A
k?rezkor
regeszeti
korszak, amely a
ujk?korszak
veget?l a
bronzkor
kezdeteig tartott. Korabban
rezkor
nak neveztek, amelynek els? fazisakent valasztottak el a k?rezkort. Azonban ma mar nyilvanvalo, hogy a rezkor teljes id?tartama alatt a szerszamkeszites f? alapanyaga tovabbra is a k? maradt, a femtargyak diszit? jelleg?ek vagy statuszszimbolumok, valodi hasznalati eszkozoket tulajdonkeppen nem keszitettek rezb?l. Mas elnevezese az
eneolitikum
.
A rezkor fogalmat
Pulszky Ferenc
alkotta meg az
1870-es evekben
, amikor a
Karpat-medenceben
fellelhet? nagyszamu, nagymeret? es felt?n? reztargyak alapjan bebizonyitotta, hogy az ?skor addigi harmas tagolasa ? k?-, bronz- es vaskor ? melle indokolt a rezkor beiktatasa is.
[1]
[2]
Az angol John Evans hasonlo gondolatot vetett fel 1881-ben.
A korszak f? jellemz?je, hogy az ember hasznalni kezdte az els?
femeket
: a
rezet
, az
aranyat
es az
ezustot
. Kialakult a femolvasztas es femmegmunkalas technikaja. Nemcsak az aranybol es ezustb?l, hanem a rezb?l keszult targyak is els?sorban diszit? es vallasi celokat szolgaltak, illetve a hatalmat es gazdagsagot fejeztek ki. Munkaeszkozkent es fegyverkent a rezet es annak els?
otvozeteit
vagy nem alkalmaztak, vagy csak a k?eszkozokkel egyutt.
A k?rezkor pontos id?beli behatarolasa foldreszenkent es teruletenkent elter?, attol fugg?en, hogy az adott teruleten mikor kezd?dott meg a femmegmunkalas. A
Kozel-Keleten
es
Europa
delkeleti reszen (
Balkan
) ez nagyjabol az i. e. 4500-3300 kozotti id?szakra tehet?. Mas teruleteken ennel kes?bb volt a rezkor, ahol pedig nem a rez, hanem a
bronz
vagy a
vas
volt az els? hasznalatba vont fem, ott egyaltalan nem volt rezkor, hanem a
k?korszak
utan rogton a bronzkor, illetve a
vaskor
kovetkezett (peldaul
Fekete-Afrikaban
).
Altalaban a k?rezkor jellemz?je az
iras
megjelenese, amely egyertelm? valasztovonal az
?skor
es az
okor
, vagyis a prehisztorikus (tortenelem el?tti) es hisztorikus (torteneti) korok kozott.
Eghajlati valtozasok
[
szerkesztes
]
A k?rezkor kezdeten (
i. e. 5. evezred
) Europaban es Azsiaban egy szarazabb klimat eredmenyez? id?jaras-valtozas indult el. A szarazsag kovetkezteben a foldm?velesb?l egyre nehezebben tudtak megelni, a gazdalkodas sulypontja a helyvaltoztatast igenyl? allattenyesztesre helyez?dott at (
transzhumalo pasztorkodas
).
[3]
A rezkor f?bb regeszeti kulturai
[
szerkesztes
]
Kozel-Kelet es Eszak-Afrika
[
szerkesztes
]
Mezopotamia
rezkori kulturai: a
Halaf-kultura
,
Hasszuna?Szamarra-kultura
,
Ubaid-kultura
,
Uruk-kultura
,
Dzsemdet Naszr-kultura
.
Mezopotamiaban
es
Egyiptomban
a rezkor vege egybeesik az els?
varosallamok
megjelenesevel es az
irott
tortenelem
kezdeteivel.
A nagy test? allatok haziasitasa igazi forradalmat hozott az emberiseg torteneteben, hiszen megkonnyitette a fizikai munkat, es lehet?ve tette az aruszallitas es a kozlekedes fejl?deset. A
szarvasmarha
haziasitasa utan a kovetkez? nagy lepest
a lo haziasitasa
jelentette. Ennek legkorabbi emlekei az eszak-
kazahsztani
Botaj teruleter?l kerultek el? az i. e. 3700?3100 kozotti id?szakbol.
