한국   대만   중국   일본 
Kalocsa ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Kalocsa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben.
Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.
Kalocsa
Az órajárás irányába: A kalocsai főszékesegyház, az Érseki palota, a Fegyház épülete, a Nagyszeminárium és a Szent István-templom
Az orajaras iranyaba: A kalocsai f?szekesegyhaz , az Erseki palota , a Fegyhaz epulete, a Nagyszeminarium es a Szent Istvan-templom
Kalocsa címere
Kalocsa cimere 		Kalocsa zászlaja
Kalocsa zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Magyarorszag
Regio Del-Alfold
Varmegye Bacs-Kiskun
Jaras Kalocsai
Jogallas varos
Polgarmester Dr. Filvig Geza ( Fidesz ? KDNP ?Kalocsa Jov?jeert Egyesulet) [1]
Iranyitoszam 6300
Korzethivoszam 78
Testvertelepulesei
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 14 619 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg 300,6 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet 53,18 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 46° 32′ 00″ , k. h. 18° 59′ 08″ Koordinatak : e. sz. 46° 32′ 00″ , k. h. 18° 59′ 08″
Kalocsa (Bács-Kiskun vármegye)
Kalocsa
Kalocsa
Pozicio Bacs-Kiskun varmegye terkepen
Kalocsa weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Kalocsa temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
A ?Kalocsa” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Kalocsa (egyertelm?sit? lap) .

Kalocsa ( nemetul : Kollotschau , latinul : Colocen , horvatul: Kalo?a, Kala?a , szerbul : Калоча [3] ) varos Bacs-Kiskun varmegyeben , a Kalocsai jaras szekhelye a Duna mellett. A varmegye nyugati oldalan fekszik, nagy terulet? korzet kozpontja egeszsegugyi, oktatasi, kulturalis es gazdasagi teren is.

Jelent?s tortenelmi multra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalas ota varos, Istvan kiraly ota a magyarsag egyik kiemelked? kulturalis kozpontja. A varos egyike a negy magyarorszagi romai katolikus erseki szekhelynek , az allamalapitas ota a magyar katolicizmus masodik kozpontja. Hires iskolavaros, a 18. szazadtol megindulo oktatas az egyik legkivalobb iskolai kozpontta tette a varost orszagos szinten.

Kalocsa Budapestt?l 120 km-re delre, Kecskemett?l 70 km-re delnyugatra, Szekszardtol pedig 30km-re eszakkeletre, a Duna partjatol par km-re keletre talalhato. Eszak-deli iranyban halad at az 51-es szamu f?ut , mely osszekottetest biztosit a f?varossal es Bajaval , valamint itt talalkoznak az 5106 -os, az 5301 -es es az 5308 -as orszagutak is. Emellett fontos megemliteni, hogy Kalocsatol eszaknyugatra, a varos rendelkezik sajat repul?terrel is.

A varos egy er?sen mez?gazdasagi orientacioju regio kozpontja. A 20. szazad elejen Kalocsa a magyar paprikaipar egyik kozpontjakent Szeged melle kapaszkodott fel, valamint jelenleg is a vilag egyik legnagyobb paprikaterm? terulete. A regio tovabbi fontos termekei a bor, a kulonfele gyumolcsok, a len, a kender illetve a gabona, ugyanakkor jelent?s halaszattal is bir. Az utobbi id?kben a varos egyre inkabb turisztikai celpontta valt, kulonosen a rovid tavu dunai hajoutak szamara. Ezt szem el?tt tartva 2002-ben termalfurd?t is nyitottak a telepulesen.

Legnevezetesebb epuletei koze tartozik a kalocsai f?szekesegyhaz (orgonajan gyakran jatszott Liszt Ferenc ), az erseki palota es a csillagaszati obszervatorium , emellett jelent?s ertekeket ?riz a varos nagy belvarosa, a hozza tartozo kikot? es tobb puszta is. A palotaban a konyvtar mellett kulonosen figyelemre melto Patachich-terem, az oratorium es a mennyezetfresko. Az egykori puspoki park ma mar latogathato, es szamos dendrologiai ritkasagot tartalmaz. A varos emellett a papok es tanarok szeminariumainak ad otthont.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

Kalocsat eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) neven illettek: a colosa lapos teruletet jelent es Kalocsa terulete a Duna mocsaras arteren fekudt. A torok id?kben a helytelen forditasok kovetkezteben Kalokia neven emlegettek. Igy alakult ki a varos mai neve az 1750-es evekre.

Fekvese, foldrajza, leirasa [ szerkesztes ]

Kalocsa Budapestt?l mintegy 120 kilometerre delre fekszik, az Alfold Kalocsai Sarkoz nev? tajegysegeben, Bacs-Kiskun varmegye nyugati reszen, a Duna bal partja kozeleben. A varost a Duna egyik mellekaga, a Vajas ket reszre osztja. Mivel a Duna 5 kilometerre van a varoskozponttol, teruletere jellemz? a szetterultseg. Kalocsa a varmegye legs?r?bben lakott telepulese, legmagasabb pontja 94 meter. A belvaros eszak-deli iranyban hosszukas, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti iranyban beszoritott. Az Europai Unios norma szerint a Del-Alfoldi regioban helyezkedik el; turisztikai szempontbol a Del-Alfold turisztikai regioban fekszik.

Kalocsa a Solti-siksag deli reszen elterul? Kalocsai Sarkoz , az egykori Kalocsai kisterseg es a mai Kalocsai jaras kozpontja, a Duna?Tisza koze legregebbi varosa . A torteneti korok telepuleseinek regeszeti emlekei egyarant megtalalhatok a varosban es a kornyez? telepuleseken. A teruleten talalt legregebbi leletek 300 koruli kelta telepules nyomait idezik.

