A
kornyezetszennyezes
az el?lenyek
kornyezetenek
kedvez?tlen iranyu megvaltoztatasa, a kornyezeti elemek,
leveg?
,
viz
,
talaj
el?nytelen osszetetel-valtozasaval es min?segromlasaval jaro tevekenyseg, illetve jelenseg vagy maga az el?nytelen osszetetel-valtozast es min?segromlast okozo anyag.
A kornyezetszennyezes lehet fizikai (
zajszennyezes
,
legszennyezes
,
fenyszennyezes
), kemiai (
szennyviz
,
talajszennyezes
, tulzott agrokemizalas), vagy biologiai termeszet? (mestersegesen atalakitott ? peldaul
GMO
, genmodositas ? vagy tajidegen el?lenyek alkalmazasa).
Legaltalanosabb tipusai: karos szennyez?anyagok kibocsatasa,
legszennyezes
,
vizszennyezes
es
talajszennyezes
.
A kipufogogazok miatt a leveg?ben nitrogen-dioxid keletkezik. A felsorolt vegyuletek napfeny hatasara fotokemiai
szmogot
es
ozont
hoznak letre, ami
asztmat
okozhat. A gepjarm?vek
olmot
es
szen-monoxidot
bocsatanak ki. A
WHO
becslese alapjan, evente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejl?d? orszagokban, ha ezeket a legszennyez?ket kivonnak a forgalombol. A
Vilagbank
2010
-re 816 milliora becsli a motoros jarm?vek szamat, szemben az
1990
-es 580 millios adattal, ami az
uveghazhatasu
gazok legkori koncentraciojat noveli.
[1]
A koros algasodas el?zmenye az, hogy a tengerbe
m?tragya
, valamint tisztitatlan, magas
nitrat
- es
foszfattartalmu
szennyviz kerul. A
halak
es mas vizi el?lenyek nem jutnak elegend? napfenyhez. Az algak
toxinjai
az emberre is veszelyesek lehetnek. A vizeket is szamos szennyezes eri. Leggyakrabban az iparban es a haztartasokban keletkezett, a vizekbe tisztitatlanul bejuto szennyvizek okoznak kornyezeti karokat(egy egymillios lakossagu varosban evente 500 000 tonna
szennyviz
kepz?dik). A vizszennyezes kovetkezmenye lehet a tapanyag-feldusulas, a halak vagy egyeb allatok pusztulasa.
Ugyanakkor a vizszennyezes nem minden esetben elvalaszthato a leveg? szennyez?deset?l sem. A kulonboz? mergez? anyagok, mint peldaul a nitrogen-oxidok vagy a ken-dioxid leveg?be jutasa az es?vizet szennyezheti, ami kes?bb a talajba, tengerekbe es folyokba is eljut.
Az ipari tevekenyseg tovabbi veszelyeket is rejthet, eleg csak a tiszai cianszennyezesre vagy a Deepwater Horizon katasztrofajara gondolni. Az ipari szennyezes elleni kuzdelem csak a megfelel? szabalyozas es a ?szennyez? fizet” elv betartasa segitsegevel korlatozhato. Az elerhet? ivoviz kerdese egyre nagyobb problemakat vet fel vilagszerte, jelenleg 884 millio ember nem jut biztonsagos ivovizhez.
[2]
Mivel az emberi vizhasznalat jelent?s resze a mez?gazdasaghoz kapcsolodik, a vizszennyezes akar az elelmezesi valsagot is sulyosbithatja.
[3]
A talajszennyezes leggyakoribb forrasai a szemet- es hulladeklerakok. Ha nem tartjak be a kornyezetvedelmi el?irasokat, veszelyes anyagok (
mergek
,
nehezfemek
) szivarognak a
talajba
.
A talaj szamos el?leny el?helye. A talajt f?leg
rovarirto szerekkel
,
novenyved? szerekkel
, hulladekokkal,
nitrogennel
es
foszfortartalmu
m?tragyakkal szennyezik.
A talaj szennyezesenek egyik mellekhatasa az, hogy a novenyek felszivjak a szennyezest es rajtuk at az ember azt elfogyasztva megbetegiti a sajat szervezetet is.
Talajszennyezes fokozodasaval jaro tevekenysegek:
- Hulladektarolo telepek bezarasa
- Talajerozio novelese fak kivagasaval
- M?tragya (legismertebb neven petiso), rovarirto szerek, a talaj termekenyseget javito egyeb szerek eszszer?tlen hasznalata.
