton gyorsan eld?l a haboru. Bethmann-Hollweg azt javasolta, hogy Oroszorszaggal a Franciaorszag elleni gy?zelem utan kossenek kulonbeket a lehet? legkedvez?bb feltetelekkel. Mivel a haborus helyzet eppen ellenkez? modon alakult, tudniillik loveszarok-haboru bontakozott ki nyugaton, es nagy teruleti nyeresegeket ertek el Oroszorszag ellen keleten, a keleti politika tavlati celjakent tekintetbe vettek Oroszorszag ?megbenitasat”. Ennek kovetkezteben az orosz Lengyelorszag , a balti allamok , Finnorszag es Ukrajna elszakadasat tartottak szem el?tt. Az elkepzeles az volt, hogy ezzel pufferallamokbol allo gy?r? alakulna ki a Nemet Birodalom korul az orosz cari birodalommal szemben. Az 1918-as breszt-litovszki bekevel ezeket a terveket nagyreszt megvalositottak. Az akkoriban allamkent nem letez? Lengyelorszag jov?jevel kapcsolatban a kozponti hatalmak taboraban meg bizonytalansag uralkodott, 1917-ben azonban lengyel babkormany felallitasara kerult sor, amely a nacionalista er?k elnyomasa ellenere mozgositani akarta a lakossagot a kozponti hatalmak szamara. Erdekes, hogy ezt az agressziv teruleti politikat a politikai spektrum nagy reszei, kulonosen a jobboldal tamogatta. Csak 1917-ben allt ki a SPD , a Nemet Centrumpart es a Halado Neppart , a Fortschrittliche Volkspartei (FVP) az annexio nelkuli beke mellett.

    Kiindulasi helyzet az Osztrak-Magyar Monarchiaban [ szerkesztes ]

    A csaszari es kiralyi ketfej? sas

    A haboru el?tti tervek [ szerkesztes ]

    Az osztrak vezerkar terveinek figyelembe kellett venniuk a kenyes strategiai helyzetet. Conrad von Hotzendorf , az osztrak hadsereg vezerkari f?noke felismerte, hogy az europai haborut kivalto momentum a Balkanon fog tortenni. A Szerbia elleni haborut ez valoszin?ve tette. Az Osztrak?Magyar Monarchiara nezve az Orosz Birodalom volt a legnagyobb fenyegetes, amellyel versengett a Balkanon lev? befolyasert. Ezek a korulmenyek hozzajarultak az osztrak?magyar hadsereg szettagolodasahoz. A hadsereget harom csoportra osztottak fel. A terv az volt, hogy a csapatok tulnyomo reszet, az A-Staffel t Galiciaban vetik be a lehetseges orosz fenyegetes ellen. A szerb hatart a hadsereg kisebb resze, a Minimalgruppe Balkan fedezi. A ket, meghatarozott helyen felvonulo csoport mellett letrehozott, tizenket hadosztalybol allo tartalekot, a B-Staffel t a politikai es katonai helyzetnek megfelel?en vagy a Szerbia elleni offenziva kereteben, vagy Oroszorszag ellen alkalmazzak.

    Az osztrak ezredes, Alfred Redl viszont elarulta a terveket, es eltussolt az Orosz Birodalommal es ennek hadseregevel kapcsolatos informaciokat. Bar mar 1913-ban letartoztattak, az osztrak?magyar vizsgalobizottsag nem volt tisztaban a kemtevekenyseg mertekevel, es id?beli okokbol sem volt lehetseges az egesz strategiat atalakitani.

    Kiindulasi helyzet az Orosz Birodalomban [ szerkesztes ]

    Az Orosz Birodalom zaszlaja

    A haboru el?tti tervek [ szerkesztes ]

    Az orosz birodalomnak az elveszitett 1904?05-os orosz?japan haboru utan fel kellett adnia azsiai imperialista torekveseit, es ezert kulonosen nagy figyelmet szentelt a Balkannak. A panszlavizmus eszmeje, az a cel, hogy minden szlav nepet egyesitsenek, kenyszer?en konfliktusba sodorta a cari birodalmat az Osztrak?Magyar Monarchiaval es ennek nemet szovetsegesevel. Emellett arra is torekedtek, hogy szabad utjuk legyen a Foldkozi-tengerhez , es allandoan jegmentes kikot?t akartak szerezni a Balti-tengernel . Az elkepzelesuk az volt, hogy az orosz felsegteruletre benyulo Kelet-Poroszorszagot es Nyugat-Poroszorszag egy reszet annektaljak. A Foldkozi-tengerhez vezet? uthoz el kellett foglalni a Boszporusz feletti magaslatokat. Emiatt az orosz kormany termeszetesen feszult viszonyba kerult Torokorszaggal , amelynek letezeset ez a lepes fenyegette.

    Az orosz katonai doktrina fordulopontot elt at a 20. szazad kezdeten. Az orosz hadvezetes a Franciaorszaggal kotott szovetseg ellenere 1893 ota defenziv allaspontot foglalt el. A terv az volt, hogy a Visztula mogott vedekez? haborut folytatnak, es a Nemetorszag es az Osztrak?Magyar Monarchia altal harom oldalrol korulzart es ezert nehezen vedhet? orosz Lengyelorszagot atmenetileg feladjak. Ez megvaltozott, amikor 1910-ben az orosz hadugyminiszter, Szuhomlinov kidolgozta a XIX. tervet. Ebben az allt, hogy az oroszok el?retornek Nemetorszag felsegteruletere, hogy csokkentsek a Franciaorszagra nehezed? nyomast. A miniszter vezet? katonai tanacsadoja, Jurij Danyilov Kelet-Poroszorszagot valasztotta ki az el?renyomulas celjakent, ugyanis delr?l es eszakkeletr?l is tamadast lehetett inditani ellene. Kidolgozoja nagy elegedetlensegere a politikai es tarsadalmi rivalizalasok a cari hadseregben megakadalyoztak a terv teljes vegrehajtasat. Ehelyett kompromisszumos megoldas lepett eletbe: az orosz hader?ket ket hadseregcsoportra osztjak, az egyiket Nemetorszag, a masikat az Osztrak?Magyar Monarchia ellen vetik be. A vegul elfogadott terv ket hadsereget allitott a nemet terulet alkotta kiszogelles ellen el?retor? csoport rendelkezesere. Az elkepzeles az volt, hogy a Pavel Rennenkampf tabornok altal vezetett 1. (vagy Vilnai) hadsereg a Memelt?l nyomul el?re egy mindossze hatvanot kilometeres, a konigsbergi er?d es a Mazuri-tavak altal hatarolt fronton, mikozben az Alekszandr Szamszonov tabornok altal vezetett 2. (vagy Varsoi) hadsereg szeles, tobb mint 100 kilometeres arcvonalon delr?l menetel el?re. Ezzel egyidej?leg a Nyikolaj Ivanov altal vezetett Delnyugati Front az Osztrak?Magyar Monarchia ellen nyomul el?re Galiciaban.

    Tarsadalmi es politikai helyzet [ szerkesztes ]

    A tarsadalmi helyzet a cari birodalomban regota kritikus volt, az emberek legnagyobb resze nyomorban elt. A car altal iranyitott egyeduralmi rendszer meg a polgarsag es a nemesseg bizonyos retegeib?l is elegedetlenseget valtott ki.

