Kampa sziget

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kampa
Jan Hána(wd): Ülő lány – Jarmila
Jan Hana (wd) : Ul? lany ? Jarmila
Kozigazgatas
Orszag Csehorszag
Varos Praga
Varosresz (m?stske ?ast) Kisoldal (Mala Strana)
Nepesseg
Teljes nepesseg ismeretlen
Foldrajzi adatok
Fekvese Moldva
Terulet 0,052 km²
Hosszusag 0,62 km
Szelesseg 0,12 km
Id?zona CET
Elhelyezkedese
Kampa (Prága)
Kampa
Kampa
Pozicio Praga terkepen
e. sz. 50° 05′ 14″ , k. h. 14° 24′ 31″ Koordinatak : e. sz. 50° 05′ 14″ , k. h. 14° 24′ 31″
A Wikimedia Commons tartalmaz Kampa temaju mediaallomanyokat.

A Kampa-sziget (Kampovskej ostroh) a Moldva legismertebb szigete Praga kozigazgatasi hataran belul. A szigetre otfel?l juthatunk be:

Fekvese [ szerkesztes ]

David ?erny szoborcsoportja a Kampa Muzeum (wd) el?tt
A Kampa Muzeum a sarga pingvinekkel a Kisoldal fel?l

A szarazfoldt?l a Moldva egyik mellekaga, a ?ertovka (Ordogarok) valasztja el. Ez onnan kapta a nevet, hogy a legenda szerint egy itteni, vizimalmot uzemeltet? asszony osszeszovetkezett az ordoggel. Mivel a viz ket szep hazsor koze is befolyik, ezt a reszt Praga Velencejenek is nevezik. [1]

Eszaki csucsan halad at a Karoly hid , amelynek lejarojat azonban csak 1884-ben epitettek meg. Odaig a Kisoldalt a szigettel osszekot? harom fahidon jartak at. A 20. szazad elejen a csatorna fols? (deli) veget befedtek, es a fedett szakaszon utcat vezettek at. [2]

Eszaki resze szell?sen beepitett, a hazak kozott hangulatos terrel (Na Kamp?) . [3] . Itt epitettek ki a Kisoldali rakpartot (Malostranske nab?e?i) [1] , amely korbeeri az eszaki reszt Az ivelt epuletsor hangulatos teret zar kozre. A deli reszt parkositottak. [4]

Tortenete [ szerkesztes ]

A csatornat a johannita lovagrend asatta a kozepkorban a vizimalmokat hajto viz szabalyozasa erdekeben; neve el?szor a johannita templom 1169-ben kelt okleveleben szerepel. Ekkor epult a maig fennmaradt Nagyperjeli malom . [5]

A szigetet a Moldva aradasai folyamatosan formaltak; alakja es helyzete is rendszeresen valtozott (a szigetek fols? vege folyamatosan pusztul, az also epul).

A 16. szazad kozepeig gyakorlatilag lakatlan volt, csak a vizimalmok alulcsapott vizikerekeit hajtotta a csatorna vize. 1541-ben kezdtek a kiegett epuletek tormelekevel feltolteni; [4] ezt tekinthetjuk a partvedelem kezdetenek. Mivel azonban igy is az arter resze maradt, gyakran atsoportek rajta a folyo hullamai. Ezert sokaig csak a legszegenyebbek ? tutajosok, moson?k ? epitettek itt fol kalyibaikat. [6]

Harom malom meg ma is all, [7] [4] a vizikerekek kozul negy maradt meg. [6] A legismertebb a lovagok egykori nagyperjelsegenel allo Nagyperjeli malom (Velkop?evorsky mlyn) .

A 17. es a 20. szazad kozott a Kampan dolgoztak a pragai fazekasok. Az evi kirakodovasar hire messze foldekre eljutott. [2] [1]

A partot a 17. szazad elejen koros-korul kikoveztek, meghatarozva ezzel a sziget vegleges korvonalait. [2]

Ezutan eppen viszonylagos lakatlansaga miatt jott divatba. A nemes csaladok a 17. szazadban fedeztek fel maguknak, es az eszaki reszen kuriakat, palotakat emeltek. [1]

1884-ben epult meg a Karoly hidra vezet? lepcs?. 1915-ben a csatorna deli reszet befedtek, es a Kisoldalol utcat vezettek at. A sziget azota felszigetnek latszik. [2]

A masodik vilaghaboru utan a deli resz kertjeit osszevonva egybefugg? kozparkot alakitottak ki.

Latnivaloi [ szerkesztes ]

F? nevezetessegei a parkok es a malmok.

