A jura a mezozoikum id? kozeps? id?szaka , amelynek kezdetet 201,3±0,2 millio evre teszik es ~145,0 millio eve ert veget. E ? Hull?k kora” vagy ? Dinoszauruszok kora” neven ismert id?egyseg a triasz id?szakot kovette es a kreta id?szakot el?zte meg. Kezdetet a nagy triasz?jura kihalasi esemeny jelzi, a vegen azonban nem tortent tomeges pusztulas. A kezdetet es a veget a globalis referenciaretegsorokkal rendelkez? kivalasztott helyek alapjan definialtak. A kormeghatarozassal kapcsolatos bizonytalansag tenylegesen mintegy 5?10 millio evet jelent, ami e helyek koranak megallapitasabol adodik. Jelenleg az a tendencia ervenyesul, hogy az egyre pontosabb kormeghatarozasok mar nem befolyasoljak az id?szak kezdetenek es vegenek kivalasztasat, mivel igy a hatar datuma nem valtozik.

A jura kronosztratigrafiai fogalom kozvetlenul kapcsolodik a Nemetorszag , Franciaorszag es Svajc harmas hataranal elnyulo Jura-hegyseghez . Alexander von Humboldt fedezte fel, hogy a f?kent meszk?b?l allo hegyi terulet a korat tekintve nem illik bele az Abraham Gottlob Werner altal definialt sztratigrafiai rendszerbe, es 1795-ben a ?Jurakalk” nevet adta a szamara. ^{[4] [5] [6]} Az Alexandre Brogniart altal megalkotott ^[7] ?Jura” nev a kelta jor szot?b?l szarmazik, melynek latinizalt formaja, a juria erd?t jelent (mint peldaul a ?Jura” erd?s hegyseg). ^{[4] [5] [8]}

A juraban a dinoszauruszok mellett a novenyvilagban a nyitvaterm?k uralkodtak, er?s xeromorf sajatossagokkal. A dominans nyitvaterm? osztalyok koze tartoztak a cikaszok , a bennettitalesek , a feny?k es a pafranyfeny?k .

?sfoldrajz es tektonika [ szerkesztes ]

Kimmeria osszeutkozott Eurazsiaval , igy kialakult a Kimmerida-hegysegrendszer. A Neo- Tethys-ocean tagulasanak kovetkezteben oceani litoszfera es pelagikus uledekek kepz?dtek: ammonitico rosso, biancone es radioralit. A Kozep-Atlanti-ocean kinyilt. Ez az id?szak Gondwana reszekre szakadasanak kezdete, riftek, telerek, arbazaltok kepz?dtek.

A kora jura kor soran a Pangea szuperkontinens feltoredezett az eszaki Laurazsiara es a deli Gondwanara ; a Mexikoi-obol megnyilt az Eszak-Amerika es a mai Yucatan-felsziget kozotti hasadek menten. A jura id?szakban az Atlanti-ocean eszaki resze aranylag keskeny volt, mig a deli nem nyilt meg a kreta id?szakot es a Gondwana akkori feltoredezeset megel?z?en. ^[9]

A Tethys-tenger bezarult, es megjelent a Neotethys-medence . Az eghajlat meleg volt, nincs eljegesedesre utalo bizonyitek. Ahogy a triasz idejen is, egyik sark kozeleben sem volt szarazfold, es nem leteztek kiterjedt jegsapkak.

A jura geologiai rekordja Nyugat-Europaban jo allapotu, ahol kiterjedt tengeri lerakodasok jelzik azt a kort, amikor a kontinens nagy resze egy sekely tropusi tenger ala merult; a legismertebb helyek koze tartozik a vilagorokseg reszet kepez? Dorset es Kelet-Devon tengerpartja (?Jurassic Coast"), valamint Holzmaden ^[10] es a Solnhofen-meszk? kes? jura kori csucslel?helyei. Ezzel szemben az eszak-amerikai rekord a mezozoikum legkevesbe ismert resze, amihez csak nehany felszini kibuvas tartozik. ^[11] Bar az epikontinentalis Sundance-tenger hagyott hatra kes? jura kori uledekeket az Egyesult Allamok eszaki siksagain es Kanadaban , a legtobb korabeli felszini lerakodas kontinentalis, ahogy az alluvialis Morrison-formacio is.

A jura a kalcit tengeri geokemia kora volt, melyben az alacsony magneziumtartalmu kalcit kepezte a kalcium-karbonat els?dleges szervetlen tengeri alkotoelemet. A karbonat kemenyfelszin emiatt nagyon gyakori volt, a kalcit ooidokkal, a kalcit cementacioval es a f?kent kalcit csontvazakkal rendelkez? gerinctelen faunakkal egyutt. ^[12]

A sokfele sulyos batolit kozul az els? a Kordillerak eszaki reszen jelent meg a kozeps? jura kor kezdeten a Nevadai orogenezis reszekent. ^[13] Fontos jura id?szaki kibuvasok talalhatok Oroszorszagban , Indiaban , Del-Amerikaban , Japanban , Ausztralazsiaban es az Egyesult Kiralysagban .