    Az orosz?japan haboru es az azt kovet? recesszio utan kitort az 1905-os forradalom . Az ertelmiseg nagyobb szabadsagokat kovetelt. A car tekintelye jelent?s mertekben csokkent az orszagban, es csak a lakossagnak tett engedmenyek ( oktoberi manifesztum ) reven tudta megakadalyozni a rendszer osszeomlasat. Igy letrejott az Allami Duma , az els? orosz nepkepviselet. Az alkotmany kovetkezteben alig rendelkezett hatasos befolyasi lehet?segekkel. De az egyre szelesebb korokhoz eljuto sajto reven nagy propagandisztikus hatast gyakorolt a nepre. Ez egyre er?sebben korlatozta a kormany cselekvesi szabadsagat, ugyanis a liberalis kepvisel?k szalonkepesse tettek az alapvet? szembenallast az allammal. Ebben a tekintetben el?keszitettek a terepet az oktoberi forradalom er?szakos szels?baloldali csoportjai szamara. Ezt az ellentetet a car reakcios politikaja es a politikai struktura modernizalasa irant erzett ellenszenve meg nagyobb mertekben kielezte. Ezzel Oroszorszag egyre gyengebb autokraciava valtozott, instabil kormannyal, amelynek folyamatosan tekintettel kellett lennie a vele ellenseges erzulet? kozvelemeny aramlataira. Bar 1914-ben a haborus helyzetre valo tekintettel Oroszorszagban is egyfajta ?bels? beket” kotottek a kulonboz? politikai es tarsadalmi csoportok, ez a katonai veresegek miatt nem sokaig tartott.

    Mar 1915-ben tovabb n?tt az elegedetlenseg a parlamentben, es feszultseg keletkezett a dumaban, igy a car feloszlatta es a kepvisel?k egy resze a rend?ri uldozes aldozatava valt. A kovetkez? evekben tuntetesekre es sztrajkokra kerult sor az egesz orszagban (amelyeket 1916 vegeig a cari rend?rseg gyorsan levert), egeszen az 1917-es februari forradalomig .

    1914 [ szerkesztes ]

    Strategiai helyzet [ szerkesztes ]

    A keleti front terkepe 1914. augusztus 23-tol szeptember 28-ig

    A Schlieffen-terv ertelmeben Nemetorszag el?szor nyugaton indit tamadast. Oroszorszag azonban koran hozzakezdett a mozgositashoz, ami elintezte, hogy a nemetek lepeskenyszerbe keruljenek, es a lehet? leggyorsabban kenytelenek legyenek megkezdeni a haborut. 1914. augusztus 1-jen Nemetorszag hadat uzent Oroszorszagnak. Oroszorszag viszont meglehet?sen gyorsan fel tudta vonultatni csapatait a fronton, igy a csapatok el?re tudtak nyomulni Kelet-Poroszorszag es Galicia iranyaban, es a gumbinneni csataban az orosz 1. hadsereg ( Rennenkampf ) legy?zte a nemet 8. hadsereget ( Prittwitz ). A nemet f?hadvezet?seg, az Oberste Heeresleitung (OHL) reszben ennek hatasara visszavont ket hadtestet a nyugati frontrol , es er?sitesul atiranyitotta a keleti frontra. Mivel azonban ez a ket hadtest nyugaton azt a szerepet kapta, hogy az esetleg kialakulo reseket lezarja, a Schlieffen-terv megingott. Szeptember els? napjaiban brit felderit? repul?gepek eszleltek, hogy az 1. nemet hadsereg ( Kluck ) fedezetlenul hagyta a jobbszarnyat, ami ellen megindult a franciak tamadasa ( Maunoury ). Kes?bb mintegy otven kilometeres hezagot fedeztek fel az 1. es a 2. nemet hadsereg ( Bulow ) kozott. Ezt kihasznaltak a marne-i csataban , amikor brit csapatok hatoltak be ebbe a resbe. Ennek kovetkezteben a nemet el?renyomulast megallitottak, es nyugaton nemsokara megkezd?dott a csaknem a haboru vegeig tarto loveszarok-hadviseles . Ezzel a Schlieffen-terv egyik alapfeltevese sem valosult meg. A francia hadsereg es a Brit Expedicios Hader? elleni gyors gy?zelmet nyugaton nem lehetett elerni, annak kovetkezteben, hogy Schlieffen utoda, az ?ifjabb” Moltke modositotta, elrontotta, majd eppen a marne-i csata kezdete el?tti napon vegkepp felretette Schlieffen tervet.

    A hadjarat alakulasa [ szerkesztes ]

    Nemet utanpotlasoszlop a keleti fronton, 1914-ben

    A Kelet-Poroszorszag elleni orosz el?retorest a tannenbergi csataban sikeresen megallitottak. Az utkozet az egyetlen egyertelm?, dont? gy?zelmet hozo nagy osszecsapas volt az egesz haboru torteneteben.

    Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg , az orosz f?parancsnok szovetsegesei keresere tamadast inditott Kelet-Poroszorszag ellen. A Zsilinszkij tabornok parancsnoksaga alatt allo Eszaknyugati Front (az orosz 1. es 2. hadsereg, Rennenkampf, illetve Szamszonov parancsnoksaga alatt) azt a feladatot kapta, hogy merjen osszetarto iranyu csapast Kelet-Poroszorszagra kelet, illetve del fel?l. Miutan a Gumbinnennel legy?zott Prittwitz (8. hadsereg) azonnali visszavonulast emlegetett a telefonban a Visztulan tulra, levaltottak, es Hindenburgot neveztek ki a helyere, torzsf?noknek pedig Erich Ludendorffot kapta. Ludendorff, miutan megerkeztek az uj f?hadiszallasara, mindossze a Hoffmann ezredes (a hadsereg hadm?veleti f?noke) altal felvazolt tervet hagyta jova es nagyitotta fel. Hoffmann eredeti javaslata szerint a Rennenkampffal szembeni arcvonalszakaszrol egy hadtest (az 1.) csatlakozik a Szamszonovval szembeni fronton tevekenyked? 20. hadtesthez ( Scholtz ), es csapast mert az oroszok szarnyara. Ludendorff, latva, hogy Rennenkampf nem folytatja az el?renyomulast, ugy dontott, hogy a hadsereg maradekat (az 1. tartalek- es a 17. hadtestet) is atiranyitja Szamszonov ellen, es csapast mer veluk a 2. hadsereg masik szarnyara. Augusztus 26-tol 30-ig Szamszonov hadserege sulyos vereseget szenvedett, a centrum egy reszet (a 13. es a 15. hadtestet) bekeritettek, a tonkrevert szarnyakat visszavetettek kelet fele, Szamszonov ongyilkossagot kovetett el. Az oroszok vesztesegei 100 000 f?nel is nagyobbak voltak. Ludendorff ezutan megtamadta a Zsilinszkij utasitasa kovetkezteben meg mindig Gumbinnennel vesztegl? Rennenkampfot, es az els? mazuri-tavaki csataban veglegesen kiszoritotta Nemetorszag felsegteruleter?l.

