Magyar gyartmanyu, jacquard-rendszer? selyemszov?gep a
Goldberger Textilipari Gy?jtemenyben
(Lang Gepgyar, 1910 korul)
Jacquard-berendezes vazlata
Joseph Marie Jacquard
[ejtsd:
zsozef-mari zsakar
] (
Lyon
,
1752
.
julius 7.
?
Oullins
,
1834
.
augusztus 7.
) francia feltalalo, a
szov?szek
tovabbfejleszt?je. 1805-re elkeszult talalmanya, a bonyolult, nagy mintaelem? szoves mintavezerlesenek automatizalasa, forradalmasitotta a szovesnek ezt a teruletet. Ugyanakkor kihatott mas m?szaki szakteruletekre is, mert az altala alkalmazott
lyukkartyas vezerlest
alkalmazta kes?bb, a 19. szazad masodik feleben
Charles Babbage
ugynevezett analitikai gepen (amely a szamitogepek egyik ?senek tekinthet?), majd
Herman Hollerith
azon a gepen, amelyet eredetileg az 1890. evi USA-beli nepszamlalas eredmenyeinek feldolgozasara fejlesztett ki es amely kes?bb vilagszerte elterjedt az adatfeldolgozasban.
[3]
A
textiliparban
maig
jacquard-berendezes
nek neveznek minden olyan szerkezetet ? nemcsak szov?gepeken, hanem
kot?gepeken
, fonatologepeken stb. is ?, amely valamilyen modon egyedileg vezerel bizonyos szerkezeti elemeket (a szov?gepen a nyustszalakat, a kot?gepen t?ket, a fonatologepeken babakat stb.), fuggetlenul attol, hogy a regebbi gepeken valoban meg lyukkartyas vagy lyukszalagos megoldast, az ujabb gepeken pedig szamitogepes vezerlest alkalmaznak-e. A ?jacquard-minta” a textiliparban mindig nagy, bonyolult mintaelem? szerkezeti vagy szinmintat jelent, akarmilyen kelmekepz? gepen keszitik is.
Elete es munkassaga
[
szerkesztes
]
Joseph Marie Jacquard 1752-ben
Lyonban
, a franciaorszagi selyemszoves kozpontjaban szuletett.
[4]
Apja is ezzel foglalkozott es fiat is m?helyeben foglalkoztatta.
A nagy, bonyolult mintaelem? selyemszovetek el?allitasanak korabeli modszere szerint egy, a
szov?szek
fels? reszen ul? gyermek mozgatta a mintazo lancfonalakat kulonfele zsinorok huzogatasaval, egy e celra koltott versike folytonos ismetelgetese mellett, az abban rogzitett rendszer szerint. A szov?szeket magat ekozben a gepen dolgozo szov?mester m?kodtette. Jacquard is ilyen ?zsinorhuzo fiukent” dolgozott apja szovodejeben. Erre az igen faraszto munkara nem csak azert foglalkoztattak gyerekeket, mert ?k olcsobb munkaer?t kepviseltek, hanem azert is, mert a sz?k helyen jobban elfertek es vekony ujjaikkal konnyebben kezeltek a bonyolult zsinorzatot.