A Solti-siksag deli reszen elterul? Kalocsai Sarkoz termeszetes kozpontja. Egykori jarasi szekhely. Vonzaskorzetebe 19 telepules tartozik. Terulete 53,18 km², ebb?l 11 km² belterulet. Lakoinak szama 18 110. A varos lakasallomanya 7543. A belteruleti utak hossza 109 km. A varosban vezetekes ivoviz-, szennyvizcsatorna- es foldgaz-halozat m?kodik. Az ivovizhalozatba 5282 lakast, a szennyvizcsatorna-halozatba pedig 4992 lakast kapcsoltak be. A vezetekes gazt hasznalo haztartasok szama 6310. (2003-as adatok)

A varos a Duna menti f?szerpaprika -termesztes, -feldolgozas es -nemesites kozpontja. A hagyomanyos malom- es sut?ipar az 1960-as evek elejet?l elektromos vilagitotestek, epit?ipari kisgepek es villamosipari gepek gyartasaval, valamint butorgyartassal, m?anyag- es textilfeldolgozassal b?vult. Kozel 250 eve jelent?s iskolavaros, jelenleg a 2004-ben alapitott Tomori Pal F?iskola , negy kozepfoku oktatasi intezmeny, negy altalanos iskola es egy specialis altalanos iskola, valamint egy alapfoku m?veszeti intezmeny m?kodik a varosban. Kalocsa az ezereves Kalocsai Ersekseg (1993 ota Kalocsa-Kecskemeti f?egyhazmegye ) szekhelye.

Megkozelitese [ szerkesztes ]

A varoson keresztulhalad eszak-deli iranyban az 51-es f?ut , ez a legfontosabb kozuti eleresi utvonala. A szomszedos telepulesek kozul Fokt?vel es eszaknyugati szomszedaival az 5106-os , Oregcsert?vel es Kisk?rossel az 5301-es , Szakmarral az 5308-as , Miskevel es azon keresztul Janoshalma - Melykut tersegevel az 5312-es ut koti ossze; eszaki elkerul? utja az 5122-es ut , amely tavlati tervek szerint a Paksig vezet? 512-es f?ut reszeve valhat.

A hazai vasutvonalak kozul a varost a Budapest?Kunszentmiklos-Tass?Kelebia-vasutvonalrol Kisk?roson kiagazo szarnyvonala, a Kisk?ros?Kalocsa-vasutvonal erinti, am ezen a vonalon 2007 . marcius 4-en megsz?nt a szemelyszallitas. Kalocsa vasutallomast erint?en terveztek korabban kiepiteni a Dunapataj?Kalocsa?Baja-vasutvonalat is, am ez soha nem valosult meg.

Tortenete [ szerkesztes ]

Kalocsa korulbelul egyid?s a magyar allammal. A honfoglalas utan Arpad fejedelem szallashelye volt, egyes kutatasok azt igazoljak, hogy Gezaig ez a telepules volt a fejedelmek szekhelye. Kes?bb az uralkodoi kozpont Fehervarba es Esztergomba koltozott, de els? felkent kiralyunk szamara Kalocsa tovabbra is fontos maradt. Ennek bizonyiteka, hogy az els?k kozott hozott itt letre magyar puspokseget es a kozeli Halom dombjan kiralyi kuria is volt. Az els? egyhazf? Asztrik volt, aki a koronat hozta Istvannak. A nemes feladat veghezvitele utan az egyhazmegye erseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmu erseksegge valt, termeszetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyhaz kozpontja az el?bbi varosban van.

Az egyhazmegye fejl?desevel parhuzamosan Kalocsa is az orszag egyik vezet? varosava n?tte ki magat. Felepult az els? szekesegyhaz es a novekv? allam hoditasain letrehozott uj egyhazmegyek is Kalocsa erseki tartomanyahoz kerultek, igy tovabb gyarapitva a helyi metropolita hatalmat es tekintelyet. A varos a korabeli Fejer varmegye teruleten fekudt, ez volt az egyetlen egyhazi kozpont, mely nem volt egy kulon megye kozpontja is, ennek ellenere a 12. szazadtol a kalocsai ersekek Bacs es Bodrog varmegye allando ispanjai lettek. Szent Laszlo kiraly az ersekseg kozpontjat megosztotta es Bacs varaba koltozott az ersek is. Eleinte ez a mar helyi szinten nagyvarosnak szamito Kalocsanak nagyobb fejl?desbeli gondokat is okozott, de Kalman kiraly idejere visszakoltozott a kaptalan es az egyhazf? is inkabb itt tartozkodott, melynek eredmenyekepp felepult a masodik kalocsai szekesegyhaz. Az uj epuletet ereklyek es a legmodernebb korabeli epiteszeti bravurok tettek hiresse.

A kes?bbi ersekek kozul Csak Ugrin (ersek 1219 es 1241 kozott) a tatarok ellen harcolt, Tomori Pal pedig 1526 -ban a magyar hadakat vezette a mohacsi csataban . Mindketten elestek a harcmez?n.

A torokok 1529 . augusztus 15-en foglaltak el Kalocsat, es teljes egeszeben leromboltak a varost. A lakok elmenekultek, Kalocsa veszitett jelent?segeb?l. 1602 . november elejen a Buda ostromarol elvonulo torokok nyomaba kuldott csaszari es magyar csapatok, Pogranyi Benedek naszadosai, Nadasdy Ferenc dunaninneni f?kapitany es Thurzo Gyorgy nador lovassaga a Duna menten del fele vonulva betortek Kalocsara is, kiraboltak es folegettek a varost. [4] Ezutan ( 1602 -ben) csak az erseki palotat allitottak helyre. A torokok 1686 . oktober 13-an hagytak el a varost, es felegettek a varat. A torok utani id?kben lassan fejl?dott.