    A keleti front terkepe 1914. szeptember 28-tol november 1-ig

    Az osztrakok veresegei miatt az egesz nemet keleti frontot a Hindenburg-Ludendorff-Hoffmann trio parancsnoksaga ala helyeztek. Az ujonnan letrehozott 9. nemet hadsereg a visztulai es a łodzi csataban ?sszel es telen hiabavalo kiserletet tett Varso elfoglalasara.

    Łodznal (november 11-t?l december 6-ig) kis hijan sikerult megismetelni a tannenbergi bekeritest. A nemet 9. hadsereg ( Mackensen ) egyik szarnya sikeresen beekel?dott az orosz jobbszarny ket hadserege (az 1. es a 2.) koze, mikozben a masik korbevette a 2. hadsereget ( Scheidemann ), azonban az orosz centrum 5. hadserege ( Plehve ) a segitsegere sietett es kimentette. Igy kis hijan a nemet atkarolo csapatok (a 25. hadtest, a 3. gardahadosztaly es a Richthofen-hadtest) jutottak arra a sorsra, amelyet az orosz 2. hadseregnek szantak, Ludendorff azonban vegul stabilizalta a helyzetet.

    Galiciaban az orosz hadseregek jobb helyzetben voltak. Szeptember elejen a galiciai csataban legy?ztek az osztrak?magyar hadseregeket. Az orosz balszarny (a 3. es a 8. hadsereg) bevette Lemberget es Halicsot , amivel az osztrak balszarny (az 1. es a 4. hadsereg) hatat fenyegette. Az osztrakok az utolso pillanatban, szeptember 11-en parancsot kaptak az altalanos visszavonulasra, ezzel kimenekultek a bekeritesb?l. Az orosz hadseregek szeptember vegeig megszalltak egesz Galiciat es ostrom ala vettek Przemy?l er?dot . Przemy?l id?kozben messze az orosz vonalak mogott volt, az osztrak?magyar csapatok azonban egesz telen at sikeresen tartottak. Az er?d csak 1915 elejen esett el, miutan mindket fel sulyos vesztesegeket szenvedett. A galiciai osszecsapasok soran mindket oldal lenyegileg kozvetlen megkozelitest alkalmazott. Az egyetlen kiemelked? hadvezer ezen a fronton az orosz 8. hadsereg parancsnoka, Bruszilov volt, aki kes?bb vilaghir? lett. Azonban nem volt jo viszonyban a felettesevel, Ivanovval, valamint tobb kollegajaval sem, mar a hadjarat elejen kicsinyes intrikak aldozata lett (kihagytak a nevet a gy?zelmi jelentesekb?l vagy kisebbitettek a hadserege gy?zelmeinek jelent?seget), ami tovabb rontott Bruszilov es a tobbiek kapcsolatan.

    1915 [ szerkesztes ]

    Az 1915-os helyzet

    1914 kenyes helyzetbe hozta a kozponti hatalmakat. Bar az Eszaknyugati Front Kelet-Poroszorszag elleni tamadasait visszavertek, a masik orosz hadseregcsoport, az Ivanov altal vezetett Delnyugati Front gy?zelmet aratott az Osztrak?Magyar Monarchia ellen. A hadvezetesen beluli vitak es az osztrak hadsereg elavult taktikai szintje miatt az oroszoknak csaknem egesz Galiciat sikerult elfoglalniuk, es a Karpatokig el?rehatoltak. Ezzel az Osztrak?Magyar Monarchia fenyeget? strategiai helyzetbe kerult, ugyanis a car hadseregei a Karpatokon at egy csapassal el?retorhettek Magyarorszag teruletere. A nemet arcvonalszakaszt az 1914-es gy?zelmek utan ujabb tamadas erte. A Nyikolaj Ruzszkij tabornok vezette orosz Eszaknyugati Front ujabb el?retorest tervezett Kelet-Poroszorszag ellen. Bar a tavalyi vesztesegek meggyengitettek az oroszokat es csak egyetlen bevetesre kesz hadsereg (a 10.) allomasozott a nemet hataron, a nagy el?er?-tartalekok segitsegevel Ruzszkij a nemet terulett?l delre Plehve parancsnoksaga alatt uj hadsereget hozott letre (a Tizenkettediket), amelynek fontos szerepet szant. A terve az volt, hogy ahhoz az eljarashoz hasonloan, amely Tannenbergnel a nemetek gy?zelmehez vezetett, atkarolo hadm?veletet indit Konigsberg ellen. A nemet csapatokat azonban Ludendorff meger?sitette egy ujonnan letrehozott hadsereggel ( Eichhorn ), a ket hadsereggel csapast mertek a Sievers altal vezetett orosz 10. hadsereg szarnyaira, es tobb mint szaz kilometerrel visszavetettek. Az uj orosz hadsereg csak a masodik mazuri-tavaki csata vegen lett bevetesre kesz, es nem kapcsolodott be a harctevekenysegbe. Ezzel a sikerrel a tenyleges nemet f?parancsnok, Ludendorff szeles utkoz?teruletet hozott letre a cari birodalommal szemben, es veget vetett a Kelet-Poroszorszagot het honapig fenyeget? orosz tamadasoknak. Az orosz front osszeomlasat azonban nem tudta elerni, ahogy 1914-ben Lengyelorszagban, es 1915 nyaran az egesz keleti fronton sem, bar az utobbi esetben nem az ? (es Hoffmann) haditervet fogadtak el.

    Menekul? orosz parasztok, 1915

    Az osztrak vezerkari f?nok, Conrad von Hotzendorf 1914-ben szembeszallt a Magyarorszagot fenyeget? veszellyel es utasitast adott a magyar alfoldt?l eszakra huzodo hegyekben. Az osztrak 3., 4. es 5., valamint a nemet Deli Hadsereg tamadasa Limanowa mellett kezdetben jol haladt az orosz 3., 8. es 9. hadsereg ( Radko-Dmitrijev , Bruszilov, illetve Lecsickij parancsnoksaga alatt) ellen, 1915 marciusara azonban megakasztottak. A teli id?jaras es az ellenseg kemeny ellenallasa miatt marciusig a Habsburg monarchia hadserege tobb mint 300 000 f?t veszitett.

    Ezek a vesztesegek Ausztria eseteben ketszeres jelent?seggel birtak. A haboru el?tti id?szakban penzugyi megfontolasok miatt a harckepes lakossag csak 20?25%-at soroztak be a hadseregbe. Ezeknek is mindossze egytizede kapott teljes katonai kikepzest. Ezzel a hadsereg csak nem kielegit? mertekben kikepzett tartalekokra tamaszkodhatott, hogy a vesztesegeit potolja.

    A legenysegihez hasonloan a tiszti allomany magas vesztesegei is sulyosan benitottak a hadsereg erejet. Az id?s, kiszolgalt tisztek helyebe gyorsan kikepzett, tapasztalatlan ujoncok leptek. Az uj generacios parancsnokok gyakran nem tudtak vezetni az etnikailag heterogen alakulatokat. A Conrad altal propagalt Befreiungsschlag , felszabadito csapas utan Ausztria az osszeomlas szelen allt, sajat hadserege demoralizalodott es legyengult, az oroszok pedig meg mindig a birodalom teruleten allomasoztak. A limanowai offenziva lett az osztrak?magyar hader? utolso onallo hadm?velete. (Valojaban Ausztria mar ekkor sokat koszonhetett a kolcsonkapott nemet csapatoknak, amelyek a Deli Hadsereg ( Linsingen ) kotelekeibe tartoztak.. Innent?l kezdve az osztrak hadsereg egyre inkabb nemet szovetsegese rangban fiatalabb es hanyatlo partnere lett. Ausztria?Magyarorszag katonai ereje csak az egyre nagyobb szamu nemet segeder?knek koszonhet?en maradt fenn a haboru kes?bbi szakaszaban. Ez a folyamat tabornokok es seregtestek atdobasaval kezd?dott, es a haboru vegeig folytatodott, egeszen addig, hogy (bar kisebb mertekben) mar nemet altiszteket is bevetettek az osztrak hadseregben.