Malmok [ szerkesztes ]

A Mlyn Hu? (mlyn = malom) kora barokk epuletet egy t?zvesz utan a 20. szazad otvenes eveiben epitettek ujja. A fa malomkerekek nagy reszet 1995-ben keszitettek. [2]

A Lennon falhoz vezet? kis hid mellett all a 16. szazadban epult Nagyperjeli az utolso fennmaradt reneszansz malom; ezt a Karoly hid bal oldalarol is latni. Eredetere utal masik neve, Maltai malom ( Maltezsky mlyn ). Ismerik meg Istvan-malomkent (?t?panovsky mlyn) is arra emlekeztetve, hogy a 16. szazadban egy ?t?pan nev? molnar volt a tulajdonosa. [7] . Vizikerekenek atmer?je eleri a nyolc metert. [6] . A hatalmas fa malomkerekeket a Karoly hidrol is jol latni. [2]

Mai, kes? reneszansz kulseje az utolso nagyobb, 1598-as atepites eredmenye. Az 1970-es evekben raktarnak hasznaltak. [8]

Egy 1841-es terkepen jol latszik a sziget also harmadanal, a Moldva partjan allo nagy epuletegyuttes, a Sov?v malom (Sova malma). Nevet 15. szazadi tulajdonosarol, liboslabi Vaclav Sovarol kapta. A 19. szazad kozepen Francis Odkolek pekmester vasarolta meg az epuletet, amit reneszansz stilusuva alakitott. Berendezeset is jelent?sen modernizalta, azaz g?zmalomma alakitotta at. A g?zmalom 1896-ban reszlegesen leegett, majd a varos tulajdonaba kerult. 1920-ban az epulet folyo fel?li frontjat a Moldva szabalyozasa (a zsilip epitese) miatt lebontottak. Az atepitesek eredmenyekent neogotikus epuletnek szep empire kapuja van. Az 1970-es evekben a Csehszlovak Tudomanyos akademia egyik intezmenye m?kodott benne. [8] Az egykori malomban 2001-ben nyitottak meg a Kampa Muzeumot . [2]

Kertek [ szerkesztes ]

El?szor a Michnovska kertet alakitottak ki az 1600-as evekben. Itt all a Mlyn Hu? .

A 19. szazad kozepen Francis Odkolek pekmester vasarolta meg a a Sov?v malmot es a kornyez? telkeket, amelyeket parkositott. Rola kapta nevet az Odkolkovska kert . [2]

Ennek folytatasa a Liechtenstein-palota korul kialakitott Kaisersteinsky-kert . [2]

Szobrok [ szerkesztes ]

A Kampa Muzeum el?tt negykezlabaznak David ?erny negativ orru kisgyermekszobrai, a Babak . A harom fekete, bronz csecsem? egyenkent 800 kilos. [9]

Harmonia ? Sri Csinmoj szobrat a vallasi vezet? engedelyevel keszitette el az Indiaban szuletett angol szobrasz, Kaivalya Torpy , akire nagy hatassal voltak Csinmoj tanitasai. A Kampa Muzeum mellett, a Moldva partjan a tavaszi arviz idejen Csinmoj derekig a vizben all. A gipszmintabol 2008 ota ontik bronzba Pragaban a szobrokat, amelyeket nagyvarosokban helyeznek el. Az els? peldanyt 2008. oktober 27-en avattak fel az osloi kikot?ben. A szigeten allo a masodik peldany; ezt 2009. okt 23-an avattak. [10]

A Kampa Muzeum ell?tt a ?ertovka partjan 34 sarga pingvin sorakozik. A foszforeszkalo allatkakat a Cracking Art Group keszitette ujrahasznositott m?anyagokbol. [11]

A Titanok ? Emilie Benes Brzezinski Svajcban szuletett amerikai faszobrasz Edvard Bene? masodunokahuga, Zbigniew Brzezinski ozvegye. Ezt a munkajat 2002-es pragai kiallitasa alkalmaval ajandekozta a Kampa Muzeumnak . Eredetileg ot hasitott fatorzs allt a Moldva partjan, de a termeszet kett?t mar visszahoditott maganak. [12] A parkban is tobb szobor all:

Epuletek [ szerkesztes ]

Lovasszobor a Kampa Muzeum udvaran
Josef Dobrovsky mellszobra a Dobrovsky-villa el?tt

A Sov?v malombol kialakitott Kampa Muzeum a modern m?veszeteket mutatja be. [5] Itt egyebek kozt Franti?ek Kupka fest?m?vesz munkait tekinthetjuk meg.