Az ifju Jacquard nem szerette ezt a munkat es inkabb kitanulta a konyvkoteszetet, de apja halala utan megis at kellett vennie a m?helyt. Mar akkor sokat kiserletezett azzal, hogy hogyan lehetne javitani az alkalmazott modszeren es egyuttal meggyorsitani a szov?szekek munkajat, amelyek termekei irant igen nagy volt a kereslet. Jacquard ebben a szakmaban nem volt sikeres, elszegenyedett es mas megelhetesi forras utan kellett neznie. Meszeget?nek allt, felesege pedig szalmakalapok keszitesevel foglalkozott. A
francia forradalom
idejen (1789?1799) Lyon sokat szenvedett es Jacquard m?helyet is leromboltak. 1793-ban ? maga is beallt a forradalmarok koze es csak 1801-ben,
Napoleon Bonaparte
konzuli uralomra jutasa (1799) utan folytathatta a szov?gep tokeletesitesere iranyulo probalkozasait. Els? talalmanya egy halokeszit? gep volt, amely olyan tetszest aratott, hogy kineveztek a
Conservatoire des Arts et Metiers
, a vilag els? m?szaki muzeuma vezet?jenek. Itt talalt ra a
Jacques de Vaucanson
altal keszitett damasztszov? gepre, amelyen a minta vezerlesere egy hengerre illesztett, lyukakkal ellatott papirtekercs szolgalt es amely kes?bbi talalmanyanak egyik el?kepe lett. Egy masik, Jacquardnak otletet ado talalmany
Jean Falcon
1728-bol szarmazo konstrukcioja volt, amely egymashoz f?zott, lyukasztott papirkartyakon alapult. Jacquard egyik szov?gep-konstrukciojat a lyoni takacsok osszetortek es ?t magat is bantalmaztak, mert talalmanyatol a kenyeruket feltettek. Nehany selyemszov? megis tamogatta a munkajat. Ujabb, tokeletesitett szov?gepet bemutatta Parizsban egy ipari kiallitason es ezzel bronzermet nyert el. Harom evvel kes?bb ismet Parizsban mutatta be ujabb konstrukciojat, amely vegul is Vaucanson es Falcon talalmanyainak szellemes adaptalasa volt a szov?gepre: a szogletes fahasabra felf?zott, lyukasztott lemezek vegtelenitett lancolatat, amely a hozza kapcsolt szerkezet reven lehet?ve tette a lancfonalak emelesenek es sullyesztesenek egyedi kivalogatasat. Ez a szerkezet nagy mertekben egyszer?sitette es meggyorsitotta a bonyolult mintaju szovetek gyartasat es csokkentette a hibalehet?segeket is.
Ezzel a talalmanyaval Jacquard valoban sikert aratott. Szabadalmat Lyon varosa megvette es 1806-ban lehet?ve tette szabad hasznositasat, emellett a feltalalo minden egyes ertekesitett peldanyert jutalekot kapott,
Napoleon csaszar
pedig egesz eletere allami nyugdijat itelt meg szamara.
Bar a selyemszov?k hevesen tiltakoztak a talalmany alkalmazasa ellen, mert feltettek a munkajukat es a megelhetesuket, a szerkezet el?nyei oly mertekben meggy?z?ek voltak, hogy vegul megis elfogadtak azt es 1812-ben mar 11 ezer jacquard-szov?gep dolgozott Franciaorszagban.
Jacquard erdemei a szov?gep tokeletesitese teren elvitathatatlanok es nagy hatast gyakoroltak a kes?bbi korok m?szaki fejlesztesere, az automatizalasra, mert lenyegeben ez volt az els? sikeres megoldas a szabadon programozhato gepvezerlesre.
A jacquard-vezerles elve a szov?gepen
[
szerkesztes
]
Szov?gep jacquard-rendszer? vezerlese
Az osszef?zott kartyakat
(1)
egy hasabon
(2)
atvetve mozgatjak. A hasabon a kartyakon lev? lyukak mogott bemelyedesek vannak. A hasab a szov?gepen minden vetulekbevetes el?tt egy osztassal elfordul majd oldalmozgast vegez, nekinyomva az eppen esedekes lyukkartyat egy sor palcanak
(3)
. Ahol a palca lyukat talal, ott behatol a hasabon a lyuk mogotti nyilasba es helyben marad, ahol viszont a kartya anyagaba utkozik (vagyis olyan helyre, ahol nincs a kartyan lyuk), ott a hasab oldalmozgasa folytan a palcat hatratolja. Minden palca egy felul kampoban vegz?d? fugg?leges rudhoz
(5)
kapcsolodik (ezeket a szaknyelv
platinak
nak nevezi), amelynek kampoja egy fel-le mozgo lemezbe
(7)
(ezt
kes
nek nevezik) akad bele. Ha a palca a kartyan lyukkal erintkezik, akkor tehat az
5
platina helyben marad es a tabla emelkedesekor a kampos vegenel fogva felemelkedik. Ilyenkor felemeli a hozza kapcsolt
4
zsinorok vegen logo, alul sullyal terhelt nyustpalcakat
(8)
, amelyek
(6)
nyilasan atf?ztek egy lancfonalat. Ez a lancfonal tehat felemelkedik. Ha viszont a
3
palca a lyukkartyan tomor resszel talalkozik, akkor a
2
hasab oldalmozgasakor hatra tolja ezt a palcat es vele egyutt a palcahoz kapcsolt
5
platinat is, amelynek kampoja ilyenkor eltavolodik a
7
kest?l. Ez az
5
platina ilyenkor nem emelkedik fel, azaz a hozza kapcsolodo lancfonal is lent marad. Amikor a lancfonalaknak ez a szetvalogatasa igy lezajlott, megtortenik a vetulekfonal bevitele a lent maradt ill. felemelkedett lancfonalak koze, az un.
