A kabbala ( heberul: ???????? , = hagyomany ) sz?kebb ertelemben olyan tan vagy iskola, amely a judaizmus misztikus es ezoterikus vonatkozasaival foglalkozik. ^[2] E sajatos ertelmezest csupan a 12. szazadtol kezdik hasznalni, s ekkortol szolgal a joval korabbi kulturalis jelensegek leirasara is. ^[2]

A tanitasok a kapcsolatot magyarazzak a vegtelen, orok es misztikus Teremt? es a veges es halando teremtett vilagaval. A tan azon a felismeresen alapul, hogy Isten bar transzcendens , a szefirakon keresztul immanens is. Isten a kontemplacio es a megvilagosodas utjan ismerhet? meg, s egyszerre rejti el es nyilatkoztatja ki onmagat. ^[3]

A kabbala celja meghatarozni a vilagegyetem es az emberi let termeszetet, a letezesenek ertelmet es celjat es szamos egyeb ontologiai kerdest. Modszereket is szolgaltat ezen kerdesek megertesere es arra, hogyan erhet? el a spiritualitas . A kabbala eredetileg teljesen a zsido gondolatvilag keretein belul fejl?dott es rendszeresen klasszikus zsido forrasokat hasznal, hogy magyarazza es bemutassa az ezoterikus tanokat. Ezek a tanitasok igy egyarant szolnak a Tora (Heber Biblia) es a tradicionalis rabbinikus forrasok elemzeser?l es a zsido vallasi szokasok magyarazatarol. ^[4]

Attekintes [ szerkesztes ]

A kabbala szo szerint hagyomanyt jelent. ^[5] Mint szakkifejezessel a 12?13. szazad ota egy csomo teozofiai hagyomanyt jelolnek, amiket a kabbalistak megkulonboztetnek az irasbeli hagyomanyoktol. Az irott torveny nyilt konyv, amelyet barki olvashat, s amelyhez barki hozzaferhet, a kabbala szohagyomany, amely titkos es csak a kivalasztottak reszere volt fenntartva. Mesterei meg vannak gy?z?dve arrol, hogy a kabbala is isteni vagy legalabb mozesi eredet?, azzal a kulonbseggel, hogy a torveny Isten akaratat jelenti ki, a kabbala pedig Isten lenyebe enged bepillantani. ^[6]

A Zoharnak megfelel?en, ami a kabbalista gondolkodas alapm?ve, a teremtett vagy negy fazison keresztul tavolodott el a Teremt?t?l. ^{[7] [8]} Olyan tanokat tanit, amiket nemelyek a judaizmus valodi jelentesenek tekintenek, mig masok visszautasitjak azokat, arra hivatkozva, hogy a judaizmustol idegenek. A kozepkori kabbala, egeszen pontosan a 16. szazadi fejl?desenek folyaman mind a koznepi velekedesben, mind a szakmai korokben helyettesitette a Hakirat , mint a f? zsido teologiai iranyelvet. A modernitas megjelenesevel a tan tagan ertelmezte a zsidosag fogalmat, igy keretei kozott izraelitanak szamit mindenki, aki egyenesen Istent keresi (az Izrael heber jelenteseb?l: egyenesen Istenhez ).

A kabbalah megnevezes eredete ismeretlen, es vagy Solomon ibn Gabirol zsido filozofussal (1021?1058) vagy a 13. szazadbeli spanyol kabbalistaval, Bahya ben Asherrel hozzak osszefuggesbe. Mig masfele megnevezesekkel az i. sz. masodik szazadtol napjainkig tobb vallasi dokumentumban talalkozhatunk, a kabbala megnevezes a zsido ezoterikus tudas es gyakorlat megnevezese lett. A kabbalista irodalom, ami alapjaul szolgalt a kabbalista gondolkodas fejl?desenek, az antik kor hagyomanyain keresztul fejl?dott egy szelesebb rabbinikus irodalom reszekent. Elmeleti fejl?dese tobbfele iskolan es fejl?desi szakaszon keresztul tortent. Ez kulonosen az i. sz. els?-masodik szazadi korai munkakra jellemz?, mint peldaul a zsido ezoterikus irodalom egyik legkorabbi konyve a Szefer Jecira ; a 12-13. szazadi kozepkori viragzasara, melynek f? konyve a Zohar ; es a kora modern fejl?desre, beleertve a 16. szazadi misztikus ujjaszuletest, kulonos tekintettel Isaac Luria m?veire, es a kabbala 18. szazadi kelet-europai haszidikus nepszer?sitesere. A kabbalista hagyomanynak megfelel?en a tudast a patriarkak , a profetak es a bolcsek tovabbitottak irasos es szobeli uton.

