| Kao Hszing-csien
|
 |
| Kao Hszing-csien, 2012. szeptember
|
| Elete
|
| Szuletett
| 1940
.
januar 4.
(84 eves)
Ganxian District,
Kina
|
| Kituntetesei
|
- irodalmi Nobel-dij
(2000, 9 000 000 kr)
- honorary doctor of the Chinese University of Hong Kong
- a francia Becsuletrend parancsnoka
(2022. aprilis 6.)
|
 |
Kao Hszing-csien
(
高行健
,
Gao Xingjian
)
(
Kancsou
(
Ganzhou
)
,
Kina
1940
.
januar 4.
?)
kinai
proza- es dramairo,
irodalmi Nobel-dijas
(
2000
).
1940
-ben szuletett
Csianghszi
(
Jiangxi
)
tartomanyban, a kinai lakossagnak elhanyagolhato reszet alkoto polgari csaladban. Apja banktisztvisel?, anyja amat?r szineszn? volt. Elemi es kozepiskolai tanulmanyait a nepoktatasi halozatban vegezte, majd a pekingi Idegen Nyelvek Egyetemen szerzett francia szakos diplomat
1962
-ben, es egy idegen nyelv? konyvesbolthoz helyeztek forditonak.
a
Mint oly sok ertelmisegi tarsat, a
kulturalis forradalom
idejen ?t is atnevel? taborba internaljak. Itt jobbnak latja korabbi keziratainak megsemmisiteset.
Irasai csak a kulturalis forradalom utan, a hetvenes evek masodik feleben jelenhettek meg. Ekkor mar
Pekingben
tevekenykedett: forditott es a Kinai Iroszovetseg nemzetkozi kapcsolatok bizottsaganal vallalt munkat.
1979
-ben nyilik lehet?sege kulfoldre utazni: tobb kinai iro tarsasagaban Parizsba megy, mint a francia delegacio tolmacsa, majd
Olaszorszagba
latogat.
1979
-t?l Kinaban es kulfoldon is publikalhatott, de
1986
-ban ujabb tilalmakat rottak ki ra. Regenyeit, szindarabjait az avantgardhoz soroljak.
1971
es
1974
kozott
Anhuj
(
Anhui
)
tartomany deli reszenek egy isten hata mogotti falusi iskolajaban tanitott.
1975
-ben visszakerult Pekingbe, ahol egy a kulfold szamara kiadott folyoirat francia nyelv? kiadasanak szerkeszt?je.
1977
-ben a Kinai Iroszovetseg nemzetkozi osztalyanak munkatarsa lett.
1978
-ban jelent meg els? tanulmanya, a
Pa Csin Parizsban.
1980?1987 kozott dramait es novellait tobb kinai irodalmi folyoirat is megjelentette. Ekkor lett a pekingi Nepi Szinhaz iroja. Darabjai meglehet?sen avantgard m?veknek szamitottak a korabeli kinai irodalmi viszonyok kozott. Belepett a kommunista partba, ekkor tajt irt m?vei teljesen mentesek voltak mindenfajta aktual politikai reflexiotol, de nyugati stiluszeszkozei, a kinai irodalomban mereszen modernek szamito ujitasai miatt tobb tamadas is erte.
1986
-ban betiltottak Bi'an (Masik part) cim? darabjat, ett?l kezdve egyetlen uj irasat sem jelenhetett meg. Hogy a zaklatasoknak elejet vegye,
Hszing-csien
(
Xingjian
)
elutazott par honapra a szecsuani hegyekbe. Az utazas masik kivalto oka volt, hogy az orvosok tevesen tud?rakot diagnosztizaltak nala. 15 000 kilometeres utat tett meg s kozben megirta maig is egyik f?m?venek tartott
Lingsan
(
Lingshan
,
Lelek-hegy
)
cim? regenyet. Vegul
1987
-ben elhagyja Kinat es
Franciaorszagtol
kert es kapott politikai menedekjogot.
1988
ota Parizsban el, es felvette a francia allampolgarsagot.
1989
-ben mutattak be
Taovang
(
Taowang
,
Menekultek
)
cim? darabjat, amely a
Tienanmen
(
Tiananmen
)
teri esemenyeket is erintette. Kinaban ekkor kerult vegleg a tiltott irok listajara. A Lelek-hegy is Tajvanon jelent meg
1989
-ben.