    A gorlicei attores [ szerkesztes ]

    Ludendorff, a keleti front tenyleges f?parancsnoka 1914 es 1916 kozott

    Ludendorff tabornok mar 1915 januarjaban az OHL vezet?jehez, Erich von Falkenhaynhoz fordult es nemet beavatkozast kovetelt, hogy megakadalyozzak a szovetsegesuk osszeomlasat. Ludendorff atkarolo hadm?veletet javasolt az egesz keleti front teruleten. A terv az volt, hogy a Lengyelorszagban tevekenyked? orosz hadseregeket az osztrakok delnyugat, a nemetek pedig eszaknyugat fel?l tobb szaz kilometer mely katlanba zarjak. Falkenhayn tulsagosan kockazatosnak talalta ezt a tervet, es nem akart csapatokat elvonni a nyugati frontrol; tovabba a Conrad altal felvazolt tervet tamogatta. A tamadas celja a javaslat szerint a gyenge pont az orosz Delnyugati Front Del-Galiciaban tevekenyked? 3. hadseregenek arcvonalan. Ezen a gyengen vedett arcvonalszakaszon az osztrak vezerkari f?nok a lehet? legnagyobb szambeli folenyt akarta osszpontositani, hogy attorest erjen el. Ezt a klasszikus, Clausewitzen alapulo, tisztan kozvetlen megkozelitest alkalmazo tervet Falkenhayn tamogatta, csak abban ketelkedett, hogy az osztrakok kepesek-e vegrehajtani is. Ausztria tamogatasara atdobta a Mackensen vezette 11. hadsereget, amivel a Nemet Birodalom szam szerint az er?k nagyobb reszevel vett reszt a hadm?veletben, amely gorlicei attores (majus 2-t?l 5-ig) neven vonult be a tortenelembe es fordulatot hozott a keleti fronton. Az orosz front a nemet attores kovetkezteben osszeomlott, es az orosz hadsereg kenytelen volt teljesen kiuriteni Lengyelorszagot. A szetvert 3. hadsereget Les , aki Radko-Dmitrijev helyebe lepett, junius kozepen vegul ujra meg tudta szervezni, az arcvonalat azonban nem birtak tartani.

    A nagy visszavonulas [ szerkesztes ]

    A gorlice?tarnowi katasztrofa utan a cari hadsereg el?szor a Sanhoz vonult vissza. Ezeket a vedelmi allasokat sem birtak tartani. Mackensen ezutan ujra csapast mert, junius 3-an bevette Przemy?lt, junius 22-en pedig Lemberget (ma Lviv). Nyikolaj nagyhercegnek parancsot kellett adnia a orosz Lengyelorszag kiuritesere. Falkenhayn, aki biztonsagban akarta tudni Ausztriat (amely Olaszorszag haduzenete miatt most veszelybe kerult) az oroszok ujabb heves tamadasaitol, ugy dontott, hogy folytatja az offenzivat. Junius 3-an Ludendorff azt javasolta, inditsanak kett?s atkarolast a szarnyakrol. Ehhez megfelel? nagysagu er?sitest kert, amellyel, ha bekeriti a lengyel kiszogellesben kuzd? orosz hadseregeket, veget vethet a haborunak keleten. Mackensen a kozeps? arcvonalszakaszon inditott tamadas mellett allt ki. Falkenhayn egyetertett Mackensennel, utasitotta Ludendorffot, keszitsen el? frontalis tamadast a balti arcvonalszakaszan Mackensennek a centrumban vegrehajtott offenzivaja tamogatasara.

    Falkenhayn terve az volt, hogy Mackensent eszak fele forditja, es Ludendorff-fal egyuttm?kodesben, aki delkelet fele mer csapast, csapdaba ejtik a lengyelorszagi kiszogellesben tevekenyked? orosz hadseregeket. Ahogy azonban Ludendorff el?re latta, a nemetek osszetarto iranyu tamadasa mindossze kiszoritotta a kiszogellesb?l az orosz seregtesteket es visszavetette ?ket kelet fele. A visszavonulas kozben az oroszok egyre kozelebb kerultek sajat bazisaikhoz es tartalekaikhoz, es ellenallasuk is egyre er?sodott.

    Falkenhayn megkesetten megengedte Ludendorffnak, hogy kiserelje meg, amit mar joval korabban javasolt: szeles atkarolo hadm?veletet Kovno es Dvinszk fel?l Vilna iranyaba. A nemet 10. hadsereg valojaban megkozelitette a minszki vasutat, messze Vilnan tul; az oroszok ellenalloereje azonban tul nagy volt Ludendorff csekelyke er?i szamara, raadasul a tartalekai is kezdtek kifogyni, es a honap vegere felfuggesztette a hadm?veleteit. A Luck fel?l keleti iranyban inditott, szeptember vegen kezd?d? es oktoberben is folytatodo osztrak tamadas nagy vesztesegeket szenvedett es semmi eredmenyt nem ert el. ?szre a keleti front a Rigatol kevessel nyugatra, a Balti-tengert?l delen Czernowitzig huzodo vonalon stabilizalodott. Az oroszok a visszavonulasuknak koszonhet?en most 700 kilometerrel rovidebb vonalon alltak, mint 1915 tavaszan.

    A kozponti hatalmak elmulasztottak a nagy lehet?seget. Ez a kudarc Falkenhayn es Conrad dontesenek a kovetkezmenye volt, hogy kozvetlen megkozelitessel probal sikert elerni keleten. Bar augusztus vegere Oroszorszag sulyos 750 000 f?s vesztesegeket szenvedett, a hadsereg megmenekult a megsemmisulest?l, es telen ujra magara talalt. Mar 1916 tavaszan ? talan tulsagosan elsietve ? tamadast inditottak a Narocs-tonal (ma Naracs-to), majd joval nagyobb bizonyitekat adtak harckepesseguknek a nyaron, a Bruszilov-offenzivaval , ami az osszeomlas szelere sodorta Ausztriat, es Falkenhayn levaltasahoz vezetett.

    Municios valsag Oroszorszagban [ szerkesztes ]

    Az orosz f?parancsnoksag a haborus ev vesztesegeinek okat a hadianyag hianyaban latta. Ezek a keszletek akkor vesztek el, amikor az el?retor? nemet csapatok elfoglaltak az er?ditmenyeket. A hadianyaggyartas a cari birodalomban nehezkes volt, a maganvallalatokba vetett bizalom a hadsereg allomanyaban csekely, es 1916-ig nem sok t?ket fektettek ebbe az iparagba. Az orosz l?szerszukseglet mintegy otven szazalekat Nagy-Britanniabol es az USA -bol fedeztek. Mivel a megbizott cegeket teljesen igenybe vette, hogy a vilaghatalmak szuksegleteit fedezzek, a kivant mennyisegnek csak kis reszet tudtak leszallitani Oroszorszagnak. A kovetkez? evben az orosz hadfelszerelesi ipar ket es felszeresere tudta novelni a termelesi mutatokat, es a szovetsegesek elegtelen segitsege ellenere fedezni tudta a hadsereg szuksegleteit.

