Kornyezetszennyezes

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Legszennyezes
Vizszennyezes

A kornyezetszennyezes az el?lenyek kornyezetenek kedvez?tlen iranyu megvaltoztatasa, a kornyezeti elemek, leveg? , viz , talaj el?nytelen osszetetel-valtozasaval es min?segromlasaval jaro tevekenyseg, illetve jelenseg vagy maga az el?nytelen osszetetel-valtozast es min?segromlast okozo anyag. A kornyezetszennyezes lehet fizikai ( zajszennyezes , legszennyezes , fenyszennyezes ), kemiai ( szennyviz , talajszennyezes , tulzott agrokemizalas), vagy biologiai termeszet? (mestersegesen atalakitott ? peldaul GMO , genmodositas ? vagy tajidegen el?lenyek alkalmazasa).

Legaltalanosabb tipusai: karos szennyez?anyagok kibocsatasa, legszennyezes , vizszennyezes es talajszennyezes .

Legszennyezes [ szerkesztes ]

Szennyezett leveg?j? kozut

A kipufogogazok miatt a leveg?ben nitrogen-dioxid keletkezik. A felsorolt vegyuletek napfeny hatasara fotokemiai szmogot es ozont hoznak letre, ami asztmat okozhat. A gepjarm?vek olmot es szen-monoxidot bocsatanak ki. A WHO becslese alapjan, evente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejl?d? orszagokban, ha ezeket a legszennyez?ket kivonnak a forgalombol. A Vilagbank 2010 -re 816 milliora becsli a motoros jarm?vek szamat, szemben az 1990 -es 580 millios adattal, ami az uveghazhatasu gazok legkori koncentraciojat noveli. [1]

Vizszennyezes [ szerkesztes ]

Olajszennyezes tovabbterjedeset probaljak megakadalyozni egy folyon
Az Ellendi-patak vizszennyezese, Magyarorszag
Szemetfelhalmozodas a Latorca folyon Csap tersegeben (2008. majus)

A koros algasodas el?zmenye az, hogy a tengerbe m?tragya , valamint tisztitatlan, magas nitrat - es foszfattartalmu szennyviz kerul. A halak es mas vizi el?lenyek nem jutnak elegend? napfenyhez. Az algak toxinjai az emberre is veszelyesek lehetnek. A vizeket is szamos szennyezes eri. Leggyakrabban az iparban es a haztartasokban keletkezett, a vizekbe tisztitatlanul bejuto szennyvizek okoznak kornyezeti karokat(egy egymillios lakossagu varosban evente 500 000 tonna szennyviz kepz?dik). A vizszennyezes kovetkezmenye lehet a tapanyag-feldusulas, a halak vagy egyeb allatok pusztulasa. Ugyanakkor a vizszennyezes nem minden esetben elvalaszthato a leveg? szennyez?deset?l sem. A kulonboz? mergez? anyagok, mint peldaul a nitrogen-oxidok vagy a ken-dioxid leveg?be jutasa az es?vizet szennyezheti, ami kes?bb a talajba, tengerekbe es folyokba is eljut. Az ipari tevekenyseg tovabbi veszelyeket is rejthet, eleg csak a tiszai cianszennyezesre vagy a Deepwater Horizon katasztrofajara gondolni. Az ipari szennyezes elleni kuzdelem csak a megfelel? szabalyozas es a ?szennyez? fizet” elv betartasa segitsegevel korlatozhato. Az elerhet? ivoviz kerdese egyre nagyobb problemakat vet fel vilagszerte, jelenleg 884 millio ember nem jut biztonsagos ivovizhez. [2] Mivel az emberi vizhasznalat jelent?s resze a mez?gazdasaghoz kapcsolodik, a vizszennyezes akar az elelmezesi valsagot is sulyosbithatja. [3]

Talajszennyezes [ szerkesztes ]

A talajszennyezes leggyakoribb forrasai a szemet- es hulladeklerakok. Ha nem tartjak be a kornyezetvedelmi el?irasokat, veszelyes anyagok ( mergek , nehezfemek ) szivarognak a talajba .

A talaj szamos el?leny el?helye. A talajt f?leg rovarirto szerekkel , novenyved? szerekkel , hulladekokkal, nitrogennel es foszfortartalmu m?tragyakkal szennyezik. A talaj szennyezesenek egyik mellekhatasa az, hogy a novenyek felszivjak a szennyezest es rajtuk at az ember azt elfogyasztva megbetegiti a sajat szervezetet is.