A
Fekete-tenger
videket?l a magyarorszagi
Alfoldig
terjed? kulturak. El?kel? halottaikat foldb?l emelt halmok (
kunhalom
) (
oroszul
kurgan) ala temettek. A mez?gazdasag mellett
sztyeppi
tipusu
szarvasmarha
- es
lotartassal
foglalkoztak.
A kurganok nepeinek egyes elkulonul? csoportjai:
Az ujk?kori egy helyben lakast jellemz? hosszabb elet? telepek megsz?ntek, s atadtak helyuket a pasztorkodo eletformanak jobban megfelel?, atmenetibb jelleg? telepeknek.
Kozep-Europaban
a rezkor egeszen az
i. e. 3. evezred
derekaig elhuzodott.
A Vin?a-kultura nepessege a kozeps? neolitikumtol a rezkorig meghatarozza
Erdely
tortenetet. E kultura nem azonos a Tordos kulturaval/csoporttal. A Vinca-Belo Brdoi tellben talaltak Tordos importkeramiakat, ami bizonyitja, hogy a Vinca C fazis egyidej? a Tordos kezdetevel. A Vinca a romaniai Bansagban is megtelepedett, Erdelybe a Maros folyot kovetve lep be. Hunyad, Feher, Szeben megyekb?l ismertek telepulesei, Kolozs, Beszterce-Naszod megyekb?l csak importjai vagy a Petre?ti kultura altal keszitett edenyutanzatok ismertek. A Lumea Nou? csoportot er?sen befolyasolta Hunyad, Feher, Maros, Kolozs megyekben. E csoport megsz?nik, amikor a Bansagbol ujabb Vinca C idej? csoport, a Foeni erkezik a Maroson Erdelybe. Ez a Dimini kultura egy reszenek a roman Bansagba koltozeseb?l alakult ki, Erdelyben a ket csoport kolcsonosen befolyasolja egymast. Amig a Foeni csoport a Bansagban jellemz?en feher es voros festes? edenyeket keszitett, Erdelyben a Lumea Nou? es a Tordos fekete festese, a Lumea Nou? barna festese atkerul e csoportba. A Lumea Nou? befolyas e csoportot a Petre?ti kulturava alakitja. A Tordos, Lumea Nou?, Cluj-Cheile Turzii vege nepmozgasokat okozott, ezekb?l az Iclod es Hunedoara csoportok szuletnek meg. Az Iclod Lumea Nou? alapon, a Hunedoara Tordos alapon szuletik meg. Mez?zahon a Lumea Nou? es az Iclod egyszerre, ket kulon helyen elnek. Az Iclod csoport a telepulesen keveredik a Petre?ti kulturaval, majd elt?nik. A Petre?ti kulturaval valo keveredes Erdely minden teruleten mas id?pontban kovetkezik be. Kolozsvaron a Cluj-Cheile Turzii keramia Tordos importokat tartalmaz, ilyenek az Iclod csoportban is el?fordulnak. Beszterce-Naszod megyeben Vinca C importok vagy utanzatok talalhatok a Petre?ti kulturaban. A regi vonaldiszes keramia kulturajanak edenytoredekei Erdelyben mindig bizonytalan modon kerultek el? Lumea Nou? kornyezetben, talan meg utanzataik is vannak a Petre?ti kulturabol. Talan, de nem biztos, mivel a Beszterce-Naszod megyei Petre?ti keramian bekarcolt, gorbe vonalakat is latni. A vonaldiszes-kottafejes valtozat legtobbszor szinten bizonytalan korulmenyek kozt kerult el? Lumea Nou? kornyezetben. Hogy a dolog meg bonyolultabb legyen, a kavargasban a Precucuteni kultura is reszt vett. Keramiaja Tordos, Iclod, Iclod-Petre?ti telepeken jelenik meg, de talan helyileg is gyartottak. Erdelyben a rezkor az Iclod csoport kis rez leleteivel kezd?dik: a mez?zahi arral es a nagyiklodi sir rez nyakdiszevel. Szinten rezkoriak a Precucuteni es a Petre?ti kulturak, ezekb?l sokkal tobb es nagyobb reztargy ismert. Az Iclod-Petre?ti szintezis Beszterce-Naszod megyei telepein Szakalhat jelleg?, bekarcolt diszitesek is el?fordulnak, akarcsak nagy, lyukas, kisse elhegyesed?, ragadozomadar cs?rere emlekeztet? edenyfulek. Kalicz Nandor Lengyel bevandorlast feltetelezett Vinca-Tordos kornyezetbe, a fent emlitettek lehetnek egy Lengyel-Szakalhat bevandorlas eredmenyei. Kolozs megyeben a Pi?colt, Lumea Nou?, Cluj-Cheile Turzii csoportok keramiai/enklavei megtalalhatok egymas telepein.