Leiras a telepulesr?l a 18. szazad vegen: ?KALOCSA: Erseki Varos a’ Solti jarasban Pest Varm. foldes Ura a’ Kalotsai Ersek, lakosai katolikusok, fekszik az ugy nevezett Sarkozben, a’ Dunahoz egy kis oranyira, Hajoshoz 2, Nadudvarhoz 3, Bajahoz 5 mertfoldnyire. Nevezetenek eredeterol kulombfele vellekedesben vagynak az Irok, bizonyosabb fel?le az, hogy hajdan nevezetes meg er?ssittetett, nepes, es eleg jeles Varos vala, melly diszet a’ hadak, az Ozmanok, es az id?nek viszontagsagai rongaltak. Bel Matyas, es Seiler le irtak hajdani ekessegeit, ujjabb fenyre kezdette hozni e’ Varost Nagy Meltosagu Grof Csaky Ersek 1725dik esztend?ben, a’ ki mind az Erseki kastelyt, mind pedig a’ Varosnak Szentegyhazat epittette, nevezetesen oregbittette annak utanna, Hert. Batthyanyi Jozsef, mostani Magyar Orszag Primassa, az el?tt volt Kalocsai Ersek, a’ ki mind az emlitett Szentegyhazat tokelletessegere hajtotta, mind pedig tornyokkal, harangokkal, es orgonaval fel ekesittette. Tobb jo tetemenyei kozott Convictust allita, s?t ujj kastelyt is epittete itten, mellyet az utan nehai Baro Patatics vegeztetett el, es nevezetes kertel ekesitette. Jeles Konyvtart is hagyott itten Hertzeg Batthyani ? Eminentziaja, ’s kulombfele draga Templomi ekessegeket, s?t Patikat is allittatott fel. A’ Kaptolanbeli Uraknak ujjabb lakasait pedig Melt. Patatits Ersek epittette, nyari mulato lakasa az Erseksegnek Hajoson van, mellyet hasonlo kepen Hertzeg Batthyani ? Eminentziaja epittetett. Valamint az emlitett Ersekek nevezetes jo tetemenyeik altal oregbitettek Kalocsa Varasat; ugy valoban peldasan ki mutatta F? Meltosagu G. Kollonich Laszlo ? Excellentziaja is, mert az Erseki Kastelt ujabban alkalmaztatta, a’ Hajosi nyari Kastelyt egy emelettel fellyebb vetette, mas kulombfele jo tetemenyein kiv?l pedig, a’ szerentsetlen 1796 esztend?beli t?z altal, meg karosittatott Szentegyhazat, es tornyokat, ujonnan fel epittette; melly ep?letre tobbet koltott ? Excellentziaja 50 ezer forintnal. A’ Piaristaknak szep oskojajok vagyon itten; mellyet Primas ? Eminentziaja fundalt. Lakosai a’ lent kulon?sen termesztik, mellynek magvat el adyak, szallasaikat kint tartyak, es egy egy tagban tobb hazakat is szemlelni, mellyekben viz arja, es nyari munka idejeben, a’ lakosok tseledest?l kin tartozkodnak, vasas nevezet? duna er, a’ hely mellett foly el, hatarja terem tiszta buzat, zabot, arpat, kukoritzat, jo fekete, ’s nehol agyagos a’ foldgye, lapossabb reszen pedig szena sok terem, nadgya, sz?leje van, de erdeje nints.” ( Valyi Andras : Magyar orszagnak leirasa, 1796 ? 1799 [5] )

Legifoto: az erseki palota es a f?szekesegyhaz

1875 -ben nagy t?zvesz pusztitott, a vasutvonal pedig a fejl?des szempontjabol kes?n, 1882 -ben erte el a varost. Kalocsa az ersek foldesuri uralma alatt allo mez?varos volt, 1871 utan nagykozsegge alakult, majd 1921 -t?l rendezett tanacsu varos lett. Kulturalis jelent?seget azonban az ersekeknek koszonhet?en mindvegig meg?rizte. Az ipari fejl?des az 1960-as evekben indult meg.

A Kalocsai Kiralyi Torvenyszeki Foghazat (ma: Kalocsai Fegyhaz es Borton ) 1897 -ben adtak at rendeltetesenek.

A Belvaros tortenete [ szerkesztes ]

A puspoki palota konyvtara

Mikor megalapitottak a varost, csak a varos alatti hosszukas dombon kezdtek epitkezni, mivel a teruletet mindket oldalarol vizfolyas hatarolta, ezert csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyhaz egeszen a mai belvarosi iskolaig epuleteket birtokolt, ezeknek a kozpontja lett a mai F? ter. Itt volt a var, a szekesegyhaz, az iskolak stb. Ez volt az erseki kozpont , a varos magja. A polgari lakossag az ersekseg altal diktalt f?uti tengely menten epitkezett tovabb, ezert is olyan sz?k es hosszu a mai belvaros. Ennek a szekhelye a mai setaloutca teruleten fekv? ter lehetett.