    1916 [ szerkesztes ]

    A naracs-tavi offenziva [ szerkesztes ]

    A keleti front terkepe 1916-ban

    1916 megkonnyebbulest jelentett az orosz hadvezetes szamara. A municios valsagon a termeles fokozasaval urra lettek, es ezzel az orosz f?hadiszallas ujra akciokepesnek tekintette a hadsereget. A cari hadsereg regi elitje egyedul a neheztuzerseg hianyaval magyarazta az els? ket ev sulyos veresegeit. Az elavult taktikak behato elemzesere nem kerult sor. Ezt az is el?segitette, hogy a legtobb nemesi szarmazasu f?tiszt id?s volt (ez a tobbi orszag tabornokaira is vonatkozik), es tarsadalmilag is elkulonultek tobbnyire alacsonyabb szarmazasu csapattisztjeikt?l. Az orosz vezetesi torzsek nagy resze az egesz haboru alatt nem emelkedett a haboru el?tti korszak katonai elmeleteinek a szinvonala fole. Ennek kovetkezteben 1916 tavaszan az Eszaknyugati Front arcvonalszakaszan, Feheroroszorszagban a regi konvencioknak megfelel? offenzivat terveztek. Ez a naracs-tavi offenziva (marcius 16-tol) h?sies, de elsietett kiserlet volt arra, hogy elvonjak a nemetek csapatait a nyugati frontrol. Marcius 27-ig folytattak, bar nagyon keves teret nyertek nagy koltsegek aran (tobb mint szazezer embert vesztettek) es csak rovid id?re.

    Ez az orosz hadvezetes reszleges pszichologiai megbenulasahoz vezetett. Meg a vezerkari f?nok, Alekszejev is ketelkedett abban, van-e ertelme egy uj offenziv hadm?veletnek. Miutan az els? ket evben materialis problemakat okoltak, az el?er? es a hadianyag teren 1916-ra letrejott nagy folennyel is katasztrofalis eredmenyeket ertek el. Ezzel a naracs-tavi offenziva jelent?s sortorest alkot a haboruban. Ez volt a regi katonai elit utolso aktiv hadm?velete. A veteran tiszteket nem valtottak le, azonban nem hittek tobbe abban, hogy az offenzivanak van ertelme, es nem is hajlottak arra, hogy ilyen hadm?veletekbe kezdjenek.

    A Bruszilov-offenziva [ szerkesztes ]

    Bruszilov , a haboru legsikeresebb orosz parancsnoka

    Mialatt a vezerkar nagy resze rezignaltan az egyszer? katonakat hibaztatta minden kudarcert, az orosz hadseregben megis taktikai valtozasok es fejl?desek mentek vegbe. Bruszilov korabbi tapasztalatai hatasara uj koncepciot dolgozott ki. A regi taktika abban allt, hogy sz?k, korlatozott meret? szakaszokon osszpontositjak a lehet? legnagyobb er?ket, es hosszu tuzersegi el?keszites utan a gyalogsagot rohamra kuldik az ellenseges allasok ellen. Ez nagy vesztesegekhez vezetett, anelkul, hogy dont? sikereket ertek volna el. Bruszilov kepes volt sikeresebb taktikat kidolgozni. Egyfel?l tobb szaz kilometer hosszu arcvonalszakaszon tobb iranybol inditott tamadast. Ezzel megakadalyozta, hogy az ellenseg gyorsan es tervszer?en ossza el a tartalekait. Masfel?l a gyalogsagnak a roham kozben a lehet? legrovidebb tavolsagok kellett megtennie. Az orosz loveszeknek a naracs-tavi csataig tobb szaz meteres tavolsagot kellett megtenniuk, Bruszilov viszont a loveszarkokat olyan kozel asatta meg az ellenseges allasokhoz, amennyire lehetseges volt, ennek koszonhet?en sikerult meglepni az osztrakokat. A rohamtaktikanak ezzel a formajaval Bruszilovnak sikerult a cari hadsereg els? gy?zelmes hadm?veletet vezetnie 1914 ota. (Egyes torteneszek szerint az els? sikerek utan Bruszilov reszben visszatert a regi, elavult taktikahoz (ez magyarazza az orosz gardahadsereg juliusi tamadasanak kudarcat is), ami novelte az oroszok vesztesegeit. Az alakulatokat tovabbra is a regi taktikanak megfelel?en kepeztek ki, nem valtottak at a Bruszilov-fele rohamtaktikara. Ennek reszben az volt az oka, hogy a hadvezetes konzervativabb resze lebecsulte a hadm?velet sikeret, ugyanis az osztrak hadsereg arcvonalszakaszan hajtottak vegre.)

    Az orosz hadvezetes a naracs-tavi offenziva utan a juliusi nagy erej? tamadas el?keszuleteibe kezdett bele: a terv az volt, hogy a f? csapast Evert kozeps? hadseregcsoportja meri a front mologyecsnoi szektoraban (a Naracs-totol delre), Kuropatkin eszaki csoportja pedig befele tett fordulattal tamogatja. Ugyanezen az ertekezleten azonban Bruszilov delnyugati csoportjat is felhatalmaztak, hogy inditson a szandek szerint elterel? tamadast a sajat szektoraiban. Vegul Bruszilov tamadasa lett az offenziva messze legjelent?sebb hadm?velete.

    Olaszorszag , amelyet Ausztria majusi, asiagoi offenzivaja meglepett, gyors cselekvesre kerte az oroszokat, hogy elvonjak az ellenseg tartalekait az olasz frontol, az oroszok valaszul ujra felgyorsitottak az el?keszuleteiket. Bruszilov vallalta, hogy junius 4-en meginditja a tamadasat, azzal a feltetellel, hogy Evert tamadasa tiz nappal kes?bb megindul. Bruszilov negy hadserege (a 8., a 11., a 7. es a 9.) nagyon szeles fronton volt elosztva. Az arcvonal eszakon Lucktol a kozeps? szektorban Tarnopolon es Bucsacson at delen Czernowitzig tartott. Miutan el?szor csapast mert a tarnopoli (orosz 11. hadsereg) es a czernowitzi szektorban (9. hadsereg), Bruszilov offenzivaja junius 4-en teljesen meglepte az osztrakokat, amikor Kalegyin hadserege megindult Luck fele; a vedelem azonnal osszeomlott, es a tamadok el?retortek ket osztrak hadsereg kozott. Ahogy Bruszilov kiszelesitette az offenzivat, az oroszok ugyanekkora sikert arattak a bucsacsi szektorban es a Bukovina teruletere mert csapasukkal, amely Czernowitz elfoglalasaval erte el a tet?pontjat. Junius 20-ig Bruszilov 200 000 foglyot ejtett.

