Joseph Erlanger
Szuletett	1874 . januar 5. San Francisco
Elhunyt	1965 . december 5. 91 evesen Saint Louis
Allampolgarsaga	amerikai
Foglalkozasa	fiziologus
Iskolai	Johns Hopkins Egyetem
Kituntetesei	Orvosi Nobel-dij (1944)
A Wikimedia Commons tartalmaz Joseph Erlanger temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Joseph Erlanger ( San Francisco , 1874 . januar 5. ? Missouri , St. Louis , 1965 . december 5. ) amerikai fiziologus . 1944-ben Herbert Gasserrel kozosen megkapta a fiziologiai Nobel-dijat ?az egyes idegrostok elesen kulonboz? funkcioinak felfedezeseert”.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Joseph Erlanger 1874. januar 5-en szuletett San Franciscoban. Szulei szegeny nemetorszagi zsido bevandorlok voltak, akik a kaliforniai aranylaz idejen erkeztek Amerikaba. Apja, Herman Erlanger Wurttembergb?l szarmazott es miutan maga is megprobalkozott az aranyasassal, nyitott egy boltot es felesegul vette uzlettarsa lanyat, Sarah-t. Joseph a hatodik volt a het gyerekuk kozul es az egyetlen, aki f?iskolat vegzett. Gyerekkoraban sok id?t toltott a varos koruli erd?kben es hegyekben; innen eredt elete vegeig tarto szeretete a turazas irant, valamint az allatok es novenyek tanulmanyozasa utan dontott ugy, hogy orvosnak tanul.

Egy keteves el?keszit? tanfolyam utan, 1891-ben felveteli vizsga nelkul vettek fel a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kemiai szakara es miutan megszerezte a BSc fokozatot, a keleti parton, a baltimore -i Johns Hopkins Egyetem orvosi tanszeken tanult tovabb. Egyetemistakent reszt vett tanarai kutatasaiban, az izmokat beidegz? gerincvel?i idegrostokat es a roviditett belcsatornaju kutyak emeszteset tanulmanyozta. Miutan 1899-ben evfolyammasodikkent megkapta orvosi diplomajat, az egyetem korhazaban volt rezidens orvos William Osler , a modern orvoslas egyik amerikai meghonositojanak iranyitasa alatt. Feltehet?en az ? hatasara dontott ugy, hogy a praktizalas helyett kutatoorvos lesz.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Erlanger az elettani laboratoriumban kezdett dolgozni es 1902-t?l el?adasokat is tartott a Johns Hopkinson. Hamar kit?nt kezugyessegevel es technikai erzekevel; egy alkalommal a gyakorlaton eltorte az uj rendszer? vernyomasmer? m?szert, mire improvizalt egy nagyobbat, ami nem az ujjak vegen, hanem a felkaron merte a vernyomasvaltozast. Egy New York-i ceg meg is vasarolta t?le a szabadalmat es szeles korben alkalmaztak a keszuleket, mig a modernebb valtozatok ki nem szoritottak. Els?sorban kardiologiai kutatasokkal foglalkozott es gyorsan emelkedett az egyetemi rangletran.

1906-ban sikerrel palyazta meg a Wisconsin?Madison Egyetem ujonnan megalapitott elettani tanszeken a professzori allast. Itt negy evet toltott, ezalatt megszervezte az fiziologiai laboratoriumot es a teljes orvosi elettant lefed? jegyzetet irt.

1910-ben elfogadta a Saint Louis -i Washington Egyetem ajanlatat az elettanprofesszori allasra; ezt a poziciot egeszen nyugdijba vonulasaig, 1946-ig betoltotte. 1916-ban a Wisconsin-Madisoni Egyetemr?l meghivta korabbi tanitvanyat, Herbert Gassert , akivel ezutan evekig kozosen dolgozott. Az els? vilaghaboru idejen a ket kutato a harcteri sokkot tanulmanyozta, majd Erlanger visszatert kardiologiai kutatasaihoz. Kidolgozott egy modszert, amelyben egy csipesz segitsegevel visszafordithato szivblokkot idezett el? a kiserleti allatokban.

Az 1910-es evek vegen erdekl?dese a szivdobogast szabalyozo beidegzes fele fordult. Galvanometerrel probalta merni az idegen vegigfuto akcios potencialt , de az elektromos jel tul gyenge volt. 1921-ben Gasser rajott, hogy egy katodsugarcsoves oszcilloszkoppal fel tudjak er?siteni a jelet, igy keszitettek egy katodcsovet es egy er?sit?t, amivel els?kent sikerult megmerniuk az idegrostok akcios potencialjanak lefolyasat. Kes?bbi mereseik soran felfedeztek, hogy az ideg jelvezetesi sebessege fugg az atmer?jet?l, hogy kulonbseg van a mielinburokkal rendelkez? es csupasz idegrostok vezeteseben es lehet?ve valt az idegrostok osztalyozasa vezetesi tulajdonsagaik alapjan.

Erlanger es Gasser elektroneurofiziologia uttor?i kozott voltak, a kes?bbi kutatok az altaluk kifejlesztett modszerekb?l indultak ki. El?ttuk az idegrendszer elektromos aktivitasarol csak az elektroenkefalogram adott informaciot, de altaluk lehet?ve valt egyetlen idegrost aktivitasanak pontos merese. Erlanger egyuttm?kodese Gasserrel 1931-ig tartott, amikor az a New York-i Cornell Egyetem professzora lett.

1944-ben Erlanger es Gasser fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult az idegrostok kulonboz? funkciojanak felismereseert.

Elismeresei [ szerkesztes ]

Joseph Erlangert diszdoktorava valasztottak a Kaliforniai, a Wisconsini, a Pennsylvaniai es a Michigani Egyetemek, a St. Louis-i Washington Egyetem, a Johns Hopkins Egyetem es a Brusszeli Szabadegyetem . Tagja volt az amerikai Nemzeti Tudomanyos Akademianak . 1926 es 1929 kozott ? volt az Amerikai Elettani Tarsasag elnoke.

Csaladja es szemelyisege [ szerkesztes ]

Erlanger er?s akaratu, hatarozott szemelyiseg volt, aki nem felt ellentmondani a tobbsegi velemenynek. Joval azutan is allogallert viselt, miutan az kiment a divatbol es ugy velte, hogy rasszizmus akkor fog veget erni, ha a feherek es feketek vegyes hazassagok reven osszeolvadnak. A 20. szazad eleji louisianai "uri" tarsasagban batorsag kellett ennek kimondasahoz. A turazas mellett szerette a zenet, az orvosi tanszek zenekaraban furulyan jatszott. 1906-ban felesegul vette az unitarius vallasu Aimee Hirstelt. Felesege is termeszetrajongo volt, naszutjukon a Sierra Nevadaban taboroztak (es egy megaradt folyo elsodorta minden felszerelesuket). Harom gyermekuk szuletett: Margaret (1908), Ruth Josephine (1910) es Hermann (1912).

Joseph Erlanger 1965. december 5-en halt meg szivbetegseg kovetkezteben, 91 eves koraban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Joseph Erlanger ? Biographical Nobelprize.org
• Hallowell Davis: Joseph Erlanger 1874-1965 National Academy of Sciences
• Joseph Erlanger Notable Names Database