Tortenelmi varosreszek [ szerkesztes ]

Vajason tul [ szerkesztes ]

A Vajason tuli varosresz a Vajas csatornan (a belvaroshoz kepest) tul terult el. Ezt a varosreszt nevezik ma Kertvarosnak. Tortenete a 11. szazadban kezd?dott, mikor a varosvezetes b?viteni akarta Kalocsat. A vezetes el?tt ket lehet?seg allt:

  • A megszokott hosszukas, f? uti tengely menten meghosszabbitani a varost
  • Hidat epitenek a Vajas csatornara es az erd?segek egy reszenek kivagasaval uj varosreszt kialakitani.

Az el?bbi mellett dontottek. A torok kor el?tt mar a varos nepessege elerte a 10 000 f?t, ekkorra mar eget?en szuksegesse valt az uj varosresz megepitese. Miutan a torokok kivonultak a varosbol mindossze 150 ember lakott itt, igy nem kellett felepiteni az uj varosreszt, egeszen az 1800-as evek vegeig, mikor is a varos tullepte kozepkori hatarait, es a nepesseg megduplazodott.

Onkormanyzat es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Varosvezet?k [ szerkesztes ]

Polgarmesterek 1921?1950 kozott [ szerkesztes ]

  • Antalffy Sandor (1921-1932, polgarmester)
  • Dr. Mocsy Istvan (1932-1934, f?jegyz?, atmeneti alpolgarmester)
  • Dr. Farkas Geza (1934-1944, polgarmester, volt varosi rend?rkapitany)
  • Dr. Lantay Istvan (1944, polgarmester, volt megyei aljegyz?)
  • Dr. Hazai Gyula (1944-1945, helyettes polgarmester, volt f?szolgabiro)
  • Baksa Jozsef (1945-1946, polgarmester, volt k?m?ves legeny)
  • Dr. Nagypal Jozsef (1946-1948, helyettes polgarmester)
  • Peter Istvan (1948-1949, polgarmester)
  • Istok Vince (1949, polgarmester)
  • Kacsor Mihaly (1949-1950, polgarmester)

Tanacselnokok 1950?1990 kozott [ szerkesztes ]

  • Daniel Dezs? (1950-1952, tanacselnok)
  • Buza Ern? (1952-1956, tanacselnok)
  • Toth Laszlo (1956-1959, tanacselnok)
  • Kriston Ferenc (1959-1969, tanacselnok)
  • Dr. Geri Istvan (1969-1983, tanacselnok, korabbi elnokhelyettes, gimnaziumi igazgato)
  • Szaloki Istvan (1983-1990, tanacselnok)

Polgarmesterek 1990 (a rendszervaltas) utan [ szerkesztes ]

  • Torok Gusztav Andor (1990?2010), SZDSZ , kes?bb fuggetlen
  • Torok Ferenc (2010?2014), Fidesz [6]
  • Dr. Balint Jozsef (2014?2019), fuggetlen
  • Dr. Filvig Geza (2019? ), Fidesz ? KDNP ?Kalocsa Jov?jeert Egyesulet
Nev Part Terminus Megjegyzes / Forrasok
Dr. Filvig Geza Fidesz ? KDNP ?Kalocsa Jov?jeert Egyesulet 2019? A 2019. oktober 13-an megtartott valasztason a 7164 ervenyesen leadott szavazatbol, negy jelolt kozul 3295 szavazatot szerzett meg, amivel 45,99 %-os eredmenyt ert el. [1]
Dr. Balint Jozsef fuggetlen 2014?2019 A 2014. oktober 12-en megtartott valasztason a 6261 ervenyesen leadott szavazatbol, ket jelolt kozul 3621 szavazatot szerzett meg, amivel 57,83 %-os eredmenyt ert el. [7]
Torok Ferenc Fidesz 2010?2014 A 2010. oktober 3-an megtartott valasztason a 7554 ervenyesen leadott szavazatbol, ket jelolt kozul 4779 szavazatot szerzett meg, amivel 63,26 %-os eredmenyt ert el. [8]
Torok Gusztav Andor SZDSZ 1990 ? 2010 A 2006. oktober 1-jen megtartott valasztason a 8027 ervenyesen leadott szavazatbol, harom jelolt kozul 4560 szavazatot szerzett meg, amivel 45,99 %-os eredmenyt ert el. [9]
A 2002. oktober 20-an megtartott valasztason a 6920 ervenyesen leadott szavazatbol, harom jelolt kozul 5224 szavazatot szerzett meg, amivel 75,49 %-os eredmenyt ert el. [10]
Az 1998. oktober 18-an megtartott valasztason a 7030 ervenyesen leadott szavazatbol, negy jelolt kozul 4746 szavazatot szerzett meg, amivel 67,51 %-os eredmenyt ert el. [11]
Az 1994. december 11-en megtartott valasztason a 6409 ervenyesen leadott szavazatbol, ket jelolt kozul 5102 szavazatot szerzett meg, amivel 79,61 %-os eredmenyt ert el. [12]
Az 1990-es polgarmester-valasztasrol csak annak vegeredmenye ismert. [13] [14]

Nepesseg [ szerkesztes ]

2001 -ben a varos lakossaganak 95%-a magyar , 3%-a cigany , 1%-a nemet es 1%-a egyeb nemzetiseg?nek vallotta magat. [15]

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 85,2%-a magyarnak, 3,9% ciganynak, 1% horvatnak, 1,8% nemetnek mondta magat (14,5% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 50,1%, reformatus 5,2%, evangelikus 0,8%, gorogkatolikus 0,2%, felekezeten kivuli 14,5% (27,6% nem nyilatkozott). [16]