    A Bruszilov-offenziva terkepe

    Evert es Kuropatkin azonban, ahelyett, hogy a megbeszelt tervnek megfelel?en csapast mertek volna, kulonboz? urugyeket talaltak az id?huzasra. A vezerkar f?noke, Alekszejev ezert megprobalta atdobni a tetlen paros tartalekait Bruszilovhoz, az oroszok harant iranyu osszekottetesi vonalai azonban olyan ritkak es rossz min?seg?ek voltak, hogy a nemeteknek volt idejuk meger?siteni az osztrakokat, miel?tt Bruszilov eleg er?s volt ahhoz, hogy kiaknazza a gy?zelmet. Bar a Bukovinaban tevekenyked? csapatai egeszen a Karpatokig folytattak az el?renyomulast, a lucki szektorban tevekenyked? nemet csapatok ( von Linsingen ) ellencsapasa megakasztotta az oroszok el?renyomulasat a dont? ponton. Juliusban tovabbi orosz tamadasok indultak Lemberg iranyaban Bruszilov kozeps? arcvonalszakaszarol, illetve Kovel fele, Lucktol eszaknyugatra; szeptember elejere azonban elmult a nyari gy?zelem katonai kiaknazasanak lehet?sege. Bruszilov kiszoritotta az osztrakokat Bukovinabol, valamint Kelet-Galicia legnagyobb reszeb?l, es hatalmas el?er?- es felszerelesbeli vesztesegeket okozott nekik, azonban 1 000 000 f?t veszitett. Az offenzivajanak azonban nagy kovetkezmenyekkel jaro kozvetett jelent?sege volt. El?szor rakenyszeritette a nemeteket, hogy vonjanak vissza tobb hadosztalyt a nyugati frontrol, ahol nagy szukseg lett volna rajuk a verduni fel?rl? tamadasuk folytatasahoz. Masodszor siettette Romania szerencsetlen hadba lepeset.

    Romania hadba lepese [ szerkesztes ]

    Az Ionel Br?tianu altal vezetett roman kormany, figyelmen kivul hagyva Romania katonai elmaradottsagat es nyilvanvalo sebezhet?seget mind a bemelyed? erdelyi hataron, mind a bolgar hataron, engedett a szovetsegesek surgetesenek es 1916. augusztus 27-en hadat uzent Ausztria?Magyarorszagnak. Azt hittek, hogy a kozponti hatalmak tulsagosan le vannak kotve mas frontokon ahhoz, hogy barmilyen komoly visszavagast megengedhessenek maguknak. Romania 23 hadosztalyabol mintegy tizenkett? harom hadoszlopban lassan el?renyomult Erdelybe, ahol el?szor mindossze ot osztrak?magyar hadosztaly allt veluk szemben.

    A kozponti hatalmak visszavagasa gyorsabb volt, mint az invazio sebessege: Nemetorszag, Torokorszag es Bulgaria augusztus 28-an, 30-an, illetve szeptember 1-jen hadat uzent Romanianak; es Falkenhayn mar kidolgozta a terveket. Bar az 1916-os evre vonatkozo programjanak kudarca miatt augusztus 29-en Hindenburg lepett a helyebe, Falkenhayn javaslatat, hogy Mackensen iranyitsa a Romania elleni bolgar tamadast, elfogadtak. Falkenhayn maga az erdelyi front parancsnoka lett, amelyre atdobtak ot nemet es tovabbi ket osztrak hadosztalyt er?sitesnek.

    Szeptember 5-en Mackensen csapatai Bulgaria fel?l lerohantak a tutrakani hidf?allast Bukarestt?l delkeletre. Keleti iranyu el?renyomulasa miatt Dobrudzsa teruletere a romanok ebbe a korzetbe dobtak at a tartalekaikat, ahelyett, hogy az erdelyi hadm?veletuket er?sitettek volna meg, ami ennek kovetkezteben elakadt. A kozvetlenul Falkenhayn parancsnoksaga alatt allo 9. hadsereg nemsokara tamadast inditott. El?szor a haromszazharminc kilometeres front deli vegen, ahol visszavetette az egyik roman oszlopot a Vorostorony-hagoba, ezutan a centrumban, ahol oktober 9-ig legy?zte a masik oszlopot Kronstadtnal (ma Brasso). A romanok azonban egy honapig ellenalltak Falkenhayn probalkozasanak, hogy kiszoritsa ?ket a Vulkan- es a Szurduk-hagon at Havasalfold teruletere. Eppen azel?tt, hogy a teli havazas elzarta volna az utat, a nemetek bevettek a ket hagot es el?retortek deli iranyban Targu Jiu fele, ahol ujabb gy?zelmet arattak. Ezutan Mackensen nyugat fele fordult Dobrudzsabol, atkelt a Dunan, majd osszetarto iranyu csapast mert Falkenhaynnal egyutt Bukarest fele. Bukarest december 6-an elesett es a sulyos vesztesegeket szenvedett roman hadsereg csak Moldovaba vonulhatott vissza, ahol az orosz csapatok megkesve tamogatast nyujtottak nekik. A kozponti hatalmak most megszereztek Romania gabonamez?it es olajforrasait, az oroszoknak pedig ujabb, negyszazkilencven kilometeres frontot kellett tartaniuk, az itteni csapatatdobasok gyengitettek a keleti front sulypontjat Galiciaban es Volhiniaban.

    1917 [ szerkesztes ]

    A harmadik haborus ev kezdeten a cari birodalom katonai koreiben egyaltalan nem uralkodott katasztrofahangulat. Ellenkez?leg, meg voltak gy?z?dve rola, hogy uj er?feszitesekkel befolyasolni fogjak a vilaghaboru alakulasat. Az ujabb kiserlet kezdeteig azonban Oroszorszag mar a forradalom orvenyebe kerult. A lakossagi ellatas osszeomlasa megakadalyozta a cari hadvezet?seg ujabb akcioit.

    Oroszorszag gazdasagi osszeomlasa [ szerkesztes ]

    1917-ben Oroszorszag kilepett a haborubol. Bar a harctevekenysegek miatt sulyos ember- es teruletvesztesegeket kellett elszenvedniuk, nem a katonai helyzet volt az orosz birodalom osszeomlasanak f? oka. Az allamnak tobb gondot okozott a gazdasagi krizis, amelyet a haboru valtott ki az orszagban. Ez olyan nagy hatassal volt a lakossag moraljara, hogy a dinasztikus monarchia politikai rendszeret a februari forradalom elsoporte. Mivel azonban a Kerenszkij altal vezetett Ideiglenes Kormany sem akarta abbahagyni a haborut, es nem tudott javitani a lakossag helyzeten, bekovetkezett a bolsevikok hatalomatvetele . Az osszeomlas az elelmiszerellatas kriziseben mutatkozott meg, mind a hadseregben, mind a hatorszagban. Ez rontotta a csapatok harci moraljat, amelyet a korabbi evekben elszenvedett hatalmas es lathatoan ertelmetlen vesztesegek is alaastak. Az alakulatok lenyegeben veve passzivak maradtak a forradalom soran.