Afrika [ szerkesztes ]

A kora jura kori emeletek a kes? triasz kori padokhoz hasonlo minta szerint terjedtek el; a kibuvasok s?r?bben fordulnak el? delen es ritkabban eszakon, ahol inkabb a labnyomok gyakoriak. ^[14] A jura kes?bbi reszeben Afrikaban elszaporodtak az olyan nagy es ikonikus dinoszaurusz csoportok, mint a sauropodak es az ornithopodak . ^[14] Ezen a kontinensen a kozeps? jura kori retegek nem annyira jo allapotuak es nem is annyira jol tanulmanyozottak. ^[14] A kes? jura kori retegek, az egyedulallo tanzaniai tendaguru-faunat leszamitva szinten alig ?rz?dtek meg. ^[14] A Tendaguru-formacioban a kes? jura el?vilaga nagyon hasonlo volt az eszak-amerikai Morrison-formacioehoz. ^[14]

Fauna [ szerkesztes ]

Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Edesvizi es tengeri fauna [ szerkesztes ]

A jura id?szakban a tengerek els?dleges gerincesei a halak es a tengeri hull?k voltak. Az utobbiak koze tartoztak az evoluciojuk csucsan allo ichthyoszauruszok , a plezioszauruszok , a plioszauruszok , valamint a Teleosauridae es Metriorhynchidae csaladokba tartozo tengeri krokodilok . A gerinctelenek vilagaban tobb uj csoport is felt?nt, koztuk a rudistak (zatonyepit? kagylok) es a belemniteszek . A juraban sokfele kerges es talajfuro (szklerobionta) kozosseg is kifejl?dott, es jelent?sen megn?tt a karbonat hejak es kemenyfelszinek bioerozioja . A Gastrochaenolites ichnotaxonok kulonosen gyakorinak szamitottak.

A jura id?szak soran a tizenketfele planktonikus el?leny kozul negy vagy ot er?s evolucios terjedesbe kezdett, illetve ekkor jelent meg. ^[15]

Szarazfoldi fauna [ szerkesztes ]

A szarazfoldon a nagy test? archosaurus hull?k meg?riztek dominanciajukat. A jura a sauropodakkent ismert nagy novenyev? dinoszauruszok, peldaul a Camarasaurus , az Apatosaurus , a Diplodocus es a Brachiosaurus aranykora volt, melyek az id?szak vegeig koboroltak a Foldon; f? taplalekuk a pusztakon el? harasztok , a palmaszer? cikaszok es bennettitalesek vagy az adaptacioik miatt magasabbra nov? t?level?ek voltak. Ezekre az allatokra az olyan nagy theropodak vadasztak, mint a Ceratosaurus , a Megalosaurus , a Torvosaurus es az Allosaurus . E dinoszauruszok mindegyike a hull?medencej?ek csoportjaba tartozik. A kes? jura korban a kis coelurosaurusokbol kifejl?dtek az els? madarak . A madarmedencej?ek kevesbe voltak dominansak, mint a hull?medencej?ek, de peldaul a stegosaurusok es a kis ornithopodak fontos szerepet jatszottak, mint kis es kozepes, illetve nagy meret? (de nem sauropodameret?) novenyev?k. A leveg?ben gyakoriak voltak a pteroszauruszok , melyek az eget uralva tobb okologiai fulket toltottek be, mint a mai madarak.

A Lissamphibia csoport megmaradt resze fejl?dott az id?szak soran, igy megjelentek az els? farkos es labatlan ketelt?ek .

Flora [ szerkesztes ]

A triasz id?szakra jellemz? szaraz, kontinentalis korulmenyek lassan enyhultek a jura soran, kulonosen a magasabb szelessegi korokon, a meleg, nedves eghajlat pedig lehet?ve tette, hogy a felszint buja dzsungelek boritsak be. ^[16] A nyitvaterm?k aranylag valtozatosak voltak a jura id?szakban. ^[15] A florat a t?level?ek uraltak, ahogy a triasz alatt is; ez volt a legvaltozatosabb csoport es a fak tobbsege is kozuluk kerult ki. A ma is letez? t?level? csaladok kozul a jura idejen elterjedtek koze tartozik az Araucariaceae , a Cephalotaxaceae , a Pinaceae , a Podocarpaceae , a Taxaceae es a Taxodiaceae . ^[17] A kihalt mezozoikumi csalad, a Cheirolepidiaceae uralta az alacsony vegetaciot, a cserjes bennettitalesekkel egyutt. ^[18] Az erd?kben a cikaszok szinten elterjedtek voltak, a ginkgokhoz es a pafranyfakhoz hasonloan. ^[15] Az aljnovenyzet f? alkotoelemei a kisebb harasztok lehettek.

