Nagykalloi
Kallay Tibor
(
Budapest
,
1881
.
januar 6.
? Budapest,
1964
.
majus 24.
) politikus, kozgazdasz, penzugyminiszter a masodik Bethlen-kormanyban.
Kallay Rudolf (1853-1920) sebesz, f?orvos es Doboczky Malvin (1860-1939) legid?sebb gyermekekent szuletett. Els? felesege Mary Nietzsche, masodik Oroszy Ilona (1924-t?l). Egy gyermeke szuletett, Tibor (1909-1983). Huga, Helen
1914
-ben felesegul ment
Kallay Mikloshoz
, a kes?bbi miniszterelnokhoz.
Debrecenben
a Katolikus F?gimnaziumban erettsegizett, majd a Budapesti Tudomanyegyetemen doktoratust szerzett (jog- es allamtudomanyok). Katonaevet
Becsben
, a 4. cs. es kir. huszarezredben szolgalta le.
1905
-t?l a szekesf?varos IV. keruleti adofelugyel?segenel dolgozott, de mar
1906
-tol a
Wekerle Sandor
altal vezetett penzugyminiszterium munkatarsa volt.
1912
-ben a miniszterium koltsegvetesi osztalyanak vezet?je lett, titkari rangban. A
Tanacskoztarsasag
alatt a romanok megszallta tiszantuli teruletekr?l el?szor
Szegedre
, majd Becsbe ment, ahol tevekenyen bekapcsolodott az antibolsevista szervezkedesekbe.
1919
?szen a kulugyminiszterium allamtitkarava, majd a Felszamolo Hivatal elnokeve neveztek ki. (A Felszamolo Hivatal vegezte a
Monarchia
felbomlasa utan az osztrak, magyar, valamint a kivalt utodallamok penzugyi szetvalasztasat, a szanalast.) Funkcioja reven a trianoni bekedelegacionak is tagja volt.
1920
-ban Koranyi Frigyes baro visszahivta a penzugyminiszteriumba, ahol Kallay az adozasi apparatus kiepitesenek feladatat kapta.
El?dje,
Hegedus Lorant
menesztese utan Kallay Tibor
1921
.
december 4-en
kapta meg a penzugyminiszteri tarcat, azzal a feladattal, hogy az allamhaztartast egyensulyba hozza. Eleinte Hegedus modszeret kovetve "bankopressel", vagyis az
inflacio
felporgetesevel kiserletezett, de belatva ennek sikertelenseget,
1922
-t?l - hosszadalmas parlamenti harcok aran - adoreformot csikart ki es csokkentette az allami alkalmazottak szamat. (Az adoreform, es kulonosen az azon beluli foldado koruli nezetelteresek miatt mondott le a nemzetgy?les akkori elnoke,
gyulai Gaal Gaszton
, aki egyuttal az Egyseges Partbol is kilepett.) Ujdonsag volt az adopolitikaban, hogy megjelentek a helyi adok is, amelyet a varosok sajat hataskorben vethettek ki. Meg ugyanebben az evben, 1922-ben Kallayt a
nagykanizsai
valasztokerulet kepvisel?je lett.
Kallay Tibor es
Bethlen Istvan
nevehez f?z?dik az antant-hatalmakkal kotott megallapodas a fizetend? magyar penzugyi jovatetelr?l, tovabba az ennek reven lehet?ve valo
nepszovetsegi
kolcson felvetele.
[1]
Minisztersege alatt keszitettek el? a
Magyar Nemzeti Bank
1924
-es letrehozasat.
Lemondasa, es azt kovet? palyafutasa
[
szerkesztes
]
1924.
februar 20-an
a koronaderout megakadalyozasa celjabol bels? kenyszerkolcson felvetelere kert felhatalmazast, a parlament leszavazta, ezert lemondott.
1924-t?l
1926
-ig az Egyseges Part f?varosi szervezeset iranyitotta, ennek egyik eleme a Polgari Egyseg Klub megalakitasa volt 1926-ban. Szervez?munkajanak koszonhet?en ebben az evben vele egyutt negy egyseges parti indulo jutott be a f?varosban a kepvisel?hazba.