Az eszaki resz epuletei egy macskakoves teret zarnak kozre. Ez a Na Kamp? . [14]

A palotak kozul a legnevezetesebb az 1600-as evek vegen epult Liechtenstein (mas neven Kaiserstein)-palota (Kampa sziget 4.). A kora barokk palazzettot (kis palotat) 1696-ban epitettek. Szamtalanszor cserelt gazdat, es ekozben tobbszor atepitettek. [8] . Itt szallt meg 1996-ban II. Erzsebet kiralyn? es a ferje, Fulop herceg . [6]

T?le nyugatra all a Dobrovsky-villa (Werich-villa) . [2] Ennek felujitasat 2008-ban kezdemenyezte a Mladek hazaspar. Az epuletben tobb neves szemelyiseg lakott, illetve dolgozott. Josef Dobrovsky (1753?182), a cseh felvilagosodas jezsuita paterb?l lett kiemelked? alakja, a szlavisztika megalapozoja [8] itt nevelte Nostiz grof gyermekeit. A villa nevet ado Jan Werichhel itt lakott szinesztarsa es baratja, Ji?i Voskovec , valamint a kolt? Vladimir Holan . [14] A villa el?tt all Dobrovsky emlekm?ve ( Toma? Seidan , 1891). [8]

A muzeumtol nem messze all a kompos haza, amelyben a 2020-as evekben kivalo haletterem uzemel. [2]

A Karoly hidtol nem messze all a ?Sz?z Maria kepehez” cimzett haz, melynek legendaja szerint az epuleten lathato Maria-kepet egy arviz sodorta a szigetre. Az epulet akkori tulajdonosa vallasos buzgalmaban elete kockaztatasaval mentette ki a habok kozul a festmenyt. Felakasztotta a haz oromzatara, es csodak csodaja, az ar nyomban visszahuzodott. A kep allitolag ezutan is szerencset hozott mindenkinek, aki imadkozott hozza. [6]

Az egykori Judit hid maradvanyai a Karoly hid mogotti epulet pincejeben tekinthet?k meg. [2] A hid egykori ive ma a pince boltozata. [8]

Az eszaki reszen az 1604-ben epult Arany Oroszlan hazat 1732-ben reneszansz stilusuva alakitottak at.

Az egyik macskakoves utcaban all a Haz az Arany Ollokhoz . Ez 1586-ban epult, majd Johann Ignaz Palliardi klasszicistava formalta at. Itt elt es dolgozott egykor a hires fest? es illusztrator Adolf Ka?par .

A l?pormalom es l?porraktar (Prachovna, Kampa sziget 8.) eredetileg a 15. szazadban epult, de 1650 korul teljesen atepitettek. A malom bezarasa utan egy textilkeresked? vette meg, es a 19. szazad elejen empire homlokzatot kapott. [8] A volt f?uri epuletek kozul jelent?s:

  • az Aranyfurt haz ( U zlateho brozou ; Kampa sziget 2.) a 16. szazad vegen epult. Erdekessege helyisegek bordas mennyezete, de ez csak belulr?l latszik. [8]
  • a Kek Roka haz ( U modre li?ky ; Kampa sziget 3.) a 17. szazad elejen barokk stilusban epult, de azota tobbszor atepitettek.{{refhely|azonos=Sz}
  • a Feher Csizma haz (U bile boty ; Kampa sziget 13.) barokk epulet rokoko stukkodiszekkel. [8]

Egyeb latnivalok [ szerkesztes ]

A parkok egyik latvanyossaga a Lennon-fal , amelyet John Lennon altal inspiralt graffitikkal es Beatles-dalszovegekkel firkaltak tele. [6]

2002-ben a zsilippel szemben felallitottak egy monumentalis fa szeket, amelyet azonban az els? aradas elvitt magaval. Egy evvel kes?bb a szeket egy hat meteressel potoltak. [2]

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

El?szor a lovagrend egy 11169-ben kelt dokumentumaban emlitik. Mai nevet valoszin?leg egy bizonyos Kampai Tychon Gangsgeb r?l kapta, akinek itt a 16. szazadban kertje volt. [1] Egy masik elkepzeles [6] szerint a feherhegyi csata (1620. november 8.) el?tt itt taborozo spanyol katonak nevezhettek el. Ebben az esetben a ?Kampa” a mez?, ter jelentes? campus szobol szarmazhat.

Erdekessegek [ szerkesztes ]

A Karoly hidra vezet? lepcs?soron jatszodott az Impossible Mission egyik fontos jelenete.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]