szadnyilas
ba. Ezutan a
2
hasab eltavolodik a palcaktol, azokat a vegukon lev? rugo
(9)
ismet egy vonalba tolja, a hasab egy osztassal tovabb fordul es egy ujabb
1
kartyat allit a palcak ele, amelyeken a lyukak a keszitend? mintanak megfelel?en masfele elrendezes?ek, tehat mas lancfonal-csoportokat fognak emelkedesre ill. helyben maradasra vezerelni.
A minta minden soranak egy-egy lyukkartya felel meg. A lyukasztott kartyakat megfelel? sorrendben osszef?zik es vegul vegtelenitik, hogy a minta folyamatosan ismetl?dhessek a szov?gep m?kodese folyaman. Amikor az osszef?zott kartyak teljesen korbeertek, kialakul a mintaelem a hosszanti iranyban. Egy-egy palcahoz tobb zsinort kapcsolnak, amelyek bizonyos tavolsagokban elhelyezked? lancfonalakhoz tartoznak, igy ezek a lancfonalak egyforman m?kodnek, kialakitva ezzel a mintaelem szelesseget.
Minden mintanak tehat mas-mas lyukkartya-sorozatot kell kesziteni. Egy bonyolult minta akar tobb ezer kartya megfelel? kilyukasztasat es helyes sorrendben valo osszef?zeset igenyli.
Lenyegeben tehat a kartyan egy lyuk a lancfonal felemelkedeset, a lyukak kozotti tomor resz pedig a lancfonal helyben maradasat (also helyzetet) eredmenyezi. Mivel ez a m?kodesi elv megfelel a digitalis vezerlesek ?igen-nem” (?0-1”) informacio-parjanak, a korszer? szov?gepeken lyukkartya-sor helyett ma mar szamitogeppel vezerlik a mintazast.
A Jacquard ihlette tovabbi fejlesztesek
[
szerkesztes
]
A lyukkartyas vezerles kes?bb tobb mas feltalalot is megihletett.
Charles Babbage
brit matematikus 1837-ben egy mechanikus szamitogepet (?analitikai motort”) tervezett, amelyen a bemeneti adatokat lyukkartyakon tarolta.
Herman Hollerith
az
Amerikai Egyesult Allamokban
1880
-ban tartott nepszamlalas adatainak feldolgozasara alkotott lyukkartyas adatfeldolgozo gepet.
[5]
1832
-ben Szemjon Korszakov (1787-1853) modszereket dolgozott ki lyukkartyakon tarolt informaciok keresesere az orosz rend?rseg szamara. Alexander Bain skot orasmester (1811-1877)
1846
-ban lyukszalagot keszitett szoveges uzenetek bevitelenek celjara,
a vasuti taviron keresztul torten? adattovabbitas meggyorsitasara.
[6]
1881
-ben
Jules Carpentier (1851?1921) talalta fel a lyukszalaggal vezerelt zenegepet.
Charles Wheatstone
(1802-1875) talalmanya az
1867
-ben elkeszitett szerkezet, amely
morzekodok
lyukszalagra rogzitett sorozataval tudott szoveges uzeneteket kuldeni.
[7]
Tovabbi forrasok:
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
|
| Temak
| | |
|---|
Emberek,
csoportok
| |
|---|
| Helyek
| |
|---|
Talalmanyok,
technologia
| |
|---|
| Tarsadalmi hatasok
| |
|---|
| Hivatkozasok
| |
|---|
|