Talajszennyezes fokozodasaval jaro tevekenysegek:

  • Hulladektarolo telepek bezarasa
  • Talajerozio novelese fak kivagasaval
  • M?tragya (legismertebb neven petiso), rovarirto szerek, a talaj termekenyseget javito egyeb szerek eszszer?tlen hasznalata.

Hulladekok lebomlasi ideje: (lasd: forrasok)

  • Papir: 2-5 honap
  • Pamutruha: 1-5 ev (a celluloz elasva a nedves talajba evekig nem rohad el)
  • Tejesdoboz: 5 ev
  • Nejlonzacsko: 10-100 ev (a nejlon tomenyseget?l, vastagsagatol fugg)
  • Eldobhato pelenka: 550 ev
  • Konzervdoboz: 50-500 ev
  • Sorosdoboz m?anyag karikaja: 450 ev
  • Zold uveg: 1 millio ev
  • M?anyag szatyor: 200-1000 ev

A kornyezetszennyezes egeszsegi hatasai [ szerkesztes ]

A kornyezetszennyezes hatasa az embereknel kulonfele betegsegek megjeleneset okozhatja. Leveg?szennyezesnel leguti betegsegek, asztmas rohamok, fejfajas, szedulest, az immunrendszer felbomlasa, errendszeri megbetegedeseket stb. Vizszennyezesnel: tifusz, am?biazis, giardiazis, aszkariazis, horogfereg; kiutesek, hepatitis , agyvel?gyulladas, gyomorhurut, maj- es vesebetegsegek; femmel szennyezett viz eseten: Parkinson-kor, szklerozis multiplex, Alzheimer-kor. Talajszennyezesnel: fejfajas, kiutesek, rak, leukemia; a talajban lev? olom kulonosen gyerekeknel veszelyes, mert agyi fejl?desi rendellenessegeket okoz; a higany vesebantalmakat.

Allatoknal a leveg?szennyezes: a savas es? ? elpusztitja a patakokban, tavakban el? halakat; tulzott ultraibolya sugarzas ? b?rrakot okozhat egyes fajoknal; az ozon az alsobb legkorben - tud?problemakat okozhat. Vizszennyezes: a nitrogen es egyes foszfatok megmergezhetik a vizi allatokat, a kemiai anyagok karositjak pl. a bekak biologiai sokfeleseget es az ebihalakat; az olajszennyezes karos hatassal van a tengeri allatok fejl?desere, az idegrendszer karosodasat okozza; a higany rendellenes viselkedest, szaporodast es novekedest, sulyosabb esetben az allatok pusztulasat okozza. Talajszennyezes: Megvaltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcserejet bizonyos talaj kornyezetekben, ez altal elpusztit egyes alapvet? retegeket a taplaleklancban, ami kihatassal van a ragadozo fajokra is. A kisebb letformak feldolgozhatjak a karos kemiai anyagokat, melyek a taplaleklancban feljebb elhelyezked? allatok szervezetebe is bekerulnek, ez pedig akar a halalukhoz, s?t, a faj kipusztulasahoz is vezethet.

Novenyeknel a leveg?szennyezes: megolheti a fakat, tonkreteheti a novenyek leveleit, termeketlenne teheti a talajt, az ultraibolya sugarzas karositja a novenyeket, az ozon az alsobb legkorokben akadalyozhatja a fotoszintezist. Vizszennyezes: akadalyozza a vizi novenyek fotoszintetizaciojat, ezzel befolyasolva az ezen novenyeken alapulo okoszisztemakat; a novenyek a karos anyagokat felszivhatjak a vizb?l, es tovabbjuttathatjak a taplaleklancban az allatokig, vagy akar az emberig is. Az epitkezeseken keletkez? salak elpusztitja a novenyeket. Talajszennyezes: modositja a novenyek anyagcserejet, csokkenti a termeshozamot; a karos anyagok a novenyen keresztul bekerulnek az ezeket fogyaszto allatok es az ember szervezetebe.

Galeria [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Archivalt masolat . [2010. augusztus 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 18.)
  2. Progress in Drinking-water and Sanitation: special focus on sanitation [ archivalt valtozat ] . WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation, 25. o. (2008. julius 17.). Hozzaferes ideje: 2012. julius 18. [archivalas ideje: 2021. aprilis 9.]  
  3. Ivoviz hiany Archivalva 2007. szeptember 27-i datummal a Wayback Machine -ben (2006. augusztus 16.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Pollution
A Wikimedia Commons tartalmaz Kornyezetszennyezes temaju mediaallomanyokat.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Jocsik Lajos: Az ongyilkos civilizacio. A leveg? es viz szennyez?dese, a talajer? pusztulasa ; Kozgazdasagi es Jogi, Budapest, 1971