2022-ben a lakossag 90,2%-a vallotta magat magyarnak, 2,8% ciganynak, 1,4% nemetnek, 0,7% horvatnak, 0,1-0,1% bolgarnak, szlovaknak, szerbnek, romannak es lengyelnek, 2,2% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (9,6% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 38% volt romai katolikus, 5,3% reformatus, 0,7% evangelikus, 0,3% gorog katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyeb kereszteny, 1,6% egyeb katolikus, 12,8% felekezeten kivuli (39,6% nem valaszolt). [17]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozut [ szerkesztes ]

Rovasirasos helysegnevtabla himzesmotivumokkal

Megkozeliteni: Kalocsat Kecskemet fel?l az 54-es f?uton illetve az onnan leagazo Kecel -Kalocsa uton lehet elerni, Baja es Budapest fel?l egyarant az 51-es f?uton . Kalocsa, es az M9-es autout kozotti kozuti tavolsag 20 kilometer, az M8-as autopalya pedig 40 kilometer tavolsagra van. A telepules kozel azonos tavolsagra, mintegy 100 kilometerre van a szegedi regionalis kozponttol, es ugyanennyire Del-Dunantul kozpontjatol, Pecst?l . Budapestt?l valo kozuti tavolsaga 120 km.

Vasut [ szerkesztes ]

A varost 1883 -ban erte el a vasut a Kisk?ros?Kalocsa-vasutvonal megepitesevel. Felvet?dott ugyan egy bizonyos Dunapataj?Kalocsa?Baja-vasutvonal , de ezt a tervet 1960 -ban elvetettek. A kalocsai vonalon 2007 -ben megsz?nt a szemelyforgalom a Kozlekedesi Miniszterium dontese kovetkezteben. [18]

A vasuti kapcsolat a Budapest?Kunszentmiklos-Tass?Kelebia-vasutvonaleol leagazo mellekvonalon keresztul biztositott. A belteruleten allo vasutallomastol mintegy 7 kilometer iparvagany vezet a repul?ter es az ipari park kornyezetebe, igy ennek a fejlesztesi teruletnek kozvetlen vasuti kiszolgalasa is megoldott. Koszonhet?en a fokt?i novenyolajgyarnak, immaron a Duna-partig er a vasuti sin. A novenyolajgyar mellett tovabba teherhajo-kikot? is letesult, igy teljes az ipari park infrastrukturaja. [19]

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

B?vebben: Kalocsai repul?ter

A Kalocsai repul?ter a varostol 4 kilometerre, Uszod es Kalocsa kozt fekszik. Kezdetben katonai repul?terkent uzemelt, a rendszervaltas ota polgari celra hasznaljak. Rendszeresen szerveznek repul?napokat, id?nkent pedig gyorsulasi versenyeket is. A varos eszaknyugati reszen harom telepules kozigazgatasaban, es tulajdonaban 2,5 km hosszusagu es 60 meter szelesseg? betonburkolatu repul?ter talalhato. A repul?ter logisztikai elhelyezkedese leven alkalmassa tehet? nemzetkozi tranzit forgalom lebonyolitasara.

Vizi kozlekedes [ szerkesztes ]

A Kalocsa-Meszesi Duna-parton szemelyforgalmi kikot? uzemel. Sok kulfoldi turista arad a varosba a meszesi kikot?nek koszonhet?en. Kalocsa kozeleben, Fokt?n teherhajo-kikot? letesult a novenyolajgyarnak koszonhet?en.

Kerekpar [ szerkesztes ]

Kalocsan az orszagban az egyik legmagasabb az egy f?re juto, kulon savon halado kerekparutak metere. Az egesz varost behalozza a kerekparut-halozat. Tovabba a kornyez? telepulesekre (Meszes, Batya , Negyvenszallas) is elkulonitett kerekparuton juthatnak el a bicajosok. A meszesi Duna -partnal halad el az EuroVelo nemzetkozi kerekparut 6-os utja is, melyen eszak fele indulva a franciaorszagi Nantesba , del fele indulva pedig a romaniai Konstancaba jutunk, azaz a Fekete-tengert?l az Atlanti-oceanig tekerhetunk 8 orszagon keresztul.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Kalocsa m?emlekeinek listaja

A belvarosban [ szerkesztes ]

A f?utcan (Szent Istvan ut) [ szerkesztes ]

  • Jarasi Ugyeszseg (Kalocsa)
  • Foldhivatal (Kalocsa)
  • Kisszeminarium
  • Varosi apolon?k haza
  • Szent Istvan Gimnaziumi tomb
  • Jezsuita rendhaz
  • Szent Jozsef-templom
  • Varoshaza (Kalocsa)
  • Kalocsai Fegyhaz es Borton
  • K&H Bank (kalocsai fiok)
  • Piros Arany Szallo
  • Otthon mozi, Kalocsai Szinhaz
  • Jarasbirosag (Kalocsa)
  • Birosag (Kalocsa)
  • Kalocsai Porcelan Manufaktura

Strand [ szerkesztes ]

Csajda Furd?: A 35 °C-os, magas asvanyi anyag tartalmu, natrium-kloridos, bromidos, jodidos kemiai osszetetel? heviz. Els?sorban mozgasszervi, izuleti betegsegek kezelesere ajanlott. Mind az ot medenceje fedett.

Szellemi elet [ szerkesztes ]

Muzeumok [ szerkesztes ]

Konyvtarak [ szerkesztes ]

Leveltarak [ szerkesztes ]

Kultura [ szerkesztes ]

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Kulturalis esemenyek [ szerkesztes ]

Kalocsa tobb neves kulturalis esemenynek ad otthont, melyek orszaghatarokat is ativelnek.