A rez es arany megmunkalasat ismer? balkani eredet? nepesseg f? celja az
Erdelyi-erchegyseg
folotti ellen?rzes lehetett. A korai erdelyi rezeszkozok (
Balomir
,
Radnot
) es a
zalatnai
aranylel?helyek feltarasa jelentette a
Karpat medencei
rezkor kezdetet. A nagyaranyu kereskedelem reven az egesz Karpat-medencebe es a
Balkanra
is eljutottak az altaluk keszitett lemezes arany ekszerek.
Tiszapolgari kultura
[
szerkesztes
]
Legnagyobb elterjedesi periodusaban magaba foglalta az
Alfold
keleti felet es
Erdely
nagy reszet. A kultura kis meret?, id?szakos jelleg? telepuleseiken f? foglalkozasuk az allattenyesztes volt. A halottak melle helyezett targyak mennyisege, valamint az egyes sirokban felbukkano rezekszerek es fegyverek mar a halottak elter? tarsadalmi helyzetere utalnak. A tiszapolgari kultura jellegzetes edenyformai a talpas kelyhek es cs?r alaku kiemelkedesekkel ellatott edenyek. A rez megmunkalasa mar igen magas fejlettsegi szintet ert el.
Lengyeli kultura III.
[
szerkesztes
]
A
Dunantulon
a neolitikumbol a rezkorba valo atmenet nepessegcsere nelkul zajlott le. A
lengyeli kultura
kes?i fazisa mar a korai rezkor jellegzetessegeit mutatja. Egyes falvak folyamatosan tovabbeltek vagy a regebbiek kozeleben epultek ujja.
[5]
Balaton?Lasinja-kultura
[
szerkesztes
]
Tovabb el? kes? neolitikus nepesseg es bevandorlok az
Alpok
videker?l es az Eszak-Balkanrol. Mely arkokkal vedett er?ditett telepulesekben laktak, mint a
sei
kett?s korarok. Az els? ismert reztegely keletkezese, talan innen veszi at a rezolvasztast a bodrogkereszturi kultura. A kultura kiemelked? femleletei az ellentett el? rezcsakanyok, amiket sokszor csakanybaltanak neveznek.
[6]
Bodrogkeresztur-kultura
[
szerkesztes
]
A Karpat-medence egesz kozeps? reszen, az
Alfoldon
es a
Duna
menten egyarant jelen volt. A kultura nepessegenek kis meret? telepulesei nehezen figyelhet?ek meg regeszetileg, mivel ezek inkabb allattenyeszt? nepek szallashelyei, mint allando telepulesek voltak. Sokkal ismertebbek temet?ik, amelyek kozott el?fordul a szaznal tobb sirbol allo is. A nagyszamu femtargy (rez, arany) a femm?vesseg nagymertek? elterjedesere utal. A foldm?veles mellett (f?leg kozonseges buzat termesztettek) sok allatot, f?kent szarvasmarhat tartottak.
T?zdelt barazdas keramia kulturaja
[
szerkesztes
]
A femm?vesseg hanyatlasnak indult, inkabb csak a keves nyersanyagot igenyl?, kis meret? reztargyak fordulnak el?. A nepesseg csokkent, igy a telepulesek szama is visszaesett. Lel?helyek: Oladi plato, Torony.
[3]
Hunyadihalom-kultura
[
szerkesztes
]
A
Tisza
videken keletr?l, delkeletr?l erkez? nepesseg valtja fel a bodrogkereszturi kulturat. a telepulesek szama er?sen visszaesett, a nepesseg szama csokkent.
[7]
A rezkor legfontosabb helyi megnyilvanulasa Erdelyben. A nagy mennyisegben el?fordulo ember- es allatabrazolasok, amelyeket kultikus celokra hasznalhattak, fejlett targyi es szellemi eletr?l tanuskodnak. Az er?sdi kultura telepuleseinek megsz?nese a kes? rezkorban erkez? nepvandorlasi hullam szamlajara irhato.
