Kozep-Europa
Europanak
a
Kelet-
es
Nyugat-Europa
koze es? regioja.
Kozep-Europa orszagai kekkel jelolve, Kozep-Europahoz tartozo teruletek kek vonallal hatarolva
Kozep-Europa orszagai sotetzolddel, tagabb ertelemben Kozep-Europahoz sorolt orszagok vagy egyeb orszagok kozep-europai teruletei vilagoszolddel
Mas rendszerezesek szerint Kozep-Europan belul
Nyugat-Kozep-Europa
es
Kelet-Kozep-Europa
kulonithet? el, ami nagyjabol hasonlo a fenti csoportositashoz, leszamitva Szloveniat, amelyet Kelet-Kozep-Europahoz is szokas sorolni (a felosztas inkabb politikai alapu, mint foldrajzi, peldaul Csehorszagot kelethez, mig Ausztriat nyugathoz sorolja).
Id?nkent Kozep-Europahoz soroljak a kovetkez? orszagok egyes reszeit:
Feheroroszorszag
(
hrodnai terulet
es
breszti terulet
)
Franciaorszag
(
Elzasz
es
Lotaringia
keleti reszeit)
Horvatorszag
(foldrajzilag a
Szavatol
eszakra es? teruletek es az
Isztriai-felsziget
; tortenelmileg kozep-europai orszagnak tekinthet?)
Olaszorszag
(eszaki, alpesi teruleteit,
Bolzano
,
Trieszt
,
Friuli-Venezia Giulia
,
Trentino-Alto Adige
)
Oroszorszag
(
kalinyingradi terulet
)
Romania
(
Erdely
,
Bansag
, Bukovina ? napjainkban a roman kozfelfogas szerint az orszag Kozep-Europahoz tartozik)
Szerbia
(
Vajdasag
,
Belgrad
es kornyekenek Szavatol eszakra es? reszei)
Ukrajna
(
Karpatalja
,
Galicia
,
Bukovina
)
Els?sorban kulturalis es politikai ertelemben szoktak kozep-europainak tekinteni a
balti orszagokat
is, bar foldrajzilag inkabb
Eszak-Europahoz
tartoznak:
Esztorszag
(a legkevesbe tekinthet? kozep-europainak a harom orszag kozul)
Lettorszag
Litvania
(a leginkabb kozep-europainak tekinthet? a harom orszag kozul)
A
Benelux allamokat
altalaban Nyugat-Europa reszenek szokas tekinteni, de bizonyos tortenelmi, nyelvi, kulturalis szempontok alapjan alkalmankent Kozep-Europa orszagai kozott is emlitik ?ket:
[1]
Az orszagok osszehasonlitasa
[
szerkesztes
]
Emberi fejlettsegi index
[
szerkesztes
]
Vilagterkep az
emberi fejlettsegi indexr?l
a 2013-as adatok alapjan:
?nagyon magas
|
?alacsony
|
?magas
|
?nincs adat
|
?kozepes
| |
Az orszagok az
emberi fejlettsegi index
alapjan (2014)
[12]
Vilagterkep a globalizacios indexr?l
A
globalizacios
index a 2015-os adatok alapjan:
[13]
A jolet szintje a 2016-os adatok alapjan:
[14]
Vilagterkep a korrupcios szintr?l (2015):
90?100
|
80?89
|
70?79
|
60?69
|
50?59
|
40?49
|
30?39
|
20?29
|
10?19
|
0?9
|
nincs adat
|
A kozep-europai orszagok tobbsege altalaban a
korrupcios
index vilagatlaganal magasabb pontszamot ert el (2015):
[15]
Eszakrol a
Balti-tenger
es az eszaki tenger, nyugatrol a
Rajna
, keletr?l a
Kelet-europai-siksag
, delr?l pedig az
Alpok
, Karpatok es a
Szava
?
Duna
vonal hatarolja.
Foldrajzi tortenelme
[
szerkesztes
]
Az oid?ben roghegysegek alakultak ki Kozep-Europaban, amelyek a
Variszkuszi-hegysegrendszer
reszei. Ezek a
Nemet-kozephegyseg
, a
Lengyel-kozephegyseg
es a
Cseh-medence
peremhegysegei.
Az oid?ben kialakult roghegysegek a kozepid? vegen ertek el a mai kepuket. Ez a hegysegkepz? mozgasok eredmenye volt. A lepusztult rogok ujbol kiemelkedtek, a kozottuk lev? medencek melybe zokkentek. A magasra emelkedett hegysegek er?sen letarolodtak, es igy
granit
es
pala
kerult a felszinre. Az alacsonyabb hegysegeket es a medenceket viszont tengeri elontesek uledekretegei fedtek be. A
toresvonalak
arokrendszereben a folyok volgyeket vagtak maguknak.
Ebben az id?szakban fejez?dtek be vegleg a kozepid? vegen elkezd?d? hegysegkepz? mozgasok.