  • Duna-menti Folklor Fesztival
  • Kek Madar Fesztival
  • Kalocsai Paprikafesztival

Zene [ szerkesztes ]

Oktatasi intezmenyek [ szerkesztes ]

Kalocsa szamos oktatasi intezmennyel rendelkezik, melyeknek nagy tobbsege jelent?s tortenelmi multra tekint vissza. Orszagszerte elismert a varos az oktatas magas szinvonalarol, tobb hires tudost es kutatot adott mar a vilagnak. A varos minden hetkoznap 5000 f?vel lesz nepesebb, hiszen a varosban osszesen 5000-6000 diak latogatja valamely oktatasi intezmenyt. A varosban megtalalhato tobb altalanos es kozepiskola, valamint egy fels?oktatasi intezmeny. Ezek kozul egy egyhazi tulajdonban van.

Lasd meg: Kalocsa oktatasi intezmenyei

Sportelete [ szerkesztes ]

Birkozas [ szerkesztes ]

Kalocsa 2010-ben nyerte el a ?Birkozas Varosa” cimet, melyet Heged?s Csaba a Birkozo Szovetseg elnoke adott at az MBSZ Kalocsa szamara.

Kezilabda [ szerkesztes ]

A varosban szekel a KKC (Kalocsai Kezilabda Club), az NB II-es kezilabda klub.

Kosarlabda [ szerkesztes ]

A Kalocsai Kosarlabda Egyesuletet 1996. julius 18-an alapitottak. Az egyesulet kezdeti celja a sportag irant erdekl?d?, Kalocsa kornyeki fiatalok egyseges csapatta szervezese, es feln?tt korosztalyu bajnoksagba valo nevezese lett.

2011-ben immar utanpotlas csapatot is inditott a klub, 2012-ben pedig n?i csapat is nevezve lett a Bacs-Kiskun Megyei Bajnoksagba.

Az egyesulet merk?zeseit a Kalocsai Sportcsarnokban rendezik, melynek a legrangosabb, kosarlabdaval kapcsolatos esemenye mindmaig az USA egyetemi n?i valogatottjanak es Magyarorszag utanpotlas valogatottjanak osszecsapasa volt.

Erdekesseg, hogy a csapatban megfordult a 81-szeres valogatott Hosszu Istvan is.

A KKE 2013/14-es csapata: [21]

  • 4 Csamango Csaba
  • 5 Krizsan Viktor
  • 6 Katus Zoltan
  • 7 Zsubori Akos
  • 8 Voros Balazs
  • 9 Schmidt Rajmund
  • 10 Juhasz Armin
  • 11 Toth Bence
  • 12 Andras Norbert
  • 13 Szabadi Szilveszter
  • 15 Jakab Domotor

Vezet?edz?: Lakatos Peter

Labdarugas [ szerkesztes ]

1913 . julius 18 -an a Ferencvarosi Torna Club alapszabalyait kovetve alakult meg az els? hivatalos labdarugo egyesulet Kalocsan, habar szervezett sportelet joval el?tte, b? negyven eve letezett mar a tersegben.

Az evek alatt gyakran kereszteltek at az egyesuletet. A kezdetekben Vass Jozsef Levente SK, Kalocsai SC, es Tanitokepz?-Tomori SK neven futott, a felszabadulas utan pedig Kalocsai Kinizsi, Kalocsai Spartacus SK, Honved Szamuely Tibor SE, Kalocsai VTSK es a Kalocsai SE voltak a hivatalos elnevezesek. Jelenleg Kalocsai Futball Club neven ismert a csapat, amely nevet 1991 ota viseli.

A csapat merk?zeseit a Varosi Sporttelepen , avagy a KSE palyan rendezik meg, amelyhez sok szep emlek f?z?dik. Ez adott otthont az egykori NB II -es Kalocsanak, es az 1928-ban veretlenul bajnok csapatnak, de palyara leptek itt korosztalyos labdarugok is, tobbek kozott Detari Lajos is. Az els? nemzetkozi talalkozot 1936 -ban rendeztek, amikor is a Kalocsa, akkori neven a KSC , az SK Slovan osztrak csapatot fogadta es gy?zte le 4:2 aranyban.

Az egyesulet altal hasznalt sportletesitmeny osszterulete 50 052 m² , melyen megtalalhatok a 600m²-es osszterulet? oltoz?k, egy 105×62 m-es el?fuves f? palya, valamint egy 100x60 m-es edz?palya. 2011 -ben kezd?dott el a m?fuves palyak epitese, melyek mind a mai napig otthont adnak a varosi kispalyas bajnoksagnak.

A Kalocsai FC 2013/14-es csapata:

1. Varga Sandor, 3. Halaszi Milan, 4. Denes Mark, 6. Balogh Tamas, 7. Dostyicza Daniel, 8. Nadasdi Gergely, 9. Keszthelyi Krisztian, 10. Vuits Viktor, 11. Vuits Attila, 13. Sara David, 14. Kohany Gabor (C), 15. Nasz Balazs, 16. Markus Kristof, 18. Facsko Patrik, 20. Peter Csaba, 21. Pandur Tamas, 22. Antoni David, 23. Kohany Balazs, 24. Szalontai Tibor. Vezet?edz?: Evanics Zoltan

Roplabda [ szerkesztes ]

Tajfutas [ szerkesztes ]

Karate [ szerkesztes ]

A varos jelkepei [ szerkesztes ]

Hires a kalocsai paprikafuzerr?l, es a nepviseleter?l

Gazdasag [ szerkesztes ]

Jelent?s vallalatok [ szerkesztes ]

A 20. szazad elejet?l hires f?szer paprika -feldolgozasarol. A f?szerpaprika-nemesites a vilagon els?kent 1917 -ben Magyarorszagon, Kalocsan indult meg, itt letesult a vilag els? paprikakiserleti allomasa. Nepm?veszete (viragos pingalas, himzes) es bortermelese is hires. 2002 ota termalfurd? m?kodik a varosban. A varosban m?kodik a Kalocsai Paprika Zrt., mely f?szerpaprika-?rlemenyt, savanyusagot, bef?tteket es etelizesit?ket gyart.