A
Co?ofeni-kultura
(wd)
a kes? rezkori balkani nepvandorlas egyik f? kepvisel?je, amely Erdely nagy reszere is kiterjedt. Telepuleseik atmeneti jelleg?ek voltak, a
transzhumalo allattenyeszest
gyakoroltak, mig a foldm?veles masodlagos volt. Agyagm?vesseguk nagyon gazdag es valtozatos emlekeib?l ismert.
Kialakulasaban a T?zdelt barazdas keramia kulturaja es a Hunyadihalom kultura jatszott szerepet.
[8]
A rezkor vegi badeni kultura (peceli kultura) nepessege az egesz mai
Magyarorszag
teruletet elfoglalta. Allattarto, foldm?vel? eletformajuk mellett finoman kidolgozott rez es aranytargyakat, agyagedenyeket keszitettek, kifinomult, magas szint? ismereteikr?l, hitvilagukrol gazdag kultusztargyaik, temetkezesi szokasaik vallanak. A temet?k szerepe megn?tt, a kozosseg eleteben az allandosagot ezek kepviseltek. A rezkori temet?ben mar a tarsadalmi tagozodast is megfigyelhetjuk, mivel szigoru rendszer szerint es gazdag melleklettel (rez-, csont-, k?eszkozok, kagylo- es csontekszerek, agyagedenyek) temettek el a halottaikat.
Budakalasz
mellett tartak fel a badeni kultura legnagyobb eddig ismert temet?jet (i. e. 4. evezred vege). Az itt talalt kis agyagszobor, a
budakalaszi kocsi
, egesz
Europa
els? kocsiabrazolasa, ami a Karpat-medencenek az emberi
civilizacio
fejl?deseben jatszott fontos szerepere mutat.
Nyugat-Europa es Del-Europa
[
szerkesztes
]
Megalitok kulturaja
[
szerkesztes
]
Dolmen a franciaorszagi Marcilly-le-Hayer telepulesen
A
megalitok
hatalmas k?epitmenyek voltak. Harom tipusuk volt: a
dolmen
, az osszetett k?tombcsoport es a
menhir
. Az
i. e. 3. evezredben
Nyugat-Europat
es az
Iberiai-felszigetet
elboritjak a
dolmenek
(mehkas alaku k?epitmenyek, letakarva egy nagy lappal). A
spanyolorszagi
mengai
barlang a rezkor legimpozansabb sirepitmenye. Hossza 25 meter, 31 k?tombjenek sulya osszesen 1600 tonna. Felrakasuk hasonlo nehezseggel jart, mint a
gizai nagy piramis
koveie.
Stonehenge
Nyugat-Europa megalitkulturajanak jelkepe. Legmonumentalisabb resze egy 30 meter atmer?j? k?kor, amely harminc darab 4 meter magas k?oszlopbol all. A sziklatombok tomege egyenkent 50 tonna. A kor belsejeben ot 8 meter magas k?tombegyuttes all. Epitese tobb mint 1000 even at tartott, a rezkorban kezd?dott es csak a bronzkorban fejez?dott be.
Az
i. e. 3. evezred
veget?l egesz Nyugat-Europaban elterjednek a
menhirek
, a maganyosan allo emlekkovek. A legmagasabb a
franciaorszagi
Men-er-Grah
menhir volt (23 meter). Helyszinre vitelehez es felallitasahoz tobb mint 2000 emberre vagy 300 okorre volt szukseg. A megalitok felallitasa hatalommal rendelkez? uralkodoreteget es nagy lelekszamu torzset igenyelt.
A hatalmas k?toronyhoz egy 168 meter hosszu foldalatti sir csatlakozik.
Otzi
, a ?jegember” egy jegbefagyott rezkori ember trefas elnevezese, akinek jo allapotban megmaradt,
mumifikalodott
holttestet
1991
-ben Olaszorszagban, az
Otz-volgyi-Alpokban
talaltak meg. Az
i. e. 4. evezred
vegen elt. Egy rezbaltat, ijat es nyilvessz?ket, taplot es egy csiszolt k?kest talaltak nala. Reszletesen elemeztek a
ruhazatat
, az eletkorat, a
taplalkozasat
es a halala okat (
gyilkossag
). Teste
Bolzano
varos regeszeti muzeumaban lathato.
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap