Kes? kreta (100,5 ? 66 millio evvel ezel?tt)

El?z? kor Kovetkez? kor Kora kreta Paleocen

Pre? ? O S D C P T J K Pg N ↓

Kornyezeti jellemz?k (atlagos ertekek az id?egysegen belul)

Id?vonal

Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.

A kreta id?szak esemenyei m  ?  v  ?  sz -140 — – -130 — – -120 — – -110 — – -100 — – -90 — – -80 — – -70 — – Paleogen Jura Maastrichti Campaniai Santoni Coniaci Turoni Cenomani Albai Apti Barremi Hauterivi Valangini Berriasi                   K r e t a K e s ? K o r a 72,1 ± 0,2 ? 66,0 Ma 83,6 ± 0,2 ? 72,1 ± 0,2 Ma 86,3 ± 0,5 ? 83,6 ± 0,2 Ma 89,8 ± 0,3 ? 86,3 ± 0,5 Ma 93,9 ? 89,8 ± 0,3 Ma 100,5 ? 93,9 Ma ~113,0 ? 100,5 Ma ~125,0 ? ~113,0 Ma ~129,4 ? ~125,0 Ma ~132,6 ? ~129,4 Ma ~139,8 ? ~132,6 Ma ~145,0 ? ~139,8 Ma   Kainozoikum   Mezozoikum A kreta esemenyeinek hozzavet?leges id?vonala. A skalan az evmilliok lathatok.

A kes? kreta vagy k?zetretegtani neven fels? kreta a kreta foldtorteneti id?szak ket kora kozul a kes?bbi. A kes? kreta 100,5 millio evvel ezel?tt ( mya ) kezd?dott es 66,0 mya ert veget, a kreta?tercier kihalasi esemennyel , amely egyben a kainozoikum id? paleogen id?szakanak kezdetet jelentette. Nevet a kreta k?zetb?l kapta, amely az e korbol szarmazo doveri feher sziklak anyaga is ^[1] .

Tagolasa [ szerkesztes ]

A kes? kreta a kovetkez? korszakokra tagolhato tovabb:

Klima [ szerkesztes ]

A kes? kretaban melegebb volt az eghajlat, mint ma, viszont egy fokozatos leh?les jellemezte. A tropusok egyre inkabb csak az egyenlit?i videkekre koncentralodtak, ett?l eltavolodva megjelentek az evszakos jellegzetessegek ^[2] .

?sfoldrajz [ szerkesztes ]

A lemeztektonikanak koszonhet?en Eszak- es Del-Amerika nyugat fele tartott, es elkezdett szelesedni az Atlanti-ocean . A Nyugati Bels? Viziut letrejotte miatt Eszak-Amerika ket felre tagolodott: a keleti Appalachiara es a nyugati Laramidiara. India tovabbra is eszak fele tartott, Azsia iranyaba. A deli felgombon az Antarktisz es Ausztralia meg egyseget kepeztek, es elkezdtek eltavolodni Del-Amerikatol es Afrikatol. Europa ekkoriban gyakorlatilag egy szigetcsoport volt, amely szigetek nemelyiken endemikus fajok, torpe dinoszauruszok eltek.

Flora es fauna [ szerkesztes ]

A kreta vege fele a viragos novenyek teret hoditottak. A mersekelt egovben ma is ismert novenyek: magnoliak , baberfak , rozsafelek , mamutfeny?k , es f?zfelek eltek.

A dinoszauruszok kozt a Hadrosaurusok , Ankylosaurusok es Ceratopsiak voltak kulonosen sikeresek Eszak-Amerikaban es Azsiaban. El?bbin a Tyrannosaurus volt a csucsragadozo, melynek kulonboz? fajai eltek Azsiaban is, de kisebbek es primitivebbek voltak. Pachycephalosaurusok es Dromaeosaurusok eltek szerte az eszaki felgombon. Gondwanan masabb fajok eltek, az Abelisauroidea es a Carcharodontosauridae fajai voltak a csucsragadozok, a Titanosauria pedig a legnagyobb meret? novenyev?ket adta. Ugyancsak ekkoriban eltek a Spinosaurusok is ^[3] .

A madarak kozt mind az ?si, mind a modern formak elterjedtek (utobbiak a kreta kor vegen kihaltak). Az els? igazi madarak, mint a Vegavis ^[4] , egyutt eltek olyan bizarr fajokkal, mint a vaskos labu, dinoszaurusz-szer? Yungavolucris , vagy az Avisaurus ^[5] . Alapvet?en kis meretuk ellenere egyes fajok, mint a Hesperornis , eleg nagyra megn?ttek, es ropkeptelen, vizi eletmodra specializalodott madarakka valtak ^[6] .

A pterosaurusok , bar tortenetileg ugy tartottak, hogy kezdtek alulmaradni a madarakkal folytatott versengesben, valojaban egyutt tudtak letezni, raadasul vannak ra bizonyitekaink, hogy egyes izolalt kozossegekben meg kisebb meret? fajaik is letrejottek ^[7] .

Egyes ?si eml?scsaladok, mint az Eutriconodonta , kihaltak ^[8] . Az eszaki felgombon a Cimolodontak, a Multituberculata , a Metatheria es az Eutheria voltak a dominansak, az utolso kett? kulonosen Eszak-Amerikaban. A deli felgombon ezzel szemben a Dryolestida es a Gondwanatheria eml?sok voltak elterjedtek, es mar megjelentek a kloakasok , a Haramiyidak utolso kepvisel?i viszont kihaltak. Az eml?sok, ugyan kis meret?ek voltak, de szamos okologiai fulket betoltottek. Volt koztuk ragadozo ( Deltatheroida ), csigaev? ( Stagodontidae ), novenyev? ( Schowalteria , Zhelestidae , Mesungulatidae ), es rovarev? is ( Zalambdalestidae , Brandoniidae ). A valodi mehlepenyesek csak a kor vege fele terjedtek el, ahogy az erszenyesek is ^[9] .

A tengereket a hirtelen megjelen? mosasaurusok uraltak, amelyek valtozatos fajokkal voltak jelen. Ekkor jelentek meg a modern capak , az oriasi pingvinre emlekeztet? Polycotylidae es Plesiosaurus , valamint a hosszu nyaku Elasmosaurus . Ezek a ragadozok halakkal taplalkoztak, amelyek szinten tovabbfejl?dtek. Az ichthyosaurusok es a Pliosaurusok viszont kihaltak kb. 90 millio evvel ezel?tt, egy, az oceanokat erint? anoxikus esemenyben.

Kreta-tercier kihalasi esemeny [ szerkesztes ]

B?vebben: Kreta?tercier kihalasi esemeny

A kreta kor veget egy tomeges kihalas jelzi, kb. 66 millio evvel ezel?tt, melynek soran geologiailag rovid id? alatt a fajok igen jelent?s resze elt?nt. Neveben a "tercier" a harmadid?szakot jelzi, ugyanis a foldtorteneti kozepkor ezzel zarult, es elkezd?dott a foldtorteneti ujid?. Ma mar meghaladott ez az elnevezes, es inkabb kreta-paleogen kihalasi esemenykent hivatkoznak ra. ^[10]

Dinoszaurusz-maradvanyokat az esemeny bekovetkeztet jelol? markereken tul nem lehet talalni, azaz vagy az esemeny soran, vagy azt kozvetlenul kovet?en haltak ki ^[11] . Nagyon keves leletet talaltak paleocen kori k?zetekben is, azonban azok feltehet?en atmosodtak korabbi k?zetekb?l ^[12] . A dinoszauruszok teljesen, a novenyek es a gerinctelenek igen nagy reszben kihaltak. Az eml?sok es a madarak ezzel szemben egeszen jol atveszeltek az esemenyt, es rogton utana hatalmas fejl?desnek indultak ^[13] .

A tudosok szerint nem feltetlenul egy, hanem akar tobb esemeny egyuttallasa is okozhatta ezt a kihalast. A kivalto okok kozt volt egy hatalmas aszteroida , es a Dekkan-fennsikon ekkoriban zajlo, rendkivul intenziv vulkani tevekenyseg. A jelensegek arnyekba boritottak a Foldet, ami miatt megsz?nt a normal fotoszintezis , katasztrofalis kovetkezmenyekkel jarva az allatvilagra. Mas tudosok szerint a tengerszint illetve a klima valtozasa is mind kivalto okok lehettek ^[13] .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Cretaceous Period | Definition, Climate, Dinosaurs, & Map | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzaferes: 2022. aprilis 14.)
2. ↑ The age of dinosaurs. Peter Dodson. 1993. ISBN 0-7853-0443-6 Hozzaferes: 2022. aprilis 14.  
3. ↑ Churcher, C. S. (2001. marcius 1.). ? A new species of Protopterus and a revision of Ceratodus humei (Dipnoi: Ceratodontiformes) from the Late Cretaceous Mut Formation of eastern Dakhleh Oasis, Western Desert of Egypt ” (angol nyelven). Palaeontology 44 (2), 305?323. o. DOI : 10.1111/1475-4983.00181 . ISSN 0031-0239 .  
4. ↑ Clarke, Julia A., Jorge I. (2005. januar 1.). ? Definitive fossil evidence for the extant avian radiation in the Cretaceous ” (angol nyelven). Nature 433 (7023), 305?308. o. DOI : 10.1038/nature03150 . ISSN 1476-4687 .  
5. ↑ Wayback Machine . web.archive.org . [2012. marcius 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. aprilis 14.)
6. ↑ Martin, Larry D., Tim T. (2012. januar 1.). ? A new evolutionary lineage of diving birds from the Late Cretaceous of North America and Asia ” (angol nyelven). Palaeoworld 21 (1), 59?63. o. DOI : 10.1016/j.palwor.2012.02.005 . ISSN 1871-174X .  
7. ↑ http://real.mtak.hu/21860/1/Prondvai_et_al.2014_reposit1_u_110445.946242.pdf
8. ↑ Fox, Richard C. (1969. november 1.). ? Studies of Late Cretaceous vertebrates. III. A triconodont mammal from Alberta ” (angol nyelven). Canadian Journal of Zoology 47 (6), 1253?1256. o. DOI : 10.1139/z69-196 . ISSN 0008-4301 .  
9. ↑ Halliday, Thomas J. D., Anjali (2017. februar 1.). ? Resolving the relationships of Paleocene placental mammals: Paleocene mammal phylogeny ” (angol nyelven). Biological Reviews 92 (1), 521?550. o. DOI : 10.1111/brv.12242 . PMID 28075073 .  
10. ↑ Richard A. Fortey: Life : a natural history of the first four billion years of life on earth. 1st American ed. 1998. ISBN 0-375-40119-9 Hozzaferes: 2022. aprilis 14.  
11. ↑ Error 404 - Page Not Found (angol nyelven). Documents Delivered . DOI : 10.1130/1052-5173(2005)015%3C4:teotdi%3E2.0.co;2 . (Hozzaferes: 2022. aprilis 14.)
12. ↑ Sloan, Robert E., Leigh M. (1986. majus 2.). ? Gradual Dinosaur Extinction and Simultaneous Ungulate Radiation in the Hell Creek Formation ” (angol nyelven). Science 232 (4750), 629?633. o. DOI : 10.1126/science.232.4750.629 . ISSN 0036-8075 .  
13. ↑ ^{a b} MACLEOD, N., P. L. (1997. marcius 1.). ? The Cretaceous-Tertiary biotic transition ”. Journal of the Geological Society 154 (2), 265?292. o. DOI : 10.1144/gsjgs.154.2.0265 . ISSN 0016-7649 .