A kor masik fontos novenycsoportja a Caytoniacea magvaspafranyok voltak, melyek az elkepzeles szerint bokor es kisebb fameret?ek lehettek. ^[19] A ginkgok f?kent a kozeps? es eszaki szelessegi korokon voltak gyakoriak. ^[15] A deli felgombon a k?tiszafafelek kulonosen sikeresek voltak, mig a ginkgok es a Czekanowskiale -k ritkan fordultak el?. ^{[16] [18]}

Az oceanokban a modern vorosmoszatok ekkor t?ntek fel el?szor. ^[15]

Tagolas [ szerkesztes ]

A jurat Leopold von Buch nyoman ^[6] a geokronologiai skalan kora jura (vagy liasz), kozeps? jura (vagy dogger) es kes? jura (vagy malm) korokra bontjak. ^[15] A sztratigrafiai (k?zetretegtani) felosztasban ennek megfelel?i az also jura, a kozeps? jura es a fels? jura. Ezek a korok a kovetkez? faunalis korszakokra oszthatok tovabb (az id?ben hozzank kozelebbi koroktol):

• Kes? jura
  • tithon korszak: 152,1 ± 0,9 ? ~145,0 Ma
  • kimmeridge-i korszak: 157,3 ± 1,0 ? 152,1 ± 0,9 Ma
  • oxfordi korszak: 163,5 ± 1,0 ? 157,3 ± 1,0 Ma
• Kozeps? jura
  • callovi korszak: 166,1 ± 1,2 ? 163,5 ± 1,0 Ma
  • bathi korszak: 168,3 ± 1,3 ? 166,1 ± 1,2 Ma
  • bajoci korszak: 170,3 ± 1,4 ? 168,3 ± 1,3 Ma
  • aaleni korszak: 174,1 ± 1,0 ? 170,3 ± 1,4 Ma
• Kora jura
  • toarci korszak: 182,7 ± 0,7 ? 174,1 ± 1,0 Ma
  • pliensbachi korszak: 190,8 ± 1,0 ? 182,7 ± 0,7 Ma
  • sinemuri korszak: 199,3 ± 0,3 ? 190,8 ± 1,0 Ma
  • hettangi korszak: 201,3 ± 0,2 ? 199,3 ± 0,3 Ma

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• szerk.: Behrensmeyer, Anna K., Damuth, J.D., DiMichele, W.A., Potts, R., Sues, H.D. & Wing, S.L.: Terrestrial Ecosystems through Time: the Evolutionary Paleoecology of Terrestrial Plants and Animals . Chicago and London: University of Chicago Press (1992). ISBN 0-226-04154-9  
• Haines, Tim. Walking with Dinosaurs: A Natural History . New York: Dorling Kindersley Publishing, Inc., 65 . o. (2000). ISBN 0-563-38449-2  
• Mader, Sylvia. Biology , eighth edition (2004)  
• Monroe, James S., Reed Wicander. The Changing Earth: Exploring Geology and Evolution , 2nd ed., Belmont: West Publishing Company (1997). ISBN 0-314-09577-2  
• Ogg, Jim: Overview of Global Boundary Stratotype Sections and Points (GSSP's) , 2004. 06. [2008. augusztus 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 8.)
• Stanley, S.M., Hardie, L.A. (1998). ?Secular oscillations in the carbonate mineralogy of reef-building and sediment-producing organisms driven by tectonically forced shifts in seawater chemistry”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 144 , 3-19. o.  
• Stanley, S.M., Hardie, L.A. (1999). ? Hypercalcification; paleontology links plate tectonics and geochemistry to sedimentology ”. GSA Today 9 (2), 1-7. o. [2010. november 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 12.)  
• Taylor, P.D., Wilson, M.A. (2003). ? Palaeoecology and evolution of marine hard substrate communities ” (PDF). Earth-Science Reviews 62 , 1-103. o. [2009. marcius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 8.)  

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Jurassic cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Jura (id?szak) temaju mediaallomanyokat.

• Examples of Jurassic Fossils . (Hozzaferes: 2010. januar 8.)
• Palaeos Mesozoic: Jurassic: The Jurassic Period . Palaeos.com . [2006. januar 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 8.)
• Jurassic fossils in Harbury, Warwickshire . [2008. december 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 8.)