    Az inflacio novekedese 1914?17-ig

    Az orosz kapitalizmus osszeomlasanak oka volt a penzugyi rendszer osszeomlasa. A haborus er?feszitesek miatt a kormanynak oriasi osszegekre volt szuksege, hogy a hader?t kiepitse es fenntartsa. A kritikus pont az volt, hogy ezt a kiadott penzt az allamhaztartas hogyan szerezze vissza. Erre a hadikolcson-kampanyban lattak a megoldast. Ez a megoldas azonban visszautott, az inflacio nagy mertekben megn?tt, igy az orosz kormanynak vegul csak egy lehet?sege maradt az allamcsiny elkerulesere: nagy osszeg? penzt nyomtattak, hogy az allamot finanszirozni tudjak. Ez azonban az inflacio tovabbi novekedesehez es ennek a gazdasagra gyakorolt destabilizalo hatasahoz vezetett.

    Az orosz forradalmak es a keleti front [ szerkesztes ]

    II. Miklos car a lemondasa utan

    Februar 24-en zavargasok tortek ki Szentpetervarott , amely gyorsan atterjedt mas videkekre is. Marcius 3-an II. Miklos lemondott. A forradalom megdobbentette a nyugati szovetsegeseket, es oromot okozott a kozponti hatalmaknak. A cari rendszer helyebe lep? Ideiglenes Kormany folytatni akarta a haborut, a tekintelyet azonban csokkentettek a szovjetek, vagy ?munkas- es katonatanacsok” kuldottei. A szovjetek propagandaja ? beleertve a Petervari Szovjet hirhedt utasitasat (marcius 14.), amely felszolitotta a tengeresz- es katonatanacsokat, hogy vegyek at az alakulatuk iranyitasat es ne foglalkozzanak a tisztjeik ellenallasaval ? a fegyelem maradekat is bomlasztani kezdte a sorozatos veresegek miatt amugy is demoralizalt csapatokban. Az Ideiglenes Kormany, hogy mentse a menthet?t es megprobalja uj eletre kelteni a csapatok feletteseik iranti bizalmat, a sikeres Bruszilovot nevezte ki a hadsereg f?parancsnokava.

    A Kerenszkij-offenziva terkepe

    Kerenszkij , aki 1917 majusatol a hadugyminiszteri posztot betoltotte, ugy gondolta, hogy egy gy?ztes offenziva novelne az Ideiglenes Kormany tekintelyet es a csapatok harci kedvet, amellett csokkentene a nyugati frontra nehezed? nyomast. Az offenzivat azonban, amelyet a Delnyugati Front ( Gutor ) inditott Kelet-Galiciaban 1917. junius 18-an (a Gergely-naptar szerint julius 1-jen), tiz napon at tarto latvanyos el?renyomulas utan varatlanul megallitottak, es a kovetkez? harom heten katasztrofalis menekulesbe torkollott. Bar a nemetek megallitottak az ellentamadasukat Galiciaban, Tarnopolnal, szeptemberben ujabb tamadast inditottak Riga ellen, a front eszaki vegen, oktoberben pedig kikotottek az eszt tengerpart melletti szigeteken, igy kontrollaltak Lettorszag legnagyobb reszet es a Finn-obol megkozelitesi utjait.

    Ekozben az anarchia egyre jobban elterjedt Oroszorszagban. Mi tobb, a korabbi birodalom szamos nem orosz nepe kikialtotta a fuggetlenseget ? vagy onmaguktol, vagy az orszagaikat megszallo nemetek gy?zkodesere. A finnek, az esztek, a lettek, a litvanok es a lengyelek 1917 vegere mind tobbe-kevesbe az elszakadas allapotaban voltak, amelyb?l letrejottek a haboru utani korszak fuggetlen allamai; ugyanakkor az ukranok, gruzok, ormenyek es azerbajdzsaniak is ugyanilyen aktivak voltak a sajat nacionalista mozgalmaikban.

    Az oktoberi forradalommal Oroszorszag haborus reszvetele gyakorlatilag veget ert. Lenin hires kialtvanya, a Dekretum a foldr?l (oktober 25.), alaasta a keleti frontot, ugyanis szeles kor? dezertalast valtott ki (a katonak profitalni akartak korabbi foldesuraik birtokainak kisajatitasabol). November 12-en az uj bolsevik kormany egysegesen elrendelte a harctevekenysegek beszunteteset a kozponti hatalmak es a torokok ellen.

    A breszt-litovszki beke es Nemetorszag kapitulacioja [ szerkesztes ]

    A Trockij vezette szovjet delegaciot fogadjak a nemet tisztek

    Miutan mar 1917-ben fegyverszunetet kotottek a kozponti hatalmakkal, a bolsevik targyalodelegacio 1918 februarjaban megkezdte a bekeszerz?des megtargyalasat. A nemetek els?sorban azt akartak, hogy csapatokat tudjanak atdobni innen a nyugati frontra, ugyanakkor megprobaltak a nemzeti onrendelkezes elvere hivatkozva elerni, hogy minel tobb teruletet valasszanak le Kelet-Europabol a forradalmi Oroszorszagrol. A bolsevikok azert akartak beket, hogy szabad legyen a kezuk es konszolidalhassak a rendszeruket keleten, azzal az elkepzelessel, hogy kepesek lesznek nyugati iranyban terjeszkedni, amint eljon az ideje. Mivel a Trockij vezette targyalodelegacioval sokaig nem jutottak megegyezesre, a fegyverszunet lejarta utan a nemetek felujitottak a tamadasukat a balti allamokban es Belorussziaban. Az el?z? napon, februar 17-en a Kozponti Bizottsag Trockij jelenleteben osszeult, es Lenin szemelyesen kerdezte meg a tagok velemenyet a bekekotesr?l. Azt akarta ezzel elerni, hogy mindenki szemelyen vallalja a felel?sseget a dontesert. Sz?k tobbseggel azonban felulkerekedett Trockij allaspontja. Masnap este a KB rendkivuli ulesen Lenin kijelentette: ?A tortenelem azt fogja mondani, Onok kiszolgaltattak a forradalmat.” Ervelesevel vegre sikerult megnyernie a jelenlev?k (tobbek kozott Trockij es Sztalin ) egy reszet, es elutasitottak a korabbi, a bekekotes elvetesere vonatkozo ?se haboru, se beke” allaspontot. (Trockij mindazonaltal 21-en tapogatozni probalt az antantnal, milyen tamogatasra szamithatnak, ha nem irjak ala a beket.) 23-an a nemetek ujabb ultimatumot adtak masnap reggel het oraig. Lenin bejelentette: ?Ezeket a felteteleket ala kell irni. Ha nem irjak ala, akkor harom hettel kes?bb a szovjethatalom halalos iteletet fogjak alairni.” Vegul elerte, amit akart: a KB jovahagyta a beke alairasat. A dontest az utolso pillanatban hoztak meg: a kozponti hatalmak elutasito valasz eseten rajottek volna, hogy a bolsevikoktol tobbe semmit nem varhatnak. Nyilvan megszalltak volna Oroszorszag kozponti teruleteit, es megdontik a bolsevikok uralmat.