Hulladekok lebomlasi ideje: (lasd: forrasok)
- Papir: 2-5 honap
- Pamutruha: 1-5 ev (a celluloz elasva a nedves talajba evekig nem rohad el)
- Tejesdoboz: 5 ev
- Nejlonzacsko: 10-100 ev (a nejlon tomenyseget?l, vastagsagatol fugg)
- Eldobhato pelenka: 550 ev
- Konzervdoboz: 50-500 ev
- Sorosdoboz m?anyag karikaja: 450 ev
- Zold uveg: 1 millio ev
- M?anyag szatyor: 200-1000 ev
A kornyezetszennyezes egeszsegi hatasai
[
szerkesztes
]
A kornyezetszennyezes hatasa az embereknel kulonfele betegsegek megjeleneset okozhatja. Leveg?szennyezesnel leguti betegsegek, asztmas rohamok, fejfajas, szedulest, az immunrendszer felbomlasa, errendszeri megbetegedeseket stb.
Vizszennyezesnel: tifusz, am?biazis, giardiazis, aszkariazis, horogfereg; kiutesek,
hepatitis
, agyvel?gyulladas, gyomorhurut, maj- es vesebetegsegek; femmel szennyezett viz eseten: Parkinson-kor, szklerozis multiplex, Alzheimer-kor.
Talajszennyezesnel: fejfajas, kiutesek, rak, leukemia; a talajban lev? olom kulonosen gyerekeknel veszelyes, mert agyi fejl?desi rendellenessegeket okoz; a higany vesebantalmakat.
Allatoknal a leveg?szennyezes: a savas es? ? elpusztitja a patakokban, tavakban el? halakat; tulzott ultraibolya sugarzas ? b?rrakot okozhat egyes fajoknal; az ozon az alsobb legkorben - tud?problemakat okozhat.
Vizszennyezes: a nitrogen es egyes foszfatok megmergezhetik a vizi allatokat, a kemiai anyagok karositjak pl. a bekak biologiai sokfeleseget es az ebihalakat; az olajszennyezes karos hatassal van a tengeri allatok fejl?desere, az idegrendszer karosodasat okozza; a higany rendellenes viselkedest, szaporodast es novekedest, sulyosabb esetben az allatok pusztulasat okozza.
Talajszennyezes: Megvaltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcserejet bizonyos talaj kornyezetekben, ez altal elpusztit egyes alapvet? retegeket a taplaleklancban, ami kihatassal van a ragadozo fajokra is. A kisebb letformak feldolgozhatjak a karos kemiai anyagokat, melyek a taplaleklancban feljebb elhelyezked? allatok szervezetebe is bekerulnek, ez pedig akar a halalukhoz, s?t, a faj kipusztulasahoz is vezethet.
Novenyeknel a leveg?szennyezes: megolheti a fakat, tonkreteheti a novenyek leveleit, termeketlenne teheti a talajt, az ultraibolya sugarzas karositja a novenyeket, az ozon az alsobb legkorokben akadalyozhatja a fotoszintezist.
Vizszennyezes: akadalyozza a vizi novenyek fotoszintetizaciojat, ezzel befolyasolva az ezen novenyeken alapulo okoszisztemakat; a novenyek a karos anyagokat felszivhatjak a vizb?l, es tovabbjuttathatjak a taplaleklancban az allatokig, vagy akar az emberig is. Az epitkezeseken keletkez? salak elpusztitja a novenyeket.
Talajszennyezes: modositja a novenyek anyagcserejet, csokkenti a termeshozamot; a karos anyagok a novenyen keresztul bekerulnek az ezeket fogyaszto allatok es az ember szervezetebe.
-
-
-
Szmog New Yorkban
-
Szemetegetes
Gambiaban
, Nyugat-Afrikaban
-
Tengerparti szemet
Egyiptomban
-
Tengerparti szemet
Malajziaban
-
H?er?m? leveg?szennyezese Nemetorszagban
-
Hatrahagyott rozsdasodo szemet az
Antarktiszon
-
Olajszennyezes a tengeren
-
Nuklearis hulladekkal szennyezett terulet
-
Lakossagi szemetlerakas
-
Vizszennyezest?l habzik a folyo
-
A gyarak leveg?szennyezese
-
-
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Jocsik Lajos:
Az ongyilkos civilizacio. A leveg? es viz szennyez?dese, a talajer? pusztulasa
; Kozgazdasagi es Jogi, Budapest, 1971