2000
-ben kapta megkapta az irodalmi Nobel-dijat "univerzalis ervenyesseg? eletm?veert, keser? eleslatasaert es nyelvi eredetisegeert, mely uj utakat nyitott a kinai regeny es drama szamara". Az elismerest, amely az egesz vilag figyelmet felhivta a hazajaban meltatlanul mell?zott irora, Kinaban hivatalosan is ambivalens erzesekkel, hallgatassal fogadtak. Mar ekkor is vilagszerte elismert iro volt: m?vei szamtalan nyelven megjelentek, dramait a vilag nagy szinhazai t?ztek m?sorra. Europaban el?szor
Magyarorszagon
kerult bemutatasra
Csocsan
(
Chezhan
,
A buszmegallo
)
cim? darabja, igaz, azota elegge mostohan bannak vele a magyar kiadok. (2008-ig kellett varni a Lelekhegy megjelenesere s el?tte csak egy novellajat, egy verset es A buszmegallot jelentette meg a
Nagyvilag
, meg a Lelek-hegy els? fejezetet a
Vigilia
!)
Hszing-csient
(
Xingjiant
)
nem jellemzi a kozvetlen politizalas, ket f?m?vet, az essze-dokumentumregeny Egy ember bibliajat (Yige ren de shengjing) es a Lelek-hegyet, amelyben ket szemelyben, ket nez?pontbol ir onmagarol, a kulfoldon el? kinai elemz?k altalaban a lelek melyeig hato onelemzeseert, ujszer? szerkesztesmodjaert ertekelik nagyra. A Lelek-hegy forrasa a mar emlitett otthoni utazasa. Ot honap alatt tizenotezer kilometert tett meg a
Jangce
menten, regi templomokat keresve fel, az elet ertelmer?l elmelkedve, er?t gy?jteni a multbol, megtalalni lelke nyugalmat. A regeny megmutatja, hogy ?si hiedelmek, saman enekek, felelmetes misztikus tortenetek gy?jtese soran, hogyan valik a lelek a kepzelet altal szabadda.
"Az avantgard szinhaz kinai atyja" osszesen tizennyolc szindarabot irt, ezeket maga forditotta franciara, a legutolsot pedig mar ezen a nyelven fogalmazta, ennek tervezet kinai valtozata el sem keszult.
Dramaira a legnagyobb hatast
Brecht
,
Artaud
es
Beckett
m?vei gyakoroltak. A buszmegallo egyertelm?en a Beckett-nel jol ismert varakozas motivumra epul.
Az els? otthoni tamadasok azzal vadoltak, hogy a kinai hagyomanyoktol idegen eszkozoket hasznal. Ekkor keszult nagy elmeleti irasaban arra hivatkozott, hogy az egesz modern kinai irodalom nyugati hatasra jott letre.
- A tokeletes jel
(
Juedui xinhao
, 1982)
- A buszmegallo
(
Chezhan
, 1985)
- A vademberek
(
Yeren
, 1985)
- A masik part
(
Bi'an
, 1986)
- Sotet varos
(
Mingcheng
, 1988)
- Sheng Sheng MAn atvaltozasa
(
Sheng Sheng MAn biantai
, 1989)
- Menekultek
(
Taowang
, 1989)
- Halalvilag
(
Shengsijie
, 1991)
- A Shanhaijing tortenete
(
Shangaijing Zhuan
, 1992)
- Parbeszed es viszontkerdes
(
Duihua yu fanije
, 1992)
- Ejszakai Isten
(
Yeyoushen
, 1999)
- Augusztusi ho
(
Bayue xue
, 2000)
- Horgaszbot nagyapamnak
(
Gei wo laoye mai yugan
, 1986, novellagy?jtemeny)
- Lelek-hegy
(
Lingshan
, 1989, regeny)
- Egy ember bibliaja
(
Yige ren de shengjing
, 1998, regeny)
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- A buszmegallo
(drama, Polonyi Balazs forditasa,
Nagyvilag
, 1984/3.)
- Mondom sundiszno
(vers, Lackfi Janos forditasa,
Nagyvilag
, 2001.)
- A barat
(novella, Polonyi Peter forditasa,
Nagyvilag
, 2001/1.)
- Lelek-hegy
(a regeny els? fejezete, Zombory Klara forditasa,
Vigilia
, 2004/7.)
- Lelek-hegy
; ford., jegyz. Kiss Marcell; Noran, Bp., 2008 [a teljes regeny]
- Horgaszbotot nagyapamnak
(in:
Kinai dekameron
, Noran kiado, 2008)
- Polonyi Peter:
Az els? kinai iro, aki irodalmi Nobel-dijat kapott
, tanulmany, Nagyvilag, 2000
- K. Jakab Antal:
Irodalmi Nobel-dijasok lexikona
, Saxum, 2002
- Zombory Klara:
Gao Xingjian
, tanulmany, Vigilia, 2004
- A kiado utoszava a Lelek-hegy kiadasahoz