    A breszt-litovszki beke , amelyet 1918. marcius 3-an irtak ala, jelent?s teruleti vesztesegeket tartalmazott, Szovjet-Oroszorszag peldaul lemondott a lengyelorszagi , litvaniai es kurlandi teruleti igenyekr?l. Esztorszagot es Livoniat tovabbra is megszallva tartottak a nemet rend?ri alakulatok. Ukrajna es Finnorszag elnyerte a fuggetlenseget. El?szor Nemetorszag lemondott arrol, hogy Oroszorszag jovatetelt fizessen. 1918. augusztus 27-en viszont ujabb szerz?dest irtak ala, amely hat millio arany marka jovatetelt irt el? Oroszorszag reszer?l, es amelyben a szovjetek lemondtak Lettorszagrol es Gruziarol is. Cserebe a Nemet Birodalom visszavonta a csapatait Feheroroszorszagbol es megigerte, hogy nem avatkozik be az orosz polgarhaboruban az ellenseg oldalan. Ukrajnat ezzel szemben a nemet csapatok a haboru vegeig megszallva tartottak.

    Nemetorszag a most felszabadult alakulatokkal a tavaszi offenziva soran nyugaton megprobalta elerni a dontest, azonban az 1917 ota amerikai csapatokkal is meger?sitett nyugati frontot nem sikerult veglegesen attorni. Ezutan az OHL azt ajanlotta, hogy kezdjenek targyalasokba az antanttal a fegyverszunetr?l es vessenek veget a haborunak. 1918. november 11-en a compiegne-i fegyverszunettel veget ert az els? vilaghaboru.

    Vesztesegek [ szerkesztes ]

    Orosz foglyok a tannenbergi csata utan

    Az oroszok vesztesegeit a hianyos statisztikak miatt nehez megallapitani. Regebben szokas volt mintegy 1 300 000 halottal szamoltak. Ez a szam, amennyiben valos adat, megfelelne Franciaorszag es az Osztrak?Magyar Monarchia vesztesegeinek. Ma mar magasabbra teszik a torteneszek Oroszorszag vesztesegeit a keleti fronton. Oroszorszag a 3 900 000 hadifoglyot is szamitva a legtobb veszteseget szenvedte el: Ausztria 2 200 000 f?nyi hadifoglyot veszitett. A nyugati fronton osszesen 1 300 000 katona esett fogsagba, ennek viszont a loveszarok-hadviseles sajatos volt az oka.

    Jegyzetek [ szerkesztes ]

    Forditas [ szerkesztes ]

    • Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Ostfront (Erster Weltkrieg) cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

    Forrasok [ szerkesztes ]

    • Brand, Bettine; Dahlmann, Dittmar: Artikel ?Streitkrafte (Russland)“ , in: Hirschfeld, Gerhard; Krumeich, Gerd; Renz, Irina (Hrsg.): Enzyklopadie Erster Weltkrieg , Paderborn 2003, 901?904.
    • Bruszilov, Alekszej: A car arnyekaban , Budapest, Zrinyi Katonai Kiado, 1986.
    • Canis, Konrad: Die deutsche Außenpolitik im letzten Jahrzehnt vor dem Ersten Weltkrieg im Lichte osterreichisch-ungarischer diplomatischer Berichte , in: Elz, Wolfgang; Neitzel, Sonke (Hrsg.): Internationale Beziehungen im 19. und 20. Jahrhundert. Festschrift fur Winfried Baumgart zum 65. Geburtstag , Paderborn 2003, 105?126.
    • Elze, Walter: Tannenberg. Das deutsche Heer von 1914 seine Grundzuge und deren Wirkung im Sieg an der Ostfront , Breslau, 1928.
    • Falls, Cyril: The First World War , London, 1960.
    • Fuller, William C., JR.: The Eastern Front , in: Winter, Jay; Parker, Geoffrey; Habeck, Mary R.: The Great War and the twentieth century , New Haven & London, 2000.
    • Geiss, Imanuel: Deutschland und Osterreich-Ungarn beim Kriegsausbruch 1914. Eine Machthistorische Analyse , in: Gehler, Michael: Ungleiche Partner? Osterreich und Deutschland in ihrer gegenseitigen Wahrnehmung; historische Analysen und Vergleiche aus dem 19. und 20. Jahrhundert , (= Historische Mitteilungen, Beiheft 15), Stuttgart 1996, 375?395.
    • Groß, Gerhard P., Hrsg.: Die vergessene Front. Der Osten 1914/15 Ereignis, Wirkung, Nachwirkung , 2. Auflage, Bd. 1 der Reihe Zeitalter der Weltkriege, Verlag Ferdinand Schoningh GmbH & CoKG, Paderborn, 2009, ISBN 978-3-506-75655-8
    • Hedin, Sven: Nach Osten! , Leipzig, 1916.
    • Heinz, Elmar: Ostfront 1914?1916 , in: Ara ? Das Magazin fur Geschichte, Heft 1 (2004), 50?55.
    • Keegan, John: Az els? vilaghaboru , Budapest, Europa, 2010.
    • Liddell Hart, B. H.: The Real War 1914?1918 , London, Methuen, 1930.
    • Liulevicius, Vejas Gabriel: Der vergiftete Sieg , in: Burgdorff, Stephan; Wiegrefe, Klaus (Hrsg.): Der Erste Weltkrieg. Die Urkatastrophe des 20. Jahrhunderts , Munchen (2. Aufl.) 2004, 105?117.
    • Liulevicius, Vejas Gabriel: Kriegsland im Osten. Eroberung, Kolonisierung und Militarherrschaft im Ersten Weltkrieg 1914?1918. Hamburg, 2002.
    • Liulevicius, Vejas Gabriel: Ober Ost. in: Gerhard Hirschfeld (Hrsg.): Enzyklopadie Erster Weltkrieg , Zurich, 2003, 762?763.
    • Moraht, E.: Unser Krieg. Dritter Band, Die Ostfront. Der Krieg an der Ostfront von Kurland bis Konstantinopel , Dachau bei Munchen, 1916.
    • Muhlmann, Carl: Oberste Heeresleitung und Balkan im Weltkrieg 1914?1918 , Berlin, 1942.
    • Schafer, Theobald v.: Tannenberg , (= Schlachten des Weltkriegs, Band 19), Berlin, 1927.
    • Stone, Norman: Artikel ?Ostfront“ , in: Hirschfeld, Gerhard; Krumeich, Gerd; Renz, Irina (Hrsg.): Enzyklopadie Erster Weltkrieg , Paderborn 2003, S. 762?764.
    • Stone, Norman: The Eastern Front 1914?1917. London, 1998.
    • Strazhas, Abba: Deutsche Ostpolitik im Ersten Weltkrieg. Der Fall Ober Ost 1915?1917. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 1993, ISBN 3-447-03293-6
    • Wagner, Anton: Zur Entwicklung der Kriegsplane Deutschlands und Osterreich-Ungarns gegen Russland bis 1914 , in: Institut fur Osterreichkunde (Hrsg.) Mitarbeit: Hantsch, Hugo u. a.: Osterreich am Vorabend des Ersten Weltkriegs , Graz, Wien 1964, 73?82.
    • Werth, German: Artikel ?Tannenberg / Tannenberg-Mythos“ , in: Hirschfeld, Gerhard; Krumeich, Gerd; Renz, Irina (Hrsg.): Enzyklopadie Erster Weltkrieg , Paderborn 2003, 919?920.
    • Wiechmann, Gerhard: Von der ?Schlacht in Ostpreußen“ zum Tannenberg-Mythos. Eine deutsche Legende , in: Militargeschichte . Zeitschrift fur historische Bildung, 1/2004, 10?13.

    Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]