Kialakultak a fiatal
gy?rthegysegek
, Kozep-Europa legmagasabb teruletet kepz? hegysegek, az
Alpok
es a
Karpatok
. Ezek az
Eurazsiai-hegysegrendszerhez
tartoznak.
A negyedid?szakban bekovetkez? jegkorszak hatasara kialakult az eszaki alfoldi tajak felszine. Az el?renyomulo es visszahuzodo jegtakaro kiemelkedesei es a kozottuk lev? melyedesek tavai kepezik a tohatsagok teruletet. Ezek del fele ellaposodtak es az alfoldeken gyakori a losz es a folyami hordalek. Ezek az alfoldek peldaul a
Lengyel-alfold
es a
German-alfold
.
A hegysegekkel korulvett medenceszer? alfoldeket a hegysegt?l erkez? folyok tokeletes siksagokka alakitottak. Terjedelmes losztakaroik anyagat er?s szelek szallitottak. Ilyen alfoldek peldaul a
Roman-alfold
, a
Kisalfold
es az
Alfold
.
Kozep-Europa fiatal mai vizhalozata az utolso jegesedes utan jott letre. Legf?bb vizvalasztoi a Karpatok es az Alpok gerincein futnak. Kozep-Europa legfontosabb folyoja a
Duna
.
Donaueschingent?l
a torkolataig, a
Fekete-tengerig
2840 kilometert tesz meg. Fontosabb folyoi:
A negyedid?szakban szamos to alakult ki, f?leg a German- es Lengyel-alfold eszaki reszenek tavai.
Egyeb meghatarozasok
[
szerkesztes
]
A nemet ?Mitteleuropa” (Kozep-Europa) kifejezest kulturalis ertelemben neha kifejezetten azokra az allamokra alkalmazzak, amelyek a
Habsburg
-monarchia felbomlasa ota jottek letre.
Azok az orszagok, melyek Kozep-Europahoz tartozonak tekintik magukat, olykor a t?luk keletre es? allamokat nevezik Kelet-Europanak. Nemetorszagban peldaul Lengyelorszagrol
Kelet-Europa
reszekent szoktak beszelni,
Lengyelorszagban
pedig
Ukrajnarol
ugyanigy.
Nemelyek annak idejen ugy fogalmaztak trefasan, hogy Kozep-Europa az a resze a foldresznek, amit Nyugat-Europaban Keletnek, Kelet-Europaban pedig Nyugatnak tartanak. Kozep-Europa egy masik meghatarozasa Europanak azokat a reszeit foglalja magaba, amelyek kulturajukban, tortenelmukben nyugatiak, de amelyeket a
Szovjetunio
uralma ala hajtott a
masodik vilaghaboruban
.
Egyes nezetek Kozep-Europa igen tag ertelmezeset valljak, amely ide sorolja Baltikumot es
Delkelet-Europa
valamennyi orszagat is
Gorogorszag
es
Torokorszag
europai resze kivetelevel.
Mitteleuropa, mint politikai eszme
[
szerkesztes
]
Kozep-Europa fogalmat nemet foldrajzosok hoztak forgalomba a
19. szazadban
. A fogalom tartalmaban azonban mindig mas es mas volt. A kezdeti termeszetfoldrajzi jelleg kes?bb politikai tartalommal telit?dott, mint a jelentkez? nemet nemzettudat egyik megnyilvanulasa.
Volt olyan, aki nyugat es kelet koze helyezte Kozep-Europat, eszak?deli iranyban, az
Eszaki-foktol
Sziciliaig
. Mas eszak es del kozott kepzelte el helyet, igy Kozep-Europat nyugaton az
Atlanti-ocean
, keleten a
Fekete-tenger
hatarolta. Masok
Europa
kozeps? reszet neveztek Kozep-Europanak, melybe nemcsak a nemet nyelvteruletet, hanem a kornyez?, nem nemetajku peremvidekeket is beleertettek. Zeune
1808
-as geografiajaban Eszak-, Kozep- es Del-Europara osztotta a kontinenst, az
1811
-es kiadasban Nyugat-, Kozep- es Kelet-Europa kozott tett kulonbseget, az
1833
-asban mar Eszaknyugat- es Delkelet-Europa kozott talaljuk Kozep-Europat.
A nemetek ugy veltek, barmifele tartalmat adunk a kozep-europaisag eszmejenek, barhol huzzuk meg fogalmi es foldrajzi hatarait, egy europai rangu politikai egyseg
Franciaorszag
es az
Orosz Birodalom
kozott nem valosithato meg a nemet nemzet nelkul.
1848
-hoz kozeledve a nemet nemzeti mozgalom kovetelesei kozott felbukkan az egyseges Nemetorszag utani vagy mellett az europai nemet nagyhatalom abrandja. Igy lett a foldrajzi fogalombol politikai eszme: Kozep-Europabol es Europa kozepeb?l Mitteleuropa.
[16]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]