A kovetkez? ev elejen a valasztojog titkossagaert, majd a hadikolcsonok felertekelese erdekeben szolalt fel. Mivel ugy latta, hogy torekveseit nem valosithatja meg, az allamvezetesben pedig novekszik az etatizmus,
1928
-ban kilepett az Egyseges Partbol es kepvisel?i mandatumat is visszaadta. Kulonfele csoportosulasok vezet?i szerettek volna megnyerni maguknak, hogy csatlakozzon hozzajuk (masok mellett peldaul
Rassay Karoly
szabadelv? politikus), de Kallay tobbe nem kotelezte el magat partszinekben. Korabbi korzeteben, Nagykanizsan azonban nagy szavazattobbseggel fuggetlenkent ujravalasztottak es
1935
-ig ket cikluson keresztul kepvisel? volt. 1935 utan mar nem indult orszaggy?lesi valasztasokon, viszont szamos reszvenytarsasagban es egyesuletben vallalt vezet? poziciot, peldaul a
30-as evekben
a Jugoszlav-Magyar Kozgazdasagi Kamara es a Nemzetkozi Bridzs Liga elnoki tisztet latta el.
Tobb irasaban foglalkozott
Wekerle Sandor
eletevel es munkassagaval,
[2]
akit pragmatikus gazdasagi nezetei miatt szemelyes peldakepekent is emlegetett.
- A hit es tudas egysege
(
Bangha Bela
-
Herczeg Ferenc
/szerk./:
Napkelet es napnyugat - El? szellemek hodolata az Oltariszentseg el?tt
, Pazmany kiadas, Budapest, 1938, 89-91. o.)
- Kallay Tibor beadvanya a Jovateteli Bizottsaghoz
(Toldi, Budapest, 1923)
- Katolikus elvek a kozgazdasagban
(Egyetemi Nyomda, Budapest, 1941)
- Liberalizmus es haladas
(1930) (Ujrakozlese:
Befogadok. Irasok az antiszemitizmus ellen 1882-1993
(Val. es bev: Karsai Laszlo), Aura Kiado, Budapest, 1993)
- A munkanelkuli jovedelemr?l es vagyonrol - el?adas a Cobden Szovetseg Szeminariumaban 1936 februar 25-en
(Cobden Szov. /Frater Nyomda/, Budapest, 1937)
- Politikai hatalom es kozgazdasag - a Magyar Cobden Szovetsegben 1932. evi januar 19-en tartott el?adas
(Cobden Szov. /Hungaria Nyomda/, Budapest, 1932)
- Ungarn im neuen Europa
(Stadium Ny., Budapest, 1942)
- Valaszt a t?zsde: a Budapesti Aru- es Ertekt?zsde 1943. evi majus ho 28-i kozgy?lesevel kapcsolatos t?zsdetanacsosi valasztashoz
(Maros Imre /Tipografiai M?intezet/, Budapest, 1943)
- Wekerle Sandor serlegbeszed
(Hunnia Ny., Budapest, 1941)
- ↑
Magyarorszag 1923 aprilisaban a Jovateteli Bizottsagtol 40-50 millio aranykorona rovid lejaratu es 650 millio aranykorona hosszu lejaratu kolcsont kert, de vegul osszesen csak 250 milliot kapott, rendkivul rossz feltetelekkel terhelten, melyek eredmenyekent 20 ev alatt osszesen 600 millio aranykoronat kellett visszafizetni.
- ↑
Lasd tobbek kozott a
Magyarorszag tortenelme, foldje, nepe, elete, gazdasaga, irodalma, m?veszete Verecket?l napjainkig I-V.
(Franklin, Budapest, 1929) kiadvany
Wekerle Sandor
c. fejezetet, amit Kallay irt.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
---|
Az 1848?49-es forradalom es
szabadsagharc alatt
| |
---|
Az Osztrak?Magyar Monarchia alatt
| |
---|
Az I. Magyar Koztarsasag alatt
| |
---|
A Magyarorszagi Tanacskoztarsasag alatt
| |
---|
Ellenforradalmi kormanyok alatt
| |
---|
A Horthy-korszakban
| |
---|
A nyilas uralom alatt
| |
---|
Az ideiglenes nemzeti kormanyban
illetve a II. Magyar Koztarsasag idejen
| |
---|
A Rakosi-korszakban
| |
---|
Az 1956-os forradalom alatt
| |
---|
A Kadar-korszakban
| |
---|
A rendszervaltas utan
| |
---|