A Karamell Sut?- es Edesipari Rt. kalocsai vallalat, mely hires volt a tobb evtizede specialis receptura alapjan keszitett ropirol, illetve a Diabette termekeir?l, amely Magyarorszag piacvezet? [ forras? ] diabetikus markaja. Tovabba a Cherry Love konyakmeggyr?l, mely elnyerte a brusszeli Vilagkiallitas nagydijat, meg ma is ugyanazzal a klasszikus recepturaval a hagyomanyt ?rizve keszitenek minden Cherry Love konyakmeggyet. Sajnos 2012-ben a ceg vegelszamolas ala kerult.

A KALOplasztik M?anyag es Gumiipari Kft. els?sorban hatteripari beszallitokent m?anyag- es gumitermekeket gyart az ipar szamara. Termekpalettaja magaban foglalja a gumitomitesekt?l (extrudalt profilok) kezdve a gumiformacikkeken at a h?re lagyulo m?anyagbol gyartott termekeket. A hazai autogyartas kezdetekor beszallitokent elkotelezte magat a fejlett technikai- es munkamodszerek mellett. Egyre nagyobb volumenben beszallitoja a Magyar Suzuki Zrt.-nek. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznositva megmerettette magat a nyugati autogyartok beszallitoi kozott, es ma mar az ADAM Opel AG-nek is els? vonalbeli beszallitoja, termekeit minden [ forras? ] europai osszeszerel? uzem felhasznalja.

Az EMIKA Zrt. bels?teri femcsoves lampatesteket, valamint szemelygepkocsi karosszeria elemeket allit el?.

A Kalo-Meh Trans Kft. f? tevekenysegi kore a hulladek felvasarlasa es kereskedelme, valamint a belfoldi es nemzetkozi aruszallitas. Telephelyeikre a lakossag, cegek, vallalkozasok, illetve ?k maguk sajat jarm?veinkkel szallitjak be hulladekot. Orszagszerte 10 telephellyel rendelkezik.

Ipari park [ szerkesztes ]

A varos eszaknyugati reszen harom telepules kozigazgatasaban talalhato egy rendkivul jo adottsagokkal rendelkez? ipari park. A kivalo min?seg? nyugati elkerul?utnak, valamint a teljesen felujitott 51-es f?utnak, tovabba az ipari parkot keresztul kivalo szel? helyi utnak koszonhet?en adott a teherforgalom gyors aramlasa, a helyi ut menten a teljes kozm?vesites megtortent. Az ipari teruleten talalhato egy volt katonai repul?ter, mely 2500×60 m-es betonozott kifutopalyaval rendelkezik. Ezentul adott a felujitott vasuti iparvagany, melyen rendszeresen kozlekednek tehervonatok. Az ovezett?l mindossze 4 kilometerre talalhato egy dunai teherhajo-kikot?, amit?l par meterre van a vasuti sin vege. Kalocsa, mint oktatasi kozpont, teherhajozhato folyam partjan fekv?, minden iranybol kivalo utakkal korulvett (az 51-es f?ut Kalocsatol delre es? reszenek felujitasa 2015-re keszul el), teljesen felujitott iparvagannyal, repul?terrel rendelkez? varos kivalo befektetesi celpont lehet egy-egy nagyvallalatnak. A varos vonzaskorzeteben rengeteg a kenyszer? munkanelkuli. A varos f?iskolaja illetve szakkozepiskolaja lehet?ve tenne sajat szakemberek kepzeset. Az onkormanyzat nagy kedvezmenyeket ad a varosban letelepul? vallalatoknak. Tervbe vettek egy a Kalocsa kornyeken epul? kozuti/vasuti hidat is, melyet a varakozasok szerint nehany even belul elkezdhetnek epiteni.

Beruhazasok [ szerkesztes ]

A kalocsai onkormanyzat mindig is torekedett az europai unios forrasok legmegfelel?bb felhasznalasara. 2004 ota a varos folyamatosan szepul, felujitott utak, parkok, epuletek, megujulo energia hasznalat, kozterulet-fejlesztesek es meg sok mas az infrastrukturat fejleszt? beruhazas zajlott le. A varos jelent?s turisztikai kozpont, erre epit a Kalocsa szive program is, melynek koszonhet?en az erseki belvaros megujulasa teljes lesz.

Oktatas [ szerkesztes ]

A varosban 5 altalanos iskola m?kodik.

  • Kertvarosi Altalanos Iskola
  • Eperfoldi Altalanos Iskola
  • Belvarosi Altalanos Iskola
  • Nagyasszonyunk Katolikus Altalanos Iskola
  • Nebulo Altalanos Iskola, Specialis Szakiskola, Keszsegfejleszt? Specialis Szakiskola

Szamos kozepfoku- es szakmunkas iskola

  • Szent Istvan Gimnazium
  • Nagyasszonyunk Katolikus Gimnazium
  • Bajai SZC Dozsa Gyorgy Technikum es Kollegium
  • Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Technikum es Kollegium
  • Nebulo Altalanos Iskola, Specialis Szakiskola, Keszsegfejleszt? Specialis Szakiskola

Statisztikak [ szerkesztes ]

A varos allando lakossaga alig haladja meg a 17 000 f?t. Ezt a szamot csak egyszer tudta meghaladni, 1910-ben, azt is csak a meg el nem valt pusztakkal, telepulesreszekkel egyutt.