Ennek a hagyomanynak megfelel?en a kabbala az i.e. 10. szazadban nyilt tudomany volt, es tobb mint egy millio ember ismerte az okori Izraelben, ^[9] bar keves objektiv tortenelmi bizonyitek tamasztja ala ezt a feltetelezest. Idegen hadjaratok hatasara valt aztan rejtett tudomannya, a mesterek attol valo felelmeben, hogy rossz kezekben rosszra hasznalnak fel azt. ^[10] A vezet?k attol is tartottak, hogy a kabbala gyakorlata a zsidosag idegen szam?zetesben toltott ideje alatt a mesterek hataskoret?l tavol rossz gyakorlatta es tiltott tudomannya valhat. Ennek eredmenyekeppen a kabbala ket es fel evezredre titkos, tiltott es ezoterikus tudomannya valt. Fontos megjegyezni, hogy az olyan fogalmak, mint peldaul a Szfirak es az ? kapcsolataik, er?sen absztrakt mivoltuknak koszonhet?en csak nagyon intuitiv modon ertelmezhet?ek. ^[11]

Tortenelmi kabbalista tanitok [ szerkesztes ]

• Simon bar Jochaj , Rasbi
• Isaac Luria , az ARI
• Jehuda Ashlag , Baal HaSzulam
• Baruch Ashlag , Rabas
• Baer Iszachar ben Pefachja

Mai kabbalista tanitok [ szerkesztes ]

• Rav Michael Laitman , a Bnej Baruch iskola tanitoja
• Karen Berg, a Kabbala Kozpont spiritualis vezet?je
• Rav Michael Berg, a Kabbala Kozpont tanitoja
• Rav Yehuda Berg , a Kabbala Kozpont tanitoja

Kabbalista alapm?vek [ szerkesztes ]

• Zohar
• Raziel arkangyal konyve
• Szefer Jecirah
• Talmud Eszer Szefirot

Magyar nyelv? szovegkiadasok [ szerkesztes ]

• Abramelin szent magiaja. Kozepkori kabbalisztikus-magikus ritualekonyv ; ford. Seres David; Kassa Laszlo, Miskolc, 1998 ( A magia szent konyvei )
• Claviculae Salamonis / Salamon kulcsai. Kozepkori kabbalisztikus kezirat ; ford. Ladanyi Lorand; Kassa Laszlo, Miskolc, 1998 ( A magia szent konyvei )
• Abramelin szent magiaja. Kozepkori kabbalisztikus-magikus ritualekonyv ; ford. Seres David; Kassa Laszlo, Miskolc, 1998 ( A magia szent konyvei )
• Szefer Jecira / Az Alkotas konyve. A kabbala elmelete es gyakorlata ; ford., jegyz. Aryeh Kaplan, magyarra ford. Dienes-Nagy Erika, Miski Zoltan, Dienes Istvan, szerk., kiegeszit? jegyz., kislexikon Babits Antal, heber szoveg szerk. Miski Zoltan; Strategiakutato Intezet Nagykovacsi, 2006 ( Metaelmeleti konyvek )
• Sefer Raziel ha-Malach. A praktikus teurgia es a misztikus kabbala konyve ; ford. Ladanyi Lorand; Hermit, Miskolc, 2000
• A Golden Dawn. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend kabbalaja ; osszeall., el?szo G. S. Frater P. A. X., ford. Borsos Maria, Ladanyi Lorand, Simon Lajos; Hermit, Onga, 2002
• Es maceref. Az olvado tegely tuze. A zsido alkimia titkos konyve ; Hermit, Onga, 2015
• Nahmanidesz : A szexualitas misztikaja. A szentseg levele ; ford. Zsom Dora; MTA KIK?Jaffa, Budapest, 2018 ( Lichniae ) ISBN 9789634750864

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bahir konyve. Tiszta feny ; ford., el?szo Uri Asaf, jegyz. Uri Asaf, Kozma Emese, tan. Kozma Emese; Atlantisz, Budapest, 2018 ( A kutnal ) ISBN 9789639777569
• Zohar a Teremtes konyver?l (ford. Uri Asaf ), Atlantisz Konyvkiado , Budapest, 2014 ( A kutnal ), ISBN 9789639777347
• Gershom Scholem: A kabbala helye az europai szellemtortenetben. Valogatott irasok I-II. (ford. Adamik Lajos, Bendl Julia, Berenyi Gabor, Turan Tamas ), Atlantisz Konyvkiado , Budapest, 1994 ( A kutnal ), ISBN 9637978631 , ISBN 9789637978630

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Kabbala temaju mediaallomanyokat.

• A Kabbala Kozpont Magyarorszag honlapja
• Kabbala magyarul
• Kabbalat tanulok magyar csoportja
• Rav Michael Laitman magyar nyelv? blogja
• Magyar nyelv? rendszeres Kabbala leckek
• Bevezetes a Kabbalaba ^{[ halott link ]}
• kabbala.lap.hu

Jegyzetek [ szerkesztes ]