Ev Lelekszam
1000 3500
1242 10 000
1683 150
1701 1900
1720 2300
1756 4100
1803 7714
1824 11 212
1850 ¹ 13 948
1893 ² 18 505
1910 21 341
  • ¹ 1860-ban a belteruleten 7219 f?, a szallasokon 6729 f? elt
  • ² 1897-ben a belteruleten 10 248 f?, a szallasokon 8257 f? a lakosok szama.
Erseki Palota, el?tte az els? vilaghaborus emlekm?

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Ismert szemelyek [ szerkesztes ]

Itt szulettek [ szerkesztes ]

Itt haltak meg [ szerkesztes ]

Itt eltek, elnek [ szerkesztes ]

  • Itt tanult 1933?1942 kozott Muller Antal romai katolikus pap, kes?bbi erseki tanacsos; itt is szenteltek fel 1942-ben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2019. oktober 13. (Hozzaferes: 2024. majus 21.)
  2. ↑ Magyarorszag helysegnevtara (magyar es angol nyelven). Kozponti Statisztikai Hivatal , 2023. oktober 30. (Hozzaferes: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). ?ivko Mandi?: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Mad?arskoj . (Hozzaferes: 2012. julius 28.)
  4. ↑ Banlaky Jozsef : A Magyar Nemzet Hadtortenelme. 12. Az 1602. evi hadjaratok. Rossworm tabornagy elfoglalja Pestet, de Budat megvenni nem sikerul. . MEK-OSZK (mek.oszk.hu) . (Hozzaferes: 2020. junius 20.)
  5. ↑ Magyar orszagnak leirasa
  6. ↑ A fideszes boleny sem mindig golyoallo (magyar nyelven). Index , 2010. oktober 6. (Hozzaferes: 2010. oktober 6.)
  7. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2014. oktober 12. (Hozzaferes: 2020. majus 8.)
  8. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2010. oktober 3. (Hozzaferes: 2020. majus 8.)
  9. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2006. oktober 1. (Hozzaferes: 2020. majus 8.)
  10. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2002. oktober 20. (Hozzaferes: 2020. majus 8.)
  11. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1998. oktober 18. (Hozzaferes: 2020. majus 8.)
  12. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1994. december 11. (Hozzaferes: 2019. december 27.)
  13. ↑ Kalocsa telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Valasztasi Iroda, 1990 (Hozzaferes: 2020. februar 21.)
  14. ↑ A hivatkozott forras a jelol? szervezet vonatkozasaban nem tartalmaz pozitiv informaciot, azt "nem ismert"-kent tunteti fel.
  15. ↑ A 2001-es nepszamlalas nemzetisegi adatsora
  16. ↑ Kalocsa Helysegnevtar
  17. ↑ Kalocsa Helysegnevtar
  18. ↑ Keresve se talalni szebbet a ?himzett” kalocsai vasutallomasnal - sokszinuvidek.24.hu, 2020.12.09.
  19. ↑ Beindult az elet Fokt?n . iho.hu, 2012. junius 2. (Hozzaferes: 2016. marcius 5.)
  20. ↑ Super User (Nick): Astriceum Erseki Muzeum (magyar nyelven). Astriceum.hu . (Hozzaferes: 2021. aprilis 17.)
  21. ↑ Forras: http://www.kalocsaike.eoldal.hu/cikkek/az-egyesuletrol/ Archivalva 2013. oktober 29-i datummal a Wayback Machine -ben
  22. ↑ Archivalt masolat . [2014. januar 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. januar 17.)
  23. ↑ "Kula kozseg mar 2009-ben kapcsolatba lepett Kalocsa onkormanyzataval, ennek eredmenyekent az ev vegen alairtak a szandeknyilatkozatot, 2010. junius 26-an pedig sor kerult a testvervarosi kapcsolatrol szolo megallapodas kalocsai alairasara is. Az okmanyt kulai reszr?l Svetozar Bukvi?, Kula kozseg elnoke, kalocsai reszr?l pedig Torok Gusztav polgarmester latta el kezjegyevel." - Testvervarosi kapcsolat Kula es Kalocsa kozott In: Het Nap, LXV. evfolyam, 29. szam, 2010. julius 21. Megjegyzes: A "kozseg" szo szerb eredetije op?tine, ami kozigazgatasi jogi fogalom. Svetozar Bukvi? titulusa "elnok", azaz tanacselnok: a het telepulest magaba foglalo, 37 kepvisel?b?l allo Kula Korzeti Kozgy?les (Tanacs) elnoke.
  24. ↑ Kalocsa - az 1000 eves varos

Forrasok [ szerkesztes ]

Szakirodalom [ szerkesztes ]

  • Bekesi Imre: Arcok a gyerekkorbol. 2009. Baba Kiado , Szeged
  • Pecsine Acs Sarolta: Kalocsa nepm?veszete 1970, Kalocsa [1]
  • Eckert Irma: A kalocsai himzes eredete es fejl?dese 1935?36, Szegedi Fuzetek
  • Fejer Kati: Kalocsa Kincse

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Paks , Balaton Solt , Budapest Kisk?ros , Kecskemet
Tamasi

Észak
Nyugat  Kalocsa   Kelet
Dél

Kecel
Szekszard , Pecs Baja , orszaghatar Kiskunhalas , Szeged
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalocsa&oldid=27147984 ”